Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-27 / 202. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek* ' ‘«A>h MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁS PART BACS - KISkUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 202. SZÄM Ára SO fillér 1960. AUG. 27, SZOMBAT Az őszi munkák előkészítéséről tanácskoztak a mezőgazdasági szakemberek Szüretre készülnek Izsákon Csütörtökön munkaértekezletre jöttek össze a járási párt- bizottságok mezőgazdasági osztályvezetői, a járási tanácsok végrehajtó bizottságának elnök- helyettesei, mezőgazdasági osztályvezetői és a gépállomások igazgatói. Az összejövetelen értékelték a nyári munkák eddigi eredményeit és megbeszélték a soronlevő feladatokat. Sarok Antal, a megyei tanács vb-elnökhelyettese nyitotta meg a megbeszélést. Elsőnek Bank Gyula, a megyei tanács mező- gazdasági osztályvezetője tartott beszámolót. Megállapította; hogy a nyári munkákat általában sikeresen végezték el me- gyeszerte állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és egyéni gazdáink. A sikerekhez hozzájárult a helyes irányítás, a jó szervezés, amiért a megyei vezetők elismerésüket fejezik ki az illetékeseknek. Megjegyezte, hogy az eredeti elgondolásokkal szemben, mely szerint a termelőszövetkezetek kalászosainak 40—42 százalékát aratták volna géppel, a gépállomások jó munkájának következtében az arány 60,1 százalék lett. A gépállomások aratógépkezelői és kombájnosai a tavalyinál sokkal jobb eredményt értek eh Az aratógépkezelők 64 holddal magasabb átlagot teljesítettek, mint az elmúlt évben, a kombájnvezetők pedig 53 holddal. Az aratásra az idén jobban felkészültek a gépállomások, mint bármikor, leküzdötték a helyenként tapasztalható alkatrész- hiányt is. A hordás és a csép- lés nehezebben indult, mint az aratás, de a kezdeti zökkenők után a munka jól haladt és a cséplés lényegében befejeződött. A tarlóhántást, sajnos, nem úgy szervezték ahogy kellett volna. Sok termelőszövetkezetünkben még nem ismerték fel ennek jelentőségét. A későbbiekben elmondta, hogy a megye 15 községében reprezentatív állatszámlálást végezték, mely szerint jelentősen emelkedett a ser- I tésállomány, a tavaszi felméréshez viszonyítva azonban a termelőszövetkezeti községekben nem kielégítő ez a növekedés. Mindenképpen el kell érni a 100 holdankénti ötös kocaátlagot az év végéig. Elegendő takarmányról szükséges gondoskodni, 4—5 héten belül be lehet fejezni a silózást. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság virágkertészetében az elmúlt évben először kezdték meg a parkok, kertek kedvelt dísznövényének, a magastörzsű rózsafának nevelését. A nagy keresletre való tekintettel az idén ismét tízezer magas és törpe nemesrózsát készítenek elő a tavaszi értékesítésre. A vadhajtásokat már öszegyűjtötték és a legkülönbözőbb színű nemesMindenütt törekedjenek a számosállatonként 10 köbméter siló készítésére. Hangoztatta, hogy nagyon fontos feladat az őszi kapósok betakarításának jó megszervezése, az őszi vetések előkészítése. Törekedni kell a gépek lehető legjobb kihasználására. A kukoricabetakarításnál ne számítsanak a közös gazdaságok jelentősebb gépi segítségre, hanem igyekezzenek a törés után azonnal a szárat is betakarítani. Az ősziek jó betakarításával, az időben történő szántással, vetéssel a következő évi jó termést alapozzuk meg. Ezután Erdősi József, az MSZMP megyei bizottságának titkára foglalkozott a szürettel, valamint a szőlőfeldolgozás jó megszervezésének fontosságával. Mindenütt mérjék fel a termelőszövetkezetek, hogy mennyire tudják saját erőből, vagy állami segítséggel, vagy a kettő együttes megszervezésével megoldani a szőlő gyors feldolgozását. A járási vezetők már most mérjék fel, milyen tapasztalatok vannak az idén a szőlőművelő