Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-07 / 186. szám
1960. augusztus 7. vasárnap S. ointu Hogyan intézik a panaszügyeket Kecskeméten ? Ahol nincs iktatókönyv és „elvesznek“ a levelek A Petőfi Népe szerkesztősége sok panasz, bejelentés ki vizsgálására és megválaszolására kéri fel a megyeszékhelyen levő tanácsokat, vállalatokat és intézményeket. Az a tapasztalat, hogy általánosságban mindenütt a törvényes határidőik megtartásával, lelkiismeretesen intézik el a panaszokat. Még akad azonban olyan intézmény és vállalat is, ahol a panaszügyeket bürokratikusán, lélektelenül kezelik, vagy egyáltalán nem fordítanak különösebb gondot azok intézésére. — lássunk néhány példát. A Kecskeméti Városi Tanács Ipari és Műszaki Osztályának május 14-én átküldtünk egy közérdekű kérést, amelyre még a mai napig sem kaptunk választ. Amikor megkerestük a városi tanács elnökhelyettesét, megtudtuk: azért nem válaszoltak, mert még a tanácsülés a kérelem ügyében nem hozott határozató«?) Nagyon jól tudjuk, hogy egy kút létesítése nem kis dolog, a tanácsülés jóváhagyása kell hozzá. A levélre azonban mindenképpen kellett volna vá- laszolnlok, a kérelmező megnyugtatása miatt. Kisebb hibát követett el a. városi tanács igazgatási osztálya, ahonnan Kökény Sándor lakásügyére ugyan válaszoltak, csupán a szerkesztőséget felejtették el értesíteni. Nemcsak a városi, a megyei tanácsnál is találtunk hibát. A mezőgazdasági osztályra még február 16-án átküldött levelünket — nem tudni, mi okból — elküldték a Kiskőrösi Járási Tanácshoz. Ügy véljük, a panaszok ilyen formájú intézése semmiképpen sem megnyugtató. A szerkesztőség azért küldte a megyei tanács illetékes osztályának a levelet kivizsgálásra, mert nyilvánvalóan olyan jelleg gű ügyről volt szó, ami az ő hatáskörükbe tartozik. A bejelentés további sorsáról a megyei tanács mezőgazdasági osztálya sem tud, ugyanis a mi sürgetésünkre — állítólag — ók is írtak egy levelet a Kiskőrösi Járási Tanácsnak, azonban ezt hitelt érdemlő módon nem tudják bizonyítani. A megyei tanács művelődési osztályáról is meg kell emlékeznünk. Március 10-én egy érdeklődő levelet kaptak, amire állítólag válaszoltak is, de a válasznak nyomát sem a Petőfi Népénél, sem a megyei tanács művelődési osztályán, sőt az irattárban sem lehet fellelni. Nyilvánvaló, hogy a levél — a szerkesztőség sürgető levelével együtt — az íróasztalok rendetlenségében elkallódott. Egyedülálló a megyei Tü- ®ép Vállalatnál a panaszos ügyek intézése. Amikor özv. Brinkus Lajosné levelének kivizsgálása, megválaszolása után érdeklődtünk, ezt a választ kaptuk: *►Valószínűleg elveszett«. Az ik- tatókönyvet kerestük — gondolva arra, legalább ott felleljük a panasz nyomait — meglepetésünkre kijelentették, hogy ilyet nem vezetnek a Tüzép Vállalatnál. Ezek után érthetővé vált a levél eltűnése. Azt viszont nem tudjuk megérteni, hogy miképpen tartják nyilván akkor ások hivatalos és irattározandó ügydarabot? íme néhány példa, ami önmagáért beszél. Mint már annyiszor, újból szeretnénk hangsúlyozni: a Minisztertanács rendelkezése mindenkire vonatkozik! Minden vállalat, intézmény kötelessége, hogy lelkiismeretesen foglalkozzon a lakosság panaszügyeivel, bejelentéseivel. Gémes Gábor Háromszor hat = 50 Tizennyolc = 120 A „gyerek66 nem hagyta magát Senki sem hozsannázóit a szalagban, amikor a fiatal Lő- rinczit nevezték ki vezetőnek. Az elavult munkaszervezés kedvét szegte a gárdának. Főként a családosok zúgolódtak, de a fia- talabbja sem találta meg a számítását. Minden fizetésnél köny- nyű volt a boríték. A szabók maguk sem tudták, mit akarnak. Alig akadt egy- kettő, aki a vezetőség döntését helyeselte. Így érveltek: Ha egy idős szaki nem boldogult, mit akarnak egy 29 éves gyerekkel? Nem a szalagban van itt a hiba, mást kell megvizsgálni. A normákra gondoltak, meg arra, hogy a műszak jobban kedvez a bedolgozóknak, mint nekik, a törzs gárdának. Az utóbbiban volt valami, a többinél ma már belátják, nem Fejőgép a legelőn A Győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál olyan vándor fejőberendezést szerkesztettek, amely magabaji foglalja az istállókban felszerelt modern fejőrendszerek kellékeit. A gépcsoportnak saját áramfejlesztője, vízszivattyúja, villanybojleré, zuhanyrózsája van, a tőgyek mosása ntán elektromos hőlég- szorítóval szárítják a tőgyeket. A tej nem érintkezik a levegővel, s így hosszabb ideig tárolható a berendezéshez tartozó gyűjtőkocsiban. A berendezést a Sárvári Állami Gazdaságban próbálták ki. volt Igazuk. Am, a Lőrinczi gyerek nem hagyta magát, — a szalag elismerte vezetőnek. Hogyan történt a változás? Mit tesz a szervezés *— Szervezés kérdése volt az egész — kezdi Lőrinczi Arisztid. — Strasszer elvtárs, a műszaki vezető szabad kezet adott Így is ráment egy pár éjszakám. Messzi kezdi, amikor még inas volt. A Ruhaipari Tervező Vállalatnál szabadult. Valameddig segédeskedett, aztán előléptették. Technikus gyakornok lett. Aztán jött a bevonulás. A karrier félbeszakadt. Most itt dolgozik. Kezdi élőiről, azaz, hogy nem egészen. A tervező vállalatnál tanult annyit, aminek itt a Kecskeméti Vegyesipari Vállalatnál ugyancsak hasznát veszi. A vezetőség nem csalódott, amikor fiatalember létére a férfi konfekciós szalag vezetését bízta rá. — Akkor is ugyanennyi gép volt, mint most. Helyünk sem lett nagyobb — folytatja. — A szalag termelése mégis a duplájára nőtt, pedig javaslatomra a létszámot is csökkentették. — Hogyan dolgoztaik régebben? — Szétaprózták az erőt. Hat gépes munkacsoportonként végezték ugyanazt, amit most a 18 gépes szalagon. Egy-egy embernek több műveletet kellett elvégezni. Mire mindegyikbe belejött volna, jóformán lefutott egy széria. Hiába volt így meg a nagyüzemi termelés technikai feltétele, termelékenységünk csökkent, a fegyelem lazult, s a boríték-barométer mutatta: a férfi szalag nem jó úton halad. — Most mit bizonyítanak a számok? ‘— Azelőtt a háromszori hat gépes rendszerben harminc dolgozó ötven munkadarabot készített. Most a tizennyolcgépes szalagon huszonheten vagyunk és egy műszak alatt százhúsz darabot veszek át. A dolgozóknak is tetszik Véleményt kértünk a dolgozóktól is. Az egyik fiatalasszony a nők nevében nyilatkozott Elégedettek. A szalag vezetője nem helyezgeti őket Amíg egy széria le nem futott, egy gép mellett egyazon műveletet végeznek. A normával ki lehet jönni, s aki szorgalmas, az többet is keres. A férfiak már problematiku- sabban vélekednek. Scheren Gyulát kérdeztük. Ügy mondták, ő a szószóló. Ilyesmikről beszél: Az új szervezéssel ők is elégedettek. Tetszik nekik, hogy a szalag vezetője harcias, nem hagyja a kollektívát. Most már nem igen fordul élő, hogy a bedolgozók kapnák a jobb munkákat, de azért pár hete még mindig volt rá eset Éppen ezért elvként kellene kimondani a vállalatnál, hogy a szalag az első. Feltűnt nekik, de jól eső érzéssel nyugtázzák, hogy mióta Lőrinczi a vezető, a műszakiak többet látogatják a szalagot, és ahol tudnak, segítenek. Nekik pedig jól esik, hogy érdeklődnek a munkájuk, eredményeik iránt Igényesebb munkát kérnek Ennyi változás történt két hónap alatt. Búcsúzni akarunk, de még csak most oldódnak a nyelvek. Jó dolgokat tudunk meg, hát maradunk. Dicsérik a „29 éves gyereket”. Jó, hogy a műhelyben két gépet kinevezett tartaléknak. Így ma már nem ismerik azt a fogalmat: állásidő géphibából. Tudatják azt is, hogy a vezető sokszor a szalagtermi műszerész teendőit is ellátja. Kis hibák miatt nem mennek a „szomszédba”. Végül szó esik a minőségről* meg a szakmai előmenetelről is. Szeretnék, ha igényesebb munkát is rájuk bízna a vezetőség. Becsülettel vállalnák, hiszen összeszoktak már. A szalag most szabadságra megy. Lehet, hogy mire visszajönnek erre is sor kerül. A Sándor Géza > IRATKOZZON BE OLVASÓNAK a megyei, járási és a közégi könyvtárakba. 1583 Játszanak a gyerekek a III. sz. textilgyár óvodájában. nép boldogságáért 1840-től napjainkig elesett népi hősöknek !’* Kína népi politikai tanácskozó testületének első ülése, 1949. szeptember 30-án hozott hátározatot a Mennyei Béke Téren a hazáért életüket adó népi hősök tiszteletére felállítandó emlékműről. Még aznap este 6 órakor az ülés résztvevői a télre mentek és megtartották az ünnepélyes alapkőletételt, melyen lapáttal a kezében Mao Ce-tung elvtárs is részt vett. Az emlékmű építését 1952. augusztus 1-én kezdték el és a kész alkotást 1958. május 1-én leplezték le. Az emlékművet . ma is rengeteg ember keresi fel, kis virágcsokrokat téve talpazatára, ezzel is adózva az elesett hősök emlékének. Az emlékmű által elfoglalt összes terület kb. 3000 négyzetméter. Alapjául egy kétrészes építmény szolgál. Ezen alaprészhez négy oldalról lépcső vezet. Az alsó alaprész szélessége 50 méter, hossza 00 méter. , (Folytatjuk) , — Szivecském! Jót tett néked a nyaralás. Legalább tíz kilót híztál. »égét sem leim!, sem elmondani nem lehet. Később azért mégis megpróbálkozok az elmúlt évi október 1-i felvonulás leírásával, de előre is tudom, hogy minden igyekezet kevés ahhoz, hogy csak megközelítőleg is visszaadja a felvonulás szépségét Most pedig nézzük meg a tér egynéhány más létesítményét. Hatalmas nagy ez a tér, van mit megnézni. A Népi Hősök Emlékműre A Mennyei Béke Terének déli részén örökzöld fenyők és ciprusok előterében emelkedik a Népi Hősök monumentális emlékműve. Mint valami hatalmas kolosszus, úgy tör az ég felé a kínai népnek a külső és belső ellenség elleni győzelmes harcát szimbolizálva, bizonyságot téve arról, hogy a nép örökre megőrzi a forradalom hőseinek emlékét. Az emlékmű obeüszkjének elülső része a Mennyei Béke Kapujára néz. Rajta nyolc aranyozott betűiekéi írott jelszó: „Örök dicsőség a Népi Hősöknek”. Ez Mao Ce-tung saját kéziírásának másolata. Az obe- liszk hátsó oldalán Csou En- laj írásának másolata van: „A Népi Hősök emlékműve. Örök dicsőség a népi felszabadító háborúban és az utóbbi 3 év népi forradalmában elesett népi hősöknek! örök dicsőség a népi felszabadító háborúban és az utóbbi 30 év népi forradalmában elesett népi hősöknek! Örök dicsőség a belső és külső ellenség ellenség ellen vívott harcokban, a nemzeti függetlenségért, a szabadságért és a A kapu előtt egy csatorna húzódik az „Aranyvízű folyó”. Kínaiul még leírni is nehéz, nem hogy kimondani. A csatornán hét, különböző formájú, finoman faragott kőhíd van. A hí- dacskákon nagyszerű, harmonikus egységben vannak a gyönyörűen faragott díszítő kőoszlopokkal a nagy kőoroszlánok. A Mennyei Béke Kapujának hatalmas építménye óriási művészeti értéket képvisel, mely elsősorban nagyságával és finom művészi kidolgozásával hívja fel magára a figyelmet. Különösen gyönyörű a kapu és a tér ünnepi kivilágításban, amikor ezer sokszínű villanykörte nyomán, távolról is nagyszerűen bontakoznak ki a hatalmas arányok. Régen a Mennyed Béke Téren a hatalom központi szervei voltak elhelyezve. Itt volt többek között: a ceremóniák minisztériuma, a pénzügyminisztérium, a rangok minisztériuma, az építők és kézművesek minisztériuma, a hadügyminisztérium stb. Peking felszabadulásával a Tyanyanyminy történetében is új oldal kezdődött. 1949. október 1-én a kínai nép nagy vezére, Mao Ce-tung elvtárs, a Mennyei Béke Kapujáról jelentette be a Kínai Népköztársaság megalakulását. Ekkor szökött fel a magasba először az ötcsillagos kínai vöröslobogó. Azóta május 1-én és október 1-én itt tartják az ünnepi felvonulásokat, melyeik felejthetetlen szépKmában nem kizárólag a régi, több száz, vagy néha több ezer éves építészeti, művészeti és egyébb emlékek látványosak, hanem érdekesek és sokkal biztatóbbak azok a hatalmas eredmények és létesítmények, melyeket az évezredekig rabszolga sorsban tartott nép szabadságának első 10 évében alkotott. Lássunk hát ebből is, abból is. A Mennyei Béke Kapuja Tyanyanyminy, magyarul a Mennyei Béke Kapuját jelenti. Ezt a nevet kapta az ott elterülő tér is. A Mennyei Béke Kapuja Peking egyik legnagyobb építménye, mely gazdag történelmi múlttal és nagy művészeti értékekkel bír. Ez a kapu és az előtte elterülő tér fontos politikai eseményekkel kapcsolatos. Itt van Peking központja. A hatalmas teret északról a Vörös Fal, a császári város vörös fala övezi, mely keletről nyugatra húzódik. A fal közepén van a Mennyei Béke Kapuja. A hatalmas, masszív építmény márvány alapokon nyugszik. Felső részén felírat: „Éljen a Kínai Népköztársaság” és „Éljen a Világ Népeinek hatalmas egysége”. A kapu felső részét toronyszerűén képezték ki, vörös oszlopokkal és sárga cseréppel fedett ón. két erkélyes tető fedi.
