Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-07 / 186. szám

1960. augusztus 7. vasárnap S. ointu Hogyan intézik a panaszügyeket Kecskeméten ? Ahol nincs iktatókönyv és „elvesznek“ a levelek A Petőfi Népe szerkesztő­sége sok panasz, bejelentés ki vizsgálására és megválaszolásá­ra kéri fel a megyeszékhelyen levő tanácsokat, vállalatokat és intézményeket. Az a tapasztalat, hogy általánosságban mindenütt a törvényes határidőik megtar­tásával, lelkiismeretesen intézik el a panaszokat. Még akad azonban olyan in­tézmény és vállalat is, ahol a panaszügyeket bürokratikusán, lélektelenül kezelik, vagy egy­általán nem fordítanak különö­sebb gondot azok intézésére. — lássunk néhány példát. A Kecskeméti Városi Tanács Ipari és Műszaki Osztályának május 14-én átküldtünk egy köz­érdekű kérést, amelyre még a mai napig sem kaptunk választ. Amikor megkerestük a városi tanács elnökhelyettesét, megtud­tuk: azért nem válaszoltak, mert még a tanácsülés a kérelem ügyében nem hozott határoza­tó«?) Nagyon jól tudjuk, hogy egy kút létesítése nem kis do­log, a tanácsülés jóváhagyása kell hozzá. A levélre azonban mindenképpen kellett volna vá- laszolnlok, a kérelmező meg­nyugtatása miatt. Kisebb hibát követett el a. városi tanács igaz­gatási osztálya, ahonnan Kö­kény Sándor lakásügyére ugyan válaszoltak, csupán a szerkesz­tőséget felejtették el értesíteni. Nemcsak a városi, a me­gyei tanácsnál is találtunk hi­bát. A mezőgazdasági osztályra még február 16-án átküldött le­velünket — nem tudni, mi ok­ból — elküldték a Kiskőrösi Já­rási Tanácshoz. Ügy véljük, a panaszok ilyen formájú intézése semmiképpen sem megnyugtató. A szerkesztőség azért küldte a megyei tanács illetékes osztá­lyának a levelet kivizsgálásra, mert nyilvánvalóan olyan jelleg gű ügyről volt szó, ami az ő hatáskörükbe tartozik. A beje­lentés további sorsáról a megyei tanács mezőgazdasági osztálya sem tud, ugyanis a mi sürgeté­sünkre — állítólag — ók is ír­tak egy levelet a Kiskőrösi Já­rási Tanácsnak, azonban ezt hi­telt érdemlő módon nem tudják bizonyítani. A megyei tanács művelődési osztályáról is meg kell emlé­keznünk. Március 10-én egy ér­deklődő levelet kaptak, amire állítólag válaszoltak is, de a vá­lasznak nyomát sem a Petőfi Népénél, sem a megyei tanács művelődési osztályán, sőt az irattárban sem lehet fellelni. Nyilvánvaló, hogy a levél — a szerkesztőség sürgető levelével együtt — az íróasztalok rendet­lenségében elkallódott. Egyedülálló a megyei Tü- ®ép Vállalatnál a panaszos ügyek intézése. Amikor özv. Brinkus Lajosné levelének kivizsgálása, megválaszolása után érdeklőd­tünk, ezt a választ kaptuk: *►Valószínűleg elveszett«. Az ik- tatókönyvet kerestük — gondol­va arra, legalább ott felleljük a panasz nyomait — meglepeté­sünkre kijelentették, hogy ilyet nem vezetnek a Tüzép Vállalat­nál. Ezek után érthetővé vált a le­vél eltűnése. Azt viszont nem tudjuk megérteni, hogy mikép­pen tartják nyilván akkor ások hivatalos és irattározandó ügy­darabot? íme néhány példa, ami önma­gáért beszél. Mint már annyi­szor, újból szeretnénk hangsú­lyozni: a Minisztertanács rendel­kezése mindenkire vonatkozik! Minden vállalat, intézmény kö­telessége, hogy lelkiismeretesen foglalkozzon a lakosság panasz­ügyeivel, bejelentéseivel. Gémes Gábor Háromszor hat = 50 Tizennyolc = 120 A „gyerek66 nem hagyta magát Senki sem hozsannázóit a szalagban, amikor a fiatal Lő- rinczit nevezték ki vezetőnek. Az elavult munkaszervezés ked­vét szegte a gárdának. Főként a családosok zúgolódtak, de a fia- talabbja sem találta meg a szá­mítását. Minden fizetésnél köny- nyű volt a boríték. A szabók maguk sem tudták, mit akarnak. Alig akadt egy- kettő, aki a vezetőség döntését helyeselte. Így érveltek: Ha egy idős szaki nem boldogult, mit akarnak egy 29 éves gyerekkel? Nem a szalagban van itt a hiba, mást kell megvizsgálni. A nor­mákra gondoltak, meg arra, hogy a műszak jobban kedvez a be­dolgozóknak, mint nekik, a törzs gárdának. Az utóbbiban volt valami, a többinél ma már belátják, nem Fejőgép a legelőn A Győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál olyan vándor fejőberendezést szerkesztettek, amely magabaji foglalja az is­tállókban felszerelt modern fejőrendszerek kellékeit. A gépcso­portnak saját áramfejlesztője, vízszivattyúja, villanybojleré, zuhanyrózsája van, a tőgyek mosása ntán elektromos hőlég- szorítóval szárítják a tőgyeket. A tej nem érintkezik a levegő­vel, s így hosszabb ideig tárolható a berendezéshez tartozó gyűjtőkocsiban. A berendezést a Sárvári Állami Gazdaságban próbálták ki. volt Igazuk. Am, a Lőrinczi gye­rek nem hagyta magát, — a sza­lag elismerte vezetőnek. Hogyan történt a változás? Mit tesz a szervezés *— Szervezés kérdése volt az egész — kezdi Lőrinczi Arisztid. — Strasszer elvtárs, a műszaki vezető szabad kezet adott Így is ráment egy pár éjszakám. Messzi kezdi, amikor még inas volt. A Ruhaipari Tervező Vállalatnál szabadult. Valamed­dig segédeskedett, aztán előlép­tették. Technikus gyakornok lett. Aztán jött a bevonulás. A karrier félbeszakadt. Most itt dolgozik. Kezdi élőiről, azaz, hogy nem egészen. A tervező vállalatnál tanult annyit, ami­nek itt a Kecskeméti Vegyesipa­ri Vállalatnál ugyancsak hasz­nát veszi. A vezetőség nem csa­lódott, amikor fiatalember lété­re a férfi konfekciós szalag ve­zetését bízta rá. — Akkor is ugyanennyi gép volt, mint most. Helyünk sem lett nagyobb — folytatja. — A szalag termelése mégis a dup­lájára nőtt, pedig javaslatomra a létszámot is csökkentették. — Hogyan dolgoztaik régeb­ben? — Szétaprózták az erőt. Hat gépes munkacsoportonként vé­gezték ugyanazt, amit most a 18 gépes szalagon. Egy-egy ember­nek több műveletet kellett el­végezni. Mire mindegyikbe bele­jött volna, jóformán lefutott egy széria. Hiába volt így meg a nagyüzemi termelés technikai feltétele, termelékenységünk csökkent, a fegyelem lazult, s a boríték-barométer mutatta: a férfi szalag nem jó úton halad. — Most mit bizonyítanak a számok? ‘— Azelőtt a háromszori hat gépes rendszerben harminc dol­gozó ötven munkadarabot készí­tett. Most a tizennyolcgépes szalagon huszonheten vagyunk és egy műszak alatt százhúsz da­rabot veszek át. A dolgozóknak is tetszik Véleményt kértünk a dolgo­zóktól is. Az egyik fiatalasszony a nők nevében nyilatkozott Elé­gedettek. A szalag vezetője nem helyezgeti őket Amíg egy