Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-14 / 165. szám

„Tekintélypótlék" a nevelésben

Szülőkkel beszélgetve a csa- ladnevelés gondjairól, ilyen panaszokat hallunk: »Mindketten becsületesen dolgozunk, keveset vagyunk a gyermekkel, keményen fogjuk, s mégsem fogad 6zót.« Egy édesanya így panaszkodik: »Férjem sajnos nem törődik a családdal, sűrűn jön haza részegen, helyette nekem kell szigorúan bánni a gyermekekkel — mégis engedetlenek.-« Egy harmadik anya így szólott: »Férjem meghalt, apai szigort nem kaphatnak gyermekeim, ha közel engedném magamhoz őket, egy kicsit sem tartanának tőlem.« A gyermekek számára leggyakrabban elhangzó figyelmeztetés pedig így hangzik: »Megállj, hazajön apád, elintéz- tetem a dolgodat.«

Apu — a „mumus“

Mind a négy esetben a családnevelés egyik leglényegesebb kérdésében, a szülők tekintélygyakorlatában alakult ki zavar. Ezeken a helyeken ha van is valamilyen tekintély, az csak »tekintélypótlék«, látszat, ami ideig-óráig tarthat ugyan, de nem elég az eredményes neveléshez.

Számtalan dolog lehet okozója a tekintély elvesztésnek, de mindenkor a családi élet hibás rendjében kell elsősorban keresni az egyensúlyvesztést. A családi élet zavarának rendezése helyett gyakran hamis utakon próbálják a szülők tekintélyüket megtartani. Különösen az apának szánnak ilyen szerepet: vele rémítenek. A gyermek rettegve várja haza apját a munkából. Mindkettőjüknek derűs arcra, pihenésre, emberi érzésre, közelségre lenne szüksége. A gyermek tele van a nap élményeivel: talán megtanult úszni, vagy sajátmagában fedezett fel valami újat, amiről beszélni kellene apjával. Az apa is szívesen elmondaná, hogy eredmén/es munkát végzett, — de fel kell vennie a szigorú arcot, pálcához, szíjhoz kell nyúlnia. Szerencsétlen ez a helyzet és nem szolgálja az igazi tekintélyt. A zsarnoki elnyomásban élő gyermek távol kerül szülőjétől, sőt szembe is kerül vele. A félelem gyávaságra, hazugságra, érzéketlenségre és kegyetlenségre szorítja és szoktatja. A gyermeknevelés zsarnoki, ütlegelési módszere kirabolja a szülő és a gyermek örömét. A gyermek nagyon tud ragaszkodni és mélyen tiszteli szüleit, ha ezek az érzések benne -kicsi ko-; ra óta zavartalanul fejlődnek: ha látja a szülő, példás helytállását, egymás és más emberek iránti tiszteletét: határozottságát, következetességét az igazmondásban és mindabban, amit társadalmi, erkölcsi szabályok meghatároznak. Főképpen a következetességnek van nagy nevelőereje.

Mindenki ostoba-e ?

Ugyancsak óvakodni kell a fagyos, rideg »távoltartástól« és a zsörtölődő hangtól. Távoltartásra semmi sem lehet elegendő ok. Egy szülő például így panaszkodott: »Napi munkám után túlórázom, külön munkát vállalok, csakhogy jó anyagi helyzetet teremthessek családomnak. Gyermekeimmel nem tudok foglalkozni.« Ezt az álláspontot nem fogadhatjuk el. A gyermek nevelése a társadalom jövőjét jelenti és senki nem mentheti fel magát az alól. Távoltartás helyett közel kell kerülni felnőttnek, gyermeknek egymáshoz, így lesznek a család dolgozó, küzdő életközösségének feladatot vállaló tagjai. Arra is ügyelni kell azonban, hogy a szülő és a gyermek közelsége sohase váljon egyenlőséggé.

Igen veszélyes fajtája a hamis tekintélynek a mindent kritizáló, önteltségen, kérkedésen, nagyképűségen, becéz- getésen alapuló tekintély. Akadnak szülők, akik úgy akarnak »nagyok« lenni, hogy mindent lefitymálnak, gyermekjátékot, építkezést, még a hintát és a mesekönyvet is súlyos kritiká val kísérik. Mindenki »ostoba« a házban, a munkatársak közül senki nem ért semmihez, — csak »0«. A baj az, hogy az ilyen szülőnek gyermeke is hencegő lesz, azt igényli majd, hogy társai is dícsérgessék, ezért nem talál barátokra: társ- talan lesz. Végül is rájön, hogy szüleitől hibás életszemléletet »örökölt«.

iVe prédikáljunk!

Sokszor folyamodnak az édes; anyák a prédikáláson alapuló tekintélyhez. Jó szándékkal azt hiszik, hogy ha gyermekeiknek hosszadalmas magyarázatokat tartanak a helyes magatartásról — komoly eredményt érhetnek el. Pedig a gyermek megszokja, megunja és lassan leperegnek róla az unos-untalan hangoztatott szavak: Ä gyermek életét nem lehet erkölcsi prédikációkkal irányítani. Helyesebb, ha a feladatok előtt érzelmi-értelmi érvekkel megértetjük a célt, példaképeket, eszményképeiket állítunk eléjük — élő és irodalmi személyek említésével. Forró, lelkesítő példa kell a gyermeknek, eszménykép, amelyet ha megad a szülő — szükségtelenné válik a prédikáció;

A tekintély zavarát jelenti az is, ha az apa és anya más-más módon akar nevelni. Megengedhetetlen, hogy a szülők gyermekük előtt cívódjanak nevelési, anyagi vagy más kérdésekben. Nem is beszélve arról, hogy milyen súlyos jellemcsorbulást idéz elő a gyermekben a durva, a kegyetlen és részeges szülő. Teíkintélypótlékofe helyett tehát belső erkölcsi érzéseken alapuló szülő—gyermek kapcsolatokra

törekedjünk. (Veczkó József)

Liljána Stefánova bolgár ktltönő ver««

A szőlő mentén

A szőlő mentén keskeny ösvény, az ösvényen felszáll a por, a porban egy szöszke fiúcska mezítlábasán bandukol.

Jámbor szamár kocog mellette. Árnyuk a földön összenő.

A csacsi hátán két kosárban illatozó, finom szőlő.

Csetlik-botlik a csacsi. Roppan — kipi-kop, kip-kop, — a pata, orrcsiklandozóan száll a légben a muskotály jó illata.

Megbolydult méhek zümmögése a kis csacsi kísérete, fönn kék az ég, mintha aranyló eső súrolta volna le...

Fordította:

ANTALFY ISTVÁN

<Vieág.aink

Kétnyáriak vetése

Míg az egy nyári növényeknél a tavasszal elvetett magból még abban az évben virágos növény fejlődik, addig a kétnyárinak nevezett növények kifejlődésére két év szükséges. Szaporításuk többnyire magvetéssel töténik májustól augusztus elejéig. Kétnyáriakat tavaszi virágágyak díszítésére használjuk, mert legtöbbjük virágzást ideje a tavaszi hónapokra esik. Ajánlatos őket az ősz folyamán állandó helyükre kiültetni, de ne túl későn, hogy idejük legyen jól meggyökeresedni, mert különben könnyen elfagyhatnak. Télre vékony lombréteggel fedjük le őket — így védve a növényeket a fa- gyástól.

Nefelejts. (Myosotis) Koratavaszi, halványkék színű kétnyári virág. Magját júliusban kell elvetni szabadban, árnyéQhjójl cLíoat

Meggyfa-mézga

Kevesen tudják, hogy a meggyfa mézgájából kiváló tulajdonságokkal rendelkező ragasztószert lehet készíteni. Sokkal erősebben összeragasztja a papírt, mint a csiriz, vagy az enyv, vagy akár a dextrin is. Ráadásul nem is sárgítja meg azt, mint a többi ragasztószer. Könnyűszerrel előállítható, ahol meggy-, szilva-, vagy kajszibarackfák vannak. E fák törzsein

áttetsző, gyantadudorok: méz- gacsomók keletkeznek. Az ösz- szegyűjtött mézgát megszárítjuk, megtisztítjuk a kéregdaraboktól és összezúzzuk. Ez a por és a belőle készülő gumiarábi- kum sokáig eláll. Az összetört mézgát meleg vízzel kell leöntenünk, ami néhány óra múlva teljesen feloldódik, s enyv használatra alkalmas.

kos helyen, porhanyós földbe. A magvakat csak vékonyan ta-t karjuk földdel, mert a vastagon fedett mag nem kel ki. Kelé- sig a talajt, illetve vetésünket tartsuk állandóan nyirkosán. Ha palántáink négy levélre ki- fejlődtek, körülbelül 4-5 centi- méter tőtávolságra tűzdeljük őket, s ha már így megerősödő tek — ültessük ki állandó he* lyükre.

Árvácska. (Viola tricolor) Ke* vés virágot ismerünk ennyirej mint az árvácskát. Keresztezés folytán sok szép változata jött létre, legismertebb fajtája a viola tricolor maxima nagyvirá« gú, különféle színváltozattal; Trimardeau — háromszínf altos, svájci óriásvirágú; és a viola tricolor himealis, a télen virágzó árvácska. Nevelése olyant mint a nefelejtsé.

Silene. Virága tündöklő rózsaszín. A növények szélesen eltörpülök. Szaporítása magvetéssel, augusztusban történik. A száraz hideg ellen ezt is lombbal takarjuk.

Gyenes István

Pettyes és csíkos az idei nyár legfelkapottabb anyaga. Mindkettőből alkalmi kompiét is készíthetünk. Modellünk zöld- fehér csíkos piké anyag, fehér beállítással, zöld gombokkal.

Szépségápolás

A száraz arcbőr

A száraz arcbőr egyéni sajátosság« Feszülő érzést, kényelmetlenséget okoz, s minden nő arra gondol miatta, hogy hajlamos a korai ránco- sodásra. A száraz arcbőr ezért gondos kezelést és tudatos ápolást kíván.

Kezdjük a mosakodásnál. Lehető* leg lágy-, tehát eső- vagy artézi vízzel mosakodjunk. Ha erre lehetőség nincs, akkor egy kis kan ál horaxot tegyünk mosdóvizünkbe. Erősen lúgos mosószappant ne használjunk. Mosdás után arcunkat ne töröljük szárazra, hanem hagyjuk kissé nedvesen és kenjük be jó minőségű zsíros krémmel. Ezzel az eljárással a krém jól beszívódik, s utána arcunkat bepúderezhetjük. Alákréme- zés nélkül viszont ne tegyünk púdert száraz bőrünkre. Jó minőségű az az arckrém, amely sok, úgynevezett bőrtápláló anyagot tartalmaz és emellett könnyen felszívódik.

Vannak egészen érzékeny bőrök* amelyek még a szappan használatát sem tűrik. Ez esetben olajjal vagy, krémmel kell tisztogatni az arcot* Ha az érzékeny arcbőr tűri a víz használatát, akkor a kissé nedvesen hagyott arcot olajjal vagy krémmel vastagon kenjük be, pár perc múltán pedig töröljük le. A száraz arcbőrre igen jótékony hatással van az arcmasszázs, bár a kozmetikai szalonokban történő alkalmazásával szemben sok még a káros előítélet* Némelyek szerint az arcmasszázs megnyújtja a bőrt és ha valaki elkezdte, nem tanácsos abbahagyni*

mert akkor megráncosodik a bőr. Ez felfogás teljesen helytelen. A szakszerű arcmasszázs fokozza a

— Lacika tegnap összetört néhány bútort. Most eljött,

hogy rendbehozza.

Mikor kezembe vet* tem a tollat, hogy ezt a történetet leírjam, arra gondoltam: kedves olvasóink hozzászólásaikkal, javaslataikkal segítenek majd A. Ilonának, V. Imrének és N. Jánosnak gondjaik megoldásában, életük helyes vágányra való terelésében. Napjaiknak megkeserítője ugyanis a maradiság, ami az ő esetükben el~ sősorban A. Ilona mamájának nézeteiben jelentkezik. A mamának ugyanis az az elhatározása, hogy legkisebb leányát, a 16—17 éves Ilonkát — két nagyobb lányához hasonlóan — minél előbb férjhez- adja.

— Az első kérő az igazi, nem szabad elszalasztani — vallja meggyőződéssel a ma- rag.

Ilonkának más nézete van erről. Két évvel ezelőtt, 14 éves korában megismerkedett V. Imrével. A fiú az ismerkedés után elkísérte. elvitte a moziba, kéA& tls'Ó-t OZ

sőbb pedig a bálba. Az ismeretségből udvarlás lett. Ilonka kedvelte a fiút, mint pajtást, jól érezte magát társaságában, de szerelmet nem érzett iránta. Egyszer azután a fiú megkérte Ilonka kezét. A kislány nem akart még férjhez- menni és visszautasította. a mama azonban ezt ellenezte. Szerette volna Ilonkát minél előbb férjhezadni.

A mama közbelépése nem sokat segített, Ilonka kiadta Imre útját és többször visszautasította hazakísérési ajánlatát. Imre azonban nem hagyta nyugton a kislányt. Fellépései egyre erőszakosabbak lettek. Mindig a kislány nyomába járt és tánc- mulatságon nem engedte, hogy másokkal szórakozzon. Nemet mondott azoknak, akik tánc közben le akarták kérni.

Imrét a mama biztatta, bátorította. Ilonka lassan beletörődött elkerülhetetlennek vélt sorsába. Megtartották az eljegyzést is. Az esküvőt azonban Ilonka — a mama és a fiú sürgetése ellenére — máig is halogatja.

— Nem tudom, mit csináljak? — panaszolja Ilonka.

Beszélgetés közben elmondta, hogy az egyik KISZ-bálon megismerkedett N. Jánossal, akivel azóta többször beszélgetett. A mama nem engedte meg, hogy a fiú elkísérje, így csak titokban találkozhattak.

— Amikor Jánossal találkoztam, mindig nagyon boldog voltam, nevettem. Többen meg is jegyezték: »De jó kedved van, te mindig így mosolyogsz?«

— Nem tudom, mi lesz velem? Imrét nem szeretem, a mama piáig erőlteti az esküvőt, {vérkeringést, a bőr felszívó képes- Hallani sem akar arról, ísesét’ £..SPÖSSÍSÍf:.

hogy Imrével szakítsak és N. János kísérges- sen. Mind a két fiú szorgalmas, becsületes, mind a ketten egy üzemben dolgoznak, jó szakmunkásoknak ismerik őket. Mit tegyek? Anyám-azt ismételgeti: — Majd megszeretitek egymást... A »becsület« fontosabb a szerelemnél, ö ugyanis »becstelen« dolognak

tartja, ha egy meny- ? asszony szakít a vőlegé- \ nyével. *A

Kedves olvasók! Segítsenek A. Ilonkának és a fiataloknak. Írják meg véleményüket s adjanak tanácsot a K1SZ- szervezetnek, melynek mindhárman tagjai. Írják meg, hogy Ilonka milyen módon találhatja meg boldogságát, hogyan lesz az élete mosolygós, derűs.

POLGÁR ISTVÁN, a KISZ városi bizottságának munkatársa

Murai Lászlóné kozmetikus

Mark Twain a feketelistán

New York állam Ifjúsági Hivatala úgy döntött, hogy Mario Twain közkedvelt „Huckleberry Finn" című ifjúsági regényét az iskolai használatban nem kívánatos könyvek listájára helyezi. A meghökkentő döntést a faji .konfliktusokkal indokolják: háttérbe kell szorítani minden könyvet, amelyben néger játsza a főszerepet.

PETŐFI NEPE

Magyar Szocialista Munkáspárt £>ács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. t Szerkeszti a szerkesztő bizottság; Felelős szerkesztő: Weither DánieL Kiadjál

a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat; Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség:

Kecskemét. Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpontl 20-19 25-1«.

Pártépltés és ipari rovati 11-22 Szerkesztő bizottság! 10-38 Kiadóhivatal!

Kecskemét. Szabadság tér Wa Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető

a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.

Előfizetési dó 1 h*rM ft

Bacs-Klskun Kecskemét :

meg vei = Teke

a- v. 15*20. 27-10