Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-22 / 224. szám
1960. szeptember 22. csütörtök 3. oldal Látogatás a szerencse otthonában Kétéves a szegedi totó-lottó iroda Készítsenek alapos takarmánymérleget termelőszövetkezeteink- 1958 szeptemberében nyílt meg Szegeden az Országos Takarékpénztár 3-as számú totó- lottó körzeti irodája, amely SBács-Kiskun, Békés és Csong- srád megye totó- és lottó-játéko- eainak szelvényeit dolgozza fel és fizeti ki az elért nyereményeket. Ebből az alkalomból kerestük fel a „szerencse otthonát”, ahol az alábbi érdekes adatokat tudtuk meg: Az iroda megnyitása óta eltelt két év alatt a fogadók 7 569 000 totószelvényt és 43 109 000 lottó- szelvényt küldtek be. Ha e szelvényeket egymás mellé raknánk, egy 8,108 kilométeres papírcsíkot kapnánk, amely Szegedtől kiindulva az Atlanti-óceJiét vagon gomolya Szövetkezeti feldolgozó üzem létesült Kecskeméten Jövőre már 14 vagon árut kap a kereskedelem Az idén profilváltozás történt a Kecskeméti Földművesszövetkezet volt vegyiüzemében. Kilakoltatták a régi gépeket, csempeborítást kaptak a falak, s a dolgozóknak kötelező lett a fehér köpeny, a sapka és a jfityula használata. — Milyen fejlődés várható az új üzemben? — Lehetőségeinket, a lakosság igényeinek jobb kielégítését két szám érzékelteti. Idén, a várható feldolgozás 7—8 vagon gomolya, jövőre viszont megduplázódik a termelésünk. Háromszor etetik a gépet, amíg »tűrő lesz a gomolyából«. ánon át, Amerikán túl érne. Ez idő alatt a fogadók részére kifizettek 60 814 000 forintot. A beérkezett szelvények között egy öttalálatos, 417 négytalála- tos, 37 19/ hármas- és egy milliónál több kéttalálatos szelvény akadt. A legnagyobb nyereményt a három megye területén 1959 áprilisában tíz kecskeméti fogadó kapta, akik egy darab öttalálatos szelvényükkel 1 480 085 forintot nyertek. A 417 négyta- lálatos nyerő közül a legnagyobb összeget az elmúlt év 33. játékhetén két, — ugyancsak kecskeméti — fogadó nyerte, akik fejenként egy-egy négytalálatos szelvényre 289 093 forintot kaptak. Érdekes adatokat tudtunk meg arról is, hogy két év alatt hány ember volt, aki „görbe úton” akart nyereményhez jutni. 140 esetben nyújtottak be óvást az irodához, legtöbbször négytalálatos nyeremény érdekében, de sok esetben ötöst is reklamálva. Az óvott szelvényeken azonban legtöbb esetben egyetlen találat sem volt, előfordult, hogy kettes találat volt a fogadó által négyesnek vélt szelvényen. Többször pedig a szelvény kitöltetlenül maradt és olyan is előfordult, hogy a szelvény be sem érkezett. Több mint 1300 fogadót ért az eltelt két év alatt a tárgynyere- mény-húzáson szerencse. Ezek közül ketten bárhol felépíthető családi házat, kilenc fogadó öröklakást, két fogadó pedig személygépkocsit nyert. Ezenkívül több, százan kaptak motor- kerékpárt, mosógépet, varrógépet, fényképezőgépet, porszívót, kerékpárt, lottó-éléskamra utalványt, külföldi társasutazást, magnetofont és ki tudná felsorolni: még milyen nyereményeket. A totón rendezett olimpiai sorsoláson az órszágos 28 római utazásból a körzeti iroda fogadói közül négyen jutottak hatnapos olimpiai úthoz. Jilár mott gondolkodjanak ni?gle/t‘ő kíirJetroL MEZÖGAZDASÄGI üzemeinkben, termelőszövetkezeteinkbe-' már most rell törődni az állatok téli takarmányozásának biztosításával. Ehhez néhány tanáccsal szeretnénk e cikkben segítséget nyújtani. Nagy gond fordítandó a kalászosok szalmájának betakarítására és szakszerű tárolására. Nemcsak a takarmány-, hanem az alomszalmát is gondosan össze kell gyűjteni, hogy szükség esetén a széna pótlásaként megfelelő pácolással az őszi kalászosok szalmájának egy részét is fel lehessen használni. Mivel a szeles, csapadékos időjárás következtében megrongálódtak a szénakazlak, ajánlatos az átvizsgálásuk, megigazí- tásuk és a további beázás meg- akadályozására a szalmával való befedésük. ÜGYSZÓLVÁN mindenütt növelni kell a silózás ütemét, hegy számosállatonként 10 köbméter takarmány tartósítása mielőbb biztosítható legyen. A takarmánynövények