Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-24 / 199. szám

» 1960. augusztus 21. szerda 3. oldal Ha a tervezők segítenek, beruházás nélkül is 25 százalékkal emelkedik a termelés a Bajai Epületasztalosipari Vállalatnál A Bajai Épületasztalosipari Vállalatra az új ötéves tervben komoly feladatokat ró a nagy­arányú lakásépítkezés. Ezzel kapcsolatban már elkészítették távlati terveiket, mely szerint az ötéves terv végére 130 százalék­kal növelik termelésüket. Ennek érdekében 16 millió forintos be­ruházással korszerűsítik terme- lóberendezéseiket, új műhely- csarnokokat építenek. Addig is a meglevő lehetőségek kiakná­zásával az egyre növekvő szük­ségletnek megfelelően igyekez­nek több ajtót, ablakot adni nép­gazdaságunknak. Ezt bizonyítja a harmadik negyedéves tervük is, mely hét százalékkal nagyobb mint a második negyedévben. A felkészüléssel egy időben kiszá­mították, hogy beruházás nélkül 25 százalékkal tudnák emelni a termelékenységet, ha a tervezők is segítenének. Ahány ablali — annyiféle A gyár vezetői évek óta vitat­koznak a tervezőkkel, hogy ne cifrázzák a nyílászáró szerkeze­tek — ajtó, ablak, szellőzőnyí- lás stb. — méreteit. A különbö­ző méretek miatt ugyanis a gép átállítása néha több időbe kerül, mint az ajtó vagy ablak legyár­tása, telfintettel a csekély meny- nyiségre. A tervezők ezzel szemben esz­tétikai elképzeléseik megvalósí­tására Hivatkoztak. Hiába érvelt a vállalat azzal; ha az épület változik is, az ablakok és ajtók méretén nem szükséges változ­tatni. A tervezőket azonban nem lehetett jobb belátásra bírni. A lehetetlennel lehetetlenebb ab­lakméreteket alakították ki. Egy azonos épülettípus kamraabla­kának mérete 47x53 volt, a má­sikat 48x52-rc tervezték. Ez az­tán megnehezítette a munkát, le. lassította a termelés ütemét. Ha egy szabász egyedi darabokat gyárt, akkor naponta két-három köbméter fát dolgoz fel, ha pedig szériában állítja elő a nyílászáró szerkezeteket, akkor 12 köbmé­ter anyagból állíthat elő árut. 1059. és 1960. első félévében 890 különböző méretű nyílászáró szerkezetet kértek a vállalattól. A szomszédos népi demokrati­kus országokban viszont nem­csak egységesítették a mérete­ket, hanem profilírozták is az Épületasztalosipari Vállalatokat. Az egyik csak ablakot, a másik csak ajtót gyárt. Sajnos, mi még a méretek egységesítésénél sem .ártunk. A Központi Bizottságnak az építőiparról hozott határozata azonban világosan kijelölte a kö­vetendő utat. A cél elérése ér­dekében néhány intézkedés már eddig is történt. Nyolesxáxkilencven helyett kilencven Az Építésügyi Minisztérium utasítása értelmében azok az építőipari vállalatok, amelyek azonos méretű nyílászáró szer­kezetekből nem darabonként, hanem összegyűjtve adják le megrendeléseiket, árengedményt kapnak, ellenkező esetben fel­árat fizetnek. Ez az intézkedés nem hozta meg a várt eredményt, mert az ezt követő, módosító rendelke­zés szerint a „járatos” — ismét­lődő — termékeknél hat száza­lékos engedményt kell adni, ha darabonként rendelik is meg. Ez nem ösztönözte a vállalatokat a takarékos gazdálkodásra. Az itt kilakult áldatlan álla­potnak vet véget majd az a ka­talógus, mely előírja a tervezők­nek, hogy ezután csak 90 féle nyílászáró szerkezet között válo­gathatnak. Ennek a katalógus­nak viszont június 30-ig el kel­lett volna készülnie. Sajnos, még mind a mai napig nincs meg. A tervezés hibái Végezetül az üzem dolgozóinak észrevételeit tolmácsoljuk, a ter­vek hibáiról. A megrendeléseken és rajzokon három fő hiba is­métlődik. Először mennyiségi el­térés — több van a megrende­lőn mint a rajzon és viszont. Másodszor gyakori a méreteitől lódás, harmadszor gyakran is­métlődik a kivitelezői eltérés, azaz mást ír elő a rajz és mást a költségvetés. Az ilyen hibák felszámolásá­ra követésre méltó kezdeménye­zést honosított meg a Szegedi Tervező Intézet. Felkérte a vál­lalat műszaki dolgozóit, hogy mondják el a tervezés hiányos­ságait. — Azóta lényegesen javult a tervezők munkája — mondja az üzem műszaki vezetője. Reméljük ez a helyes kezde­ményezés követésre talál, s én­nek révén tovább javul majd a gyár és a tervező intézetek dol­gozóinak munkája. Mozaik a tízéves Bajai Kuhaüzem életéből Mikádókat és felsőruhákat varrtak azok, akik tíz esztendő­vel ezelőtt ennek az üzemnek bölcsőjét ringatták. Akkor alig voltak itt ötvenen, ma több mint ezren dolgoznak. Az alapítóknak kijáró megbecsülés jelképeként most, az üzem 10 éves fennál­lási jubileumán díszes jelvényt tűztek mellükre. Az augusztus 20-i, meghatóan kedves ünnepségen a vállalat igazgatója felolvasta az üzem 10 esztendejéről szóló krónikát. Va­jon hány bajai üzem, vállalat gondolt már arra, hogy meg­írassa üzemének történetét? * DICSÉRETÉRE legyen mond­va, a vállalatvezetés megkülön­böztető figyelmet szentel a szak­munkásképzésnek, a munkás­utánpótlás biztosításának. Ösz- szel már a negyedik évfolyam iparitanuló-gárdája lépi át az üzem küszöbét. A soron követ­kező esztendőkben pedig 25—25 ipari tanuló jelenti majd folya­matosan az aranytartalékot. A Tóth Kálmán Leánygimná­zium politechnikai oktatása is itt folyik. Szorgalmazzák az idő­sebbek technikumokban, egyete­men való továbbtanulását. A művelődési és kulturális igényekről beszél az igen szép üzemi könyvtár olvasóforgalma, de az a statisztika is. amely sze­rint ebből az üzemből látogat­ták legtöbben a színház előadá­Gépesített könyvelés A könnyűipar különböző vállalatai a Központi Adatfeldolgozó Vállalatnak adják át termelési, anyagmozgatási és áruforgalmi adataikat, feldolgozásra. A gépek óránként 30 000 tétel sebes­séggel rendezik a kívánt sorrendbe az adatokat tartalmazó kár­tyákat, Képünkön: 30 ezer adatot rak rendbe ez az automata gép. sait, s innen verbuválódik a mo­zik és a művelődési rendezvé­nyek törzsközönsége is. * Az üzem gépesítése, műszere­zettsége, automatizálása az öt­éves terv során ugrásszerűen fejlődik. Nem kevesebb mint 10 millió forint vár felhasználásra erre a célra. A Baján gyártott gyermekfehérnemű országszerte kedvelt. Bár nem a legjelentő­sebb üzemek közé sorolt a bajai, anyagtalcarékossága, szalagszer­vezése, készítményeinek jó mi­nősége rangot szerzett számára. Nem sok idő múlva exportra is jut majd a gyártmányokból. AZ ÜZEMET JÁRVA meg­csodáltuk a minden kívánalom­nak megfelelő orvosi rendelőt, pihenő fülkét, a modem felsze­relésű konyhát. Jó volt hallani, hogy rövidesen fogászati rende­lés is kezdődik és megvalósítás előtt áll — épipen a dolgozók kérésére — a kozmetikai szalon. A táppénzesek számára Íté­szül t esztendőnkénti grafikon azt mutatja, hogy az egészségügyi megelőző intézkedések, törődés a dolgozókkal máris észrevehető eredményeket mutat. Oktatással, neveléssel a tisztaság, egészséges élet elemi követelményein túl is szeretne lépni az üzemveze­tőség az ezres kollektíva érde­kében. Felvidéki István Államosított házaink megfelelő karbantartása, mint az egyik fontos feladat szere­pel a kommunális szolgáltatások második öteves tervének megyei javaslatában. A következő öt év munkája lesz hivat­va arra, hogy e tekintetben is végképp letudjuk a Horlny-kor- szak, a második világháború gyászos örökségét, másrészt, az ingatlanaink kezelésében még meglevő kényszerű hiányossá­gokat. Lakóházaink állagának ez a szervezett megóvása, nem hosszú múltra tekint vissza. 