Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-25 / 200. szám
\ 1960. augusztus 23. csütörtök 3. oldal Vita a párt gazdaságszervező munkájáról 0 pártonkívliliekre is számítunk ISagy figyelemmel olvas . tam a kiskunfélegyházi Dózsa és a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezetek párttitkárainak írásait a párt gazdaság- szervező tevékenységéről. Nem vagyok tagja a pártvezetőségnek, azonban véleményemet és szerény tapasztalataimat én is szeretném a vitában hasznosítani. A mi termelőszövetkezetünk ez év tavaszán alakult. Érthető, hogy ennek következtében nálunk a munkaszervezet, a gazdálkodás még nincs annyira kialakulva, mint a régi termelő- szövetkezetekben. Ezt a későbbi indulási hátrányt azonban igyekezünk minél előbb leküzdeni. Néhány hónap alatt megteremtettük a közös jószágtenyésztés alapjait. A közelmúltban szereztünk be húsz anyakocát. Építő brigádot is szerveztünk, — én is abban dolgozom — és elkészítettünk egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót. Felépítünk még ebben az évben egy 28 méteres kocsiszínt, két darab 24 méter hosszú juhhodályt és egy 10 méter hosszú takarmányos színt. Iíösös gazdaságunkba n 960 kh földön 96-an gazdálkodunk. Egy-egy tagra pontosan 10 hold föld megmunkálása jut. Ha figyelembe vesszük az állat- tenyésztésben és az építő brigádban elfogultakat, akkor még ennél is nagyobb terület jut egy-egy növénytermelési dolgozóra. Ennek ellenére földjeink gondosan műveltek és gyomtalanok. A kapálást két-háromszor is elvégeztük. ötven holdas öntözéses kertészetünk is van. Ebből 34 holdon csemegepaprikát termelünk igen jó eredménnyel. Pártszervezetünk gazdaságszervező tevékenysége — tekintettel arra, hogy mindössze néhány hónap áll a hátunk mögött — még nem elég tervszerű, tudatos és kiforrott. Eddig két párttaggyűlésen tanácskoztunk a termelés kérdéseiről és beszámoltattuk az elnököt, aki egyébként pártszervezetünk tagja. Bár nekem személyesen kevés tapasztalatom van a gazdaság- szervező munkában, mégis hadd jegyezzem meg, hogy nem mindenben értek egyet a kiskunfélegyházi Dózsa Tsz-ben alkalmazott módszerekkel. A kiskunhalasi Vörös Október Tsz párttitkárának észrevételeihez hasonlóan nekem is feltűnt, hogy a párt gazdaságszervező munkájáról szóló tájékoztatójában a Dózsa Tsz párttiikára nem tett említést a pártonkívüliek bevonásáról. Nálunk ez másképpen van, mi a pártonkívüliekre is számítunk. Nem tartom helyesnek a titkár elvtársnak azt a módszénét sem, hogy a pártellenőrzés 80 százalékát maga végzi. Meggyőződésem szerint csak ott lehet kielégítő, eredményes a pártszervezet munkája, ahol a pártonkívüliek határozottan támogatják a pártot, nemcsak a feladatok végrehajtásában, hanem a feladatok kimunkálásában is. A tennivalók meghatározását és végrehajtását ugyanis nem lehet egymástól elválasztani. Ha a párttagok megtalálják a módját annak, hogy a pár- tonkívülieket bevonják a tennivalók meghatározásába, akkor azoik végrehajtását is lelkesebben végzik. , Elmondta: Pintér István, a tiszaújfalusi Virágzó Tsz tagja Feljegyezte: Nagy József JCulat oaqii oízfe.rntjól ? Mennyi vizet fogyaszt a Kecskeméti Konzervgyár I-es telepe? A vagonokból és a roskadásig rakott tehergépkocsik sokaságából ügyes munkáskezek rakják ki a paradicsommal telt ládákat. A vagonokból kirakott ládákat pedig targoncákkal a paradicsom üzemhez szállítják. — Ez az üzemünk a legvizigé- nyesebb, mondja Petrilla István gépészmérnök, a műszaki osztály vezetője. -— Az üzemrész naponta 180 vagon vizet emészt meg. Ebből a mennyiségből végzik el a paradicsomáztatást, annak zuhanyozását, mosását stb. A többi üzemrészek közül az édes üzem 16 vagon vizet használ fel a napi termeléshez, a savanyító üzem és a többiek 44 vagon vizen osztozkodnak. Tehát a napi szükséglet 240 vagon víz. A gyár hat kútja állandóan termeli a vizet, percenként 1650, óránként 99 ezer litert. Ez a mennyiség azonban nem fedezi az egyre növekvő szükségletet. Jánoshalma felkészül a pártokfatási évre (Községi tudósítónktól.) A jánoshalmi községi pártvégrehajtóbizottság megtárgyalta az I960—61. évi pártoktatási munka előkészítésével kapcsolatos tennivalókat. Az ez évi pártoktatást minőségileg kívánják javítani. Jánoshalmán ez évben egy gazdaságpolitikai kérdések tanfolyamát, a marxizmus—leni- nizmus kérdései első és második évfolyamát és a termelőszövetkezetekben előadásos propagandát kívánnak megindítani. A pártoktatásba mintegy 90 elvtársat és pártonkívüli gazdaságvezetőt vonnak be. A propagandisták kiválogatása már megtörtént, az alapszerve- zétek a hallgatók kiválogatását szeptember 1-én befejezik. Különösen fokozott segítséget kíván nyújtani a párt v. b. a KISZ politikai oktatásához, ahová a megfelelő propagandistákat már lei is jelölték* Ezért a városi vízhálózatból is havonta 5000 köbméter vizet igényelnek. S még ez is kevés. Érthető, mert nemcsak a konzerv- gyártáshoz kell sok víz, hanem például a tisztálkodáshoz is. Műszakváltáskor 30 zuhanyból és 40—50 mosdóból folyik a víz. Éjjel nincsenek vízgondjaink, mert az éjjeli műszak nem termel annyit, mint a nappali. Így a nappali termeléshez szükséges víz egy részét is éjszaka gyűjtik össze a két víztartályban. Ezek után azokról a tervekről szól Petrilla István, amelynek megvalósítása könnyít a gyár vízbeszerzési gondján. A szakemberek véleménye szerint újabb kutakat a jelenlegi vízadó rétegre telepíteni nem lehet, mert az új kút a régiektől venné el a vizet. Ezért az új kutakat mélyebbre kell fúrni. Egy másik elképzelés szerint a gyár 100 köbméter vizet befogadó hidraglóbust épít, s megszűnik a jelenlegi vízhiány. A megye legnagyobb gyárában jelenleg még gondot okoz nyári időben a víz előteremtése. Indokolt tehát a vele való takarékosság. . Tizenhatezer iskolaköpeny A Bajai Ruhaüzem KlSZ-sza- lagja vállalta terven felül: szeptember 1-ig hatezer darab, október 15-ig tízezer darab iskolaköpenyt fognak elkészíteni. E nemes vállalásuk alkalmával köszöntjük a KISZ-szalag fiataljait. Egy japán és egy magyar város neve ■*. Ha az ember földrajzi hasonlóságot keres a két helység között, a térképről megállapíthatja, hogy körülbelül azonos távolságra fekszik mindegyik a saját országa fővárosától. Azzal a különbséggel, hogy Ki- ryu északnyugatra van Tokiótól. Kecskemét pedig délkeletre Budapesttől. Mindez persze nem volna elegendő ok ahhoz, hogy együtt emlegessük »hírős« városunkat a tőle másfél tízezer kilométerre eső Kiryuval, hiszen a jelzett »hasonlóságot« közismertebb idegen várossal kapcsolatban is felfedezhetnék. Az ok: a hatalmas távolság ellenére kapcsolat van — egy Ki- ryu-i és egy kecskeméti növénynemesítő Kiryu— Kecskemét révén — a két város között. Ügy kezdődött, hogy Kiss Árpád, a Duna Tisza-közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa néhány éve cikket írt búzanemesítési kísérletei eredményeiről. A cikket közölte egy nemzetközi tudományos lap 1$, — s egyszer csak írójának levelet hozott a posta Nakajimától, a Kiryu-1 egyetem növénynemesítő professzorától* Angol nyelven íródott a levél, kollegális üdvözletét, a nemesítő