Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

Világ proletárját jegyesül jefe!< > EI'LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM Ara SO fillér I960. AUGUSZTUS 5. FENTEK Megnyílt az országgyűlés új ülésszaka A Kossuth Rádió csütörtökön 75,4 százalék elsőosztályú áru, 521000 forint megtakarítás, 5450000 darab tégla A Dél-Dics megyei Téglagyár Vállalat félévi eredménye Csütörtökön délelőtt 11 óra­kor megkezdte munkáját az országgyűlés. A napirend sze­rint először dr. Münnich Fe­renc, a kormány elnöke tartott beszámolót a kormány tevé­kenységéről, ismertette a bel- és külpolitikai élet, valamint a népgazdaság időszerű kérdé­seit. A miniszterelnök beszámo­lóját követően délután a be­számoló vitájával folytatta munkáját az országgyűlés, Előreláthatólag pénteken ter­jeszti elő a pénzügyminiszter a tavalyi költségvetés teljesíté­séről szóló jelentését. Az ülésszak e két napirendi pontján kívül egyéb kérdések­ről is szó lesz: igy több inter­pelláció is elhangzik majd a kormány illetékeseihez. Tanácsaink megalakulásának 10 éves évfor­dulóját ünnepeljük augusztus 20-án. Tíz év nagy idő, nyu­godtan elmondhatjuk azonban, hogy nem telt el haszontalanul. A kezdet, igaz, nehéz volt, mert az újfajta államigazgatási mun­kát teendőik végzése közben ta­nulták meg a tanács-vezetők. Hősi korszak volt az, s igazi 1 úttörő munkát végeztek a régi ! foglalkozásukat az állami élei 1 vezető posztjaival felcserélő | munkások és parasztok. Nem­különben nehéz, felelősségteljes munkát végeztek a tanácstagok választóik között. Az ország, a köz érdekeiért sohasem sajnál­ták a fáradságot. Hosszú lenne felsorolni mind­azt az eredményt, amit taná­csaink 10 éves működése alatt elértek, annyit azonban rövi­den megállapíthatunk, hogy aligha ismerünk rá megyénk tíz év előtti városaira, falvaira. Szántóterületünk több mint 50 százalékán már termelőszövet­kezetek gazdálkodnak, az em­berek műveltségében évszázad­nyit léptek előbbre, s a váro­sok, falvak arculata is teljesen megváltozott, sok új létesít­ménnyel gazdagodott. Népünk megszerette és ma­gáénak érzi a tanácsokat, bízik a tanácstagokban, amit bizo­nyít, hogy több mint ezer olyan tanácstag van megyénkben, akit az elmúlt 10 év alatt újra meg újra megválasztottak. Ezeknek az embereknek nagy részük van gazdasági, szociális és kul­turális eredményeink megszi­lárdításában. Választóik is azért ragaszkodnak hozzájuk, mert mindig szívügyük volt közsé­gük, városuk, járásuk, megyé­jük sorsa. Tanácsaink megalakulása 10 éves évfordulójának megünnep­lésére készülnek szerte a me­gyében. A lakosság széles ré­tegei a Hazafias Népfront-bizott­ságok révén kapcsolódnak be az ünnepi előkészületekbe. Kö­szöntik azt a maguk által vá­lasztott szervet, amely a nép hatalmát testesíti meg. — este 19.25-töl 20 óra 25-ig, pén­teken pedig 19.30-tól 20.30-ig hangképeket ad a parlamenti A Dél-Bács megyei Tégla­gyár Vállalatnál is végeztek a félévi mérlegzárási munkákkal. hogy a vállalat szorgalmas dol­gozói három év alatt mintegy megháromszorozták termelésü­ket. 1957 első félévében 1 930 000 darabot termeltek, most pedig 5 450 000 darab tégla került ki az égető kemencékből. A nyers­tégla préselés nem mutat ilyen nagy emelkedést, de itt is igen szépek az eredmények. Az 1957 első félévi 5 150 000 darabbal szemben most az elmúlt hat hónap alatt 10 600 000 darab volt nyerstégla termelésük. A téglatermelés mennyiségi adatainak puszta felsorolása azonban nem tükrözi egy vál­lalat gazdasági eredményeit, hiszen nem közömbös a gyár­tott áruk minőségének, a mun­ka termelékenységének és a termelés költségeinek alakulá­sa sem. Az eredmények itt még kedvezőbbek, összehasonlításul vegyük 1959 első félévét. Az égetett tégla első osztályú mi­nősége akkor 60,2 százalék volt. Idén ez a szám már 75,4 száza­lékra emelkedett. Különösen a Katymáron történt változás dicsérendő. Az elmúlt években ugyanis itt volt a tégla minő­A császártöltési termelőszö­vetkezetek kérelmére a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osz­tálya állami tartalékföldekből mintegy 800 holddal gyarapí­totta a három császártöltési termelőszövetkezet birtokát, — egy feltétellel, ha erre a 800 holdra szőlőt telepítenek, hogy sikerüljön kialakítani a megye »vörös bor körzetét« Császár- töltés, Nemesnádudvar és Hajós környékén! Megyénk borainak nagy a hírük, exportra jelentős meny­mekes anyák)»-« gra-( fikon papírjának eny­he zöldjét már minde­nütt belepte a piros. Én ugyan már hasz­navehetetlenné kop­tam, de megérte! Ami a grafikonon színes, a határban szépen mun­kált földet, jó termést Ígérő, példásan gondo- j zott szőlőt, virágzó j kertészetet, gömbölyű­dé és szaporodó jószá- J got jelent. S amint itt a fiók mélyén fülelek, sokszor hallom, hogy a tervezettnél nagyobb — legalább 40 forintos — részesedésre van kilátás. Én pedig várom az új ceruza-társat, amely felvált a grafikon to­vábbi színezésében. Év végén sok-sok piros kockácska szorzódik itt meg a munkaegy­ség értékelésével gaz­dag jövedelemmé... Feljegyezte: G. K. ségére a legtöbb panasz. Kellő műszaki támogatás és a szor­galmas munka eredményekép­pen a gyár dolgozói a csorba nagy részét már kiköszörülték. A vállalat vezetősége és párt- szervezete minden gyáregység­ben a minőség javítását és a termelési költségek csökkenté­sét állította a verseny homlok­terébe. Így érték el, hogy ter­vüket forint értékben 139,9 szá­zalékra teljesítették. Tervükhöz viszonyítva 3,5 százalékkai emelkedett az egy munkásra eső termelési érték. Az égetett tégla önköltsége 1000 darabon­ként 33 forinttal, a nyerstégla önköltségié pedig több mint 51 forinttal csökkent. Egy hibája van csupán a Dél- Bács megyei Téglagyár Vállalat félévi mérlegének. A tavasszal nem tudták minden telepen azonos időszakban megkezdeni a téglaégetést. így az első fél­évben 57 000 darab téglával adó-vak maradtak a népgazda­ságnak. Most minden intézke­dést megtesznek annak érdeké­ben, hogy ezt a lemaradást pó­tolják. nyiséget szállítunk; a népgazda-, ságnak tehát komoly valutát jelent a megyei bortermelés és szó se róla, a bortermelők se járnak rosszul, sőt..« A Hosszúhegyi és a Hildpusz- tai Állami Gazdaságokban — ahol hatalmas, több száz hold területen folyik szőlőtermelés — a dolgozók kitünően keres­nek; két holdat kezelő szőlész­nek a múlt évben csak a pré­miumja volt hét-nyolc ezer fo­rint; Ezt nagyon jól tudják a csá­szártöltésiek is, Garaczi László, egyik termelőszövetkezetünk, a Felszabadulás elnöke, üzemve­zető volt Hildpusztán, előtte is­meretes milyen jövedelmező le­het a szőlő. Hogyne fogadták volna el tehát Császártöltésen a megyei tanács ajánlatát, amely a közös gazdaságok fel­lendülését, az emberek jólété­nek emelkedését eredményezi majd. _________________ Kl SZ-izteoezel alakult a rtizilStj^árbau Augusztus 3-án, szerdán a Kecskeméti Reszelőgyárban ki­lenc taggal új KISZ-szervezet alakult. A fiatalok lelkes han­gulatú gyűlésén Polgár István, a városi KISZ-bizottság mun­katársa tartott előadást a KISZ feladatairól. A KISZ alakuló gyűlés összehívását a kommu­nista fiatalok kezdeményezték és azon jelen volt Mádai And- rás mérnök, a Reszelőgyár ve­zetője is. A tennivalóik alapos megvitatása után a fiatalok há­romtagú vezetőséget választot­tak. A vezetőség a KISZ-szer­vezet zászlóbontása után Ko­vács Imre köszörűst bízta meg a titkári-teendők ellátásával. ülésszak eseményeirőL A számvetés és az összehason­lító adatok arról tanúskodnak, A „Szocialista brigád“ címért Húsz munkacsoport, 138 dolgozó küzd a Bajai Gyapjúszö­vetgyárban a megtisztelő ,,Szocialista brigád” címért. Jelen­leg a Lenin nevet viselő gyapjúválogató brigád és az Előre, keresztorsózó brigád jár az élen. Augusztus 20-án kerül sor az elsőség eldöntésére. Képünkön: az Előre brigád vezetője, Cseke Erzsébet — aki már 25 év óta dolgozik a vállalatnál — és a brigád-tagok, Füllér Katalin, Barics Teréz és Holzer Teréz munka közben. (Pásztor Z. felvétele.) Még valamikor az év elején kerültem ide a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövet­kezet irodájába, köze­lebbről Gyulai Teréz adminisztrátor fiókjá­ba, sok egyéb írószer­szám mellé. Tériké akkoriban okos dolgot eszelt ki. Egy nagy, milliméter­papírlapokból összera­gasztott lepedőre fel­írta minden új tag nevét s a kockákat megszámozta úgy, hogy egy-egy centis szakasz 5 munka­egységet jelentett. Aki például egy hónapban 25 munkaegységet tel­jesített, annak a rub­rikájában 5 kockát pi­rossal besatírozott. Vagyis amolyan köny- nyen szemléltető gra­fikont gyártott üres óráiban. Meg is érde­melte érte a dicsére­tet, mert a nagy papír egy pillantásra megmu­tatja, ki hogyan dol­gozik. Amiről egy piros ceruza meséi... Erre a célra vett en­gem Tériké, de bi­zony kezdetben nem sok dolgom akadt az új tagok nevei körül. Januárban csak pár vérszegény vonalacs- kát kellett megrajzol­nom. Februárban, ami­kor a kertészetben megindult a munka, már sűrűbben kézbe­vett Tériké, de én csak mosolyogtam: ha eny- nyit használnak, tíz év múlva sem fogyok el. Hanem tévedtem. Márciusban már egyre több név mellett, mind több kockát kellett be­színeznem. Tériké min­dig sűrűbben faragott meg hegyesre s ma már bizony csak ujjnyi csonk vagyok. Piro­som mind felkerült a grafikonra s én büsz­ke is vagyok a sok­sok hosszú kockasorra. Nézzék csak! Kani­zsai Ferenc február óta 219 munkaegységet teljesített. Derék kö­zépparaszt volt, most vezetőségi tag. Emitt, Domokos Sándor nevé­nél márciusban kezd­tem a beírást s már neki is több mint 200 munkaegységet jelentő kockát rajzoltam meg. Az idős özv. Szabó Istvánná június végéig 77 munkaegységet ért el, sok fiatal vehet példát szorgalmáról. Sok munkát adtak Do­mokos Lászlóék is; a férj 209, az asszony 128 munkaegység gaz­dája, Ha megnézik a jú­nius-júliust jelző sza­kaszt, már alig látnak egy-két üres kockát (ezek is olyan tagoké, akik nyugdíjasok, be­tegek. vagy kisgyer­800 holdon telepítenek szőlőt a diáizárt&ltíil fermtlSizSodikettUk Kialakulóban megyénk „vörös bor körzete"

Next

/
Thumbnails
Contents