Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-20 / 197. szám

19«B. augusztus 20, szombat A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁR.T BÁCS - KIS RUN MEGYEI LAPJA ityt Uazségi tanács mtid tödé*&lc 1 Augusztus 20-án, a mai kettős ünnepen, Alkotmányunk napján« a tanácsok fennállásának tizedik évfordulóján ünnepélyes kere­tek között több, községfejlesztési alapból készült létesítményt avatnak megyénkben. Baján a piacteret adják át a forgalomnak, Kecskeméten a városi tanácsépület értékes freskókkal díszített ^dísztermét avatják a most befejezett restaurálás után. Kiskun­félegyházán a strandfürdő új kabinsorait« Nagy bar acskán a> szélesvásznú filmszínházat, Vasliúton a négytantermes iskolát, Homokin égyen az új művelődési otthont, Balotaszálláson az orvosi lakással egybeépített rendelőt és Zsanán az új művelődés? MA AVATJÁK (Községi tudósítónktól) Tompa még nem is olyan ré­gen Szabadka pusztája volt 1908-ban létesült a temető, va­gyis ekkortól számítódik Tom­pa önálló községgé való fejlő­dése, amely ma már sok, régi­településű községét is megelőz­te. Állami birtok volt, s ennek emlékét őrzi az ötrongyos és Hatrongyos sor, jellemezve az akkori szörnyű nyomort, társa­dalmi állapotokat is. A taná­csok megalakulásáig — a fel- szabadulás után — hosszabb ideig Tarján János, Sükösd köz­ség mai tanácselnöke állott a közigazgatás élén, s a tanácsok megalakulásakor 81 fővel vá­lasztotta meg a lakosság az új államigazgatási szervet, akiit közül legtöbben földhözjutta- tott szegényparasztok voltak. A végrehajtóbizottság élére 'j Balogh László budapesti munkást választották, aki 1952-ben távozott a község­ből a megyei tanácshoz. Tompa választott vezetőtestü­letének, a tanácsnak a munká­ját az ellenforradalom sem tud­ta szétzilálni —, az együtt ma­radt a bajban is. Most, a tíz­éves évfordulón meg kell hát emlékeznünk azokról, akik egy évtizeden át kitartottak a ta­nácsban. Közöttük van Csáti Antal, aki úgyszólván minden tanácsülésen tesz javaslatot a végrehajtóbizottságnak, Bajnai Györgyöt ugyancsak 1950-ben választották meg először tanács­tagnak. öt a Tóth sorban tisz­telik erősen, mert munkájával 6okat segít a lakosságnak. Első ember volt, aki a Tóth soron a vízellátást szorgalmazta, s ja­vaslata most már valósággá is válik a törpevízmű felépülésé­vel; Mit végzett tíz év alatt a ta­nács? — Nehéz volna mindent felsorolni —, nem is férne el e rövid cikkben; Már 1951-ben kúltűrotthont avattunk, amit azóta ki is nőtt a falu, s már ismét új, nagyobb épület léte­sítésén keli tömi a fejünket Is­kolát építettünk, amelyre 200 ezer forintot fordítottunk, s gyermekeink ma már óvodába is járhatnak. Két körzeti orvo­sunk van, bölcsödét nyitottunk, s az elhanyagolt állapotban levő kastélyt szociális otthonná alakítottuk át —« állami pén­zen. Tanácsunk Ipart tevékeny­ségéről szólva el kell mon­danunk, hogy többet is te­hettünk volna e téren. Felszabadulás előttről mind­össze egy malom maradt ránk, s csak 1951-ben tudtuk létre­hozni a vegyes- és építőipari ktsz-t. Ma ez a ktsz 110 főt számlál és mintegy 630 ezer fo­rint közös vagyona van. Szük­séges volna még tanácsi ipari részleget kialakítani, amelyen már dolgozunk is. Reméljük: sikerrel jár majd ilyen irányú tevékenységünk; Tanácsunk tízéves működése során először 1955-ben jelent­kezett a községfejlesztési fela­dat. Ekkor még nem is gon­doltuk, hogy rövid idő alatt nagy eredményeket tudunk majd elérni. Betonjárdákat épí­tettünk, mérlegházat, jár latke­zelőházat, s most igen nagy erőfeszítések mellett közel egy­millió forintos összeggel villany­hálózat-bővítést hajtunk végre. A tanács külön bizottsága dolgozik a község második ötéves tervén. Komoly feladatot tölt be ta­nácsunk a község életének irá­nyításában. Űj és új feladato­kat kapunk, amelyeket közpon­tilag már nem is lehetne meg­oldani. Az igaz, hogy ma már azzal sem igen találkozunk, ami régebben általánosan elfo­gadott és bevezetett gyakorlat roll Azzal tudnUIIBe, hogy lép­ten-nyomon beleszóltak a fel­sőbb vezetőszerveik a tanács életébe. Ezek a nézetek szerte­foszlottak és ma már saját ma­gunk bizonyítjuk, hogy képesek vagyunk a község ügyes-bajos dolgainak elintézésére, a község vezetésére. Simola Lajos Tompa Községi Tanács VB-titíkára otthont adják át a lakosságnak. Alábbi bárom képünk három új létesítményt örökít meg. Búzaföldek ünnepén Szenvedő, ősI búzaföldet^ megláncolt, termékeny mezők, a tarló felől, ha régi szél fúji dalotokban a múlt üvölt. Munkáti kenyeret; vad kiáltás keresztül-kasul ez a táj s az ezeréves elnyomásnak zord embertelensége fáj. Csak a föld féltheti a földeU mert törvényét őrzi a mag s izmosodik, hogy belőle büszkén nőjenek hajlongó nyarak. POLNER ZOLTÁN Balotaszállás új orvosi rendelője és orvosi lakása. NAPKÖZBEN Viták a tanácsülésen Ha visszagondolunk az elmúlt évek tanácsüléseire, s össze­hasonlítjuk azokat a maiakkal, örvendve tapasztalhatjuk: a vitakészség és vitakedv nőtt tanácstagjaink körében. Pár év­vel ezelőtt például művelődéspolitikai kérdésekkel egyálta­lában nem foglalkoztak a tanácstagok—.nemhogy a parasz­tok, de még az értelmiségiek sem. Ma pedig? Hallgassuk csak! Egyik tanácstagunk azt javasolta: foglaljuk határozatba, hogy az őszi-, téli- és tavaszi ismeretterjesztő előadások kere­tében népszerűsítsük a Szovjetunió gazdasági vívmányait. Másik tanácstagunk meg egyenesen a megyei tanács v. b. oktatási osztályát bírálta bürokratikus és sok esetben bosz- szantó magatartása miatt. Egyrészt azért, mert nem gondos­kodik megfelelő műsorfüzetek jóváhagyásáról, másrészt pedig, mert késve küldi ki a műsor-engedélyt. Vannak olyan gon­dok is — mondotta —, hogy ragaszkodnak az engedélyezési eljáráshoz és elutasítanak olyan darabot is a művelődési házak műsorából, amelyeket pedig a szocialista országokban széltében-hosszában játszanak. A felszólaló kérte: a járási tanács végrehajtó bizottságán keresztül javasoljuk a megyé­nek, adjanak hatáskört a községi kúltúrális bizottságnak, mert e bizottságok már képesek eldönteni: milyen színda­rabokat helyes a lakosság elé vinni. Kérjük azt is — java­solta még a felszólaló —, ha lehetséges, szerezzenek be meg­felelő mennyiségű műsorfüzetet, azt hagyják jóvá és bocsás­sák a községi művelődési otthonok rendelkezésére. Mások a helyi kulturális bizottság tevékenységét bírálták —, s ez arra mutat, hogy a bizottság számára adott esetleges önállóság jó kezekben lenne, hiszen az egész község kritikus szeme kíséri munkáját. — Többen az ismeretterjesztő elő­adások előadóit bírálták, amiért a tanyai iskolákban egyes esettekben nem jelentek meg az előadás megtartására, holott a hallgatók órák hosszat vártak rájuk. Szó esett arról is a tanácsülésen, hogy a tanyákról oktatási-> és kulturális felelő­söket kell kijelölni. Amint a fent írtakból kitűnik, a községi tanács ülésein parázs viták kerekednek olykor-olykor, s mivel ez mind gya­koribbá válik —, egyre inkább terebélyesedő szocialista demokratizmusunkat, s a lakosságnak a köz ügyeiben való részvételét mutatja. Andrási Ferenc Szabadszállás Elkészült a borotai fiatalok új otthona Borota-Szentkátán. A községben KISZ-helyiséget adnák ét au­gusztus 20-án, amelynél a fiata­lok több mint 5000 forint értékű munkát végeztek. Antallaposon hamarosan megkezdik egy autó­busz-váróterem építését is. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Pártépltés és Ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesitőknéL Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.: 15-29. 27-49. Városba, vagy egy nagy gyártelepre Is beillenék Zsana új művelődési otthona. Vaskúton ezt a régi lakóházból átalakított négytantermes iskolát avatják a mai napon. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOO A Francia Televízió és a „veszekedő“ tanácstagok Községi tudósítóink írásaiból Községi tudósítóink, — többnyire a helyi tanácsok v. b. elnökei és titkárai — a taná­csok jubileuma alkal­mából sok írást küld­tek szerkesztőségünk­be. Mindet természe­tesen nem tudjuk kö­zölni, de bűn volna el­hallgatni érdekes és tanulságos részleteiket. Beros Ferenc, a drágszéli tanácselnök így ír, miután közli a tíz év alatt épült léte­sítmények történetét, a falu fejlődését: „Népi együttesünk nemcsak országos de még külföldi hírnévre is szert tett. Nincs egyetlen baráti ország sem, amelynek kül­döttsége ne látogatta volna meg községün­ket és ne gyönyörkö­dött volna a népi együttesben. A közel­múltban kapitalista or­szágok kulturális kül­döttei is sorra látogat­ták községünket. Leg­utóbb például a Fran­cia Televízió számára készítettek két vasár­nap felvételeket tánca­inkról, dalainkról...” Gyetvai Imre Dus- nokról jelenti, hogy minden esztendőben 50—60 ház kapott vil­lanyt, eltüntették a sá­ros utakat, s a községi tanács munkája a falu fejlődésének minden területén érvényesül. Éppen ebben a tükör­ben nézve figyelemre­méltó tudósításának egy szakasza. „A tanácsok megala­kulásakor, 1950-ben az ellenséges elemek, de az újjal barátkozni ne­hezebben tudóak is rögtön hallatták hang­jukat. Nálunk egy fa­lusi parasztasszonyt választottunk _ tanács­elnökké akkoriban, s tücsköt-bogarat rákia­báltak: Nem ért az semmihez, hat elemi­vel nem lehet közsé­get vezetni, vízre visz az bennünket, stb...” Lőrincz lstvánnétól, a Lakiteleki Községi Tanács vb-elnöknőjétől is hosszú tudósítás ér­kezett, s ezúton is el­nézését kérjük, hogy azt e helyen teljes részletességgel nem közölhetjük. Belőle egy történetet veszünk csak ki, amely úgy hisszük éppen eléggé jellemzi a lakiteleki tanács ki­váló munkáját. „Csorba László, aki tíz esztendeje tagja a tanácsnak — írja Lő- rinczné — nem tudott egy ügyben megegyez­ni egy másik tanács­taggal, Bolesza Péter­rel. Arról volt ugyanis szó. hogy Árpádszállá­son, — mindkét ta­nácstag választókörze­tében — vízvezetéket szereltek fel, s mind­két tanácstag a maga választói számára sze­rette volna biztosítani a vizet. Mivel azonban cső nem volt elegendő, a vezetéket csak egyik tanácstag választói fe­lé lehetett volna vezet­ni. Már-már attól kel­lett tartani, hogy meg­szűnik a békesség a két tanácstag közötti s ezért a végrehajtó bizottságnak kellett kö­zöttük igazságot tenni. A salamoni döntés Így szólt: Jobbra is ugyanolyan hosszan fektessék le a vezeté­ket a szerelők, mint balra, tgy mindkét ta­nácstag követelése — a lehetőségeken belül — egyformán teljesült, s nem vethettek sem­mit egymás szemére...’*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents