Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-25 / 227. szám
4. oldal 1980. szeptember *5, vasárnap Húsz éve halt meg Iványi Grünwald Béla If ecskemét századunk má- ** sodik évtizedében a magyar művészet oázisa volt. A művésztelepről, amelyet Kada Elek megálmodott és megteremtett, Szép Ernő így emlékezett meg a Nyugat 1912. évi szeptemberi számában: . .a vidámságnak, békének, ifjúságnak, az élet jóságának és szerelmének népmeséből való egyszerű tisztása.” A művészi alkotás e vonzó otthonát Ivánja Grünwald Béla, Falus Elek, Janszky Béla és Periott-Csaiba Vilmos neve ékesítette. Iványi Grünwald Bélát nemcsak Kada meghívása vezérelte az alföldi tájra, hanem útkeresés is, fordulása a dekoratív stílus félé. Képességei csodálatosan kivirágoztak az Alföld tikkadt fnagá- nosságában. A táj és ember lelkét ra" gadta meg lágy vonalakkal, intenzív színekkel. „Kecskeméti kofák a hóbuckák között” című képével nyerte a Alázatosan jelentem tj magyar film A film alkotói régi adósságot törlesztenek az Alázatosan je- lentem-mel. A Horthy-korszak hadseregének tisztikara, sajátos világuk eddig csak vázlatosan, néhány szatirikus vonással jelentkezett filmjeinkben. Ez az alkotás egy letűnt, lesüllyedt világ embertelenségének kereszt- metszetét adja. Hátborzongatóan reálisak a film figurái: a Krucsay-Krebsz vezérezredes, a magyarul rosszul beszélő parancsnok, az üresfejű arisztokrata, Wittel hadnagy, Vidákovics Gyoki, az örökké részeg őrnagy és Binder százados, Krucsay-Krebsz véreskezű Bzárnysegédje. cosokat a visszavonuló hitleristák. Az életét is egy német tiszt golyója oltja ki. ■A film rendezése egészében és részleteiben mélyen drámai. Szemes Mihály rendező hitelesen állítja szembe a fűm ellentétes gondolkodású és jellemű alakjait. Az Alázatosan Jelentem nagyszerű jellemszínészek egész sorát vonultatja fel. Közülük is kitűnik Gábor Miklós alakítása. Az ő Benedek Zoltánja a legsikerültebb figura. Rendkívül nehéz feladattal kellett megbirkóznia: a mozdulatlanságba dermedt katona álarca mögül érzékeltetnie kellett Benedek legKépzőművészetl Társulat nagydíját. A szakértőkre mély hatást gyakoroltak freskói is a maguk jellegzetes színfoltjaival. A szocialista művészet ma már a helyes utat járja a múlt igaz értékeinek megszűrésében, a hagyományok ápolásában és továbbfejlesztésében. Iványi Grünwald Béla remekművei állják az idők ostromát, ha más eszméket tűzünk is a művészet elé népünk művelődésének szolgálatában, esztétikai igényeinek kielégítésében. Bölcsen írta Farkas Zoltán még a harmincas években: „Mindenki korának gyermeke, Grünwald Béla is. A mi magyarságunk más, mint apáinké volt. A világ, s vele mi is szakadatlanul változunk.” luényi Grünwald Béla az ® első világháború után költözött Budapestre. A Tanács- köztársaság napjaiban sok estét töltöttünk együtt Mariházyék Gyenes téri otthonában. Gyakori vendég volt Sinkó Ervin városparancsnok is. A napi események megvitatásában Iványi Grünwald Béla számos jelét adta haladó vil ágszemléletének és őszinte együttérzésének a munkásosztály akkori nehéz harcaival. Cxa, a kivételes felkészült■ ségű történész (a Seiler- initemátusban három éven át tanítványom) nem bírta az ellenforradalmi rend szorítását és elhagyta az országot. Az apát összetörte az emberiség második drámája, noha szilárdan hitte, hogy fűzből és hamuból a szocializmus erői új, szebb világot építenek. Húsz esztendeje, 1940. szeptember 24-én hunyt el Iványi Grünwald Béla. Emlékezetét művészetünk történetében és a kecskeméti nép szívében alkotásai híven megőrzik. Tóth László Sugár Kata képeiből Kiállítás a piarista gimnáziumban Sugár Kata a magyar fotóművészet egyik nagy alakja. Műveiben a Horthy Magyarország elnyomott és kizsákmányolt munkásainak, falusi parasztjainak állít emléket. Műveiben egy szociológus éleslátásával és tárgyilagosságával és egy művész forró átélésével találkozik a néző. Hagyatékában megtalált, és életművének csak egy kis részét alkotó fényképanyagból, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetsége és a Kecskeméti Foto- klub rendezett kiállítást a megyeszékhelyen. Képünkön a duna- parti rakodómunkás. A film e jellemző figurái i bár markánsan megrajzoltak — lényegében a környezet szerepét töltik be. Az Alázatosan jelentem főalakja Benedek Zoltán őrnagy, ez a bonyolult jellemű tiszt, akinek egyetlen hitvallása van, a Szolgálati Szabályzat, ez tölti be egész gondolatvilágát. Benedek őrnagyban a konfliktusok vihara dúl: apja a segítségét kéri kommunista féltestvére és sógornője megmentéséhez; ugyanakkor mély hatást gyakorol rá a kaszárnyabeli vallatás! módszer. Amikor pedig az lő árulását elismeréssel nyugtázzák, mélyen megdöbben. Itt lérkezik el a legmélyebbre, örökké részeg tiszttársával az ivásban keres menedéket. Vajon megindul-e a.változatos (folyamat Benedek Zoltánban? t— A film írója. Bóka László, ellentétben a regénnyel, ezt a lehetőséget nem bontakoztatja ki. IÁ fronton már mint ezredest látjuk viszont hősünket, aki itt Is megköveteli a Szolgálati Szabályzatban előírt rendet és fegyelmet. Tragédiája akkor tel- flesedik be, amikor látnia kell, hogyan pusztítják a magyar harBútoripari asztalosokat, gépi szakmunkásokat és kárpitosokat azonnali belépésre felveszünk. FAIPARI VÁLLALAT Kecskemét, Törökfái 159. 2339 bensőbb lelki harcát. Rajta kívül Ruttkay Éva. Márkus László, Pálos György és Uray Tivadar nyújtanak értékes alakítást. KENDŐCSKÉK Zengnek halkan kis dalocskák, kis kendőkről énekelnek: a lányok születésnapra ilyet adnak a kedvesnek. Nemcsak kendőt — szivüket is örök ajándékul adják, emlékül, hogy ne feledjék a szerelem boldog napját. Hyen kendőt szőnék én Is. gondoljak rájuk, ha éppen ott vonúlnak majd előttem vég nélkül a szövőszéken. Es én szövöm, szövöm, szövöm, hiba nélkül, a legszebbjét, hogy majd kissé megzavarja Ifjú szerelmesek lelkét. Franciska Szemerikovi csehszlovák költőná verse, fordította Antalfv István. Szerencsét e kis kendőknek! Boldogságot mindnyájuknak! ... Nem hallok majd többé róluk, nem tudom majd, hová jutnak, nem tudom meg soha, soha, hol vallanak majd szerelmet de szeretném, hogy örökre szólna, amit összekötnek .., § Mezei István III. Emberele és arcok. Bemardó úr és Giuseppe Nizzola bemutatása után egy olasz főmérnököt és egy Magyarországról rég elszakadt hazánkfiát mutatom be olvasóimnak. Carlo Vecchi főmémöiköt a Róma és Nápoly között közlekedő gyorsvonaton ismertem meg. Néhány perc alatt közvetlen beszélgetés alakult ki köztönk. Láthatóan örült annak, hogy magyar társaságban teszi meg az utat. Többedmagammal utaztam Nápolyba azzal a céllal, hogy onnan Capri szigetére hajózunk át, majd délután visz- szatérve Nápolyba, néhány órát városnézéssel töltünk. Ez volt a programunk, amelynek egyetlen szépséghibája volt. még pedig az, hogy nem volt idegen- vezetőnk, aki kalauzolt volna bennünket Nápolyban, ebben a hatalmas metropolisban. A főmérnök, mint mondotta, fontos ügyben utazott Nápolyba, de majd úgy intézi a dolgát, hogy megérkezésünk után segítségünkre legyen a tájékozódásban. Nem akarom részletezni a dolgot, de amikor Nápolyba megérkeztünk, barátunk lebonyolított egy rövid telefont, majd ettől a perctől kezdve éjfélig velünk maradt. Elkísért bennünket Capri szigetére. A Art mondanom sem kell, hogy a dolgát Nápolyban nem végezte el. Éjszaka meleg baráti búcsút vettünk olasz barátunktól a Termini pályaudvaron. Vélünk együtt ő is halálosan kimerült volt az egész napos kirándulástól. Csak azon voltam egy kissé meglepve, amikor kijelentette, hogy egy csodálatosan kellemes napot töltött el velünk együtt, Jellegzetes rórtiai kép. Az egyik templom falánál gyümölcs-, ' virág- cs baromfipiac. hajón tengeribeteg lett, közülünk egyedül. Halálsápadtan lépett partra, majd amikor egy taxisofőr szemtelenül sokat kért egy fuvarért, olyan patáliát csapott, hogy a fél sziget korúnk sereglett. s hogy ezt a napot sokáig nem felejti el... Ámbár ezt az utóbbi kijelentését minden hátsó gondolat nélkül elhittem neki. Teheránban élő magyar asz- szonnyai találkoztam össze Róma forgatagában. Mint mondotta, huszonöt éve élnék Perzsiában, Magyarországról a nyomor, a munkanélküliség hajtotta el férjével együtt. Perzsiában egy útépítő vállalat munkavezetője a férje. Nehéz körülmények között folyik ott a munka, de a kereset nem rossz. Az ötven év körüli asszony most azért tartózkodik Rómában, mert leányát a római kereskedelmi akadémiára íratta be. Másnap a Fontana di Trevinél találkoztunk újra, ekkor már vele volt a leánya is. Nagyon szép, tizenhat éves kislány, aki tökéletesen beszél magyarul. Nem akartam hinni a fülemnek, amikor ez a gyermek, aki soha életében nem járt Magyar- országon, mégis pontosan tudja hazánk földrajzát, ismeri a Balatont. Budapestet és Ojpestet, ahol szülei éltek fiatál korukban. Tudja, mert magyar képes újságot járatnak, hogy milyen az élet minálunk. Vitába /fezállt velem, mert én Vass Évát jobb színésznőnek tartom, mint Töröcsik Marit. Sok érve volt, hagytam magam meggyőzni.. A teheránl asszony vissza akar jönni családjával együtt Budapestre. Mint mondja, ez az egész család életcélja. Hogy mikor? Néhány év múlva befejezi a kislány a tanulmányait, akkor hazatérnek a régi ismerősök, barátok közé újra Újpestre. (Folytatjuk.) ( l
