Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-10 / 188. szám

1960. augusztus 10, szerda 3. oicicu A gazdaságos termelés érdekében Ülést tartott a megyei tanács közgazdasági kollégiuma f Legutóbb dr. Varga Jenő elv- ftárs elnökletével ülést tartott a .megyei tanács közgazdasági kol­légiuma, amelyen részt vett Er- \délyi Ignác elvtárs, a megyei [pártbizottság ipari osztályának [vezetője is. A közgazdasági kol­légium ülésének napirendjén legyes, félévi eredménytervüket mem teljesítő tanácsi vállalatok [vezetőinek beszámoltatása sze- «rgpelt. Elsőként a Bács-Kiskun me­ggyei Vegyesipari Vállalattal «foglalkozott a kollégium. Meg­hívták az ülésre Kádas László elvtársat, a Ceglédi Rendelt Ru­haipari Vállalat vezetőjét is, aki tanácsaival és gyakorlati [tapasztalatai elmondásával se­gítséget nyújtott a kollégium «munkájához, és a Vegyesipari (Vállalatnál levő hibák felszá­molásához. A termelékenység növelése, a termelés szervezé­sében levő műszaki és admi­nisztrációs fogyatékosságok le­küzdése — állapította meg a közga'jdasági kollégium — ha­tározott intézkedéseket köve­téinek a vállalat vezetőitől. ■Számok bizonyítják, hogy a SSács-Kiskun megyei Vegyes­ipari Vállalat jelenlegi hely- fcete különösen a munka termelékenységé­nek kérdésében jóval alatta van országos szinten a he­lyiipari textilvállalatok át­lagának. (A közgazdasági kollégium több (tekintetben bizonyosfokú meg (nem értést tapasztal a vállalat [vezetőinél a korábban hozott határozatok végrehajtásában, különösen ami a bedolgozó (rendszer tervszerű leépítését il- Beti. Éppen ezért egyértelmű Intézkedési terv kidolgozására kötelezték a vállalat vezetőit, rnelyr=.ek lényege: úgy szervezni h termelést, hogy a vállalat (tervelőirányzatát záros határ­időn belül» mintegy 85 száza­lékban a zárt üzemekbeen dol­gozók adják. Az olyan közsé­gekben pedig (Tiszakécske, Al- pár, Kiskunmajsa), ahol a leg­jobb minőségi munkát végző bedolgozót foglalkoztatnak, meg kell vizsgálni egy-egy kisebb [üzemrész felállításának lehető- hegét. i Felhívta a vállalat figyelmét |a kollégium, hogy még a harmadik negyedév- . ben tegyenek határozott in- ' tézkedéseket a kalocsai üzemben levő visszásságok felszámolására, a gazdaságos termelés megszer­vezésére, amihez alapot nyújt­hat a kecskeméti üzemben fel­állított konfekciószalagok ered­ményes és egyre javuló mun­kája, Végül, a már eddig tör­tént változásokat és a dolgo­zók szorgalmas munkáját elis­merve, a közgazdasági kollégi­um a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti a válla­lat alaprentabilitásának módo­sítási kérelmét. Megtárgyalta a közgazdasá­gi kollégium a Bács-Kiskun megyei Talajerő és Tőzegkiter­melő Vállalat termelési és ér­tékesítési gondjait. Bár jelen­leg mutatkoznak nehézségek, a megye talajerőpótlásának szem­pontjából örvendetes, hogy olyan tőzegkészletékkel rendel­kezünk, melyéknek értékesítése most gondot okoz. A félévi mérleg azt mutatja: helyes volt a két vállalat egyesítése. A közgazdasági kollégium úgy lát­ja, hogy a nem kielégítő érté­kesítés csak átmeneti, és bizo­nyos szervezési hiányosságok­ra utal, hiszen trágyaigény je­lentkezik a megyében, főkép­pen a szocialista szektoroknál. Ezért kötelezték az ipari és a mezőgazdasági osztályt, folytas­sanak tárgyalásokat, és tegye­nek közös intézkedéseket az értékesítés meggyorsítására. Varga elvtárs összefoglalójá­ban tolmácsolta a végrehajtó bizottság véleményét: Bizalom­mal vannak a vállalat munká­ja iránt. Erőt és törekvést lát­nak a vezetőkben ahhoz, hogy az egyesítéssel járó teendőket jól megoldják és még gazdasá­gosabbá tegyék a tőzegterme­lést. Hangsúlyozta azonban, a vállalat termelési tervét a jövőben a nagy áthúzódó készletek biztosítása helyett a szükségletekhez igazítsák. Érdemben nem tudott foglal­kozni a közgazdasági kollégium a Kalocsai Cementipari Vál­lalat félévi eredményromlásá­nak okaival. A vállalat veze­tőinek felületesen elkészített beszámoló jelentése nem nyúj­tott módot a vállalat életébe való betekintésre, a vesztesé­get okozó legfőbb problémák vizsgálatára. A kalocsaiak pre­cíz elemzés és hasznos javas­latok helyett — egy pár kivé­telével — fel sem vetették a Utolsó kép a régi Erzsébet-hídról gp! SWielőtt a volt Erzsébet-híd láncának utolsó darabját szétvág­ják, a Ganz—MÁVAG hídosztályának szerelői támasztószerke- zeteket építenek a kapuzat mellé és a lánc alá, beszá­napi­vállalat problémáit. A mólót ezért levették í rendről; Határozott intézkedések szü­lettek azonban a vállalatnál le­vő helyzet megváltoztatására. A közgazdasági kollégium megál­lapította, hogy van némi javu­lás a vezetők munkájában, vi­szont nem látni azt, hogy gyö­keres változásokra törekedné­nek. A pénzügyi és ipari osz­tály ezért folytasson részletes vizsgálatot a vállalatnál. Varga elvtárs pedig közölte, hogy a végrehajtó bizottság pénz­ügyi biztost rendel ki a Ka­locsai Cementipari Vállalat­hoz. Megvitatta végül a közgaz­dasági kollégium a Kecskeméti Faipari Vállalat beszámolóját is. A vita során megállapítást nyert, hogy a vállalat vezetői féléves önállóságuk során igen sokat vállaltak magukra. Az eredményromlást okozó ténye­zők ellenére, jelentős fejlődést értek el. 1959 első felében kez­dődött az érdembeni munka, a termelés gazdaságosságát azon­ban befolyásolta, hogy egy év alatt az üzemeltetés mellett ál­landó fejlesztést és beruházáso­kat eszközöltek. Pozitiven érté­kelte a közgazdasági kollégium, hogy a hiányosságok megszün­tetésére már intézkedéseket tet­tek, melyek biztató javulást ígérnek. Szóba került a vállalat fej­lesztésének kérdése is. Utasí­totta a kollégium az igazga­tót: tegyen előterjesztést szep­tember végéig azoknak az igényeknek kielégítéséről, mellyel biztosítható 1961 el­ső félévében a két műszakos bútortermelés megindítása. Végül a közgazdasági kollégi­um úgy döntött, hogy a Kecs­keméti Faipari Vállalat alap­rentabilitást módosító kérelmét is a végrehajtó bizottság elé terjeszti. S. G. Börtönbüntetések feketevágásért Horváth János és Horváth Ferenc bátmonostori lakosok üzérkedés céljából borjút vásá­roltak Tomsics Antalné hely­beli gazdálkodótól. A borjút fe­ketén levágták és húsát Koósz Ä gyermekek sorsa Is városfejlesztési probléma! c4z áaocLák IteLyzde. OCiiUunltalai&n KISKUNHALASON négy ta­nácsi és egy üzemi óvoda mű­ködik. Ezekben 14 óvónő és ugyanannyi dajka látja el a gyermekek nevelését és gondo­zását. Érdemes megemlíteni, hogy amíg 1930-ban egy óvó­nőre 56 gyermek jutott, addig 1960-ban 30, tehát csaknem a felére csökkent Az óvodák korszerűsítésére az elmúlt évben jelentős össze­geket fordított a város. A köz­ponti óvodában 11 600 forint ér­tékben padlózták a tantermet, a felsővárosiba 15 700 forintért szerelték be a vízvezetéket, az Apponyi téri óvodánál pedig mintegy 40 ezer forint értékű felújítás áll befejezés előtt. Az óvodák szülői munkaközösségé­nek pénzbeli és munkával tel­jesített társadalmi segítségé­nek értéke is meghaladja a 13 ezer forintot. A VÁROS területi fekvéséhez, lélekszámúhoz és iparosodásá­hoz viszonyítva a jelenlegi óvo­dák azonban csak a jelentke­zőknek kis részét tudják befo­gadni. A négy óvoda összesen 276 férőhelyére tavaly 602 gyer­mek jelentkezett. Felvételt nyert 381, s így az óvodák ki­használási százaléka máris meghaladja a 140-et; Az óvodai túlzsúfoltság le­küzdése s az igények kielégí­tése érdekében most már sür­gős intézkedésre van szükség. Feltétlenül meg kellene oldani a felsővárosi óvoda 2 teremmel és mellékhelyiségekkel való bő­vítését, a Széchenyi utcai volt árvaház óvodának való átalakí­tását és az Alsóvárosban egy megfelelő épület óvoda céljára való átengedését. AZ ELMÚLT évben a felső­városi és Vasút utcai óvodák területéről maradt ki a legtöbb — összesen 137 — gyermek. Ezek területileg is határosak, itt lenne legsürgősebb a segítség. A keret miatt alacsony — mindössze 150 — az óvodákban étkező gyermekek száma. Igen sok dolgozó szülő délben ma­gával viszi a gyermeket saját étkező helyére s utána visz- szaviszi az óvodába. Nem nehéz elképzelni, hogy mit jelent ez télen vagy rossz idő esetén. EZEK a tények ismeretesek a város vezetősége előtt. Halas dolgozó szülői joggal remélik, hogy az óvodáskorú gyermekek sorsának megoldását a tanács a városfejlesztési tervek egyik legfontosabb jaként tartja szá­mon és hajtja végre! József és Kéhl Péter segítségé^ vei akarták eladni. Az utóbbiak! listát állítottak össze azokról^ akik vásárlóként jelentkeztek. A rendőrség időben értesüld a feketevágásról, s eladás előtti lefoglalta a húst, a feketevágóki ellen pedig eljárást indított. A bajai járásbíróság Isaszegí tanácsa most tárgyalta az ügyet») Horváth Jánost és Horváth Fe-J rencet három-három havi bör-[ tönre és 300—300 forint pénz- büntetésre ítélte. Három hav: börtönt kapott a két közvetít« is, Kéhl Péter börtönbüntetését) azonban, tekintettel eddigi bűn-, tetlen előéletére, három évii próbaidőre felfüggesztette. í A példás büntetés legyen fi gyelmeztető mindazoknak, aki az állatállomány fejlesztését, így az elkövetkező idők zavar­talan húsellátását bűnös csele­kedetükkel próbálják akadá­lyozni. Aranynál tisztább kobalt Eddig semmiféle más fém nem vetekedhetett az arany tisztaságával. Most a Szovjet­unióban a sarkvidéki Norilszk város kohászati kombinátjában újítók egy csoportja megépítet­te a világ első félautomata ne- hézfém-kivonó berendezését. Az- új géppel megkezdték a kobalt1 gyártását. Az eredmények min­den várakozást túlszárnyaltak}« a kóbalt tisztasága felülmúlja, az aranyét fiz első félévbeü 280 ezer forint értékű könyvet vásároltak a bácsalmási Járásban Ä bácsalmási földművesszö­vetkezeti könyvesboltban az első félévben 280 ezer forint értékű, főleg szépirodalmi és ezenkívül mezőgazdasági szak­könyveket vásároltak a járás dolgozói. A minden igényt ki­elégítő könyvesboltot gyakran látogatják a járás termelőszö­vetkezeti gazdái is, akik Jókai, Mikszáth és a inai magyar Írók közül Berkesi András, Győri j Dezső és Szabó Pál műveit for-l gatják a legszívesebben. Az első félévben örvendete­sen növekedett a hanglemezt vásárlók száma is. Több mint 30 ezer forint értékű hangle­mez fogyott él, melyek közül,’ nagy népszerűségnek örvende-l nek a klasszikus és a modern táncléineack^eg^aránt. ^ - ' ' A csátaljai példa elismerésre, követésre méltó Hercz János szerelő éjjel-nappal járva a határt biztosította műm kajával a cépek zavartalan üze­meltetését. Jerinák János, a munkásmoz­galom regi harcosa, a herceg- szántói brigád vezetője körülte­kintően szervezte munkáját* gazdája területének. Jól dolgo­zott Róka István raktáros, Si­mon Lajos főmérnök és Oreskó Mihály. A pártvezetőség megállapítot­ta, hogy a pártonkívüliek több­sége, a gépállomás kollektívája becsületos munkával, helytállás­sal biztosította, hogy a Csátalial Gépállomás körzetének termelő- szövetkezetei az aratási munká­kat időben és rendben befejez­tek. A pártvezetőség elismerését és köszönetét fejezte ki a jól dolgozó elvtársaknak. Az ülésen részvevő és felszó­laló Szabó Imre elvtárs, a járási pártbizottság titkára a gépállo­más jó munkájának elismerése mellett — többek között azt hangsúlyozta, hogy a pártszer­vezet, illetve -vezetőség gazda­sági munka szervezésével és el­lenőrzésével kapcsolatos munka­stílusának ilyen irányú kialakí­tása helyes és követésre méltó* A Csátaljai Gépállomás párt- szervezete igen jó módszerrel foglalkozik a gazdasági munka szervezésével és ellenőrzésével. A pártszervezet vezetősége legutóbb is kibővített ülésen tár­gyalta az időszerű mezőgazdasá­gi munkákat, Kőházi Ferenc fő- agronómus beszámolója alapján. A vezetőségi ülésen megállapí­tották, hogy a tervezett 23 szá­zalékos gépesítéssel szemben az aratás időszakában a gépállomás a termelőszövetkezetekben 50 százalékos gépesítést ért el. A gépállomás terve 2600 kát. hold aratás volt és gépeivel 3800 kát. hold gabonát vágott le. Hat ara­tógép 200 kát. holdon felüli tel­jesítményt ért el, három arató­gép pedig — Mikus István, Su- hanyecz László és Tomsity Jó­zsef vezetőkkel — 300 kát. hold felett teljesített. A pártvezetőség külön napi­rendi pontként értékelte a párt­tagok helytállását az aratás és cséplés időszakában. A vezetőség megállapította, hogy a párttagok jól megállták a helyüket, példát mutattak munkatársaiknak. Far­kas József pártvezetőségi tag például kombájnjával 210 kát. holdat aratott és csépelt el. Félezer fürt szőlő egy tőkéről Az ország, sőt Európa egyik legszebb szőlőlugasa díszük Baján a tűzoltó laktanyában. A négy szőlőtőkét 1920-ban ültet­ték. Az elmúlt esztendőben az Izabellát termő tőkéről 4338 für-I töt szüreteltek. Nem maradt el a Saszla, Otelló és a Csaba-) gyöngye tőkék termése sem. j A lugas az idén még szebb és nagyobb termést ígér a ta-í valyinál is. A Csabagyöngye tőkét egyébként most szüretelték*] s félezer fürt került le róla. A lugasnak nemcsak a helybeliek*! hanem a Bajára érkező fürdővendégek és a városban megfor-j dúló külföldiek is csodájára járnak.

Next

/
Thumbnails
Contents