1953-ban Kiskunhalason tette a VKG Vállalat a kezdeti lépéseket. Később, ennek igényével hozták létre a Bács megyei Építési és Szerelőipari Vállalatot. Valójában azonban csak az ellenforradalom leverése után ve­tette le ingatlankezelésünk a gyerekcipőt. A hároméves terv végrehajtása során, közel 11 millió fo­rint beruházást fordítottunk az ingatlankezeléssel foglalkozó hat vállalatunk fejlesztésére. Ez idő alatt születtek azok az elvi határozatok, melyek hosszútávon szabják meg e válla­latok feladatait. Kimondották: legyen irányelv a munkában, hogy elsősorban azokat az épületeket hozzuk rendbe, melyek felújításuk után, jelentős értékeket képviselnek. Ma pedig újabb problémák, a gazdaságos tatarozás kérdésére tettek pontot: El kell érni — így szól a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata —, hogy az állami lakóházak felújí­tását a tanácsi vállalatok tervezzék és maguk legyenek a ki­vitelezők is. Több éves tapasztalat bizonyítja, hogy ahol ennek tárgyi feltételeiéit megteremtették, jelentős költségmegtakarításokat értek el és számottevően javult a karbantartások minősége is. Ugyanis, ha a felújítás kivitelezője maga az ingatlankezelő vállalat, akkor elsőrendű érdeke, hogy időben és minél job­ban végezze ezt a munkát. A nagyobb előny pedig az, hogy a saját építőipari részlegek foglalkoztatásánál, megmaradnak mindazok a pénzek és plusz költségek, melyeket az állami magasépítők, a megyei tanács tatarozó válllata, vagy a kis­ipari szövetkezetek rendeletileg felszámolnak. Ez a megtaka­rítás eléri a felújítási összegek 25 százalékát, vagyis alap arra, hogy egyazon költségből több épületet lehessen rendbe­hozni. — Érdemes tehát ezeket a részlegeket fejleszteni. Az elmúlt év végére, állami beruházásból, tanácsi erő­forrásokból és vállalatfejlesztési alapból, öt vállalatunknál már megteremtettük ennek feltételeit. Idén kerül sor a Kecs­keméti Ingatlankezelő Vállalat ilyen irányú továbbfejlesztésé- \ re. öt év alatt pedig több mint egy millió forintot fordítunk az ingatlankezelés színvonalának, a vállalatok házilagos épí­tőipari tevékenységének fejlesztésére, állami lakóházaink leggazdaságosabb megóvása érdekében. (S. G.) Tőit maradt neaéhez A bátyai Haladás Termelő- szövetkezet 1958 őszén alakult. A megalakulás idején nagyon sok problémát kellett megoldaniok. A közös gazdálko­dás útjára lépő tagok mindössze egy lóval rendelkeztek. A ta­pasztalatlan vezetés miatt elein­te a szövetkezet munkája nem is állhatott példaképül az egyé­ni gazdák előtt. A nehézségeket azonban az újjáválasztott veze­tőségnek lassan sikerült leküz- denie, a gazdaság egyre erősö­dött, növekedett. Ma már, két esztendei közös munka után, tagságunk büszke lehet az eddig elért eredményekre. Fontos célkitűzése szövetkeze­tünknek az állattenyésztés fej­lesztése, amely lehetővé teszi, hogy ebből fedezzük a tagoknak nyújtott előlegek mintegy 60—70 százalékát. Jelenleg 33 sertésünk hízik. Ez év májusában szövet­kezetünk 1500 naposcsibét is Sok sikert, még több új bútort Felavatták a Kecskeméti Faipari Vállalatot Kecskeméten, a Törökfái vá­rosrészen több mint egy hétig tartott az ünnep előtti »nagy- takarítás«, hogy barátságos kép táruljon az üzemavatásra érke­zők elé. A házi építőbrigád az asztalosokkal,, kárpitosokkal és az irodistákkal együtt csinált rendet. Eltüntették az ideiglenes épületeket, lebontották a favá­zas színeket, a sok nyersanyag pedig »áttelepült« a gyárudvar alvégére. Helyüket születő park foglalta el, s teljes hosszúságá­ban kibontakozott az impozáns új gépműhely, aminek hosszán végigmenni is elegendő. A közel kétszáz ava'tó, a fel­díszített kárpitosműhélyben ült asztalhoz. Az elnökségben azok foglaltak helyet, akik a Kecs­keméti Faipari Vállalat születé­sét közvetlenül segítették, irá­nyították. Rajtmár István elv­társ, a városi pártbizottság ipari osztályának vezetője a párt és a tanács nevében mondott meg­nyitó beszédet. Utána dr. Brun-, csák András, a megyei tanács v. b. ipari osztályának vezetője tolmácsolta a végrehajtó bizott­ság elismerését és köszönetét. Szólt annak jelentőségéről, hogy a saját erővel és a dolgozók lel­kes összefogásával épült faipari vállalatot éppen a tanácsok meg­alakulásának tizedik évforduló­ján avatják. Hangsúlyozta a vállalat már eddig elért ered­ményeit és kérte, a jövőben még inkább úgy dolgozzanak, hogy munkájuk eredményeképpen mi­nél több család rendezhessen be magának meleg, barátságos ott­hont. Az avató ünnepséget jutalom- osztás zárta be. Térjék Imre igazgató először azokat szólítot­ta, akik az első perctől itt dol­goztak az üzemben: Rózsa Juli­annát, Nagy Gyulát, Palásti Bé­lát, Lévai Istvánt, utánuk kö­vetkeztek a többiek. vásárolt, azóta szépen fejlődnek, A baromfiólat saját erőből épí­tette a tsz tagsága, s ennek is része van abban, hogy az eddig ledolgozott munkaegységekre 13 forint előleget tudtunk osztani. /Jondot fordítunk a szerző­VJ déses növénytermelésre is, különösképpen a fűszerpapri­kára. melyet eddig négyszer ka-« páltunk. Az aratást és a csép- lést sikerült a község legszor­galmasabb dolgozó parasztjaival egyidőben elvégezni. Termés- eredményeink azonosak a jól gazdálkodó középparasztokéval J búzából 15, árpából 14, zabból 11 mázsás átlagot értünk el. Tarlóink felszántva várják aa új gazdasági évet. A vezetőség és a tagság együt­tes döntése értelmében a fél év alatt teljesített munkaegységek után búza- és árpaelőleget is osztottunk. Cbből az is látszik, hogy: nálunk jó a munkafegye­lem, s ennek eredménye sem marad el. Az év végi zárszáma­dás pedig még szebb kilátások­kal biztat. Ehhez még csak any- nyit, hogy az állam iránti köte­lezettségeinknek is eleget tet­tünk. Hegedűs János a bátyai Haladás Tsz elnöke Pilóták patronálják a termelőszövetkezetet Igen, ■— így’ igaz! A kiskunt majsai Április 4 Termelőszövet- j kezeinek olyan szerencséje van*í hogy a Magyar Légiforgalmi V.í vette szárnyai alá, s szakembe­rei már eddig is sok ügyes­bajos gondjukon segítettek. Most három, villamosítandó épületek» belső villanyszerelési munkáit végzik el a MALÉV szakembe­rei, teljesen ingyen. A termelő­szövetkezetnek csupán a szere­léshez használt anyagok árát kell megfizetni. A DÁV a külső vezetékeid szerelését már meg is kezdte és megígérte, hogy november 7-re beköti a tsz épületeibe,

Next

/
Thumbnails
Contents