Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-09 / 161. szám

1960. július 9* szombat "A szocialista munkáspárt bács - kiskun megyei lapja iA szövetkezeti mozgalom sokszínű, mint az élet Egy termelttszövetkezeti község két társulatáról A legkorszerűbb iskola „.épül a csepeli Királyerdőn. Emeletei lépcsőszerűen helyez­kednek el egymás fölött, a tan­termek egyik oldala teljesen üvegből készül, úgy hogy min­den egyes padban ülő diák ki­váló megvilágítást kap. A jövőre elkészülő iskolában nyolc tanterem lesz az első és a második emeleten. A földszin­ten helyezik el a tanári szobá­kat, az étkezőt, s a konyhát. Az iskolaépületet az öltözőszárny tágas tornateremmel köti össze. Létesítenek két tanteremből álló gyógypedagógiai részt is. Az udvaron futó- és röplabdapá- lyát, meg földtribünt is építem tenek. Az építkezést Kismarty Lechner Kamill tervei alapján hamarosan megkezdik. Felvidéki István: Dupla fekete Lelkem mankója: pohárka balzsam! Szívemen zsongó: halk, pici dallam * rnitmeU Simon István [1897-1919)"^ Éicslumih utcák. NÉVADÓ, / Emlékezhetünk még azokra a Véleményekre, amelyek tavasz- szal, az új termelőszövetkeze­tek alakulásakor kétségbe von­ták a községi tanácsok létjogo­sultságát azokban a falvakban, amelyekben — ez ►»elméletek« kiagyalói szerint — a termelő­szövetkezetek »-vették át a gaz­dasági irányítást«. Az effajta vélemény tarthatatlanságát az­óta az élet igazolta: tanácsok nélkül, az államhatalom helyi szervei nélkül, a tsz-ek nem volnának képesek gazdálkodá­sukat összehangolni, sőt meg­felelőképpen irányítani sem. Manapság is élnek azonban e vélemény rokonai, amelyek a különböző társadalmi szervek: földművesszövetkezeti vagy más, gazdasági jellegű társulatok lét- Óogát vonják kétségbe. Mennyire nincs igazuk ezeknek az »elmé­letekének sem! Vegyük csak példának Alpár termelőszövet­kezeti község két ilyen gazda­sági — bár nem termelő — Dell egű szervének történetét, sorsát! Téve» elmélet eleven cáfolata r Az Alpári Földművesszövet­kezet mellett 1958. június 27-én alakult meg a takarékszövetke- eet, miután alapítói megküz­dőitek azoknak az ellenállásá­val, akik azt mondták: »Minek kell ide ilyen szövetkezet, olyan szövetkezet? Elég, ha termelő­szövetkezetet alapítunk! A tag­ság majd csak megtanul ott is takarékoskodni!« Mondani sem kell: a tényék bizonyították ennek helytelen­ségét 1958-ban a takarékszövet­kezet részjegyalapja 14 250 fo­rint volt, amelyet 141 tag adott össze; 1960 májusában pedig közel kétszeresére, 22 450 forint­ra emelkedett a 222 tag által részjegyalapra adott összeg. A takarékszövetkezetbe helyezett betét 1958-ban 102 ezer 793 fo­rint volt I960 májusában pedig •233 ezer 773 forint; A jelenlegi betét 300 ezer forint. Amilyen mértékben emelke­dett a taglétszám, a részjegy- alap, s a betét — olyan mér­tékben tudták egyre jobban megsegíteni tagjaikat Az igaz- .igatóság személyenként dönti el: melyik kérelmezőnek milyen ösz- szegű kölcsönt adhat a taka- rékszövetkzet házépítésre, mo­tor, olajtüzelésű kályha, rádió vagy bútor vásárlására. 1958- ban csupán 44 ezer 595 forintot tudtak adni kölcsönképpen a tagoknak, de a jelenlegi kiköl­csönzött összeg meghaladja a 135 ezer forintot. Ebből házak építéséhez adnak kölcsönt, ház­táji állatot vásárolnak a tagok, életük, s így az egész község életének, kényelmesebb beren­dezésére fordítják ezt, — bizo­nyítva a takarékszövetkezet létjogát »még« a termelőszö­vetkezeti községben is. Társulati amely tss-ekből áll majd! * Az Alpár és Vidéke Nyári­gát Társulat 1957-ben alakult, az akkor még egyénileg gaz­dálkodók részjegyeire támasz­kodva. Szükség volt e társulat­ra, mert 1951-ben elvitte a meg­áradt Tisza a műtárgyakat, zsi­lipeket, surrantókat, a régebbi gátakat is megnyesegette, s félő volt: minden évben nagyobb pusztítást visz majd végbe a víz. Az állam segítségével két darab, két és félmilliós költség­gel. készült zsilipet építettek, s két kilométer hosszú új gátat emeltek. E helyütt csak leg­fontosabb munkáikról emléke­zünk meg. A lényeg az, hogy nyolcvan munkás szinte állan­dó jellegű, célszerű foglalkoz­tatása mellett a tagság társa­dalmi munkájára is igényt tar­tottak, — a kollektív szellemet, az egymásért érzett felelősséget ébresztgetve bennük. Továbbra is volna a társulat számára több feladat: nem épült meg még 3 surrantó; a meg­levő gátakat állandóan javít­gatni kell; füvesíteni is szük­séges, ahol víz fenyegeti a gá­tat; s helyes volna a belvízvé­delemre is kibővíteni a társu­lat feladatkörét. Mindennek eldöntésére az őszi, tisztújító közgyűlésen ke­rül majd sor. Kása Antal el­nök egyelőre még nem tudja: lesz-e önálló nyárigát társulat továbbra is, vagy pedig »beol­vasztják« a'Vízügyi apparátus­ba. (Mintha egy szövetkezeti jellegű szervet be lehetne olvasz­tani állami intézménybe.) Sze­rinte azonban helyesebb volna, ha a társulat továbbra is fenn­maradna, — a községek ter­melőszövetkezeteit vonva be tagként; Szerintünk is ez lesz a leg­helyesebb, Az új, tavasszal alakult termelőszövetkezetek ugyan még nem tudnak teljes- értékűen foglalkozni a társu­lat munkájával, mert saját üzemrendezési gondjaikon sin­csenek túl, de ősszel már ér­demben határozhatnak a tár­sulat sorsáróL Ä tsz asaját kezelésű nyárigátja? Nem tudjuk: ősszel mikép­pen döntenek, de máris jelent­— Játszik az időjárás 1— jegyzi meg Ónodi Sándor für­dőmester, amint a medencék vizét szétborzolja a hirtelen jött zápor; Fürdőzők keresnek me­nedéket az épületben és a ka­binokban. Csak néhány gyerek labdázik még rendületlenül. t— Milyen meleg a víz? — 22—23 fok a víz átlaghő­mérséklete, ennél magasabbat még nem mértünk. A forgalom változó. Június 19-én például 1849 felnőtt és 611 gyermek lá­togatója volt a széktói stran­dunknak; 25-én szombaton vi­szont csak 750 fürdőző fordult meg itt. —1 Mikor legnagyobb a for­galom? — A csúcsforgalom délután 2 órától 5 óráig tart. Sajnos azonban, a fürdőzők egy rossz szokása minden évben jelent­kezik: még pedig a hulladé­kok elszórása. Ezúton is szeret­ném bejelenteni, hogy szemét- gyűjtő láda bőven található a strandon, s nem kell azokat sokáig keresgélni... Szép park­ban is gyönyörködhetnek a ven­dégek, de azért a labdázással még nem lesz szebb?! H rendőrség felhívása A kecskeméti kapitányság felkéri azon személyt, aki a legutóbbi kecskeméti vásár alkalmával egy darab permetezőgépet vásárolt meg a Rá vágy téren egy asszonytól, hogy tanúkihallgatás végett, fon­tos ügyben jelentkezzék