Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-24 / 199. szám

4. oldal i 1960. augusztus 24. szerda AUQUSZTUSI QONDOK BAJÄN AZ ÓVODÁS KORT elérő gyermekek már hónapok óta foglalkoztatják a szülőket. Va­jon hova kerül, hol lesz hely a kis ember számára, hogyan fog­ja magát viselni az első napok­ban? A fiatal mamák erről beszél­getnek egymással, s ezeket a gondokat osztják meg esténként a férjjel. De hiszen ez termé­szetes is. A parányi gyermek most hagyja el először a szülői házat, ekkor szakad el, hacsak naponta néhány órára is, az édesanyjától. Az első lépéseket teszi azon a hosszú úton, amely évek múltával a teljes önálló­sághoz, a végső »-kirepüléshez« vezet. Éppen ezért nevelés­ügyünknek igen fontos állomása az óvoda. BAJÁN 12 ÓVODA és négy napközi otthon van. Bár a fel- szabadulás óta számos új óvoda létesült városunkban és az óvó­nők száma több mint kétszerese az 1945 előttinek, az óvodáskorú gyermekek elhelyezése még min­dig nincs megnyugtatóan meg­oldva. Az elmúlt évben például helyhiány miatt 240 gyermeket nem lehetett óvodába járatni. Az elmúlt évben a Bajai Kór­ház napközis óvodát létesített, amely minden szempontból jól bevált. A Gyapjúszövetgyárnak is eredményesen működő óvodá­Az Építéstudományi Intézet közvetlenül segíti a kivitelező vállalatokat Az intézet több üzemmel, építőipari vállalattal, intézménnyel kötött szocialista szerződést, melynek értelmében a munkájukat meggyor­sító, az építési határidőt csökkentő módszereket dolgoz ki ré­szükre. Az intézetben új fajta műanyag- és aszfaltburkoló­anyagok felhasználásával is kísérleteznek. Képünkön: Kipróbál­ják, mennyit bír el a 3 milliméter vastag hullámlemez. ja van, a Ruhaüzem sem maradt el a kezdeményezésben és a ki­vitelben. DE MÉG MINDIG vannak olyan üzemeink, amelyeknek módjukban állana óvoda létesí­tése, s amelyek sokat tehetné­nek e nehéz helyzet megoldásá­ért. Az üzem dolgozói és a vá­ros több más családja is jól jár­na, ha például a Villamosipari Gyár óvodát létesítene. Tudjuk, hogy ez az új nagyüzem szám­talan más problémát is meg akar és megold a jövőben, de a feladatok közé fel kell vennie az üzemi óvoda megvalósítását is. A nyugodt munkakörülmé­nyek biztosításához a gyerme­kekről való gondoskodás is hoz­zájárul. IGEN ÜDVÖS LENNE, ha a város termelőszövetkezetei is ke­resnék az üzemi óvoda megvaló­sításának lehetőségeit, nem kü­lönben a városunkban lakó hi­vatásos honvédtisztek és tiszthe­lyettesek gyermekei számára is szükséges lenne az óvoda. Re­méljük, az illetékesek őket sem hagyják ki a számításból. Bővíteni kellene a Gyapjúszö­vetgyár, a Ruhaüzem már meg­levő intézményeit is és itt nem­csak a férőhelyek számának nö­veléséről van szó. hanem a kör­zetesítésről is. Egy-egy népesebb munkáskörzetben szükséges len­ne ugyanis az említett üzemek­nek még egy napközis óvodája. A két új létesítmény és a két bővítés huzamosabb időre meg is oldaná a város egyik komoly problémáját, az óvodáskorú gyermekek elhelyezését. HA MI IS, ti is, mindnyájan így akarjuk, az augusztusi gon­dok, a szülői aggódások szep­temberben örömmé lehetnek. Kincses Ferenc ME Gr JEGYZÉS Örömből urom A kecskeméti vasutas dolgo­zók felismerve a kulturális ne­velőmunka fontosságát, rendbe hozatták, kicsinosították műve­lődési otthonukat. E szándéku­kért és a kivitelezés során tanú­sított szorgalmukért dicséret il­leti őket, különösképpen Mészá­ros Gábor igazgatót. Az előadó­terem és a mellette levő kisebb szobák ragyognak a tisztaságtól. Még a falakat is újrafestették. Igaz, hogy egy gondolattal cif­rábbra, mint ez ildomos, az itt végzett tevékenységhez illő vol­na. »Kicsire« azonban nem né­zünk, ezen még átsiklik az em­ber. A színpad két oldalára utó­lag pingált ízléstelen, a terem harmóniáját feldúló, harsogó, rikácsoló, hivalkodó — az egy­kor proccok és tollasodó kispol­gárok által dédelgetett — két Blondell-keret már szót kíván. Annyira csúf. Ki engedhette ezt meg? Ho­gyan került a falra