Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-12 / 163. szám

I960. Július 12, kedd A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁR.T BÁCS -KISKUN MEGYEI LAPJA Már csak egy gátja Tan a kecskeméti téglagyártás fejlődésének A tégla-, kő- és cementipari vállalatról Ä Kecskeméti Városi Tanács Cikkünk nyomán: Rövid vonat, hosszú út végrehajtó bizottsága a közel­múltban tárgyalt a Tégla-, Kő* és Cementipari Vállalat mun­kájáról. A v. b. elé került be­számoló sok érdekes adatot tar­talmazott a vállalat életéről, melyeket nem érdektelen meg­ismerni olvasóközönségünknek sem. A vállalat, melyet az utóbbi öt esztendő alatt négyszer szer­veztek át, az ország egyik leg- korszerűtlenebbül felszerelt tég­lagyártó üzeme volt. 1954-ben tíz gyárral — még akkor ide tartozott a mostani Dél-Bács megyei Vállalat hat üzemegy­sége is — 12 millió téglát ter­melt évente. 1959-ben a kecs­keméti vállalathoz tartozó há­rom gyár évi termelése viszont már meghaladta a 15 és fél­millió téglát. A termelékenység növekedése mellett lényegesen javult a mi­nőség is. 1954-ben például, az össztermeléshez viszonyítva, csu­pán 50—52 százalék volt az el­ső osztályú tégla aránya, a múlt évben pedig már meghaladta a 78 százalékot. Minek köszönhető ez az ug­rásszerű fejlődés? Mint már em­lítettük, hat évvel ezelőtt rend­kívül korszerűtlen eszközökkel termeltek, a tégla kézi verésű volt. Ma a gépesítés foka már eléri a 90—92 százalékot. Ezen­kívül államunk jelentős beru­házási és felújítási hitelt bizto­sított a vállalatnak, melyeket szintén a mennyiség- és minő­ségjavulás szolgálatába állíthat­tak. A múlt évben a beruhá­zási és felújítási hitel megha­ladta a kétmillió forintot, mely­nek 65 százalékát saját rezsi­ben végegték él. Mindezekhez természetesen hozzájárult még a téglagyári dolgozók egyre szakszerűbb és lelkiismerete­sebb munkája is. Érdemes meg­említeni, hogy a vállalat, a múlt év első felében első ízben nyerte el az élüzem címet. A tavasz folyamán e válla­lathoz csatolták a Kőipari Vál­lalatot is, és sikerült elérni, hogy ez az új üzemegység két hónap óta nyereséggel dolgoz­zék. Nem akarjuk azonban elhall­gatni, hogy az eredmények mellett nagy gondjai is vannak a vállalatnak. Évek óta mű­szaki szakemberhiánnyal küz­denek, s éppen azért, mert ez országos gond is, különös, hogy téglaipari műszaki szakembere­ket nem is képeznek ki közép­es felsőfokú iskoláinkon. A meglehetősen magas fokú gé­pesítéssel rendelkező kecske­méti téglagyárakban már szinte ez az egyetlen — gyors megol­dást követelő — akadálya a további, nagyobb arányú fejlő­désnek, melyet viszont az épít­kezések egyre növekvő üteme sürget. Fenti címmel június 21-i lap­számunkban írtunk a Kecske- I métről Budapestre szombaton délután induló személyvonatról, megemlítve, hogy a többnyire vidéken dolgozó, családjához szombat délután hazautazó kö­zönség kénytelen zsúfolt ko­csikban, állva utazni, mert a szerelvény rövid, azaz kevés kocsiból áll. A MÁV Szegedi Igazgatósága cikkünkre vála­szolva közölte, hogy a vonat nem előírásszerű közlekedtetése a jelenleg fennálló nehéz sze­mélykocsi-helyzet miatt törté­nik. Közük azt is, hogy a me­netrendváltozás óta a Budapest —Lajos mi zse vonalon nem köz­lekedik már a háromajtós, leg» újabb kocsikból álló szerelvény^ Mint írják, a cikkben foglal­takat a szerelvényt kiállító bu­dapesti MÁV igazgatósággal kö­zölték, s felkérték a fent emlí­tett vonatnak az előírt kocsi­mennyiséggel történő közleked­tetésére, ******* A ^A^An*A*»VVYYVVYVVVVVVVWVU| — Vezetőségi ülésen tárgyalta meg a Dávodi Földművesszö­vetkezet második negyedévi munkáját. A kiskereskedelem' 112 százalékra, a vendéglátóipar pedig 130 százalékra teljesítette tervét' — jelenti községi tudó­sítónk. w * Építkezzünk típusterv alapján Ikerház egyszobás lakásokkal Olyan családok­nak — ahol a gyer­mekek házasságkö­tés után sem akar­nak elszakadni a szülői háztól — és olcsón akarnak épít­kezni, a MNOT 36— 54. számú típuster­vet ajánljuk. Ez a lakóház-forma az olcsóság figyelembe vételével, két lakás összekapcsolásával. közös telekhatáron is építhető. Az épület földszin­tes ikerház, egyszobás lakásók­kal, középfallal, egyegy bejá­rattal, nyeregtetővel. Ha az épü­letet kőbeton-alappal, iéglafel- menő fallal, szigeteléssel, vas­beton koszorúval, vasbeton fe­délszékkel, hornyolt cserépfe­déssel, tégla válaszfalakkal, vil­lanyszereléssel, típus nyílászáró szerkezetekkel, külső, belső va­kolással, mozaiklap- és parket­taburkolattal, üvegezve és má­zolva készítjük, a kivitelezési költség 163 390 forintba kerül. Közművesítés esetén az építési költség 171 460 forint. Ha ugyanezt az épületet vá­lyog felmenő falazattal, hajó­padló és simított betonpadló burkolattal készítjük, az épí­tési költség 137 200 forintra csök­ken. Ez az összeg tovább mér­sékelhető 1650 segédmunkaóra saját elvégzésével, és így a ki­bi főbb anyagok szükségesek: 8,6 köbméter terméskő, 45 600 darab tégla, 850 darab 6 centi- méteres válaszfal lap, 270 da­rab 10 centiméteres válaszfal lap, 5,3 mázsa darabos mész, 72,2 mázsa 300-as cement, 26,8 mázsa 400-as cement, 4,3 má­zsa 500-as cement, 41,5 köbmé­ter bányahomok, 7,4 köbméter folyami homok, 61,9 köbméter kavics, 0,9 köbméter deszka, 1,2 köbméter léc, 3100 darab cse­rép, 70 darab kúpcserép, 75 négyzetméter szigetelő lemez, 1,5 mázsa bitumen, 65,2 négy­zetméter mozaiklap, 46,7 négy­zetméter parketta, 3,5 mázsa betonvas, 27 darab F—40. b. jelű vb. gerenda, 4 darab F— 34—c. jelű vb. gerenda, 2 da­rab GF—38. ex. jelű vb. geren­da, 1 darab G—50. ex jelű vb. gerenda, 28 darab Miskolczy- féle vb. szaru. Kecskeméti anyakönyvi hírek vitelezési összeg mindössze 128 ezer 400 forint lesz. Az épület lakásonként 22,7 négyzetméteres nappali szobát, 11.7 négyzetméteres konyhát, 4.7 négyzetméteres fürdőszobát, 1.7 négyzetméteres WC-t, 4,3 négyzetméteres kamrát, 5,9 négy­zetméteres előszobát és 5,8 négy­zetméteres nyitott tornácot fog­lal magába, Építéséhez az aláb­SZÜLETTEK: Vincze Ilona (Szaniszló Ilona), Salgó Éva (ördögh Ilona), Nagy István (Pallagi Klára). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kovács József és Jakab Kata­lin, Máté József és Bálái Anna, Ludányi István és Nagy Ilona, Danics László és Kiss Éva. MEGHALT: Zelkey Károlyné Rimóczi Terézia, 78 éves korá­ban. iól halad az aratás A dunavecsei járásban jó ütemben halad az aratási mun­ka. A Solti Állami Gazdaság­ban már levágták a 700 kát. hold őszi árpát, amely átlag 17,15 mázsás termést hozott. A szalkszentmártoni kostelepen 100 holdon fejezték be az ara­tást, őszi árpából 17, búzából 16 mázsás a holdankénti átlag. A járás nagyobb községeiben, Dunavecsén, Szabadszálláson, Solton és Hartán, a termelőszö­vetkezetek kalászosából már 2887 holdat vágtak le a kom­bájnok és az aratógépek. A kö­zös gazdaságokban a kalászo­sok holdankénti terméseredmé­nye eléri a 12 mázsát. A járás­ban egyedülálló a hartai Üj Élet Termelőszövetkezet olasz búza termése, ugyanis 20 kát. holdról 500 mázsát arattak le. A jó minőségű olasz búzából 250 mázsát a Földművelésügyi Minisztérium továbbtermesztés- re, megvásárolt a termelő- szövetkezettől. Építkeznek a termelőszövetkezetek Ä járás 33 termelőszövetke­zetében 30 építőbrigád dolgozik. 15 920 jószág számára istálló­kat, 120 vagon befogadóképes­ségű kukoricagórét és 4500 lég­köbméter egyéb épületet készí­tenek. Ez idáig 6097 férőhely­nek megfelelő istállóépület ke­rült tető alá, a többi építkezé­seket pedig 50 százalékig végez­ték élj A legeredményesebben Rovás dolgozik a solti Szikra, a duna­vecsei Virágzó Termelőszövet­kezet építőbrigádja. A harminc építőbrigád ebben az évben már 2 millió forint értékű munkát fejezett be. Száz százalékon felül A napokban fejeződött be á járás földművesszövetkezetei­nek második negyedévi értéke­lése, A legjobban dolgozott a Szalkszentmártoni Fmsz, ahol a vendéglátó iparág áruforgalmi tervét 135,5, a kiskereskedelem áruforgalmi tervét pedig 129,8 százalékra teljesítette. A má­sodik helyet a Szabadszállási Földművesszövetkezet szerezte meg 130,8, illetve 129,8: százalé­kos tervteljesítéssel. A járásnak mind a 8 földművesszövetke­zete 100 százalékon felül telje­sítette a tervét. A vendéglátó üzemág 1 600 000 forinttal, a kis­kereskedelmi üzemág pedig 6 300 000 forinttal több forgal­mat bonyolított le az elmúlt há­rom hónap alatt, mint a múlt év hasonló időszakában. Növekedett a felvásárlás A járási tanács kebelén belül működő felvásárlási kiren­deltség jelentése szerint június hónapban a járás területén 1180 mázsa üvegmeggyet, 276 mázsa cseresznyét, 28 740 csomó zöld­hagymát, 2068 mázsa zöldborsót, 278 mázsa újburgonyát és 222 mázsa sóskát vásároltak. A termelőszövetkezetek 131 darab szarvasmarhát, 649 darab hízósertést adtak el az Állatforgalmi Vállalatnak. A járásban levő borpincék a múlt hónapban 2000 hektoliter mustra és 4600 mázsa szőlőre kötöttek szerződést. »Tudok egy olyan mozit, hogy az valami csuda« ; Kunszentmiklóson a moziláto­gatók a címben szereplő régi slágert dúdolgatják, amikor vége az előadásnak. Igazuk van, mert a község filmszínháza négy éve nem volt kifestve, s a zsúfolt helyiségben ilyenkor nyáron olyan meleg van, hogy a nézők kénytelenek megválni a nélkülözhető ruhadarabjaik­tól, mert a szellőztető beren­dezés nem működik. A kevés befogadóképességű, korszerűtlen mozi már nem elégíti ki a 10 ezer lakosú község dolgozóinak megnövekedett igényeit. Ügy véljük, tízévi Ígérgetés után he­lyes lenne, ha a községi _és a járási tanács egy új helyiséget .keresne vagy építene* Kétévi börtön sikkasztásért A dunavecsei járásbíróság előtt felelt tetteiért Sztaskó Pál volt kun- adacsi községi tanácstitkár. Sztas­kó a tanács kezelésében levő lucerna­föld termését eladta, amiért 8400 forintot vett fel. A pénzt, ahelyett hogy befizette volna, elköltötte. A vizsgálat során azt állította, s egy hamis, magakészítette nyugtával »igazolta«* Is, hogy a pénzt az el- nöknk átadta. Sztaskó a fenti bűn- cselekmény elkövetésén kívül még más, társadalmi tulajdon elleni vét­séget is elkövetett. A dunavecsei járásbíróság társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények és okirat­hamisítás bűntette miatt kétévi bör­tönbüntetésre ítélte. Az »ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért (ellebbezetti Röviden ötszáz darabra emelkedett a dunavecsei járásban a ház­táji gazdaságba kihelyezett anyakocák száma, * — Befejeződött az igazgatási dolgozók szakmai továbbképzé­se, amelyen a járás tanácsai­nak 22 dolgozója vett részt. A tízhónapos tanfolyamot általá­nos jó eredménnyel végezték a hallgatók. • — Július 7-én ülésezett a sza­badszállási végrehajtó bizottság. Az ülésen a község egészség­ügyi helyzetét tárgyalták.

Next

/
Thumbnails
Contents