Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-20 / 197. szám

6. oldal1 ISKl. aagüisítiis 20, szómba* mrf'iW. Mint kovász a tésztát f - Kecskeméti Konzervgyár I-es telepe néhány nappal ez­előtt kezdte meg legnagyobb tömegű gyártmányának, a para­dicsomnak a feldolgozását. Az ízletes, világszerte kedvelt, vi­tamindús gyümölcsök első szü­reteléséből naponta 60 ezer üve­get töltenek meg ívólével. Meg­indult az egyéb paradicsomké­szítmények gyártása is. Három műszakban jelenleg 10—15 va­gonnal dolgoznak fel, azonban nemsokára ez a mennyiség há­rom-négyszeresére emelkedik. Az üzem, jó hírnevéhez mél­tóan most is eredményesen zár­ta a tavaszi idényt. Borsó, ba­rack és meggy feldolgozási ter­vét átlagosan 5—10 százalékkal túlteljesítette. Miben rejlik sikereik titka? — erről beszélgettünk Soós Pál elvtárssal, az üzemi pártszerve­zet titkárával. Jó a párt munkamódszere Legfontosabbnak a pártveze­tés helyes érvényesítését tekinti Soós elvtárs. Az üzem kommu­nista igazgatója és műszaki gár­dája gazdasági feladatainak jó elvégzését pártmegbízatásnak tartja. A fontosabb termelési kérdésekről rendszeresen tájé­koztatják a pártvezetőséget, be­számolnak a párttagságnak és együttesen határozzák meg ten­nivalóikat. Az igazgató nem i,féltékeny" hírnevére, szaktudására, hanem kommunistához méltó szerény­séggel azt vallja, hogy a legegy­szerűbb emberektől is lehet ta­nulni, azoknak is vannak jó ja­vaslatai, észrevételei. Az üzem dolgozóit a pártszervezet meg­győző szóval, felvilágosító mun­kával mozgósítja a szakszerve­zet és a KISZ-tagok segítségé­vel a termelési feladatok elvég­zésére. Minden párttag tanul A pártszervezet nagy figyel­met fordít a kommunisták ne­velésére, politikai és szakmai oktatására. A pártvezetőség há­romtagú bizottságai 81 párttag­gal és 176 pártonkfvCn aktívá­val egyeztek meg jövő évi tanu­lásuk formájában. Közülük 203-an párt, 54-en pedig állami oktatásban vesznek részt. A sza­kosított tanfolyamokon filozó­fiát és politikai gazdaságtant 32 elvtárs, a gazdaságpolitikai tanfolyamot 13 elvtárs végzi el. A pártszervezet arra hívta fel az oktatásban résztvevőket, hogy a tanulást ne tekintsék öncélú­nak, hanem az ott szerzett is­mereteiket gyakorlati munká­jukban hasznosítsák. Jelentős szerepe van a pártcsoportoknak Az üzemi pártszervezet tagjai hét pártcsoportba tartoznak. Pártcsoport működik az édes­üzemben, a szállítócsoportban, a konzervrészlegen, a TMK-ban és más helyeken. A pártbizal­miak havonta egyszer értekez­letet tartanak csoportjuk tag­jaival. Ilyenkor kicserélik ta­pasztalataikat, megbeszélik to­vábbi tennivalóikat és megvi­tatják a kommunista magatar­tás követelményeit. A pártcsoportok öntevékenyen működnek az üzemrészekben. Ök szervezik meg a felvilágo­sító munkát, mozgósítanak a termelési feladatok elvégzésére és tájékozódnak az üzemrész minden munkájáról. Az értekez­leteikre meghívják a részlegek gazdasági vezetőit, azokat be­számoltatják és segítik őket szakmai feladataik ellátásában. A pártcsoportok hetenként kétszer sajtótájékoztatót is ren­deznek a műhelyek dolgozói számára. Ebbe a pártonkívülie- ket is bevonják. Kint jártunk idején a bognárműhelyben Sza­WVIbor ismertette a laoszi for­dulatot a műszak befejezése után összegyűlt dolgozók előtt. Ebben a műhelyben szóba ke­rült a terv teljesítésének kér­dése is. Nem maradtak el, azon­ban a munka termelékenységét nagymértékben növelné, ha a jelenlegi kisméretű szalagfűrész mellett egy nagyobbat is üzem­be állítanának. Kiszámították, hogy az új fűrész ára néhány hónap alatt megtérülne, mert házilag is elvégezhetnének olyan műveleteket, amit most bérfű- részelőknek adnak ki. Ezzel a kérdéssel már korábban is fog­lalkoztak, azonban a pártcso- port most ismét szóvá teszi a javaslatot az illetékesek előtt. A pártcsoport sokoldalú, ele­ven tevékenységéhez tartozik, hogy közvetlenül ők foglalkoz­nak a pártonkívüliekkel, ők erősítik a párt és tömegek jó viszonyát, ők javasolják és ajánlják a tagjelölteket. Gór János pártcsoportja például ezekben a napokban terjesztette a pártvezetőség elé Medics Jó- zsefné és Balasi Imréné tagje­lölt felvételi kérelmét. Dúló Im­re pártcsoportjának tagjai ba­ráti beszélgetés céljából nem­csak az üzemben ismerkednek meg a dolgozókkal, hanem a la­kásaikon is felkeresik azokat. Közel 3000 ember dolgozik a gyár I-es telepén. A párttagok ennek a létszámnak csak né­hány százalékát teszik ki. Fi­gyelmük azonban mindenre ki­terjed, felvilágosító szavuk min­denkihez eljut és összefogják, a legfontosabb feladatokra irá­nyítják a dolgozók erőfeszíté­seit. Nevelik, érlelik őket, mint kovász a tésztát. Nagy József őszi cipő- és ruházati beszerzését végezze a Kiskőrösi Földműyesszöyetkezet cipő* és konfekcióboltjában Nagy árukészlet, bő választék. 1923 GYÓNI LAJOS: <17) ^uímBmam Régi, mivel több mint három­ezer évvel ezelőtt keletkezett és tíz dinasztiának volt itt a fővá­rosa. Üj is, mert 1954-ben kez­dődött meg a város nagyarányú fejlődése és iparosodása. 1954- ben a kormány határozatának értelmében kezdték meg az épít­kezéseket. A város a fő vasútvo­nal mellett fekszik, közelében gazdag szénlelő helyek vannak és éghajlati viszonyai is megfe­lelőek. A lojani elvtáreak elmon­dották, hogy Mao Ce-tung így érvelt: Ahol a császárok laktak, az jó hely lehet, tehát nekünk is nagyon jó ez a város. A felszabadulás előtt Lóján 70 ezer lakosú kis város volt. (Igen, Kínában ez kicsi!) és ma már 548 ezer lakója van. 1954 előtt a város területe összesen 6 négyzetkilométer volt, ma csak magának a hatalmas traktor­gyárnak nagyobb ennél a kiter­jedése. 1952-ben a városban 12 kisebb üzem működött és a munkások száma csupán 2800 volt. Ma a városnak 368 üzeme van és a munkások száma elér­te a 134 ezer főt. Elmondották a kínai elvtársak, hogy 1953-ban az ipar és a mezőgazdaság össz­termelésének értéke 16 140 ezer juan volt, 1958-ban pedig már elérték a 258120 ezer jüant. — Elég gyorsan fejlődik a vá­ros — jegyezte meg az egyik kí­nai elvtárs szerényen. Valóban, elég gyorsan, de szerintem he­lyesebb azt mondani, hogy na­gyon gyorsan fejlődik. Régen egyetlen kövezett útja és emeletes háza sem volt a vá­rosnak. És ma? Teljesen nagy­városi kép tárul elénk. Kínai barátaink szerint három fő tényezőnek köszönhetik a gyors fejlődést: 1. a párt helyes politikája, az a fő irányelv, amelyről már ír­tam. 2. a gyors fejlődés másik fő tényezője, a hatalmas méretű tömegmozgalmak. Van Kínában egy olyan mondás, hogy „min­den módszer jó, de a legjobb módszer a tömegmozgalom”. 3. a Szovjetunió és a baráti országok önzetlen elvtársi segít­sége. örömmel hallottuk, hogy nem messze a várostól a csepe­liek építenek majd egy nagy csőgyárat. Nagyra értékelik a politikai és erkölcsi segítséget is. A város jellemzéséhez még az is hozzátartozik, van egy műsza­ki és egy orvosi egyeteme, 32 középiskolája (régen összesen 4 volt) 63 általános iskolája. Az iskolakötelesek 99 százaléka ta­nul. Ezenkívül van két szanató­riuma, 6 kórháza. 1200 ággyal, 4 mozija, 9 színháza és hét na­gyobb szórakozóhelye. A városnézésen a saját sze­münkkel is meggyőződtünk a nagyarányú fejlődésről. A régi város házai hasonlóak a pekin­giekhez. Sok bazárszerű kis üz­letet is láttunk, rengeteg áruval megtömve. Az új város már modem tele­pülés. Mindenfelé új lakótöm­A TÖRPE ÉS AZ ÓRIÁS A »törpe«, a Bányászata Be­rendezések gyára szerelőcsarno­kában, alig három és félméter magas, mégis impozáns jelen­ség. Sejteni engedd, hogy ha megnő, ámulva állunk majd meg lábainál. A kis makett, az Ajkai Hőerőmű 2. számú erő­műkazánjának acélszerkezetét mutatja, így néz ki az is, csak tízszer ekkora, 34 méter magas kivitelben. Másfél esztendő munkája fekszik benne, s előrelátható­lag szeptember elsején már a próbaüzeme is megkezdődik a hőerőműnél, öt ilyen acélszer­kezetet gyártottak határidő előtt a félegyházi gyár dolgozói. Ezzel hozzájárultak, hogy a du­nántúli iparbázis jelentős ener­giaforrását adó Ajkai Erőmű tovább bővüljön, s új kazánhá­zai terv szerint elkészüljenek. Az acélszerkezet makettje­bök, széles utcák, játszóterek és parkok. Tágas, levegős település. Már fejlődik az egész várost kö­rül ölelelő zöld övezet. A város körül mezőgazdasági területek vannak, melyek biz­tosítják a város lakosságának el­látását. Főleg zöldséget és főze­lék-növényeket termelnek. Megnéztük a városban a tize­dik évforduló tiszteletére rende­zett kiállítást is, mely bemutatta a város fejlődését. Kínában eb­ben az időben minden városban és faluban kiállítások voltak a 10 év alatt elért helyi fejlődés dokumentálására. Igen tanulsá­gosak ezek a kiállítások és véle­ményem szerint nálunk sem ár­tana gyakrabban ilyen kiállítá­sokat rendezni, annál is inkább, mivel köztudomású, hogy mi hajlamosak vagyunk minden eredményünk felett „ez már csak természetes” jelszóval na­pirendre térni és igen könnyen felejtjük a múltat. Ahhoz, hogy jelenünket megfelelően becsülni tudjuk sokkal jobban kell ismer­ni a múltat. A kiállítás szemlélése közben sok érdekes dolgot tudtunk meg. A felszabadulás előtt a város közlekedését csak néhány gyalo­gos riksa szolgálta, ma pedig már igen sok autóbusz közleke­dik. Ebben a városban kezdte meg nemrégen a termelést Kína első hatalmas traktorgyára, melyben húszezer ember dolgo­zik. A korszerű gyár csaknem teljesen szovjet gépi berendezés­sel működik és évente több ezer „Keleti hajnal” márkájú, 54 ló­erős traktort gyárt. Lojanban meglátogattunk egy gyárat, egy nagy kulturális értéket képvise­lő emléket és egy általános is­kolát (Folytatjuk) Ez pedig csak egy blokkja a hatalmas építménynek, méreteit I a tetején álló emberi alakok is mutatják. ppim Mint a törpék, olyanok a ma­gasból a lent álló emberek. Kilenc-tíz méter magasságban kanyarog az erőmű udvarán a hűtőtornyot és a kazánokat ősz« szekötő 1200 mm-es keresztmet­szetű, mintegy ezer méter hosz- szúságú csővezeték, amely szin­tén a B. B. Gyár munkája. Pásztor Z. felvételei­Egy megtévesztő bélyegző Nincs olyan nap, hogy a járás különböző községeiből ne keres­nék a Kiskunfélegyházi Járási Tanácsot régi helyén, a Mártí­rok útja 2. szám alatt. A ház- felügyelő és a lakók nem győ­zik megmagyarázni a változást, amely már nem is új. A szokás hatalmának tartot­tuk és nem szenteltünk nagyobb figyelmet erre a kérdésre, gon­dol tűk, ideszoktak az emberek és nehezen térnek át az új útra. Nemrég azonban elkértük az egyik ilyen eltévedt ügyfél idé­zőjét (Góró Mihály Alpár, Deák F. u. 12.). A hadirokkant bácsi azt hitte, hogy áprilist akarunk vele járatni, amikor mutattuk a szemben lévő tanácsiháza tor­nyos épületét. Igaza is volt, mert a papírt most kapta és ez állt rajta: Mártírok útja 2. Időszerű lenne egy új bélyeg­zőt készíttetni.

Next

/
Thumbnails
Contents