Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-17 / 168. szám
1960. július n. vasúmap 9. oldal 1100 dolgozó középiskolai, 1200 általános iskolai vizsgát tett az idén A felnőtt oktatás kecskeméti eredményei Régi, kizsákmányoló rendszert vádoló tények: üzemi munkásaink 60, dolgozó parasztságunk 80 százalékának nem volt módjában még az általános iskola elvégzése sem. Nem árt meg tizenöt évvel a felszabadulás után sem emlékezni erre, különösen akkor, ha már ugyan természetszerű, de a régihez viszonyítva óriási változást bizonyító számokról beszélhetünk ezen a téren is. Felszabadulásunk után, amikor a kormány lehetővé tette a nappal dolgozók esti továbbtanulását, Kecskeméten azonnal több, mint ezren jelentkeztek az esti és levelező tagozatokra. Az elmúlt évben pedig ugrásszerűen növekedett városunkban a tanulni vágyó dolgozók száma. Elősegítette ezt az is, hogy az üzemi pártszervezetek nagy segítséget nyújtottak az iskoláztatáshoz, s hogy a két konzervgyárban, a cipőgyárban, a gépállomáson, a gépgyárban, a MÁV-nál és a tűzoltóknál üzemi tagozatokat szerveztek. A most befejeződött iskolai évben 1767-en tanultak az esti gimnázium és a különböző technikumok esti tagozatán. Ezeknek a hallgatóknak 62 százaléka tett sikeres vizsgát. A többiek tanulását gyakran az áthelyezéseik és egyéb nehézségek akadályozták. Különösen kevés volt a lemorzsolódás azokon a tagozatokon, ahol az esti tagozat szak- képesítést is biztosít. Az élelmi. szeripari tanulóiákolában, vagy a gépipari technikumban például a 17 százalékot sem érte el ez a szám. Alapismereti tanfolyam két helyen működött Kecskeméten. Húszán vettek részt az általános iskola első, második osztályos anyagának elsajátításában és mindössze egy nem vizsgázott. A dolgozók általános iskolájában az V—VIII. osztály levelező tagozatán 685-en tanultak. Működött öthónapos esti tagozat a gépállomáson: ezen 24, főleg traktoros tett sikeres vizsgát. Átlag tanulmányi eredményük 3,2. Kétszáztizenöten jelentkeztek a tízhónapos esti tagozatra, s ezen 141-en vizsgáztak. A tízhó- napos levelező tanfolyamon 398 üzemi, gyári munkás tanult. Itt már általában gyengébb a tanulmányi eredmény, mint az esti tanfolyamokon, csupán a cipőgyári munkások 4,5-es és a gépgyáriak 3,7 eredménye emelkedik ki a 14 tanulócsoport közül. hagy volt az érdeklődés a Katona József Gimnázium levelező tagozata iránt. A négy osztályban 173-an vizsgáztak az év végén, s közülük 27-en érettségiztek. A gimnáziumi oktatásban főleg a honvédség, rendőrség, bíróság, kórház, MÁV dolgozói vettek részt. Három éve indult meg az oktatás a Köz- gazdasági Technikum levelező tagozatán. A tanácsi, üzemi, állami gazdasági dolgozók közül 207-en jelentkeztek és közülük 123 vizsgázott. 1960 januárjában kezdték meg a levelező oktatást a Kertészeti Technikumban. Különösen nagy örömet keltett ez a hír a termelőszövetkezeti tagok, egyéni gazdák között, de jelentkeztek a Kertészeti Vállalat, a Borforgalmi Vállalat és az állami gazdaság dolgozói is felvételre. A Kertészeti Technikum oktatásán öt — Bács, Csongrád, Békés, Szolnok és Hajdú — n. gyéből vettek részt hallgatók. Levelező tagozat volt az elmúlt évben a Gépipari Technikumban is. Külön érdemes megemlékezni az élelmiszeripari tanulóiskola esti tagozatáról: 171-en tanultak a különböző — boltvezetői, ellenőri, szakács, felszolgáló, ruházati — szakágakon, s a szakmunkás-képzés terén csak 15 százalékos lemorzsolódást tapasztaltak. Illetékes szerveink már megkezdték a jövő évi oktatás előkészületeit, s a tervek szerint jövőre még többen tanulnak majd az esti tagozatokon. Kivette a szabadságát... A városi autóbuszüzem beszámolóját akarta megvitatni legutóbbi ülésén a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A jelentés a végrehajtó bizottság ülése előtt már egy hónappal szabályszerűen elkészült, sőt megvitatta és jóváhagyta azt a tanács műszaki, és községfejlesztési állandó bizottsága is. Az ülés napján a tervezett vitát mégis el kellett halasztani. Mivel nem először fordul elő, hogy a végrehajtó bizottsági ülés egy-egy napirendi pontja elmarad, ezúttal szeretnénk az elmaradás okaival foglalkozni. A beszámoló — mint mondottuk — minden tekintetben megfelelő volt, »csak« a vállalat igazgatója éppen ezekben a napokban vette ki szabadságát, s anélkül hogy azt előre jelezte volna, — nem jelent meg a végrehajtó bizottsági ülésen. A vállalat főkönyvelője — aki kényszerűségből helyettesíthette volna őt — csodálatosképpen ugyanezen a napon utazott Pécsre. — tapasztalatcserére...!! Nem akarjuk azt kutatni: előre megfontolt szándékkal történt-e a távolmaradás, de azt minden bizonnyal igazságosan helytelenítjük, hogy a várost irányító legtekintélyesebb testület munkáját ilyen felelőtlen egykedvűséggel akadályozzák. Megengedhetetlen luxusnak tartjuk, hogy 10—15, fontos beosztású dolgozó ember — akik emellett még a város ügyelt-gondjait is intézik — csupán azért üljön ösz- sze, hogy megtudja: az autóbusz üzemi vállalat igazgatója szabadságra ment és emiatt — előkészítés hiányában — más fontos, közérdekű ügyet sem tárgyalhat meg... Elkészült Dávod jövő évi ismeretterjesztési munkaterve A dávodi művelődési bizottság elkészítette az 1960—61. évi őszi- télrtavaszi ismeretterjesztő munka tervezetét. A művelődési bizottság figyelembe vette a község lakóinak igényét, s az általános műveltség fokozása érdekében célul tűzték ki, hogy számszerűleg és tartalmilag is növelik az ismeretterjesztő előadások számát, valamint különös gonddal szervezik a köz- gazdasági, műszaki és természet- tudományos előadásokat. Megyénk második ötéves tervéről (Folytatás az 1. oldalról) fháncipari Művek Kecskeméti Gyáregysége rekonstrukciójának befejezését, a Kiskunfélegyházi Gépgyár fejlesztését, Kecskeméten rádiótechnikai üzem létesítését. Hasonló értesítést küldött az Élelmezésügyi Minisztérium, a Kalocsai Papr i kai eldolgozó Üzem, a Kecskeméti Konzervgyár, a Kiskőrösi Malom, valamint az Építésügyi Minisztérium, a Kecskeméti Lakatosipari Vállalat és a Bajai Épületlakatosipari Vállalat bővítésére, illetve korszerűsítésére vonatkozóan. Ezután az előterjesztés arról adott számot, hogy a lakosság szociális és kulturális ellátottságának növelésére a második ötéves tervben 694 kórházi ágy, 150 szociális otthon, 430 bölcsődei és 2146 óvodai férőhely létesül. A községfejlesztési alapokból és központi beruházásból 145 általános iskolai, 47 középiskolai tantermet építenek. Már az első tervévben befejezik a megye összes községeinek villamosítását, ugyanakkor 42 tanyaközpont villamosításának lehetőségeit is felmérték. A tervidőszak alatt ezek egy részébe is bevezetik a villanyt. Építenek 35 mélyfúrású kutat, 37 törpevízművet, egymillió négyzetméter járdát, 380 000 négyzetméter kövesútat, 135 óvodai tantermet, 25 művelődési otthont, 36 orvosirendelőt, 4 strandfürdőt, stb. Az együttes végrehajtóbizottsági ülés részleteiben tárgyalta meg a tervjavaslatot és beható vita után kisebb módosításokkal elfogadta. Helyeslőén vette tudomásul, hogy a tervjavaslatban a központi beruházási- és községfejlesztési célkitűzések sok ponton találkoznak, s kapcsolódnak egymáshoz. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosság társadalmi öszszefogásával nagy mértékben támogassa a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását, Épít az I/a N yolc fiatal hordja az áthidaló gerendákat Kecs" keméten, a Hosszú utcai 70 férőhelyes óvoda építkezésén az ahlakok nyílásai alá. Hét másik társuk pedig kéményt rak. Ezek a csínytevésre mindig kész fiatalok a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat első éves kőművestanulói. A 607-es számú Gáspár András Helyiipari Iskola történelemóráján ismerkedtem meg velük az I./A. osztályban. — Az osztálynak csak a fele van itt — kezdi a beszédét Bódog Imre szakoktató. — A többiek a Csillén telepen szorgos- kodnak. Szó szót követ, s megtudom, hogy az I./A. osztály négy hétig segédkezett a bölcsőde felépítésénél. Az ablak feletti áthidaló gerendák elhelyezése és más apróbb munkák elvégzése után az itt levő csoport is a Csilléri telepen ismerkedik tovább a kőműves munka sokágú tudományával. De nézzük a jelent. .*sM- - ' ' :• \ iezért a véglegesen elfogadott tervet annakidején majd a megyei sajtó, valamint a pártszervezetek, tanácsok és társadalmi szervek útján széles körben ismertetik. Ezután az együttes végrehajtó- bizottsági ülés úgy döntött, hogy a tervet a Vitában elhangzott javaslatokkal módosítva, jóváhagyás végett felterjeszti az Országos Tervhivatalhoz és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány titkárságához. Elhelyezték az áthidaló gerendákat. Klárik Farkas, Varga Ferenc és Parádi Jenő a kiegészítő munkákat végzi. Amikor az öreg Kovács meghalt, tíz szép szál gyereket, tizenkét hold juttatott földet, meg végtelen szomorúságot hagyott örökül özvegyére Mat- kó-pusztán. A nagyobbak, látva az apai juss kicsiségét, már előbb elmentek szerencsét próbálni. Marika, a középső lány akkor járta az általános hetediket, de a szükség kivette kezéből a könyvet. Otthon maradt, hogy segítsen az anyjának. A lány a család előtt csak belülről sírt, de mikor lánypajtásai iskolába mentek és az övéi nem látták, megcsordult a könnye. — Tudni, annyit jelent, mint jobban élni, — így mondta a tanítója. Arra viszont magának kell felelni, mi lesz így vele. Töprengésének anyja vetett véget. Pénz kellett a házhoz. Kecskemétre jött szolgálni. Egy orvos családhoz került. Nézte a könyvét: háztartási alkalmazott, belül pedig kis cseTudni annyi - mint jobban élni lédnek érezte magát. De a doktor asszonyban kellemesen csalódott Családtagnak tekintették. Olyannak, aki segít, hogy a másik nyugodtabban végezhesse a gyógyító munkát. És amit nem várt, az lepte meg a legjobban. ösztönözték, hogy tanuljon. Eljártak az ügyében, hogy felvegyék a dolgozók esti iskolájába. A rokonoknál, ahol lakott, sokszor késő' este is égett a villany. Hajnalban pedig kiült a kis székre, ott folytatta. — Hogy ebben a lányban mennyi akarat van, valósággal eszi a tudományt. — Így beszéltek róla a szomszédok. És joggal, hiszen több évi mú- lasztás után, egész napos munka mellett, dicsérettel vizsgázott. Aztán jött a családi bonyodalom. A doktor asszony amellett volt, hogy lánynak is szép szakma a vasesztergályos. Válassza ezt. Meglátja, ha szorgalmas lesz, és szereti a szakmát, őt is szeretni fogják. A család ellenben hallani sem akart róla, »Meglett nő leszel, mire felszabadulsz! Miből élsz addig. A vasas szakma férfinek is nehéz. Menj inkább segédmunkásnak, ott mindjárt kapsz fizetést. Meddig akarsz még tanulni?« — hangzottak a szemrehányások és a tanácsok. Ilyen gondolatokkal volt tele a feje, amikor visszajött a városba. A doktor asszony egyre agitálta, hogy ezt a szakmát válasz- sza. Laci bácsi, a rokona is ezen a véleményen volt: a vasas szakmáé a jövő. Végül döntött. A Malomipari Gépgyárba szerződtették esztergályos tanulónak. Az első hetek nem teltek könnyen. Sokszor szomorkodva jött haza. A kis kamaszok csúfolták, »öreglány«- nak nevezték. De később felhagytak vele. Marika jobban tanult, egyre többet tudott mint ők. Az idősebbek elismerték, s a fiúk előtt tekintélye lett. Most meg már irigy- lik is. A vizsgán így hirdették ki a nevét: Kovács Mária osztályelső. Jövőre már majdnem segédnek számít. Teljesítménybérben fog dolgozni, pedig most lesz csak másodéves. Közben Matkó-pusz- tán is változott az élet. Családja a városföldi Petőfi Tsz-ben mezsgyék nélkül műveli a földet. Anyja pedig dicsekszik az ő Marikájával, hogy talán még mérnök is lesz belőle. Csakhogy a kis vasas-lány ezt már nem hallja. Mire e pár sor megjelenik, már a német tengerpart felé repíti a vonat, kétheti jutalomüdülésre. Sándor Géza Hartyányi Sándor és Anka Imié keze alatt nő a fal jobbra.:. Töröljük ki az álmot a szemünkből... S mire mindezeket a jegyzetfüzetembe írom, addigra már a gerenda a helyére kerül. Ügy látszik, a példa ragadós. Az egyik gyerek követi tanító mesterét, s így kiált társára: — — Fogd meg, hogy ne billegjen. .. Az meg vissza: — A középsőre, de úgy, hogy egyformán álljanak... A szakoktató meg megy tovább. Megnézi, mit csinálnak a többiek; Bagi Pista, Tari Dénes, Varga József és Nagy Miklós. Mikor visszajött, csak eny nyit mond: — Minden rendben. Rövid idő alatt a kilencedik, ablak feletti, áthidaló gerenda is a helyére kerül. (Venesz=Pásztar) , A falak mögötti állványokon szorgoskodó gyerekek munkáját sokan figyelik. A járókelőik elismeréssel mondják: — Sok segéd sem rak ilyen szép falat. TT"őzben felbúg az autódaru emelőjének motorja, lassan magasba emeli az első áthidaló gerendát. Bódog Imre, a tanítómester, s az állványon álldogáló gyerekek: Szabó Mihály, Szabó Pista meg Anka Imre szemükkel kísérik a gerenda útját A mester így dirigálja; fiait: — Ne nyúlj hozzá.;, Vigyázz a kezedre, i Hadd merr* jen... Kicsit feljebb... Balraj
