Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-07 / 186. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! ~'Ä MAGYAR- SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN meg Vei LAPJA ÜW mm XV. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM Ara 60 fillér 1960. AUG. 7, VASÄRNAP A Statisztikai Hivatal félévi jelentéséből A szocialista ipar 104,7 százalékra teljesítette tervét, 240 millió forinttal több áru mint tavaly , Bács-Kiskun megye szocialista ipara az 1960. első félévi vállalati teljes termelési tervét 104,7 százalékra teljesítette, A minisztériumi vállalatok, tanácsi üzemek és kisipari szövetkezetek 240 millió forint értékkel több árut adtak a népgazdaságnak mint egy évvel korábban. Az egész szocialista iparon belül a minisztériumi vállalatok 103,3 százalékra, az állami helyiipar 107,4 százalékra, kisipari szövetkezeteink pedig 108,9 százalékra teljesítették félévi termelési , előirányzatukat. 1 Ä kiemelt termékek közül 173 000 mázsa kenyeret sütöttek, 11 700 000 darab téglát égettek, elkészült 34 000 darab fürdőkád és 243 000 pár gyermekcipő, préseltek több mint 40 000 négyzetméter mozaiklapot, a kereskedelemnek pedig átadtak 1800 garnitúra szobabútort és mintegy 3 000 darab különböző kárpitozott bútort. -* A megye iparának export- termelése mintegy 20 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti mértéket. 1 Bár a Kecskeméti Konzervgyár, mint az egyik legnagyobb termelési egység, féléves tervét 146,8 százalékra teljesítette, ami a bázis időszakhoz (1959. első félév) viszonyítva 179,4 százalékos termelés felfutásnak felel meg — megyénk élelmiszer ipara 3,5 százalékkal adós maradt a tervteljesítésben. Az iparág termelékenységi tervét is csak 92,7 százalékra teljesítette. A Bajai Villamosipari Gyár az évkezdet nehézségei ellenére 113,9 százalékra teljesítette féléves tervét. Különösképpen szép a vállalat második negyedévi eredménye: 125,4 százalék. A Délbácsme- gyei Téglagyár Vállalat 31,7 százalékos túlteljesítést ért el, termelékenységi tervét pedig 114.6 százalékra teljesítette és még sorolhatnánk. Kedvezőtlenül alakult azonban a termelékenység. Bár a második negyedév összesítése 100.7 százalékot mutat, ellenben az első negyedévi kedvezőtlen eredmények ezt 0,8 százalékkal lerontották. Bérgazdálkodásunk általában kielégítőnek mondható, különösen jó azonban az állami helyiiparban. Itt ugyanis a 100 forint összbérre jutó termelés 7,3 százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakának szintjét. Minisztériumi vállalataink még mindig sok túlórát használnak fel. A tanácsi üzemeknél ellenben már komoly javulás van. Mintegy 7 800 túlórával kevesebbet használtak fel mint egy évvel korábban. A termelési eredmények növeléséhez hozzájárult a műszaki színvonal fejlődése, a folyamatos termelés feltételeinek jobb biztosítása és a felszabadulási munkaverseny erősödése, aminek hatása a dolgozók átlag- keresetének alakulásában is megmutatkozik. 1959 első félévébe® viszonyítva, a minisztériumi iparban 4,1 százalékkal, az állami hciyiiparban pedig 4,4 százalékkal emelkedett a munkások átlagkeresete. A megye szocialista építőiparának termelése alatta maradt a tervezettnek. Építőipari előirányzatunkat csak 98,7 százalékra teljesítettük. Az ÉM. 5-ös számú Mélyépítő Vállalata 97,3 százalékot ért csak el. A bázis időszakhoz viszonyítva ez a szám még kedvezőtlenebb. Mindössze 92,9 százalék. Többszöri anyaghiány miatt az ÉM. Bács megyei Építőipari Vállalat termelése is csak 93,1 százalék. Viszont ez a teljesítés 1959. első félévéhez mérve 132,4 százaléknak felel meg. Annak ellenére, hogy az ÉM. Bács megyei Építőipari Vállalatnál 112,2, a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalatnál 113,5, a Bács megyei Építő és Szerelőipari Vállalatnál pedig 120,1 százalék az egy építőipari munkásra jutó termelés, a megyei átlag mégis 96,6 százalék, mivel az ÉM. 5- ös számú Mélyépítő Vállalatnál az egy építőipari munkásra jutó termelés a tervezettnek mindössze 79,3 százaléka. Az összesített eredmények szerint az 650 hold szőlőt telepítenek öt év alatt a Vaskúti Állami Gazdaságban : A Vaskúti Állami Gazdaság ötéves tervében jelentős szőlő- és gyümölcstelepítés szerepel. Az említett időszakban a szőlő 659 holddal, a gyümölcsös pe- tíik 250 holddal gyarapodik. Az ősszel 100 hold szőlőt telepítenek. Már folyik ennek előkészítésére a talajegyengetés. Dolgoznak a Dozerok. Az új telepítések zöme kadarka lesz. A gazdaság szaporítóanyag termesztésére is berendezkedik. Nemcsak a saját telepítésekhez létesített szőlögyökereztető iskolát, hanem a társasgazdaságokat is ellátja gyökeres vesz- 6zővel. Figyelemre méltó, hogy csak szelektált kadarka vesz- szőket szaporítanak, vagyis kiválogatják a legjobb minőségű építőipari munkások átlagkeresete a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 2,9 százalékkal emelkedett Hetvenezer hektó víz naponta 400 ezer forintot fordítanak az idén víznyerő terület feltárására Kecskeméten Kecskemét vízfogyasztása az utóbbi évekhez viszonyítva, az idén rohamosan emelkedett Míg 10 évvel ezelőtt 35 liter volt az egy főre eső napi vízfogyasztás, addig 1960-ban már 80 liter, sőt az összkomfortos bérházak Egészségesebb munkakörülményeket teremt az új kecskeméti fűtőház Egymillió háromszázezer forintos beruházással épül az új kecskeméti fűtőház. Ebben a hónapban 10 kőműves, 10 villany- szerelő, 5 üvegező és 2 mázoló dolgozik az épületen, hogy a hónap végén átadhassák rendeltetésének. A mennyezet vakolása már befejeződött s a jövő héten az oldalfalak simításával is készen lesznek a kőművesek, majd sor kerül a bádogos, festési és üvegezési munkákra. Az épületben elszívó berendezés gondoskodik majd a dolgozók egészségére ártalmas füst eltávolításáról. A jobb munka- körülményeket pedig a korszerűen felszerelt főcsarnok, kovácsműhely, hegesztőműhely, az acetilén-fejlesztő helyiség, két közlekedő-szerelő csarnok és esztergaműhely biztosítják. több mint egy hektó vizet használnak el naponta Mindezt ösz- szevetve, az ejektoros kutakon és a házi bekötéseken keresztül városunk lakosága naponta 70 ezer hektó vizet fogyaszt, amely országosan is jelentős. Érthető tehát, hogy a víztakarékosságra nyáron van a legnagyobb szükség, hiszen a felelőtlen pazarlás embertársaink, bérházakban az emeleti lakók kárára megy. Sajnos azonban, többen szem elöl tévesztik a fokozott takarékosságot és úgy bánnak a vízzel, mintha a város! víznyerő-telep kiapadhatatlan lenne. Sört, szódásüveget, diny- nyét hűtenek a csap alatt — gyakran félnapon keresztülj Emiatt aztán az emeleten lakók szenvednek hiányt. Egyelőre két megoldás kínál-í kozik: vagy szigorú takarékos-? kodást kellene bevezetni, vagy pedig új víznyerő terület után kutatni. Ez utóbbi lehetőségeiről érdeklődtünk a Kecskeméti Vízmű Vállalatnál, ahol megtudtuk, hogy a kutatási célokra aa idén 400 000 forintot kívánnak fordítani. Ebből az összegbői hidrogeológiai és karotázsméré- seket, valamint próbafúrásokat végeztet a vízmű, s meghívják az Országos Földtani Szakintézet munkatársait is. Amennyiben a felmérések eredménnyel1 járnak és sikerül új víznyerS területet feltárni* Kecskemét ivóvíz-ellátása jelentősen javulj Addig azonban szigorú takarékosságra van szükség. Minden csepp víz a mi életünket szol-' gálja — ne pazaroljuk hát feleslegesen! Ha pedig a figyel-J meztetés sem használ vonják fe-> lelősségre a pazarlókat! aiiEir.-ie'tTjBciE’ir A kihelyezett isz-könyvelők megyei értekezlete A megyei tanács kultúrtermében értekezletet, tartottak pénteken a tsz-ekbe, valamint a városi és járási tanácsokhoz a közei múltban helyezett főkönyvelők. Molnár András, a megyei tanács tsz-csoportjának vezetője megnyitójában ismertette, hogy pártunk felhívására a népgazdaság különböző területeiről negyvennafan vállalták a társas gazdaságok főkönyvelői tisztének betöltését, nyolcán pedig hasonló beosztásban a városi és járási tanácsokhoz kerültek. Király László megyei tsz-főkönyvelő vitaindító beszédében értékelte a főkönyvelők munkáját. Űj posztjukon jól állják meg helyüket — mondotta —, bár az ügyvitelben A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepén a pafadicsomüzem- ben megkezdték az idei termés feldolgozását. Az első napon mintegy három vagon püré, két vagon lecsó került ki a főzőüstökből. Az indulás tehát jól sikerült, s ez biztosíték arra, hogy az elkövetkezendő időben az I-es telep naponta 45. a II-s pedig 25 vagon paradicsomot dolgozzon fel. Tudomásunk szerint a gyár az idén 2500 vagon paradicsomot gyűjt be, s dolgoz fel. A püré- és lecsógyártással egyidejűleg folytatódik a paradicsomlé gyártása, amelyből péntekig nyolc vagonra való került a raktárakba. nem mindenütt veszik figyelembe a mezőgazdasági termelés sajátosságait. A hitelfolyósítással kapcsolatban megemlítette, hogy annak egyik feltétele a szakszerű vezetés. Beszélt a jövedelemelosztás különböző formáiról is, valamint arról, hogy a tsz-ek sajátos körülményei befolyásolják, hogy melyik alkalmazható közülük. A főkönyvelőnek — szem előtt tartva mind az állam, mind a tagság érdekeit — nagy szerepe van a megfelelő elosztási mód meghatározásában. A viia során többen felszólaltak. Általában jónak tartják a jelenlegi hitelezési rendszert, azt, hogy negyedévenként kell az állami kölcsönöket igényelni. Ezenkívül azonban egyéb, előre nem látható kiadásokra is kellene hitelkeretet nyújtani. Az SZTK adminisztrációs munkáját többen kifogásolták. Javaslat hangzott ei arra is, hogy — mivel a fiatalok számos helyütt kevesen vannak a tsz-ben — a nyugdíjasok, öregségi járadékosok az eddiginél több egységnyi munkát végezhessenek. Szó volt az elnök, az agronómus és a főkönyvelő együttműködésének szorosabbá tételéről is, valamint arról, hogy az elnökökkel ismertetni kellene a pénzügyi fegyelmet. A vagyonvédelemmel kapcsolatban eredményesnek bizonyult a tagok legöntu- datosabbjai közül a majorgazdák kijelölése, akik felelősek a rájuk bízott, leltár szerint átvett közös vagyontárgyakért. Felszólalt a Földművelés- ügyi Minisztérium küldötte, Bellincs István főelőadó is, aki hangsúlyozta, hogy a vállalatok a tsz-ekkel szembeni követelésükről két számlát kötelesek a banknak benyújtani. Így az illetékes szövetkezet vezetői mindig közvetlenül tájékozódhatnak kötelezettségeik teljesítéséről. Az ügyvitel módosításáról egyébként rövidesen rendelet jelenik meg, amely az említett eljárást is tartalmazza. Végezetül a beruházással kapcsolatos kérdésekre Molnár András adott választ. Felhívta a főkönyvelők figyelmét arra is. hogy a falusi érettségizett fiatalok soraiból igyekezzenek a könyvelőhiányt megszüntetni. Megkezdték a paradicsom feldolgozását termést adó tőkéket és ezekből szaporítanak. Az ország első szelektált kadarkaszőlő-törzs- telepét is a gazdaság hozta létre.
