Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10 / 162. szám

Napközben «... falura is küldhetnénk..." Nap mint nap gyarapodik a Kecskeméti Kölcsönzőbolt vásárlóinak száma, — egyre többen veszik igénybe a ház- , tartási gépeket, örvendetes­nek mondható ez az élénk érdeklődés, mindez azonban , csak a megyeszékhelyen ta- . pasztaiható, —i máshol még nincs így. — Jó lenne már, ha faln- 5 ra is küldhetnénk gépeink­• bői — mondta a minap az ! üzletvezető. Ott is nagy ke- : letje volna a falusi háziasz- 3 szonyok munkájának meg­• könnyítése végett. Csak hát 5 a falusi kölcsönzés megszer- 3 vezésével többet kellene tö- 3 rődniök a nőtanácsoknak. • Hadd tegyük hozzá: az 3 állítás, — hogy falura még 3 nem ►►tört be« a kölcsőngép ■ — nem alaptalan. Bár a ! Helvéciái Állami Gazdaság 3 a közelmúltban sátort köl- 3 csönzött a dolgozói részére 3 —ez csak egyetlen »komoly« ■ üzlet, mely a megyében ed­; dig előfordult. A bolt veze- ; tője — hivatalos munkáján S, felül — minden termelőszö- í ’ vetkezetnek küldött levelet, I amelyben ajánlja a kölcsön- ».zést Megjegyezte azt is, j';hogy kollektív, havibéres : kölcsönzéssel igen gazdasá- ; i gossá lehet tenni a gépek 3 kihasználását : Ám hiába egy ember fára­3 dózisa, ha a nőtanácsok nem ;; segítenek ebben. Pedig hány asszony válláról vennék le a tv mosás, takarítás terhét ezek |:; a gépek...! Mennyivel ha- •' marabb lehetne befejezni a í háztartás nem is olyan köny- |\nyű munkáját! Nem utolsó tv sorban pedig több szabad­it ideje lenne a háztartási gé­■ pet Igénybe vevő háziasz- Kcsoaynak is. £ Ügy véljük, elgoadolkoz­• tatók a fentiek. Jó lenne Í már, ha egyszer ezt hallhat­nánk a Kecskeméti Kölcsön- E zóbolt vezetőjétől: I Gépeinkből már a íal- 2 vakba is szállítónk... K. A. 1960. július 10, vasárnap A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁS PA R.T 0ACS -KISKUN MEGYEI LAPJA Társadalmi ösztöndíj — helyi érdekeknek megfelelően Őrjárat a kiskőrösi járásban A múlt évben minisztertaná­csi rendedet jelent meg a társa­dalmi ösztöndíjak létesítéséről, s ennek nyomán megyénk számos községében, több termelőszövet­kezetében, állami gazdaságá­ban, üzemében és vállalatánál létesítettek az arra érdemes, to­vább tanulni szándékozó, főként munkás-paraszt származású fia­talok számára ösztöndíj-alapot Ki a fontosabb? Azt hiszem, a társadalmi ősz» töndíj lényegét, jelentőségét nem szükséges ismételten hang­súlyozni, ehelyett időszerűbb megvizsgálni: egy járáson 'be­lül, a helyi érdekeknek és szük­ségleteknek megfelelően meny­nyire éltek e rendelet által biz­tosított jogokkal. Cikkünk példájául vegyük a kiskőrösi járást, ahol több gaz­dasági feladat megoldását máris késlelteti a szakemberek hiánya. A járásban mindössze öt társadal­mi ösztöndíjalapot létesítettek s most van folyamatban a hato­dik szervezése Soltvadkerten. Az öt társadalmi ösztöndíj as közül három tanul mezőgazdasági szakembernek — egy a kaskan- tyúi Kossuth Termelőszövetke­zet, kettő pedig a Kunfehértói Állami Gazdaság soitvadkerti üzemegységének jóvoltából. A kiskőrösi tanács egyetlen társa­dalmi ösztöndíjasa — az orvos- tudományi egyetem másodéves hallgatója * *— fogorvosnak ké­szül, a keceli tanács ösztöndí­jasa pedig gimnazista volt Azért írjuk így, hogy volt, mert csupán ebben az évben kapta meg az ösztöndíjat, melynek to­vábbi folyósítását a járási tanács javaslata alapján a községi ta­nács felfüggesztette. A járási ta­nács ugyanis úgy találta: a köz­ségnek nem gazdaságos, hogy középiskolás diákot részesítsen ösztöndíjban. Szerintünk a főhi­tJj rendszerű közlekedési jelző­lámpát próbáltak ki Amster­damban. A rendőr rövidhullámú rádióadóval irányítja a forgal­mat. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja! • Petőn Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség! Kecskemét, Széchenyi tér L szám. Szerkesztőségi telefonközponti 20-19, 26-16. Párlépltés . és Ipari rovati U-22 Szerkesztő bizottsági 10-38 Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tér Ua Telefon: 17-09 , Terjeszti a Magyar Posta. ' ' Előfizethető • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél! Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft ba itt nem az, hogy az ösztön­díjat középiskolás diáknak ad­ták, hanem az, hogy megítélése­kor nem számoltak a község gazdasági helyzetével, hiszen egy mezőgazdászra, vagy egy közgazdászra most nagyobb szükségük van, mint egy gim­náziumot végzett fiatalra. A káder-ügy — gazdasági ügy is! Körülbelül ugyanez a helyzet a kiskőrösi ösztöndíjjal is, bár itt a választást nem lehet egy­értelműen helyteleníteni, hiszen fogorvosra máris nagy szükség van a községben, de egy olyan nagy község, mint Kiskőrös, el­bírna két ösztöndíjast is. S ez nem a tanácstagság jó indulatán múlott eddig, hiszen az idén ki­fizetett ösztöndíjat már a múlt évre állapították meg, csakhogy a tanácsvezetés — állítólag meg­felelő jelentkező hiányában — elmulasztotta annak korábbi fo­lyósítását. Viszont arról is meg­feledkeztek, hogy az általános iskolák igazgatóinál érdeklődje­nek: a végzős növendékek közül kik és hányán kívánnak közép-, vagy felsőfokú mezőgazdasági szakképesítést szerezni. Ez tel­jes érdektelenségre vall a köz­ség jövőbeni gazdasági fejlődé­sét illetően, s ez a későbbiekben rányomhatja bélyegét a társa­dalmi ösztöndíj megítélésére is. Tekintsünk ötéves távlatba! Az említett községeken kívül még több nagyobb község is van a járásban, >— köztük két terme­lőszövetkezeti község — de egyikben sem gondoltak még arra, hogy társadalmi ösztöndí­„Pralíné-díj“ legsikeresebb maneken részére A híres Praliné nevű mane­ken emlékére Párizsban éven­ként kiosztják az ún. „Praliné- díjat”, amellyel az év legsike­resebb párizsi manekenjét ju­talmazzák. Az idei díjat Cendrine nyerte el: a díj egy zsák praliné, melynek súlya a maneken test­súlyával egyenlő. Amennyiben Cendrine-nak eszébe jutna a díjat egyedül elfogyasztani, ak­kor minden bizonnyal, elveszí­tené tökéletes alakját, amely­nek maneken-karrierjét köszön­heti. jat létesítsenek. Fülöpszálláson — a tanácstitkár szerint <— a szakember hiányon kívül más gondja is van még a szövetke­zeteknek, melyeknek sürgős a megoldása. Csengődön a vb-el- nök nem látja biztosítobtnakf!), hogy esetleg egy végzős ösztön­díjast 4—5 év múlva el tudjanak helyezni a községben. Pedig itt a közös gazdálkodás csírái most vannak kibontakozóban ,— s a legszerényebb számítások sze­rint is 4—5 év múlva nagy lesz a hiány megfelelően képzett agronómusokban, brigádveze­tőkben. Mindent összevetve, a társa­dalmi ösztöndíjak ügyét na­gyobb felelősséggel, mélyreha­tó, elemző megfontoltsággal kellene kezelni a kikörösi já­rás községeiben. Ehhez nem kellene várni a járási tanács különösebb ösztönzésére, irányí­tására, hiszen minden község­nek magának kell éreznie gondját és elsősorban magának kell formálnia jövőjét. Nem szabad feledni, hogy a fejlő­désnek nagyon fontos záloga lehet az a munkás-, vagy pa­raszt fiatal, akit egy egész kö­zösség neveltet, taníttat azért, hogy tudását majdan e közös­ség javára hasznosíthassa. Eszik Sándorné Földrengés után Egy chilei, aki Puerto Mont-ban élte végig az egyik földrengést« így beszélte el élményeit: —Pil­lanatok alatt omlottak össze a házak, a föld táncot járt lábam alatt, észvesztő robaj hallatszott mindenfelől. Azt mondják, csak öt percig tartott a borzalmas földrengés, — nekem örökké­valóságnak tűnt. Lámpaoszlopok dőltek le, fák fordultak ki gyö­kerestől a földből és hirtelen széles repedések támadtak a ta­lajban. Aztán jött a víz, a ten­ger szökőárja, s láttam, amint a hömpölygő ár embereket sodor el. Üj vulkánok születtek, tűz és hamúesőt ontva magukból« többezer sziget tűnt el a tenger­ben, másutt újak keletkeztek« városok, falvak százai dőltek romokba. Képünk egy chilei fa­lut ábrázol a földrengés után« Árok is Tolt, gödör is Tolt Szerkesztőségünket többen ke­resték fel, megérdeklődni: miért nem fordít nagyobb gondot a városi tanács a Rákóczi út köz­úti részének burkolatára. Mint mondják a panaszkodók: autó­val nem lehet a különben meg­engedett sebességgel haladni a gidres-gödrös keramit-köveken a nagy huppanok miatt. Olva­sóink