termelőszövetkezetekben ; hogyan, miként lehetne legolcsóbban, leggazdaságosabban megművelni a még nagyrészt kisüzemi szőlőparcellákat a közösben. Mindenütt ki kell dolgozni, miként lehetséges a kisüzemi parcellákat nagyüzemivé átalakítani, hogy gépeket lehessen alkalmazni. Ezzel kapcsolatosan az Izsáki Állami Gazdaságban vannak kísér- ; letek. Szeptember 7-én külön i bemutató lesz Izsákon, melynek célja az eddigi tapasztalatok ismertetése. A délutáni vita során felszólalt Sarok Antal, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Foglalkozott a terményfelvásárlás helyzetével, amely legjobb ütemben a dunavecsei, kiskunfélegyházi, bajai, leggyengébben pedig a bácsalmási és kecskeméti járásban halad. Részletesen elemezte! az állat- és állati termékek felvásárlásának állását. A baromfit illetően hangsúlyozta, hogy rövid időn belül meg kell oldani megyénkben a liba nagyüzemi tenyésztését; számos tsz-ben jó kezdeményezések vannak erre. Sarok elvtárs beszélt a tsz-ek árutermelési terveinek teljesítéséről; több közös gazdaság már 70—80 százalékos eredménnyel is dicsekedhet, ám megyei szinten sok még a tennivaló. Utalt a gépállomások fokozott felelősségére az őszi talajelőkészítés rózsákkal szemzik. A virágkertészetben teljes díszében pompázik a gladiolusz, melyet külföldi bemutatásra, illetve megrendelésre nevel az állami gazdaság. A napokban holland virágkertészek nézik meg a különböző színű »kardvirágokat« és valószínűleg megnyerik tetszésüket, mely nagyobb mennyiségű gumómegrendeléssel jár majd. meggyorsítása érdekében, majd szólt a termelőszövetkezetek jövő évi építési beruházásainak előkészítéséről s a közös gazdaságokban a kettős könyvelés megvalósításáról. A munkaértekezlet részvevői beszámoltak, hogy járásukban hogyan készültek fel a soronlévő feladatok végrehajtására. Több kérdés is elhangzott, amelyre zárszavában Bank Gyula válaszolt. — Azt jósolták a szezon elején — mondják a Kecskeméti Konzervgyár kettes telepén —, Fodor Ferencne és az utolsó üvegek. hogy a közepes átlagnál gyengébb baracktermés lesz az idén. Mi nem ismerjük a gyümölcs- termés részletes statisztikáját, ellenben tényekkel bizonyítjuk: eredményünk jobb mint az elmúlt évben. A feldolgozott 140 vagon nyersanyag, s a belőle készült konzervek mennyiségben túlszárnyalták a tavalyit. — Mi minden készült e tengersok barackból? — Befőtt 33 vagon, üdítőital alapanyag 16 vagon, barackíz 30 vagon, barackdzsem 26 vagon, pulp 5 vagon, barackvelő pedig 70 vagon. — Ez igen szép eredmény, de hol biztosították a nyersanyagát, ha a termés gyengébb volt az átlagnál? — Állandó partnereink vannak, s ezek a kapcsolatok nemsokára még jobbak lesznek. Az állami gazdaságokra gondolunk, meg a növekvő, erősödő szövetkezetekre. Innen kaptunk olyan tömegű egyöntetű árut, amiből az említett 180 vagon készárut gyártottuk.. Szeptemberben fogunk újra tanácskozni a jövő évi kötésekről. — Ki mit vár ettől a kapcsolattól? — Állítjuk, mindkettőnknek előnyös. Nekünk könnyebbséget jelent és nagyobb tervszerűséget biztosít, ha 4000 eladó helyett, három-, esetleg négyszáz partnerrel tárgyalunk. A nagy tömeg egyöntetű áru pedig jelentős könnyebbség a feldolgozásnál. Idén például érdekesség, Még egy hónap hátra van a nyárból, de Izsákon, a sárfehér hazájában már az őszi munkák legfontosabbikára — és legszeb- bikére — a szüretre gondolnak. Milyen lesz a termés, zökkenőmentesen sikerül-e lebonyolítani a szőlő betakarítását, a bor tárolását? — ez érdekli a nagyüzemi gazdaságok dolgozóit, az egyénileg gazdálkodókat, s a közigazgatás embereit is. Fáth Imre, a megyei szőlészeti felügyelő és Fodor Sándor, a helyi tanács vb-titkárának véleménye szerint a község hatáhogy elkezdtük a közvetlen gyártású befőttkészítést. A kétlépcsős termelés, vagyis a félkészáruk helyett, a felezett barack rögtön az ismert ötnegye- des üvegbe kerül. Ennek jelentősége az aromaanyagok megóvásában van. A barackot nem kell kétszer főmi, így tartása is jobb marad, íze minősége pedig jobb a két lépcsőben készültnél. — Na és a partnerek? — Azok legalább olyan jól járnak mint mi. — Gyárunk biztos piac az ő termésükre. Aki pedig tudjéj hogy árujának biztos helye van, ez az érzés több és jobb gyümölcs termesztésére készteti. —s. g.— A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságában paradicsom betakarítógépet szerkesztettek. Az új gép — két gumikereken gördülő, traktorra kapcsolható, 64 ládával ellátott állványszerkezet — feladata, hogy az ikersorok kő- | zött haladva összegyűjtse a leszedett paradicsomot. Segítségével naponta háromszor több paradicsomot tudnak betakarítani a munkások. A tövekről ugyanis majdnem közvetlenül a szállítógépre kerül a termés, s nem kell a paradicsommal megrakott ládákat, kosarakat a sor végére kézzel hordani. A paradicsom-betakarítás gépesítésének első lépése bevált. Az olcsón előállítható gördülő rában szépen fejlettek a szőlők; Az időjárás következtében bár a hozam nem lesz túlságosan nagy, az exportminőséget tekintve azonban jobb lesz az eredmény az elmúlt évek átlagánál. A becslések alapján az állami gazdasag 1000, a két társas gazdaság, a Petőfi és a Mező Imre Tsz 200, s az egyénileg gazdálkodók közel három és félezer holdon termesztett szőlőjéből 20 mázsa átlagtermést lehet várni. A sárfehér 50—60 százalékát exportálják — a megyénkből külföldre szállítandó szőlő meny- nyiségének a fele Izsákról kerül az ország határain túlra. A felvásárlást a földművesszövetkezet 12 átvevő helyen, majd a vasúton történő szállítást a MÉK bonyolítja le. Ha a termelő az exportszőlőt maga csomagolja, ezért külön díjat fizetnek neiki. Az eladásra nem kerülő szőlőből nyert bor tárolása sem okoz gondot. Az átvevő Alföldi Állami Pincegazdaság az eddig 10 ezer hektoliter befogadására alkalmas pincéjét több mint s kétszeresére bővíttette, s így 24 ezer hektoliter bort tárolhatnak benne. Nemrég készült el az állami gazdaság Agárdy telepi új pincéje is, amelyben 10 ezer hektoliter bor tárolható. szerkezet elkészítését, használatát javasolják az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek is. Aratják a majoránnát Megyénk déli részén megkezdődött a majoránna betakarítása. Az idén először a termelő- szövetkezetekben is termesztik ezt a drága fűszernövényt. A közös gazdaságokban több mint 50 holdon halad a termés aratása. A megye egész területén ösz- szesen mintegy 150 holdon vágják a közepes termést hozó majoránnát. A frissen betakarított termésből megérkezett az első rakomány a Bajai Gyógynövénygyűjtő Vállalat telephelyére. Itt tisztítják, csomagolják a külföldön is kedvelt étel-ízesítőt. 10000 rózsatő a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban Állandó partnerek T. I. Négyszásnegyvenhárom fürdőkádat gyártottak terven felül exportra a ZIM Kecskeméti Gyáregységében A Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregysége, amely termékeinek felét exportra gyártja, jól halad exportterve teljesítésével. Az évi exporttervük eddig esedékes részét már 103 százalékra teljesítették a gyár dolgozói: összesen 20 290 fürdőkádat juttattak el a szocialista országokba és 16 nyugati országba, többek között Ghánába, Iránba, Tuniszba, Marokkóba, Egyiptomba. E mennyiségből 443 fürdőkád terven felül készült. A gyár jelentős eredményéhez elsősorban Celleng Péter kádformázó brigádja járult hozzá. A brigád már hosszú hónapok óta 100 százalékon felül teljesíti teryét, s az üzem átlagos selejtjét a brigádban 3—4 százalékkal csökkentették. Géppel könnyítik a paradicsom betakarítását a Duna - Tisza-közi Mezőgazdasági kísérleti Intézetben