vetésterületének termésén kívül minden fellelhető és silózásra alkalmas mellék- terméket, hulladékot is dolgozzanak fel a termelőszövetkezetek. A zöldségtermesztéssel is foglalkozó közös gazdaságoknak javasoljuk, hogy a kertészeti hulladékot részint zöld állapotban, részben silózva használják fel takarmányozásra. A kukorica beérése után a törést haladéktalanul végezzék el és a szárat cukorgyári nedves répaszelettel, vagy melasszal keverve silózzák be. (A cukorrépa-fej is értékes silótakarmányul szolgál.) Ilymódon jobb minőségű, magasabb tápértékű takarmányt nyernek. Éppen ezért a cukorrépát termesztő tsz-eknek ajánljuk, hogy teljes melaszjárandóságukat vegyék át a cukorgyártól. Az abraktakarmánnyni — a zöldtakarmányok fokozottabb felhasználásával — a szakszerű etetés mértékén túl takarékoskodjanak a termelőszövetkezetek. A GAZDASÁGOS etetés végett mérjék fel a meglevő és a reális becsléssel megállapított, még remélhető takarmánymeny- nyiséget, s a jelenlegi állatállomány, valamint várható szaporulatának a figyelembe vételével készítsenek takarmánymer- leget. Ennek alapján állapíts! k meg a havonta felhasznált ?: a kerülő mennyiséget, s az c’ - irányzatnak megfelelően gazdálkodjanak készletükkel. Az egyes takarmányféleségeknél mutatkozó esetleges hiányt a feleslegként jelentkező más fajta takarmányokkal pótolják. A témába illően meg kell említenünk azt is, hogy a népgazdaság érdekeit szolgálják azok a termelőszövetkezetek, amelyek a szükségletükön, valamint a biztonsági alapon felüli takarmányukat eladják az államnak. A központi készletből ugyanis a rászoruló közös gazdaságokat segítik. VÉGEZETÜL gondolj anak tsz-eink az 1961 végén létrehozandó takarmánybázisukra is. Annak érdekében növeljék az őszi takarmánykeverék vetésterületét. A kofa tavasszal beérő takarmánykeverék az állatállomány számára értékes zöldtakarmányul szolgál, és a területén még teljes értékű termést lehet elérni silókukoricából is.- Ajánlatos, ha a tsz-ek szarvasmarha-számosállatonként legalább 500 négyszögölön termesztenek őszi takarmánykeveréket. Pesti István Vila a párt gaxdattágsterveső munkáiéról Cselekvésünk vezérionalát a megyei és járási pártérlekezletek határozatai képezik — Eddig a háztartási boltok, borpincék és szőlőtermelők csengették a 24-56-os telefonszámot, most viszont a fél ország csemegés boltjaival állunk összeköttetésben, mint az egyik legnagyobb gomolyafeldolgozó szövetkezeti üzem, — mondja Bódog József. — Mibe kerül ennek a korszerű feldolgozónak a kialakítása, és honnan kapják az alapanyagot? — A beruházási érték mindent összevetve sem éri el a 100 ezer forintot. Idén a gomolya nagyrészét megyén belül vásároljuk, jövőre viszont Csong- rád, Fejér és Tolna megyében is kapcsolatba lépünk a juhtar- tókkal. Felvásárlási áraink most már kedvezőek. Üzemünk így mind nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdaságos juhtenyésztéshez, hiszen szövetkezetünk zavartalan értékesítési lehetőséget biztosít, minden mennyiségű gomolyát átvesz a termelőktől, az állami és a közös gazdaságoktól. — Szezonjellegű a feldogozó? — Szerencsére itt a nagy hűtőház, ami biztosítja az egész évi folyamatos munkát. Az alapanyag egy részét télire tároljuk. A lakosság így mindig hozzájut a friss juhtúróhoz, dolgozóinknak pedig állandó munka- alkalmat biztosítunk. — Látjuk, az üzem máris újítással indult. — Igen. A Csomagolástechnikai Intézet engedélyezte, hogy az ismert kis dézsák helyett, polietilén zacskókban szállítsuk az árut. Ez az újítás amellett, hogy biztosítja a juhtúró higiénikus csomagolását, kényelmes és lényegesen olcsóbb is. Tudniillik, minden 20—25 kilós tételnél 6—8 forint megtakarítást jelent, hogy a sok dézsa nem kerül postára visszáruként, nem kell mosni, tárolni, javítani, sőt a polietilén zacskók is a címzettnél maradnak. Most csupán az a gondunk, hogy értékesítjük a rengeteg dézsát, de lassan ezt is megoldjuk. —SG— A vitaindító cikket. Faragó elvtárs szavait olvasva, önkéntelenül felmerül bennem a kérdés: hogyan állunk -mi a párt- szervezet gazdaságszervező és termelést ellenőrző munkájával? Több kommunistával is megtárgyaltam ezt, s a tapasztalatok késztettek arra, hogy a vitába bekapcsolódj am. Termelőszövetkezetünk. a bácsborsódi Űj Élet Tsz 2600 holdon gazdálkodik, 237 taggal, s ma már 10 éves múltra tekint vissza. Ezalatt a szövetkezet gazdasági és pártvezetése sok tapasztalatot szerzett a szocialista nagyüzemi gazdálkodás még göröngyös útján, s érdemes ezeket mérlegelni. Tapasztalataink közé tartozik, hogy a gazdasági vezetés a pártszervezet nélkül nem tudja teljes egészében megvalósítani azokat a feladatokat, amelyek nélkülözhetetlenek az eredményes nagyüzemi gazdálkodáshoz. A szocializmus építése megköveteli a mező-gazdasági terméshozamok állandó növelését, a j tudomány vívmányainak fel- I használását. Ezzel azonban min- j den feladatunkat még nem oldottuk meg. Arra is szükség ! van, hogy megváltoztassuk az emberek gondolkodását, emeljük politikai cs szakmai képzettségüket. Ez a nehezebb dolog. Pártszervezetünk a fentieket figyelembe véve, évről évre megszervezi a pártoktatást és a tanfolyamokra bevonja a pártonkí- vüli dolgozók legöntudatosabb- jait is. Ezenkívül minden rendezvényt felhasználunk arra, hogy szövetkezetünk gazdáit tájékoztassuk az időszerű kérdésekről. A közelmúltban tartott taggyűlésünk a kommunisták legfőbb feladatának a termelőmunkában való személyes példamutatást és a dolgozók körében végzett politikai, felvilágosító munkát jelölte meg. Ezzel egyidejűleg gondoskodtunk tagjaink szakmai továbbképzéséről is. Megszerveztük az ezüstkalászos gazdatanfolyamot és megmagyaráztuk a munkaegységszámítás módjait. A párt gazdaságszervező munkája akkor eredményes igazán, ha a kommunisták szorosan együttműködnek a gazdasági vezetőséggel, ha a legteljesebb egyetértésben fognak hozzá egy- egy feladat végrehajtásához. Mi a gazdasági vezetőktől nemcsak tájékozódni akarunk, hanem beszámoltatásaik alkalmával együttesen határozzuk meg a feladatokat is. A termelés pártellenőrzésének tennivalóit véleményem szerint Faragó elvtárs tévesen értelmezi, amikor ezen a címen a teljesítmények beírását ellenőrzi. Az ilyen ellenőrzés nem a pártszervezetnek, hanem a gazdasági vezetőiknek a hatáskörébe tartozik. Ezzel csak az erőnket apróznánk el, és nem jutna időnk tényleges feladataink fel- látására. Termelőszövetkezetünk gazdálkodását a termelési tervek, a párt és a kormány határozatai szabják meg. Ezeknek jó végrehajtása a termelés pártellenőrzésének legfontosabb feladata. Pártszervezetünk éppen ezért állandóan figyelemmel kíséri az áruértékesítési terv teljesítésének helyzetét. Ezt a kérdést több alkalommal megtárgyaltuk és javaslatokat tettünk az észlelt hiányosságok megszüntetésére. Ennek során az egész gazdasági évben szem előtt tartottuk a megyei és a járási pártértekezletek határozatait, amelyek többek között azt a célt tűzték elénk, hogy a 100 holdra jutó anyakocák számát öt darabra növeljük. Örömmel jelenthetjük, hogy a határozatnak ezt a célkitűzését már túlteljesítettük és 119 anyakocatervünkkel szemben 126 darabbal rendelkezünk. A megyei és a járási pártértekezlet határozatai más vonatkozásban is előre lendítették gazdálkodásunkat. Eredetileg erre a gazdasági évre 20 hold burgonya vetését terveztük Amikor megismertük a pártértekezlet határozatát, tervünket felemeltük és 70 holdon termeltünk burgonyát. A példák hosszú sorát tudnám még felsorolni. Véleményem szerint, az eddig leírtakból is kiderül, hogyan értelmezzük mi a párt gazdaságszervező munkáját, a termelés pártellenőrzését. Ha írásomban nem is számoltam be mindenről, meggyőződésem, hogy a vita során — amelyet igen hasznosnak és időszerűnek tartok — világos képet kapunk a helyes és helytelen gyakorlatokról. Ez pedig nagyban hozzájárul a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez, a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági megszilárdítá-, sához. Vidra Mihály> Egyelőre meg kézzel folyik a csomagolás, de később ezt a munkafolyamatot is gépesítik.