éppen most, a hitvány portékák, giccsek el­tüntetésének idején. — X. vezető kívánta így — válaszolt Mészáros Gábor elv­társ. Ez a sokak szemében talán je­lentéktelennek tűnő ballépés né­hány tanulság megfogalmazásánt csábít: 1. Helyes a szándék, a töreki vés: a művelődési intézmény ele legyenek tisztábbak, szebbek —» és otthonosabbak mint eddig. A hangsúly az »otthonosságom* van. Felesleges minden tényén nyi helyre jelmondatot, díszt, »dekorációt« elhelyezni. Egy jól működő, kedves művelődési klub ünnepélyesebb hangulatba rim yatja a látogatót, hatásosabban tanúsítja népünk kulturális fel« emelkedését bármily lelkesen válogatott, tucatszámra, de ízi léstelenül elhelyezett jelmondat tok seregénél. 2. Művelődési otthonok építő1 tésénél, átalakításánál a felettes, hozzáértő szakszervek és nem a kívülállók (bármilyen jó szívvel adott) tanácsait kell figyelembe venni. Javaslom végül, hogy a művei lődési klubban kifogásolt képi kereteket tüntessék el mielőbb és akkor maradéktalanul öröm- mel — és nem ürömmel szárai kozunk, művelődünk és hallgat» juk az ízlés fejlesztését szolgáló előadásokat, rendezvényeket a vasutasok gondozott, tiszta mű« velődési intézményében. (hn) Az Acélhang Madarason vo.ózsegi tudósítónktól.) A budapesti Ganz-MÁVAG dolgozói már télen sokat segí­tettek Madarason a termelőszö­vetkezetek szervezési munkái­ban. Tavasszal meg az új zeto- rok, különféle gépek beszerzé­sében vették igénybe a tsz tag­jai a munkások segítségét, sőt 'vwwvwwwwwvwwwwvwv Várótermet a kórház elé! A Megyei Kórháznak nagy a forgalma. Sok beteg hagyja t. gyógyultan, sokan pedig kivizsgálásról érkeznek. Amikor azon­ban kilépnek a kórház kapuján, kénytelenek az autóbusz ér­kezéséig a tűző napon, vagy az isten szabad ege alatt, zuhogó esőben várakozni. Nem hinnénk, hogy ez bárkinek is használna. Ügy gondoljuk, érdemes volna oda egy várótermet építeni, s bizonyosan nem is kerülne olyan sokba, különösen akkor, ha társadalmi munkásokat is bevonnának építésébe. Hegedűs József a Petőfi Tsz híres palántázó- gépét, amelyet Lipták Péter ag- ronómus szerkesztett, a Ganz- MÁVAG dolgozói készítették eh A munkás-paraszt szövetség jegyében alakult barátság most, augusztus 20-án új határkövé­hez érkezett. A községben sze­retettel fogadták a gyár orszá­goshírű Acélhang dalárdájának 40-50 tagját. A tsz-ek tagjait, a madarasi küldöttségeket pedig Budapesten látják vendégül a gyár munkásai. Az Acélhang dalárda Madarason műsort is adott, majd résztvett az új, kor­szerű cukrászda megnyitásán. Suhajda János Iskolai tantárgy: „Siker az életben" Ezután pedig, mint ahogy már jeleztem, meglátogattunk egy altalános iskolát. Mielőtt rátér­nék az iskolában látottak leírá­sára, néhány szót az oktatásról szólok. Kínában a gyerekek a 7 éves kor betöltése után kerül­nek iskolába. Az általános is­kola 6 éves és a középiskola is 6 éves. Az általános iskolában idegen nyelvet nem tanítanak, mivel magának a helyes kínai beszédnek, de különösen az írás­nak az elsajátítása elég megter­helést jelent a tanulóknak. Itt ,kell megemlíteni, tmgy a kínai írás reformja már meg­történt. Megvan az új . kínai ABC, mely latin betűkből áll. Középületeken, üzleteken, áru­son és egyebeken a régi kínai írásjelek mellett már az új be­tűkkel is találkozhatunk. Az ál­talános iskolákban pedig a régi írással párhuzamosan már az új írást is oktatják. Nem kétséges, hogy az új írás bevezetése je­lentős mértékben megkönnyíti majd a kínai nyelv elsajátítását. Még egy ■ dolgot meg kell je­gyezni a kínai nyelvről. A kínai nyelvben öt hangfekvést, hang­magasságot különböztetnek meg. Attól függően, hogy egy han­got milyen magasan ejtenek ki. változik egy-egy szó jelentése is. El lehet képzelni, hogy egy külföldinek milyen nehéz a kí­nai nyelv elsajátítása. Most pedig nézzünk egy lojani általános iskolát. Ez egy köze­pes iskolának számít Kínában, mivel a Kingó utcai iskolának, amelyről most szó van, 1181 ta­nulója van. .Az osztályok na­gyok, átlagosan ötvenes létszá­múak. A tanítás koedukációs, a lányok és a fiúk együtt tanul­nak. Megtudtuk azt is, hogy a tanulók több mint 80 százaléka jeles- és jórendű (én sem akar­tam elhinni, de így van) és az iskolában már több mint két éve nem volt bukás. t Számunkra a legmeglepőbb a munkára való nevelés és a poli­technikai nevelés magas szín­vonala volt. Minden tekintetben érvényesül Kína Kommunista Pártjának az az irányelve, hogy a tanulást össze kell kapcsolni a munkára való neveléssel. A tanulók életkori sajátosságaik­nak megfelelően veszik ki részü­ket a munkából. A IV. osztály­tól felfelé a gyerekeknek heti 4 óra fizikai munkát kell végez­niük. Az iskolában különböző »üze­mek« működnek, — így neve­zik Kínában a szakköröket — bár az is igaz, hogy ezek ,a szak­körök nagyok és egy-egy szak­körben néha száznál is több ta­nuló tevékenykedik. Az iskolá­ban láttunk rádiókészítő, gyógy­szer és asztalos, művészeti tár­gyakat készítő és festéküzemet, ezenkívül egy kis csoport állat- tenyésztéssel foglalkozik. Ezeket az üzemeket szaktanárok, orvo­sok, gyógyszerészek, gyári mun­kások és egyetemisták vezetik. Minden üzemnek van saját ve­zetősége, magukból a gyerme­kekből is. A nagyon értelmes és talpraesett gyerekvezetők számoltak be »üzemük« mun­kájáról. A rádiókészítő üzemben egy és háromlámpás rádiókat készí­tenek és javításokat is vállal­nak. A gyógyszerkészitö üzem­ben növényvédőszert és köhögés elleni orvosságot készítenek. Az asztalosok asztalokat, székéket, rádiódobozokat és műanyaglapo­kat csinálnak. Így lehetne foly­tatni a felsorolást a gyermekek által végzett nagyon értékes munkákról. Az iskolai üzem gyártmányait a kereskedelem át­veszi és így az iskola igen ko­moly anyagi erőforráshoz jut. Csupán a gyógyszerkészítő üzem munkája például nem egészen négyéves fennállása óta 20 ezer jüant jövedelmezett! Nagyon nagy hatással voltak ránk a szép, okos és öntudatos, mindig mosolygó kínai gyere­kek, akik mindenütt arra kértek bennünket, hogy tolmácsoljuk testvéri üdvözletüket- a magyar pajtásaiknak. Nagvszerű jövő áll a kínai gyermekek előtt! Szüleik életét még az embertelenül ne­héz élet nyomorította, a legtöbb esetben, még a mindennapi be­tevő falatjuk sem volt biztosít­va. Gyermekeik viszont ma, a népi Kínában jó feltételek kö­zött, nagy odaadással készül­nek, hogy jól képzett tagjai és építői legyenek a ragyogó jövő társadalmának. A kínai színház Kínai útunk során különböző városokban több alkalommal voltunk színházban, cirkuszban és egyéb kulturális megmoz­dulásokon megjelenni. A svéd leányiskolák magasabb osztályaiban bevezették a »Si­ker az életben« elnevezésű tan­tárgy oktatásat. A fiatal lányo­kat helyes kozmetikára, szép já­rásra, fordulatos beszédre stb$ tanítják, de oktatást kapnak ar­ról is, hogyan kell »bájosan« letenni a kesztyűt és kabátot. Végül kioktatják a lányokat ar­ra is, hogyan nyerjék meg jö­vendő hivatali főnöküket. »A siker az életben« tantár­gyat is osztályozzák. (folytatjuk) OOOOOOOOOOOOGOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOO^OGOOOO o o 0 0 o 0 0 o ERTESITES! I Rádió, <e;evízió, háztartási gépek szervizét ó gKiskőrös, Kossuth Lajos utca 12. szám alatt cuguszlus 20-ra megnyitottuk. 0 0 o 0 Mindenféle rádió, televízió, magnetofon, lcmez- O játszó, mosógép, villanyvasaló, villanytűzhely, § hűtőszekrény stb javítását vállaljuk. § Ezernek a készülékeknek a gyári garanciás időn belüli g javítását díjmentesen végezzük. 0 Javító részlegünk elektromos földelésmérést és § javítást, villany, vízvezeték, televíziós antenna, villanymotorok szerelését vállalja. Műhelyünkben autók, motorok, kerékpárköpenyek, hó- és sárcipők vulkanizálását is elvégezzük. ^ Közületeknek: hűtőpultok javítására kijelölt § üzem. Minden általunk végzett javításért jólál­0 lást vállalunk! S Kiskőrösi Vegyes Ktsz O 1329 oŰOoOQOOOOGOGOOGOOQOOOOOOOOOOOOOOOCDOOCOQOŰi GYÓNI LAJOS: <19> KiMäaaia

Next

/
Thumbnails
Contents