Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-21 / 223. szám
1960. szeptember 21, szerda' S. oktal Megszűnik a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat szezonjellege Keresett exportcikk a pecsenyekacsa, liba és a libamái Az első tapasztalatok Munkában az új pecsenyekacsa- és libatisztító szalag. MEGYESZERTE a tervezett ütemben folynak a KlSZ-veze- tőség- és küldöttválasztások. Eddig mintegy száz alapszervezetben zajlottak le az ünnepi taggyűlések. Az első taggyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy a KISZ-vezetőségek a pártszervezetek segítségével alaposan felkészültek az ifjúsági szövetség életének eme fontos eseményére. A gyűlések iránt mindenhol igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A KISZ-tagok csaknem kivétel nélkül megjelentek, s ott voltak a helyi tömegszervezetek, a tanács és a párt vezetői is. A beszámolók a legtöbb helyen a kongresszus irányelveinek tükrében elemezték a KISZ-szervezet tevékenységét, örvendetes, hogy a vezetőségek számot adtak a KlSZ-kongresz- szus tiszteletére indított munkaversenyről, a szocialista címért küzdő ifjúsági brigádok szervezéséről, a fiatalok társadalmi munkájáról, a termelésben való helytállásáról, kulturális és sporttevékenységéről. AZ ELŐADÁSOKAT mindenhol élénk vita követte. A gyűlések iránti érdeklődést mutatja, hogy a rendezvényeken a jelen levők 25—30 százaléka szólalt fel és igen sok javaslattal járult hozzá a tanácskozás sikeréhez, a KÍSZ munkájának megjavításához. A Kecskeméti Malomgépgyárban Király János KISZ-tag javaslatára a taggyűlés elhatározta, hogy a munka termelékenységének növelése céljából égy vashajlító gépet szerkesztenek társadalmi munkában. Ugyanebben az üzemben Fehér László indítványára szakmai tanulókör és „Kérdezz — felelek”-esték rendezését is elhatározta az értekezlet. A tiszabögi Tiszagyön- gye Tsz kiszistái arra vállalkoztak, hogy egy munkaszüneti napon valamennyien részt vesznek a szüretelésben. Azt is elhatározták, hogy az őszi mező- gazdasági munkákra az üzemektől, vállalatoktól is több fiatalt visszahívnak a termelő- szövetkezetbe. A TAGGYŰLÉSEKEN megvitatták a fiatalok nevelésének kérdéseit és a KISZ-oktatás helyzetét is. Kecskeméten a Vendéglátóipari Vállalat KISZ- szervezetének valamennyi tagja részt vesz az oktatásban a po— litikai kör, valamint a párt által szervezett időszerű kérdések tanfolyamának foglalkozásain.. Igen körültekintően vizsgálták meg a kulturális és sport-' rendezvények lehetőségeit is., Kevés kivétellel valamennyi* KISZ-szervezet határozatba fog-., la 11a labdarúgó- vagy röplabdacsapat megszervezését, asztali- tenisz-, sakkverseny lebonyolítását, ének- és színjátszó csoport alakítását. Bár az első taggyűlések alapjában véve jól sikerültek, néhány fogyatékosság is felszínre került. Szinte általános az & jelenség, hogy a taggyűlés c-’s : a KISZ-tagok munkájával törődött és nem foglalkozol:: -t KISZ-en kívüli fiatalok nevelésével, mozgósításával. Az természetesen helyes, hogy a maguk tevékenységét alaposan megvizsgálták, figyelmük az-'; - ban nem szűkülhet le kizárólag saját körükre. A TAGGYŰLÉSEK beszámolóinak egy része további hiányosságokat is tartalmazott. Az előadás néhány helyen csupán a különböző rendezvények felsorolására szorítkozott. A vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések zöme csak ezután kerül megrendezésre. Ha a KISZ-bizottságck és a pártszervezetek idejekorán ösz- szegezik az első taggyűlések tapasztalatait, az így levont tanulságok még inkább elősegítik a későbbiek sikerét. N. J. Megjeleni az Albán Munkapárt dokumentumgyűjteményének első kötete Albániában megjelent az Albán Munkapárt összes fontos dokumentumait tartalmazó gyűj_ teményes mű első kötete. Ez a gyűjtemény magában foglalja a párt határozatait és közleményeit 1941. évi alapításától az 1948-ban tartott első pártkongresszusig. kifizető, ugyanakkor a gyár dolgozói is jól járnak, mert a szakmába vágó munkával többet keresnek, mint a vállalat tulajdonképpeni profiljától^ eléggé távoli gyümölcsfeldolgozással. Rá egy évre már 10 ezer pe- ícsenyelibát (5 vagon) és 40 ezer pecsenyekacsát (13 vagon) dolgozott fel a vállalat, s szállított a* külföldi piacokra, Bécsbe,, JNtyugat-Németországba és Fran-; ciaországba. Ezek az új export-; Cikkek jó piacra találtak. A TERIMPEX Külkereskedelmi! Vállalat igazgatója pedig gyakran biztatta a gyár vezetőit:; többet, még többet..: A biztatásra a gyár vezetői (felkeresték a Baromfiipari Me-: Kőgazdasági Vállalat igazgatóját, Homics Károly elvtársat, aki szerződést kötött a vállalattal. Ezt tette több megyénkben tsz, többek között a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, a kunpeszéri Parasztbecsület, stb. A társas gazdaságok segítségével a gyár 3,959-ben már 300 ezer pecsenyeII Hold felületét tufa borítja ; 1 Az összes földi kőzetfajták: közül csupán a tufa és a vulkanikus hamu felel meg azon kőzeteknek, amelyek a Hold felületét borítják — állapította meg Nyikolaj Barabasov ukrán akadémikus. A vezetése alatt álló Harkovi Csillagvizsgáló intézet munkatársai megvizsgálták azon földi kőzetfajtákat, amelyeknek je - lenléte a Holdon a legvalószínűbb. E kőzeteket légüres térben protonokkal bombázták és ultraibolya-sugarak befolyásának vetették alá. E vizsgálatok alapján Barabasov professzor és kollégái arra a következtetésre jutottak, hogy a Hold felülete olyan erősen felaprózott, tufaszerű kőzetszemcsékből áll, amelyeknek átmérője 1—3 mm között ingadozik. Iskolakezdés előtt Is, de azóta különösen sok olyan szülő keresi fel a különböző szerveket, — így szerkeszetőségünket is — panaszával: akiknek gyermekét nem vették fel az iskola napközi otthonába, pedig ő, — a szülő — elfoglaltsága, munkája miatt nem tud gyermekével otthon megfelelően foglalkozni, s a gyermeknek különben is hasznos volna a közösségi nevelés. Sült galamb nincs, s ha volna is — késne ! Panaszukban tehát nemcsak a szülők — szinte anyagiakban is lemérhető — napi gondja, időbeosztási problémája jut kifejezésre, hanem ezen túl az az egészséges törekvés, hogy az otthoni, szűkebbkörű családi nevelést társadalmi, közösségi neveléssel egészítsék ki. A panasz tehát értSető, jogos és or- voslandó! Nem könnyű azonban az orvoslás módjának kidolgozása. Kecskeméten 340, Kiskunhalason pedig 200 jelentkezett gyereket nem tudtak felvenni az iskolai napközikbe, azon egyszerű oknál fo|jva, hogy nincsen elég hely azokban. Így van ez a megye többi városaiban is kisebb-nagyóbb mértékben, s mivel általános jelenségről van szó, érdemes róla alaposabban megemlékezni. Mindezt a gondot a társadalmi szervek is érzik. — éppen a hozzájuk érkezett panaszokból is — s a közelmúltban a Bács- Kisikun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kezdeményezésére össze is jöttek azok vezetői. Szervezzünk közösen iskolai napközi otthonokat! Kérjük az olvasó véleményét hogy közösen találjanak megoldást az égető kérdésre. Azt már a tanácskozás elején leszögezték, hogy állami erőből, beruházási alapokból nem lehet „átcsoportosítani” megfelelő összegeket e célra, ezt nem várhatjuk, s ha várnánk is rá, — máris sokat késnénk a megoldással. Maguknak a szülőknek, tehát az egész társadalomnak kell gyors megoldást találni. Ahol megoldották Milyen lehetőségek vannak erre? — Sokfélék és a kérdést teljesen megoldók. Már az első tapasztalatok is ezt mutatják. Kecskeméten például a rendőrkapitányság dolgozói belügyminiszteri engedéllyel saját maguk fogadtak gyermekeik mellé két pedagógust, akik a 28 iskolásgyermek délutáni munkája, játéka fölött felügyeletet gyakorolnak, egyszóval, akik „vezetik a napközit”. Egy-egy szülő 40— 50 forinttal járul hozzá a pedar gógusok fizetéséhez, akiket a szülői munkaközösség alkalmaz, — szerződéses munkaviszonynyal. Nem gond a helyiség sem, — a rendőrség szorított helyet ideiglenesen a gyerekeknek. Szintén Kecskeméten a IV. kerületi pártszervezet is felajánlotta helyiségeit ideiglenes napközi otthon céljára, a ZIM pedig a volt gyufagyár helyiségében hajlandó segíteni a napközi otthon felállításában. Sorolhatnánk azonban a többi gyár és vállalat önkéntes segítségét is: a konzervgyár, az építőipari vállalat, s maga a ZIM is ebéddel járul hozzá a közös gondok megoldásához. Este klub, nappal — napközi Ezt a társadalmi mozgalmat lehetne, — sőt szükséges is szélesíteni! A szervező, irányító munkát minden iskola szülői munkaközössége kezébe vévén, a repülőtér-környékiek a rendőrszülőkhöz hasonlóan alapíthatnák meg napközijüket, a többi iskola szülői munkaközössége pedig különböző művelődési otthonokat vehetne igénybe e célra ideiglenes jelleggel és csupán nappalra. Ez egyáltalán nem akadályozná meg a művelődési otthon rendeltetésszerű munkáját, hiszen a Német Demokratikus Köztársaságban — kintjárt kecskemétiek hozták a hírt — egyenesen úgy tervezik a kisebb városok művelődési otthonait, hogy nappalra napközi otthonokká legyenek alakíthatók. Megoldást jelentene ez, — de akadályát egynémely helyen egyelőre az ügy fontossága és súlyossága iránti értetlenség jelenti. A kecskeméti vasútállomás például hallandó ugyan átengedni helyiségét erre a célra „időről -időre”, de — sóhajtanak fel, — „hol tartjuk akkor megbeszéléseinket napközben?” A megyei postahivatal is erre hivatkozik már két hét óta, — mióta már három iskola igazgatója könyörög klubhelyiségükért, — de itt alaposan kilóg a lóláb. E klubhelyiségben ugyanis szinte söntés-szerűen mérik a bort, értekezleteknek pedig csak nagyritkán van híre-ham- va. Határidő: október 1!! Jelen cikkünknek nem lehet célja, hogy e bonyolult szervező-munkára — melyet a napköziből „kimaradt” 340 kecskeméti iskolás elhelyezése érdekében kell végezni — vállalkozzon, vagy akár arra csak minden részlegében is megoldást nyújtson. Célunk viszont az. hogy a társadalmi szervezetek vezetőinek fent említett tanácskozása alapján felvillantsuk mindazt a lehetőséget, — amellyel a szülők vállalataikkal, azok szak- szervezeti bizottságaival, az egész társadalommal karöltve — képesek már október elsejére teljes mértékben dűlőre vinni ezt az ügyet, s elhárítani előle minden, — szűkkeblű érdekből fakadó — gátat. Szerkesztőségünk még azzal is segítséget tud nyújtani, hogy lapunk hasábjain helyet ad azoknak az észrevételeknek, javaslatoknak, amelyek — szerte a megyéből — érkezhetnek az iskolai napközi otthonok társadalmi szervezésére. E javaslatokat érdeklődéssel várjuk, s már előre is üdvözöljük. í—np—.) , Hogy ne széledjenek szét a törzsgárda tagjai, az elmúlt évek nyári hónapjaiban gyümölcscsomagolással és bérmunkával foglalkoztatták az üzem munkásait. Ezt az időszakot nevezték uborkaszezonnak. Azért csak nevezték, mert a szezon-jelleg megszűnőben van. A változás 1957-ben következett be. A gyár vezetői sokat gondolkoztak, vitatkoztak azon, hogyan lehetne a nyári időszakban is szakmába vágó munkával foglalkoztatni a törzsgárdát. A megoldáshoz vezető gondolat Töreki Vince igazgató fejében született meg. Azt javasolta: tenyésztessünk pecsenyekacsát, libát. Ez keresett cikk külföldön. A javalatot a tettek sokasága követte. Megindult a szerződéskötés. Kezdetben mind a vállalat dolgozói, mind a szerződést vállaló parasztok idegenkedve fogadták az új kezdeményezést. Az állam helyes árpolitikája azonban megérttette a dolgozó parasztokkal, hogy a pecsenyekacsa, liba tenyésztése Az új libabontő, a csirkebontó és zsigerelő üzemrész tervét vitatják meg a gyár vezetői. A képen az igazgató — fehér köpenyben — mellette dr. Nánási Erzsébet állatorvos, szembe vele Sebestyén János gépészmérnök, műszaki osztályvezető és Bánki István áruforgalmi osztályvezető. kacsát — hét és félszer többet mint 1958-bart — és 20 ezer pecsenyelibát dolgozott fel, s ennék 80 százalékát exportálta. becslesek szerint ez evben 400 mázsa libamájat szállít külföldi megrendelőinek a gyár. Közben elkészült az új, korszerű, modem pecsenyekacsafeldolgozó szalag. Segítségével egy műszakban 4 ezer kacsát lehet feldolgozni. Az igazgató újításának alkalmazásával pedig 50 százalékkal csökkentették az utántisztítási költséget azáltal, hogy importanyag helyett olcsó, hazai anyagokat használnak fel. Befejezésül nézzük meg, mivel biztat az 1960-as és az ezt követő esztendő? A tervek szerint az idén 400 ezer pecsenyekacsát — százezerrel többet mint tavaly — és 25 ezer pecsenyelibát dolgoz fel a gyár. Jövőre 30 ezer pecsenyelibára és 500 ezer pecsenyekacsára kötnek szerződést. Ez azt jelenti, hogy 1961 végére megszűnik a gyár idényjellege. Nagy része van ebben a lehetőségeket jól felhasználó vezetőknek, s mindazoknak, akik ezt a kezdeményezést segítették, s ezzel hozzájárultak a népgazdaság erősítéséhez, a törzsgárda foglalkoztatásához, — ami ezzel együttjár, életszínvonaluk emeléséhez. (venesz) A libáról „két bőrt húzott le” a vállalat. Külön értékesítették a húsát, s külön a máját. Míg 1958-ban 138 mázsa, addig 1959- ben 251 mázsa libamáj került a külföldi piacokra. Az előzetes