kívánságának megfelelően felkerestük a városi tanács vb. műszaki osztályát, ahol a követ­kezőket tudtuk meg: 564 ezer forintból fogják a Rákóczi utat igazán modern, városunk színvonalát maga- sabbraemelő úttá kiépíteni. Ez természetesen nem megy má­ról holnapra, — de a járda ki« szélesítése egy hónap alatt be­fejeződik; Ezután a középen húzódó sávot építik ki szép sé­tatérré, s elkezdik az út fásítá­sát is. Mindez természetesen a közút bukkanóinak eltüntetését is magában foglalja. Reméljük tehát« hogy nem sokáig fognak már a Rákóczi útnak a Dióhéj-vendéglő felöli oldalán rock and rollozni a jár­művek, s néhány hónap múlva már úgy írhatunk a neonfényes Rákóczi útról, Kecskemét leg­szebb útjáról, hogy ott »Árok is volt, gödör is volt...!« <T.G.)y A fű szélén Nem ugyanazon a napon, de a Szabadság téri parknak csak­nem ugyanazon a helyén, forró előkánikulai délben láttam két Bac'-Kiskun megyei Nyomda V. tt-iS ‘6Z-SI l'IOJ. = Z091 kiCw nétcccs i A derűs, napsugaras reggelen 100 kilo­méteres zárt pályán kellett végigvezetnie a gépet. A pilóta elfog­lalja helyét a vezető fülkében. Tudja, hogy az egész útvonalat 5 kilométeres négyzetek­re osztották, s az elv­társak rádión keresz­tül közölni fogják a földről, hogy a gép hol tartózkodik. A zárt 100 kilomé- teres pályán való re­pülés a legnehezebb feladatok közé tarto­zik. Az óriási sebesség­gel száguldó repülő­gépnek mindjobban meg kell - közelítenie a kiszámított görbét. A földön mindenki bízik Borisz Adrianovban. Tapasztalt pilóta, kö­rülbelül 2 ezer órát repült már a hang­sebességet meghaladó sebességű repülőgépe­ken. „A felszállást enge­délyezem!” A parancs elhang­zása után a gép ra­kétaként száguld végig a kifutósávon. Adria­nov rendkívül precíz mozdulatokkal vezeti a gépet, fokozza a ma­gasságot. Egy fordulat jobbra, s a gép köze­ledik a rajthelyhez. A pilóta növeli a sebes­séget• Mi orisz végsőkig megfeszíti figyel­mét. Alul egy város, majd újabb város tű­nik fel, kissé távolabb a folyó jellegzetes ka­nyarulata. Borisz az első, 40 másodperces útszakaszra irányítja a gépei. A földről rádión át kérik az útvonaljelzö készülék bekapcsolá­sát: néhány pillanat múlva már nagysze­rűen látszik a gép útját jelző fehér sáv. ott lent megindulnak a filmfelvevőgépek. A földről jelzik, hogy a repülőgép át­haladt az első ellenőr­ző pont felett. A pilóta a magasságmérőre te­kint. Tudja: feljebb még mehet, de lejjebb egy méternyit sem. IMA egkapja a fordu- lásra felszólító parancsot, s megdönti a gépet. S az ponto­san teljesíti az ember­től kapott parancsokat. A pilóta több, mint 1 percen át erős, csak­nem függőleges dőlés­ben vezeti a gépet. Adrianovra sokszoros megterhelés neheze­dik . •. — A kísérlet végét­ért! Adrianov néhány perc múlva újból ott van barátai között. A szovjet pilóta ki­tűnő eredményt ért el. Gépe 100 kilométeres zárt pályát 2 perc 52,5 másodperc alatt tette meg, 2091 kilométeres átlagsebességet ért el, s az eddig fennálló se­bességi világrekordot megdöntötte, igen megfigyelendő jelenetet. Ingujjban, szűkszárú nadrágban elegánsan-hanyag, lusta léptek­kel jött velem szembe a 17—18 éves fiatalember. Nagyon tűzhe­tett fejére a nap, mert meg­gondolta magát, s a forró be­tonról fellépett az élére állított keramitkövekkel határolt gyep­re, amelynek szélén, — a fák hűsében — elődei már egész kis ösvényt vágtak. Ügy haladt ott ifjú barátunk# mintha ez volna a legtermésze­tesebb. Másnap ugyancsak ezen az \ úton jöttem ebédről. Az előző ínapi jelenet helyétől két-három l méterre most egy ugyancsak £17—19 éves fiatalember térdelt <a fű szélén, — kertész volt, —< s a gyepágy képét csúfító giz- > gazokat gyomlálgatta..« Ha a két fiatalt egymás mel­lett látom az utcán sétálni, azt mondom róluk: jóravaló, mun­kás fiatalemberek... A két je­lenet ismeretében viszont meg­kérdezem az előző napi, szak­májában bizonyosan ugyancsak jól dolgozó munkásfiataltól: — Mit szólna hozzá, ha a ker­tész-fiú az ő munkájába ron­tana be ilyen nyeglén, hanya­gol és durván...?.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents