Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-02 / 155. szám

I960, július 2, szombat 3» oldal lövőre megyénk minden községében lesz már villany, s megkezdték a tanyaközpontok villamosítását Jfteggénk öiíaet kfízLÍíjfetteiitéii tevőiről tárggalt a tnegtjti tanáej közgazda tagi k&tligiuma Kedden délelőtt a megyei ta­nács közgazdasági kollégiuma és községfejlesztési állandó bizottsága együttes ülést tar­tott, amelyen megvitatták a megye községfejlesztésének öt­éves tervéröl készített javasla­tot. Az ülés részvevői megálla­pították, hogy az 1958—60-as hároméves községfejlesztés ide­jén jelentősen fejlődtek a me­gye városai és községei. A há­roméves terv végéig 75 mély­fúrású kút, 23 törpevízmű, 105 km vízvezeték hálózat, 304 km Villanyhálózat, 490 000 négyzet- méter beton és impregnált jár­da, 13 iskolai tanterem, 12 óvo­dai tanterem, 12 kultúrház, 9 mozi, 2 strandfürdő stb. épül, Illetve épült és 22 községbe ve­zették be, illetve vezetik be a villanyt. A tervek szerint az öt­éves terv időszakában ugyan­ilyen ütemben folytatják majd a ki5zségfejlesztést. Az ötéves terv alatt továbbra ás fő célkitűzés a jó ivóvizet adó mélyfúrású kutak, tör­pevízművek építése, a jár­daépítés cs a villanyhálózat bővítése. 1961-ben befejezik a megye utol­só négy községének villamosítá­sát és rátérnek a külterületi la­kotthelyek (tanyaközpontok) és tsz-központok villamosítására. E mellett azonban gondolni kell a mezőgazdaság szocialista átszervezése révén jelentkező újabb igények kielégítésére is. Ilyen többek között: bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, or­vosi rendelők építése, a régiek bővítése, korszerűsítése. Az ér­tekezlet részvevői javasolták, hogy a tervezett új művelődési házak, mozik építésének a számát csökkentsék, s a fel­szabaduló anyagi erőt for­dítsák az említett szociális és egészségügyi intézmények létesítésére. Hosszas vita fejlődött ki a körül, hogy a törpevízművek üzemeltetésére hidroglóbusokat vagy hidroforokat építsenek. A hidroglóbus építése ugyanis 2—300 000 forinttal drágább, mégis az a vélemény alakult ki, hogy üzemeltetése olcsóbb, biz­tonságosabb, üzemzavar-mente- sebb, ezért leginkább ennek épí­tését tartják célszerűbbnek. Rövidesen a megyei tanács végrehajtó bizottsága is megtár­gyalja a megye ötéves község­fejlesztési tervét. Az állandó bizottság és a közgazdasági kol­légium a következő javaslato­kat terjeszti a végrehajtó bi­zottság elé: A községfejlesztési bevételek tervezésénél minden évben gon­doskodjanak tartalékok képzé­séről. a következő évi feladatok zavartalan megkezdéséhez szük­Váíasz a „Sokrétűbb ellenőrzés a kereskede'mi és vendÉglűtóípari váiiaiatokiiái“ című cikkre séges fedezet.k biztosítása ér­dekében. A tanácsüléseken üt évre előre határozzák meg a köz­ségfejlesztési hozzájárulás mértékét. A termelőszövetkezetek tagságá­nak háztáji gazdasága után le­hetőleg 250 forint hozzájárulást szavazzanak meg általában a tanácsok. Az öregek, csökkent munkaképességűek, nyugdíjasok hozzájárulását anyagi erejükhöz képest csökkentsék. Javítsák to­vább gazdálkodásukat a taná­csok és bevételként tervezzék meg a társadalmi munkát, va­lamint a saját anyaguk felhasz­nálását. A társadalmi munkát ter­jesszék ki az állami beru­házásokból épülő létesítmé­nyekre is, mert annak fo­rintösszegét a rendelet sze­rint átutalják a város, il­letve. a község fejlesztési alapjára. A községi tanácsoknak legalább 60—90 nap határidőt adjanak a helyi fejlesztési tervek íetárgya- lására és elfogadására, hogy ez alatt az idő alatt a tanácstagok körzetük lakosságával is meg­tárgyalhassák annak kívánsá­gait, javaslatait, Erre a cikkre az alábbiak": n kívánok válaszolni — írja levi lében Gergely Miklós, a Bács Kiskun megyei Iparcikk Keres­kedelmi Vállalat igazgatója. — Szükségesnek tartom tájékoz­tatni a szerkesztőséget arról, hogy a kiskereskedelmi vállala­tok szakosításával a Bács-Kis- kun megyei Iparcikk Kereske­delmi Vállalat került a legne­hezebb helyzetbe, mert nem- • csak a feladatai, hanem létszá­ma is megduplázódott. A lét- számfeltöltésnél komoly problé­máink voltak. Különösen az áruforgalomnál és az ellenőri gárda feltöltésénél. Maga a cikk is foglalkozik azzal, hogy képzettebb ellen­őrökre van szükség, hegy a reá- ; juk bízott feladatokat teljesít­hessék. Ez a szempont vezetett bennünket különösen az ellen- S örök beállításánál. Sajnos, nem volt egyszerű a probléma meg­oldása. Abban az időben a szük­ség azt diktálta, hogy az el­lenőrök áruforgalmi feladatokat is ellássanak (immobil készle­tek megállapítása, plafonkész- iet közlése stb.), s ennek kö­vetkeztében az ellenőrzésnél nem tudtak teljes értékű mun­kát végezni — írja többek kö­zött levelében a vállalat igaz­gatója. Pirosvizű uszoda Előre el kell oszlatnunk az olvasó reményeit. Nem valami újabb községfejlesztési vív­mányról szándékozunk itt be­számolni, valahogy ilyesfor­mán: „A községfejlesztési alapból készült fürdő meden­céjébe a látogatók nagyobb esztétikai gyönyörűségére a községi tanács pirosra színe­zett vizet (esetleg málnaször­pöt) bocsát napról-napra...” Korántsem ilyesmiről van szó. Szomorú volna, ha úgy lenne, de még szomorúbb ahogy ténylegesen van. A kunszentmiklósi uszoda gyönyörű- és ki nem használt adottságokkal rendelkező he­lyen, a községet kettészelő csatorna mellett fekszik. Eb­ből a csatornából a szúnyogok a fürdőbe ruccannak át petéi­ket lerakni, s a belőlük for­málódó lárvák már annyian vannak, hogy szinte kiszorít­ják a medencéből a vizet. Emellett, — s íme a cím nyit­ja — tömegükkel pirosra fes­tik a vizet. Kétszer is meg kell gondolni miattuk, hogy báp' a legmelegebb időben is, dói bele merjen az ember ereszei kedni az ilyen vízbe. A medence rendszeres tisz^ títása, a szúnyogok távoltar-j tása nem volna olyan nagyj gond, mint amilyen lehet egyi esetleges és tömeges fertőzés^ A tisztítás és szúnyogirtás ké­sik, s a szúnyogok mestersé­ges és községi alapból fenn­tartott bölcsőjükben örvende­tesen szaporodnak, s mar ják vörösre a fürdőzők bőrét. Mi lenne, ha a fürdözőkö- zönség összefogna a szúnyo­gokkal, s a tisztítást elmu­lasztókra uszítaná azokat? Tudom istenem megcmleget- nék! IDEGENEKNEK TILOS! Egy ilyen feliratú táblát kellene kitenni a kunszent­miklósi mozi épületének be­járata mellé. Javaslatom ko­moly, s megfontolt gondolat­sor eredménye. Miért? — Figyeljék csak! A mozi épülete kívül-belül olyan, hogy azon csodálkoz­nak már manapság a jobbiz- lésű emberek: a tisztiorvos miért nem talál rajta kifogá- gásolnivalót. Pedig ha egyszer alaposabban körülnézne ab­ban, — bizonyosan sürgős in­tézkedéseket követelne, — vagy pedig a mozi bezáratá­sát. Mivel nem vagyunk tisztior­vosok, s az intézkedés köve­telése, főképpen pedig a mozi bezáratása nem áll módunk-> ban. Közbeeső megoldást ta­láltunk hát, — s itt érünk, gondolatsorunk végére: Tegyük ki a glosszánk cí­mét adó feliratú táblát a mozi elé, s akkor elkerülhetjük^ hogy idegenek szétvigyék megyében, az országban a kunszentmiklósi mozi „szép’’ és „jó” hírét. Vagy talán volna kézenfek­vőbb megoldás is...? Balesetvédelem aratáskor A balesetelhárító, egészségvé­delmi munka a mezőgazdaság­ban is csak akkor eredményes, ha a munkás ismeri azokat az ártalmakat, melyek munka köz­ben egészségére leselkednek és tisztában van azokkal a segítsé­gekkel is, amelyek felhasználha­tók testi épsége védelmére. A technika fejlődésével, a mezőgazdaság gépesítésével nő a baleseti veszély. Kimutatások bizonyítják, hogy a mezőgazda­ságban a súlyosabb sérülések okozója rendszerint a gép, ame­lyek megfelelő védőberendezés­sel el vannak ugyan látva — mégis meggondolatlanul bánunk velük. (Már itt felhívhatjuk a figyelmet a lendkerekek szíjai alatt való járkálás veszélyeire!) Vigyázni kell a kézi erővel történő aratásnál a kaszára, ge- reblyére. A szerszámokat mun­ka után úgy kell elrakni, hogy hegyük, élük befelé álljon. Ka­szát vállon sohasem szabad úgy vinni, hogy hegye lefelé álljon. A Mátételki Állami Gazdaság -——-w————■■------­---——­ön töző berendezése szórófejei- j nek egyike: az Éva. Az új típu­sú, vacuum-rendszerú csőzletői szórófejen nincs turbinákéról^ j mellékfúvóka, — a víz három-1 hat atmoszféra nyomással aka- \ dálytalanul távozik a sugárcső-* bői. A szórófej a fúvókaátmérő- > tői és az üzemi nyomástól füg-5 gően percenként 200—1000 liter! vizet 28—55 méter sugártávol-1 ságra lövell. 5 Szavai még csak jobban fel­bőszítették Belicsenkót. Később többször is visszagondolt erre. Késő ősszel tévesztették szem elől egymást, amikor átgázoltak egy már befagyni készülő fo­lyócskán, az utolsón az övéik­hez vezető úton. Arhipov a har­cosokkal előre ment. Belicsenko fedezte őket. Másodszor is meg­sebesülve, derékig vizesen, lö­völdözve, utolsónak ért át a fo­lyón, géppisztolya tusával tolta szét a körülötte úszó jégdara­bokat. Amikor kikeemergett a parti homokra, amely deres volt, mintha sóval hintették volna tele, hasra feküdt. Ereje elhagyta. Gcfipisztolyában már nem volt töltény. A víz folyt róla és megfagyott. A túlsó oU dalon német tank állt a parton, és tűzcsóvákat lövöldözött a sö­tétbe. Ez negyvenegy szomorú őszén játszódott le, és lám, csak most találkoztak újra. Sok idő telhe- lett el azóta, ha Arhipov az tiső pillanatban meg sem is­méidé őt. (Folytatjuk.] — tutsvs a halacska Termények beszállításakor ves( szélyt jelenthet az asztag, kazal*! de a megriadó állat is, amelyet! megzavar a gépek közelsége. Fe­jőgulyásoknál balesetet okozhat! szembevágódás révén az állatold íarkcsapása. Ezért fejeskor a te-! henek farkát kössük le! Sérülés esetén a legkisebb sebzést is el kell látni. Itt kell figyelmeztetni a mezőgazdaság­ban dolgozókat a merevgörcsöfc (tetanuszt) okozó fertőzésre. —* Minden olyan szúrt-, vágott-* zúzott-, vagy hasított sebzés, amibe föld, vagy trágya kerül­hetett, amit vasvilla, gereblye* kapa, ásó, lapát, eke, vagy más szerszám okozott — a tövisszú­rás is veszélyes lehet — azon­nal orvos kezébe való, mert azj idejében, hat órán belül adott! tetanusz-oltás biztosan megvéd. | Aratásnál előforduló ártai-1 makrói szólva, elsősorban a tok-i lászt kell megemlítenünk, mely-j nek pikkelye behatol a hónalj-! ba, köldökbe, lábujjak közé*; egyszóval oda, ahol puha a bőr. Itt először csak fájdalmat, majd1 gyulladást okoz. Ezért munka után mossuk le langyos vízzel az érzékeny bőrfelületeket, s az esetleg beékelődött toklászokat puha ronggyal távolítsuk el. Ha a toklász a szembe kerül, akkor heveny gyulladást okoz. Ezért rögtön meg kell kísérelni eltá­volítását. De ha beékelődött, no dörzsöljük szemünket, hanem azonnal menjünk el orvoshoz. A nyitott szájon át rengeteg por- és vele a kórokozók Iomega jut szervezetünkbe. Ellene vé­dekezve csak orrunkon át léle­gezzünk, esetleg porvédö ruhát kössünk orrunk és szájunk elé. Száraz, tűző napon, ha nem va ­gyunk a naphoz hozzászokva, kendővel, széles karimájú ka­lappal védekezzünk a napszúr; > ellen. Ha párás, meleg, tikkaszt * időben zárt ruhában dolgozunk, hőgutát kaphatunk. Ez ellen vi­zes fejkendővel védekezhetünk.! Az állatokkal való bánás js fertőző betegség forrása lehe., mert a legtöbb állatbetegség az emberre is veszélyes. Ezért az állatokkal való bánás után min­den esetben mossunk kezet! ! Még az előbbi összecsapás ha- Itása alatt állt, első felindulása­iban bátran meg tudott volna [halni, vagy bármilyen hőstettet 'véghezvitt volna. De egyre job­iban lehiggadt, s egyre bizony­talanabb, izgatottabb lett, rá­döbbent, hogy fogságba esett. A szeme láttára eresztették le a benzint motorkerékpárjából, és töltötték meg vele az öngyújtó­jukat. Legjobban a fiatal, nap­barnított arcú orosztól félt, aki a térképet böngészte. Nyilván ö a parancsnok. A motorkerék­páros a német köpenyre sandí­tott, amelyet bizonyára egy halottról húztak le, s ez nyug­talansággal töltötte el. Belicsenko csak egyszer pil­lantott rá, sötét, gyűlölködő szemmel. E szem elolt most felmerült mindaz, amit az utóbbi időben látott: az üteg szétverése, a német tankok, amelyek a réten át a folyó fe­lé kergették az embereket, az ingújjra vetkőzött, sebesült szakaszparancsnok, amint fel akart állni, az árokban fekvő öregasszony és a falvak, ame­lyek mellett éhesen haladtak el. Ezen a szemüvegen át né­zett a németre, s lelkében nem volt se szánalom, se irga­lom — csak gyűlölet. Ekkor váratlanul megszólalt Arhipov. — Az ilyen fiúk a forrada­lomért is tudtak harcolni, s most meg mit visznek véghez a földünkön. — Szomorú pil­lantást vetett a németre és felsóhajtott. ItuUlmov regénye (71.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents