Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-04 / 183. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! MAGYAR- SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÖACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Ara SO fillér I960. AÜG. 4, CSÜTÖRTÖK Jól halad a csépi és a bajai járásban Az idén majdnem 17 ezer hold kenyérgabona vetésterület volt a bajai járásban. Közös gazda­ságaink már az aratás alatt hoz­záfogtak a kézzel és a kéve­kötő aratógéppel levágott gabo­na hordásához. Jelenleg 53 csép­lőgép búg a bajai járás közsé­geinek határában. Szorgos ke­Fiatal nevelők Minden évben visszatérő ked­ves eseménye a nyári vakáció­nak iskoláinkban a júniusban befejeződött tanévben végzett fiatal pedagógusok megérkezése első állomáshelyükre. Ünnepé­lyes külsőségek között üdvözlik ebből az alkalomból az idén is az iskolák új nevelőit. Igen szép és gondolatokat éb­resztő esemény ez gyermeke­ink leendő nevelőinek életében. Végre gyakorlatban válthatják valóra mindazokat az elképze­léseket, melyek nevelői hivatá­suk elsajátítása közben formá­lódtak ki bennük, átadhatják az új tanév első napjától kezd­ve tudásukat, tapasztalataikat a felnövekvő fiatal nemzedék­nek. De szép és önbizalmat adó fiatal nevelőink számára az is, hogy falvainkban, városainkban részeseivé válhatnak egy rend­kívül izgalmas történelmi át­alakulásnak, a szocialista gaz­dasági rend felépítésének, a ma­gyar mezőgazdaságban. Pártunk eddig is nagyraértékelte falusi nevelőink ezzel kapcsolatos munkáját, ezután is számít se­gítségükre. Egészen természe­tes, hogy ez a bizalom pártunk politikájának aktív támogatá­sára kötelezi nevelőinket. Meg­van erre természetesen minden lehetőség az iskolában is, a nö­vendékek nevelése közben, de a falusi kulturális munkában is. Amellett természetesen, hogy pedagógusainktól elsősorban gyermekeink szocialista szel­lemben való nevelését kívánja meg társadalmunk. Nem kisebb jelentőségű a megyénkben rövidesen munká­ba álló 50 fiatal nevelő számá­ra az sem, hogy a szocialista nevelés módszertanának kiala­kításában, a készülő oktatási reform célkitűzéseinek gyakor­lati kipróbálásában is részt vehetnek. A nevelők saját okta­tási módszereik kialakításához szükséges tapasztalatokat is most szerzik meg. Módot és lehetőségt kapnak, hogy az is­kola és az élet közötti kapcso­lat szorosabbá tételén munkál­kodhassanak. A szocialista is­kolai nevelés legfőbb sajátos­sága éppen a szocializmus épí­tésének és az iskola falai között lezajló életnek az összekapcso­lása. Ma egyre inkább azon mun­kálkodunk, hogy az iskola a szocializmust épitő életbe való előkészület, a szorgalmas, ko­moly munka színhelye, intéz­ménye legyen, egy olyan életre való felkészülés, melynek táv­latai pártunk célkitűzésének fényében világosan rajzolódnak ki minden fiatal, minden diák és minden életbe induló ifjú nevelő előtt is. Ezeknek a gondolatoknak a legyében üdvözöljük a me­gyénkben munkát és hivatást talált ütvén ifjú nevelőt. zek emelik az acélos bútóval telt zsákokat, a petrencehordók hősies küzdelmet vívnak a me­leggel és a pélyva-törekszemecs- kélskel. Nehéz munka a cséplés, de ezt is olyan lelkesedéssel és odaadással végzik a termelőszö­vetkezetek, mint az aratást. — Legtöbb közös gazdaságunk sa­ját tagjaiból összeállított mun­kacsapattal dolgozik. Még Bács- szentgyörgyön is, ahol az előze­tes felmérés alapján