széria le nem futott, egy gép mellett egyazon műveletet végeznek. A normával ki lehet jönni, s aki szorgalmas, az többet is keres. A férfiak már problematiku- sabban vélekednek. Scheren Gyulát kérdeztük. Ügy mond­ták, ő a szószóló. Ilyesmikről beszél: Az új szervezéssel ők is elégedettek. Tetszik nekik, hogy a szalag vezetője harcias, nem hagyja a kollektívát. Most már nem igen fordul élő, hogy a be­dolgozók kapnák a jobb mun­kákat, de azért pár hete még mindig volt rá eset Éppen ez­ért elvként kellene kimondani a vállalatnál, hogy a szalag az el­ső. Feltűnt nekik, de jól eső ér­zéssel nyugtázzák, hogy mióta Lőrinczi a vezető, a műszakiak többet látogatják a szalagot, és ahol tudnak, segítenek. Nekik pedig jól esik, hogy érdeklődnek a munkájuk, eredményeik iránt Igényesebb munkát kérnek Ennyi változás történt két hó­nap alatt. Búcsúzni akarunk, de még csak most oldódnak a nyel­vek. Jó dolgokat tudunk meg, hát maradunk. Dicsérik a „29 éves gyereket”. Jó, hogy a mű­helyben két gépet kinevezett tar­taléknak. Így ma már nem is­merik azt a fogalmat: állásidő géphibából. Tudatják azt is, hogy a vezető sokszor a szalag­termi műszerész teendőit is el­látja. Kis hibák miatt nem men­nek a „szomszédba”. Végül szó esik a minőségről* meg a szakmai előmenetelről is. Szeretnék, ha igényesebb mun­kát is rájuk bízna a vezetőség. Becsülettel vállalnák, hiszen összeszoktak már. A szalag most szabadságra megy. Lehet, hogy mire vissza­jönnek erre is sor kerül. A Sándor Géza > IRATKOZZON BE OLVASÓNAK a megyei, járási és a közégi könyvtárakba. 1583 Játszanak a gyerekek a III. sz. textilgyár óvodájában. nép boldogságáért 1840-től nap­jainkig elesett népi hősöknek !’* Kína népi politikai tanács­kozó testületének első ülése, 1949. szeptember 30-án hozott hátározatot a Mennyei Béke Téren a hazáért életüket adó népi hősök tiszteletére felállí­tandó emlékműről. Még aznap este 6 órakor az ülés résztvevői a télre mentek és megtartot­ták az ünnepélyes alapkőletételt, melyen lapáttal a kezében Mao Ce-tung elvtárs is részt vett. Az emlékmű építését 1952. augusztus 1-én kezdték el és a kész alkotást 1958. május 1-én leplezték le. Az emlék­művet . ma is rengeteg ember keresi fel, kis virágcsokrokat téve talpazatára, ezzel is adóz­va az elesett hősök emlékének. Az emlékmű által elfoglalt összes terület kb. 3000 négy­zetméter. Alapjául egy kétré­szes építmény szolgál. Ezen alaprészhez négy oldalról lép­cső vezet. Az alsó alaprész szé­lessége 50 méter, hossza 00 méter. , (Folytatjuk) , — Szivecském! Jót tett né­ked a nyaralás. Legalább tíz kilót híztál. »égét sem leim!, sem elmondani nem lehet. Később azért mégis megpróbálkozok az elmúlt évi október 1-i felvonulás leírásá­val, de előre is tudom, hogy minden igyekezet kevés ahhoz, hogy csak megközelítőleg is visszaadja a felvonulás szépsé­gét Most pedig nézzük meg a tér egynéhány más létesítmé­nyét. Hatalmas nagy ez a tér, van mit megnézni. A Népi Hősök Emlékműre A Mennyei Béke Terének déli részén örökzöld fenyők és ciprusok előterében emelkedik a Népi Hősök monumentális emlékműve. Mint valami hatal­mas kolosszus, úgy tör az ég felé a kínai népnek a külső és belső ellenség elleni győzelmes harcát szimbolizálva, bizonysá­got téve arról, hogy a nép örökre megőrzi a forradalom hőseinek emlékét. Az emlékmű obeüszkjének elülső része a Mennyei Béke Kapujára néz. Rajta nyolc ara­nyozott betűiekéi írott jelszó: „Örök dicsőség a Népi Hősök­nek”. Ez Mao Ce-tung saját kéziírásának másolata. Az obe- liszk hátsó oldalán Csou En- laj írásának másolata van: „A Népi Hősök emlékműve. Örök dicsőség a népi felszabadító háborúban és az utóbbi 3 év népi forradalmában elesett népi hősöknek! örök dicsőség a népi felszabadító háborúban és az utóbbi 30 év népi forradalmá­ban elesett népi hősöknek! Örök dicsőség a belső és külső ellenség ellenség ellen vívott harcokban, a nemzeti függet­lenségért, a szabadságért és a A kapu előtt egy csatorna hú­zódik az „Aranyvízű folyó”. Kí­naiul még leírni is nehéz, nem hogy kimondani. A csatornán hét, különböző formájú, fino­man faragott kőhíd van. A hí- dacskákon nagyszerű, harmoni­kus egységben vannak a gyönyö­rűen faragott díszítő kőoszlo­pokkal a nagy kőoroszlánok. A Mennyei Béke Kapujának hatalmas építménye óriási mű­vészeti értéket képvisel, mely elsősorban nagyságával és finom művészi kidolgozásával hívja fel magára a figyelmet. Különösen gyönyörű a kapu és a tér ünnepi kivilágításban, amikor ezer sok­színű villanykörte nyomán, tá­volról is nagyszerűen bontakoz­nak ki a hatalmas arányok. Régen a Mennyed Béke Téren a hatalom központi szervei vol­tak elhelyezve. Itt volt többek között: a ceremóniák miniszté­riuma, a pénzügyminisztérium, a rangok minisztériuma, az épí­tők és kézművesek minisztériu­ma, a hadügyminisztérium stb. Peking felszabadulásával a Tyanyanyminy történetében is új oldal kezdődött. 1949. októ­ber 1-én a kínai nép nagy ve­zére, Mao Ce-tung elvtárs, a Mennyei Béke Kapujáról jelen­tette be a Kínai Népköztársaság megalakulását. Ekkor szökött fel a magasba először az ötcsil­lagos kínai vöröslobogó. Azóta május 1-én és október 1-én itt tartják az ünnepi felvonuláso­kat, melyeik felejthetetlen szép­Kmában nem kizárólag a régi, több száz, vagy néha több ezer éves építészeti, művészeti és egyébb emlékek látványosak, hanem érdekesek és sokkal biz­tatóbbak azok a hatalmas ered­mények és létesítmények, me­lyeket az évezredekig rabszolga sorsban tartott nép szabadságá­nak első 10 évében alkotott. Lás­sunk hát ebből is, abból is. A Mennyei Béke Kapuja Tyanyanyminy, magyarul a Mennyei Béke Kapuját jelenti. Ezt a nevet kapta az ott elterülő tér is. A Mennyei Béke Kapuja Peking egyik legnagyobb épít­ménye, mely gazdag történelmi múlttal és nagy művészeti érté­kekkel bír. Ez a kapu és az előt­te elterülő tér fontos politikai eseményekkel kapcsolatos. Itt van Peking központja. A hatalmas teret északról a Vörös Fal, a császári város vö­rös fala övezi, mely keletről nyugatra húzódik. A fal köze­pén van a Mennyei Béke Ka­puja. A hatalmas, masszív épít­mény márvány alapokon nyug­szik. Felső részén felírat: „Él­jen a Kínai Népköztársaság” és „Éljen a Világ Népeinek hatal­mas egysége”. A kapu felső részét torony­szerűén képezték ki, vörös osz­lopokkal és sárga cseréppel fe­dett ón. két erkélyes tető fedi.

Next

/
Thumbnails
Contents