munkája iránti bővebb érdeklődést, s az ottani hasonló kísérletek tapasztalatairól ismertetést tartalmazott. Azóta nem egyszer hozott, vitt levelet a posta, s hazánkfia, meg a japán tudós egymást tájékoztató támogatással küzd azért, hogy olyan búzafajta legyen kísérleteik eredménye, melynek bővebb a terméshozama, mint az eddigieknek. Kiss Árpád azt mondja, ő köszönhet többet Nakajimának, mint fordítva, hiszen a japánok a nagyhozamú búza termesztésével annyira elöl haladnak, hogy Itália ne- mesítőinek is az ő nyomdokaikon haladva sikerült »előállítaniuk« az egyre többet emlegetett, s hazánk déli részein is 25-30 q holdanként! átlagokat termő olaszbúzát. Hogy azonban Nippon kutatói is értékelik a kecskeméti ne- mesítőt, bizonyítja: egyik szaklapjukban foglalkoznak veié. A japán szöveg gyorsírási arabeszkekhez hasonló fogalom-jelei között latin betűkkel írva ez áll: »Kiss Árpád«. Kiryu—Kecskemét. Ott is több kenyérért küzdenek a kísérletezők parcelláin, laboratóriumaiban, itt is. De Japánban még azért is harcolni kell, hogy a búza ne a tőkés spekuláció börze- csatornáin folyjék el. Kétség nem fér hozzá, ezt a küzdelmet is siker koronázza. És a győzelem napján majdan a szocializmus útjára lépő Japán tudós fiának, Nakajimának minden bizonnyal ez a szó fordul meg első gondolataiban: Kecskemét. Tarján István Kifizetődő a nagyüzemi borsótermesztés Bár kissé megkésve közöljük az alábbi képeket, a jó példa publikálása azonban sosem időszerűtlen. A kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezet borsótermesztéséről számolunk be, amely a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit, jövedelmezőségét bizonyítja. A társas gazdaság 50 katasztrális holdon vetett az idén étkezési borsót, amelyet júniusban folyamatosan szedtek, s a szerződtető vállalat, a Kecskeméti Konzervgyár fejtő-kombájnjával választották el a szemet a hüvelytől. A borsó holdanként 12 mázsa termést adott, s ugyanez a mennyiség 6000 forint bevételhez juttatta a szövetkezetét Ugyanakkor a hulladék kitűnő,'egy-egy holdról mintegy másfélezer forint értékű takarmányul szolgált. A bevétel és a ráfordítás költségeinek különbözeteként hol-' dánként több mint 5000 forint haszon mutatkozott. Kifizetődött tehát a nagyüzemi borsótermesztés. 1 t r Ä*:' * • T»r lÉÉi: i j, < v "M r w -w „V rnm . vH# W'* V' r* > ’•'«a' > • A• tsz fiataljai nyűvik (gyökerestől feltépik) a borsót. A fejtő-kombájn az erre a célra épített szín alatt *— napi 40— 50 mázsa teljesítménnyel — »elcsépeli« a borsót, amelynek hulladékát gumikerekű kocsin szállítják el az állatok takarmányoKovács Sándor és Erdős tsz-gazda megelégedéssel szemlélik a gép-fejtette étkezési borsót. T. I. Vegyszeres légyirlással kísérleteznek a bajai járásban A bajai járás két községében, Szeremlén és Érsekcsanádon az Országois Közegészségügyi Intézet kísérletet folytat. Kísérletük célja: megtalálni azt a vegyszert, amellyel ki tudják irtani a veszedelmes betegség-terjesztőket, a legyeket. Szeremlét és Érsekcsanádot három részre osztották fel és mind a három részt különböző vegyszerrel permetezték. A kísérleteket megelőzően mindkét községben légysűrűségi számolásokat végeztek. Ilyenformán a permetezés befejezése után egy újabb légyszámilálássál meg tudják állapítani az eredményt. A két községben összesen 1178 házat permeteznek. A munkálatokat két brigád végzi, napi nyolc órás munkával. A kísérletek befejezése után a legjobban bevált vegyszerrel permetezik be a járás területén a bölcsődéket, óvodákat, napköziket és iskolákat. i