nem lát­szott biztosítottnak a termelő­szövetkezeti cséplőcsapat meg­szervezése, a családtagok nagy mérvű bevonásával megoldódott ez a gond. A gépek átlagos napi telje­sítménye 150 mázsa. Július vé­géig 53 gép 3800 tonna gabonát csépelt el. A kombájnok által learatott és elcsépelt gabonával együtt ugyaneddig az időpontig 7400 tonna gabonát csépeltek el a bajai járásban. Dudás Antal, a Bajai Járási Tanács íőagronómusa A Petőfi Termelőszövetkezet nyolcvan százalékra teljesítette árutermelési tervét A kecskeméti tsx-ek termelésének első félévi mérlege A megyeszékhely 14 társas gazdasága első félévi termelési eredményének mérlege jelentős előrelépést tükröz. Június 30-ig 28 százalékra tel­jesítették áruértékesítési tervü­ket. Kiemelkedő helyen áll a Petőfi Tsz 79,6, majd a Győze­lem és az Aranykalász követke­zik 59,3, illetve 54,8 százalékkal. Az eddigi eredmények fő­ként a primőrök, korai gyü­mölcsök értékesítésének kö­szönhetők. A szántóföldi növénytermesztés második félévben értékesítésre kerülő termékei, s majd — négy tsz-ben különösképpen — a gyü­mölcs, szőlő hozama révén egész évi tervét kétségtelenül mind­egyik társas gazdaság teljesíti. Ami az állatállományuk növe­lését illeti, tehén, vagy vemhes üsző és koca, vagy tenyészkoca- süldő vásárlási tervüket 44, il­letve 112 százalékra teljesítet­ték. Megfelelő a szaporulati terv teljesítése is. A szarvasmarha- állomány a 14 tsz-ben 230 bor­júval növekedett. A Béke Tsz egyébként 138, a Rákóczi Tsz 92, az Űj Tavasz 60 százalékra állt félév végén a szarvasmarha szaporulati tervének teljesítésé­vel. Az egész évre tervezett 3216 malacnak a fele volt meg június végén a kecskeméti tsz-ekben, s előreláthatólag ezt a tervet is teljesítik december végéig. A Megalakait a megyei tanács tervező irodája Többször cseréltek gazdát a tervezők, most azonban remél­jük, véglegesen eldőlt hovatar­tozásuk. 1958-ig minden kivite­lező vállalatnak saját tervező­részlege volt. Ezek a tervező­részlegek nem tudták betölteni hivatásukat, mert egymástól el­különítve dolgoztak és kizárólag a kivitelező vállalat érdekeit tartották szem előtt Ezeket az állapotokat a Mi­nisztertanács 1959. január l-ével megszüntette és a tervező-rész­legeket az Építésügyi Miniszté­rium felügyelete alá helyezte. A minisztérium önálló tervező iro­dákat szervezett s azokat szak­mailag is megerősítette. Közben tovább nőtt a taná­csok hatásköre, megszaporodtak egy-egy megyén belül az állami építkezések, amihez hozzájöttek még a jelentősen megnöveke­dett községfejlesztési alapokból történő beruházások. A minisz­térium ezért a tervező irodákat a megyei tanácsok felügyelete alá helyezte. Ennek nagy jelen­tősége, hogy a megyei tanács az egyes létesítmények fontosságát elbírálva koordinálhatja az egyes építkezések sorrendjét, ugyanakkor nemcsak a saját, hanem az egyéb szervek épít­kezéseit is jobban figyelemmel kísérheti. Így alakult meg július 1-ével a Bács megyei Tanács tervező irodája is, amely hivatott me- gyénk műszaki tervigényeinek kielégítésére. Az iroda dolgozói­nak száma 38. közülük 31 ter­vező. Az iroda évente mintegy 200 millió forint értékű külön­böző építkezés megtervezését tudja elvégezni. Várható azon­ban, hogy az ötéves tervben en­nél nagyobb értékű építkezések lesznek, ezért a megyei tanács építési osztállyá elhatározta, hogy a tervező irodát tovább bővíti. Ezen a fénymásoló gépen sok­szorosítják az elkészült terveket. Békében máris 117 százalékra állnak a teljesítéssel, mivel az előírt 100 helyett 117 malaccal szaporodott az állomány. A» Egyetértésben 800, a Vörös Csil­lagban 550 malac az évi terv, s az első hat hónapban 473*at, il­letve 248-at ellettek a kocák öt társas gazdaság foglalkozik juhtenyésztéssel, s bárányszapo­rulati tervét mindegyik túltelje­sítette. Egy juhra eső gyapjúho­zam a tervezett átlagos néggyé) szemben 5,7 kilogramm. Az állatállomány szaporodá­sával természetesen javult a 100 katasztrális hold szántóterület­hez viszonyított áUatsűrűség is, de még mindig nem kielégítően. Június végén 565-tel több szá­mosállattal rendelkeztek a ter­melőszövetkezetek, mint az év elején. De még így is 100 katasztrális hold szán­tóra — a megkövetelt 25 he­lyett — átlagosan 16, a Pe­tőfi Tsz-ben 34, az Arany­kalászban és a Törekvésben 22—22, a többi tsz-ben pe­dig jóval kevesebb számos­állat jutott. Különösen a te­hénállományt kell növelni. Három tsz rendelkezik megfe­lelő nagyságú tehénállománnyal. A Petőfi Tsz-ben 11,5, az Arany* kalászban 8,1, a Törekvésben 7,5 a tehenek arányszáma 10(1 kát. hold szántóterülethez viszo­nyítva. Három termelőszövetkezet fog­lalkozik baromfitenyésztéssel. — Tojástermelési tervüket — 121 ezer 136 darabbal — 58 száza- lékra, tojásértékesitési tervüket — 87 157 darabbal — pedig 60 százalékra teljesítették az első hat hónap végéig Az Aranyka­lász Tsz, amelynek egész évi tervében 160 ezer tojás szerepei, 68 százalékra állt a termelési, és 72 százalékra a tojásértékesí- tési tervének teljesítésével. Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Munkában a tervezők A KISZ megyei végrehajtó bizottsága augusztus 2-án tartott ülésén megtárgyalta a KISZ me­gyei bizottságának 1959—60. évi művelődési programjának vég­rehajtásáról szóló jelentést, to­vábbá a bajai járási KISZ- bizottság jelentését a tsz-ekben végzett munkáról, valamint a bácsalmási járási KISZ v. b. beszámolóját a KlSZ-alapszer- vezetek nyári tevékenységéről. A végrehajtó bizottság több tájékoztatót is meghallgatott. Tájékoztató hangzott el a mun­kásifjúság helyzetéről és az üze­mi KISZ'szervezetek tevékeny­ségéről. a kiskunhalasi városi KISZ-szervezetek társadalmi munkájáról, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó fiata­lok versenyéről, a szocialista brigád- és a takarékossági moz­galom helyzetéről, valamint a fiatalok községfejlesztési tevé­kenységének első félévi eredmé­nyeiről. A végrehajtó bizottság ülésén részt vett és felszólalt Putics József, a megyei pártbizottság titkára, Madarász László, a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­gának elnökhelyettese, továbbá Ferenczi József, a KISZ bajai és Markulin Márk, a KISZ bács­almási járási bizottságának tit­kára, továbbá Juhász Sándor, a KISZ kiskunhalasi városi bi­zottságának titkára. c4 luíeia/ináli járás KISZ-fiátáljai veretnek A községfejlesztési verseny június 30-i állásának értékelé­se szerint a bácsalmási járás KISZ-szervezetei, amelyek 200 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak, az első fél­évben 117 ezer forint értékű munkát végeztek el. Ugyancsak jól dolgoztak Kalocsa város ki- szesei, akik évi vállalásukat 43,4 százalékra teljesítették. Megyénk fiataljai az év első felében 700 ezer forint értékű társadalmi munkát véstetek.

Next

/
Thumbnails
Contents