személye­sen vagy levélben a kecskeméti kapitányságnál. keznek azok a bizonyos, cik­künk elején említett helytelen nézetek. A tiszaugi Petőfi Ter­melőszövetkezet például ki akar válni a társulatból, hogy a birtokán húzódó gátszakaszt »saját kezelésbe« vehesse. Ki­válásukat még hivatalos szerv nem engedélyezte, — de az engedély megadását kizárt do­lognak is tartjuk. Az Országos Vízügyi Igazgatóság által meg­adott — tudományos számítá­sokon nyugvó — vízügyi fel­adatokat ugyanis egy teljesen más mezőgazdasági — irá­nyú termelőszövetkezet, saját munkájának kára nélkül, nem tudná elvégezni, sőt, szaksze­rűen sem tudná ellátni. Csak két szövetkezeti jellegű szerv létjogosultságáról írtunk a fentiekben, — a termelő­szövetkezetivé vált községek­ben. Megtalálhatjuk azonban a többi, gazdasággal kapcsolatos feladatokat is, — értékesítés, alacsonyabb termelési társulá­sok, méhészkedés stb —, ame­lyek elvégzésére — miként egy- egy egyéni gazda — a termelő- szövetkezet is képtelen, mivel azok a tsz feladatköréből ki­esnek. A szövetkezeti mozga­lom olyan sokrétű, és sokszínű, mint maga az élet. Az összes feladatokat beszorítani a ter­melőszövetkezeti keretekbe le­hetetlen és káros; más irányú szövetkezetek, társulások és tár­sulatok alapításával viszont ép­pen a termelőszövetkezetek gaz­dasági feladatainak megoldását segítjük elő, munkájukat telje­sítjük ki velük. Az ilyen jellegű társulatok mellőzéséről, felszá­molásáról szóló »elméletek« te­hát nem helyesek, de egészség­telenek, sőt egyenesen káro­sak is! — Egy közös ruhatár kellene már ide, hiszen évről évre nö­vekedik a forgalom — mondja búcsúzóul Ónodi Sándor. A vendéglátó vállalat kisven­déglőjében Domokos István üz­letvezető-helyettes jó hírrel fo­gad bennünket; — Nemrég kaptunk 28 ezer forint értékben egy hűtőszek­rényt. így a nyári kánikulában tudunk gondoskodni az ételek megfelelő hűtéséről. Konyhán­kon állandóan kapható leves, főzelék, két-három féle készétel és frissen sült. Egy marhapör­költ ára 7 forint 5 fillér. Ital­félékből ugyancsak jó az el­Szülei kecskeméti üvegkeres­kedők voltak. Már diák korá­ban tagja volt a szociáldemok­rata pártnak, amelynek leg­szélsőbb balszárnyához tarto­zott. Crettségi után a jogakadé­mia hallgatója és a »Magyar Alföld« című pártlap munka­társa lett, majd a Munkásbiz­tosító Pénztár előadója. Kiváló vitázó szónok, és élestollú, har­cos újságíró, 1918-ban a helyi Nemzeti Ta­nács, majd 1919-ben a 10-es di­rektórium és a helyi szovjet választott tagja. A hármas di­rektórium idején a sajtó- és propaganda-ügyek direktóriu­mi megbízottja lett. A párt agitatív bizottságában fejtett ki nagy tevékenységet. Alig volt település, az akkor hatalmas kiterjedésű kecskeméti határ­ban, ahol ne szónokolt volna, ö is sakkzseni volt, miként látás, s bőven kapható almuska, szörp és szeszesital. — Hány vendéget tudnak fo­gadni? — érdeklődöm. — A teraszon és a belső ven­déglőben 120 ülőhely van, de az álló vendégek számára is jut hely. S még egy utolsó kérdés: milyen a szórakozási lehetőség? — Ez az, amit mi is és a vendégek is hiányolunk. A fia­talok ugyanis szeretnek táncolni, de sajnos, hiányzik hozzá a zene. Ügy vélem, kifizetődő és hasznos lenne, ha kapnánk egy zenekart. Ügyes gondolat! (kohl) Hajma József, aki mögött má* sodik lett az országos ifjúsági bajnokságban. Az utcán haza­felé menet Hajmával állandóan nehéz partikat játszottak fejből, tábla nélkül. Amint abban az időben suttogták, a Héjjas kü­lönítmény hóhérai talán őt kí­nozták meg legborzalmasabban. Mikor már félholtra verték, el kellett szavalnia Ady Endre versét, a »Felszállott a páva vármegye házára» címűt, melyet sokszor a népgyűléseken is *1- szavalt. Az I. kerületben, a volt Búr* ga utca örökíti meg nevét, s a Kisfaludy utca 32 számú ház Burga utcai falát a nyomdász munkások díszes márványtáblá­val jelölték meg. Ez volt a szülő- és lakóháza a proletár* forradalmárnak. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Báos ^Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. 1 Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel, Kiadjai a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat; Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőségi Kecskemét, Széchenyi tér L. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: , 20-19; 25-16. Pártépités és Ipari rovati 11-12 Szerkesztő bizottsági 10-38 Kiadóhivatalt Kecskemét; Szabadság tér lfa Telefoni 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál 4a kézbesítőknél; Előfizetési d£J 1 hőnapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét =» Tel.: 15-29. 27-19 * j&okat beszélünk mai napság az öt­filléresről, amit nem Öt fillér szokás visszaadni, visz szakémi, amivel nem »illik« foglalkozni, amit kapzsiság az utcán ta­lálva felemelni, —ami egyszóval mondva: sem­miség, említésre sem méltó dolog. Az alábbi történet mégis kikíván­kozik toliamból úgy, ahogy megesett.. * A kecskeméti autó- buszállomás trafikjában kértem egy doboz Kos- suth-ot. Véletlenül 8 db ötfilléres gyűlt össze zsebemben, mivel elő­ző napokban Budapes­ten jártam, ahol álta­lános gyakorlat, hogy a negyvenöt fillért nem ötvenbe számítják; ahol nem szégyellik a vá­sárlók, hogy négy fo­rint nyolcvanöt fillér helyett »csak« négy fo­rint nyolcvanöt fillért fizessenek, — vagyis ahol »emberszámba« veszik az ötfillérest is. Jfbben a trafik­ügyben azonban nem erről van szó. Ha­nem arról, hogy ami­kor a három forintba, a Kossuth árába beépí­tettem a nyolc darab ötfillérest is, a, trafikos néni majdnem sírvafa- kadt: — Jaj, mit csináljak én ezekkel az ötfillére­sekkel ! Nem tetszene tudni nagyobb pénzzel fizetni? — Miért? — mond­tam én meggyőződéssel. —■ Ezek nem érvényes pénzdarabok? — De azok, kérem szépen, de én ezekkel ráfizetek. Akár ne is tetszene fizetni negy­ven fillért, mert a köz­pont még csomagolva sem fogadja el az ÖU filléreseket! JXJem akartam firs tatni a dolgot, Megsajnáltam a trafi­kos nénit és visszavet­tem az ötfilléreseket. Első mérgemben azt határoztam, hogy utá­najárok a dolognak, megkérdezem az illeté­keseket. Aztán úgy gon­doltam: az egész tulaj­donképpen vállalati belső ügy, amit nem il­lik bolygatni. így a nyolc darab öt­fillérest egy szép napon borravaló formájában sóztam el — hozzátéve — több tízfilléres tár­saságában — a dupla fekete árához. Elfogadták-.. —) Fábián Gábor Étel van — hulladék is akad a széktóí fürdőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents