Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-07 / 159. szám

Tsz-asszonyok Megyénk termelőszövetkezeti asszonyai munkájából szedtünk össze itt egy csokorra valót, hogy e példákkal bizonyítani tudjuk a tsz-asszonyok tevé­kenységét, munkájuk jelentő­ségét. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése folyamán számtalan parasztasszony lépett a termelőszövetkezetekbe, akik azóta is derekasan megállják a helyüket. A téli átszervezés al­kalmával csupán a kalocsai já­rásban 910 asszony írta alá a belépési nyilatkozatot. Tatahá­zán jelenleg a termelőszövetke­zeti tagság mintegy 60 százalé­ka nő, akik egytől egyig rend­szeresen résztvesznek a közös munkákban. A női munkaerőt főleg a kertészet és a baromfi­nevelés veszi igénybe, de be­kapcsolódnak a nők a nehezebb fizikai munkák végzésébe is. A madarasi Kossuth Terme­lőszövetkezetben tavasszal a szőlő nyitását teljes egészében női munkacsapatok végezték el; a Petőfi Tsz-ben pedig a melegágyak készítése és a pa­lánták nevelése hárul a tsz asszonyaira, sőt ők végezték el a 100 hold papr'ka palántálását is — gépi erő segítségével. A bácsalmási Aranykalász Ter­melőszövetkezet kertészetében is nőtagok szorgoskodnak. Elő­re kinevelték a palántát 20 hold dinnyéhez és 5 hold uborkához, majd annak elduggatását is asszonyok végezték. Amint már említettük, a ter­melőszövetkezeti asszonyok má­sik fő foglalkozási területe a baromfinevelés. A bácsbokodi Szalvay Mihály Termelőszövet­kezet asszonyai ebben az évben 40 ezer darab baromfit nevel­nek, melyből 15 ezer darabot már át is adtak. Mélykuton Ónodi Lajosné saját helyiségé­ben nevelt mintegy 2000 csirkét a tsz részére. A mátételki Győ­zelem Tsz baromfiállományát szintén nótagok gondozzák. Az első nevelésből 4200 csirkét már átadtak, amelyek helyét napos­pulykával népesítik be. (T. G.) i960, július 7, esüflfrflWc A MAGYAR. SZOCIALISTA M UNKAS PA R.T 0AC5 - klSKUN MEGYEI LAPJA Kecskemét árváiról Beszélgetés a városi gyámmal Államunk szerető gondosko­dása veszi körül azokat a gyer­mekeket, akik kevésbé vagy egyáltalán nem részesülnek szü­lői szeretetben. — Róluk be­szélgettünk nemrégiben dr. Tóth Kálmánnal, a Kecskeméti Vá­rosi Tanács V. B. gyámügyi előadójával. Kinek a pénzéből nyaralnak =-• Ebben az esztendőben negyven családnak osztottunk kilencezer forint értékben ruhát és cipőt Kecskeméten — mon­dotta a gyámügyi előadó. — A közeljövőben pedig még négy­ezer forintot juttatunk a gye­rekeknek. Városunkban jelenleg 180 állami gondozottat tartunk számon, s ezeknek több, mint fele nevelőszülőkhöz van he­lyezve. Egri Jánosné gyermek- védelmi felügyelő törhetetlen szorgalommal látogatja a gon­dozásba kiadott gyermekeket; beszélget a nevelőszülőkkel, a gondozottak testi és szellemi fejlődéséről. Aztán egy tucat fénykép ke­rül elő az asztalfiókból, — meg­annyi kedves emlék. Hancúro- zó gyerekeket, fürdőző lányokat és futballozó fiúkat ábrázolnak, amint Esztergom és Visegrád vadregényes tájain nyaralnak. »A mi gyerekeink" — magya­rázza a gyámügyi előadó. S lá­tom: nem kis büszkeséggel be­szél róluk. — Tavaly 26 állami gondozott nyaralt az ország legszebb tá­jain Kecskemétről — mondja aztán. Az idén ugyancsak tér­■ »■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■ma NAPKÖZBEN Üzérkedők akadályozzák a baromfi felvásárlását Földművesszövetkezeteink számára még mindig leg­fontosabb feladat a baromfi-szerződéskötések szorgalma­zása. Eddig különösen a kalocsai és a kiskőrösi járások­ban haladt jól ez a munka, ahol már 100 százalék fölött járnak a teljesítéssel. Nagy a lemaradás azonban a bács­almási járásban, ahol a tervnek eddig még csak 64 szá­zalékát kötötték le. Sok helyen gondot okoz a felvásárlási tervek teljesítése is. A lemaradt földművesszövetkezetek legtöbb esetben az üzérkedőkre hivatkoznak, akik 2—3 forinttal magasabb árat fizetnek a baromfi kilójáért az állami felvásárlási árnál, s még így is jól »kijönnek«. Ezért hát előfordul, bogy egyes termelők tartózkodnak a szerződéskötéstől. Annak érdekében, hogy ez az állapot megváltozzon, feltét­lenül szükséges: az elkövetkező időben a földművesszövet­kezetek felvásárlói a karhatalmi szervekkel karöltve min­dent kövessenek el annak érdekében, hogy megakadályoz­zák az üzérkedők garázdálkodását. Ez kedvezően befolyá­solná a piaci árak alakulását is. Ez azonban csak egyik feltétele a szerződéskötési és a felvásárlási tervteljesítésnek. Emellett feltétlenül szüksé­ges, hogy a szerződéskötéssel megbízott személyek aktívan végezzék e munkát. Sajnos, sok esetben előfordul, hogy ezen a téren hiányosság van még egyes vezető beosztású személyeknél is. Hadd említsük meg erre a sükösdi föld­művesszövetkezet igazgatósági elnökének az esetét, amiből világosan kitűnik a vezető és beosztottja két — ellentétes értelmű — állásfoglalása. Az történt ugyanis, hogy amikor a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályvezetője a baromfi-szer­ződéskötések állásáról érdeklődött, akkor az elnök elvtárs úgyszólván már befejezettnek látta ezt a kampányt és le­hetetlennek tartott egyetlen újabb szerződéskötést is. Szó szót követett és a vitát Kunczmann József ideiglenesen be­állított felvásárló szakította félbe, aki határozottan állí­totta, hogy néhány héten belül teljesíteni fogja szerződés- kötési tervét. Még 4—5 termelő nevével alá is támasztotta állítását, akik a napokban fognak nagyobb mennyiségű baromfira szerződni. Bízunk benne, hogy az ígéret nem szalmaláng volt, és rövidesen arról számolunk be, hogy a sükösdi földműves- szövetkezet — a többi megyebeli földmüvcsszövetkezettcl együtt — teljesítette már baromfi-szerződéskötési tervét. T. G. vezünfc ilyen kirándulásokat Lillafüredre, Aggtelekre és Eger­be. Jelenleg 3500 forint áll ren­delkezésre erre a célra, — így hát a nyáron kevesebb gyere­ket tudunk majd elküldeni, mint tavaly. Az öt napos kirándulás költségeit a MÁV, a Zománc­ipari Művek Kecskeméti Gyár­egysége, a különböző üzemek és a repülőtér tisztjei adomá­nyozzák — forintos alapon. Az ilyen apa — nem apa! Ezután iratcsomót vesz elő a gyámügyi előadó. Szomorú ira­tok ezek! Az előbbiekkel ellen­tétben, leplezetlen gonoszságot árulnak el egy lelketlen apáról, aki majd hogy nem a tönk szélére taszította családját. De nézzük, mit követett el? — Kosa Károly, Cimbalmos utcai ötgyermekes apa — olva­som a feliratot Aztán kibonta­kozik előttem az alkoholizmus fertőjébe süllyedt ember csele­kedete ... Ivott, ivott, ameddig a pénze futotta.., Legutóbbi munkahelyén — gyerekeire va­ló tekintettel — szociális segélyt utaltak ki számára. Elitta! Áz üzem szakszervezete tüzelőutal­ványt biztosított részére. Az utalványt eladta és annak árát italra költötte! Majd ráveteme­dett agyonkinzott gyermekei ru­háira is. A pénzt ugyancsak italboltban szórta el! Mindemel­lett kegyetlenül bánt családjá­val. Ha berúgott, gyermekeit és feleségét ütötte, verte, pokollá téve életüket. Az asszony — az örökös rettegés miatt — szív­bajt kapott. A gyám és az adminisztráció Az ügy hamarosan bíróság elé kerül, ahol méltó büntetés vár a kegyetlen apára. Monda­nunk sem kell, hogy az ilyen körülmények között nevelődő gyermekek sorsa kilátástalan­nak ígérkezik. Társadalmunk­ban azonban ebben az esetben is van megoldás: a gyerekek ál­lami gondozásba kerülnek, az apát pedig — a bűncselek­ményhez mérten — elítélik, örömmel tapasztalhatjuk, hogy a társadalom segítsége mindig győz az ilyen esetekben. Vágó Piroskát pl- — akinek édes­anyja meghalt és apja mankó­val verte — a konzervgyárban állandó munkakörbe helyezték, két kis húga pedig a kunfehér­tói nevelőintézetben nyert elhe­lyezést. Mindössze egy rövid délelőt­töt töltöttünk a gyámhatósá­gon, de ez is elegendő arra, hogy megismerkedjünk fontos, az elhagyott gyermekek nevelé­se érdekében történő munká­jukkal. Méltányosnak tartanánk azonban, ha a városi tanács dr. Tóth Kálmánról levenné az ad­minisztrációs munka terhét, amely íróasztalához köti... így ugyanis nem képes kömye- zettanulmányozást végezni, a tanárokkal, igazgatókkal és a nőtanáccsal szoros kapcsolatban maradni a gyermekvédelem ér­dekében. Kohl Antal Izotóppal vizsgálja!) a fák életképességéj Az Erdészeti Tudományos Intézetben a fákba izotópot oW tanak és 3 méter magasságbari figyelik a felszívódás sebessé«! gét. Minél gyorsabban szívódik! fel az izotóp, annál életképe« sebb a fa. A képen: Szalag László tudományos főmunka« társ az izotóp felszívódását) méri. Antiik Szép, nagyon szép voltál, mint anyám arca. ha imádkozott. Szívem albumába így tettelek — a csöpp kis csillagot. Felvidéki István “ miwieU j Takács György ^~T kecskeméti utcák. NÉVADÓ! áákT^l-—4 Budapesti nyomdászsegéd volt. — A Tanácsköztársaság ki­kiáltása után a párt Kecske­métre küldte le pártmunkára. Itt az ifjúmunkások titkára lett, kiváló tehetségű szónok és agitátor volt. Az 1919. május l-i nagy népgyűlésen (az új­F. Tóth Pál verseli TÁYÁSZI REGGEL A fűszálakra égi könny hullott az éjjel — álmában keservesen sírt az ég — s a természet megtelt tőle, mint egy óriás fazék. Fán, bokron ezer csillogó szem hunyorgat, lassan elfolyik vagy szétterül, s ha berzeng a mérges falevél, a napba kél észrevétlenül. PIPACS A nyári ég még merengett felhúzni sötét sátorát, mikor piros ruhád lengve vonult a búzaföldön át. — Pipacs, pipacs — gondoltam vígan —, hogy belepirultál a nyárba! S álltam — mezítlábas kis paraszt — szépséged némán megcsodálva. umufif I1UMUIII1IIIIIIUIIIIIIIIIIS Udvarias férfiak kollégium és a banképület kö* zötti téren) ő volt a vezérszó* nők. Nagyhatású beszédei min* dig viharos tetszést arattak. A pártspervezés munkájában igen eredményesen működött. 'A Hé* jas-különítmény brigantijai öű is el akarták hurcolni a tör* vény szék fogházából 1919. no^ vember 15-én éjjel. Azonban hogy a kínzásokat elkerülje4 beretvával elvágta a nyakát, & ott a helyszínen meg is halU Nevét a VII. kerületi volt Zá* pólya utca őrzi Kecskeméten, Bakonyi Antal (1892—1919) Szegény parasztszülöktől szár* mázott. Igen jó tanuló volt, dó a középiskolára nem volt pén* zük. Textilkereskedő-segéd lett* majd később pénzügyőr. A háf borúban orosz fogságba került s a forradalomkor hazatérni azonnal jelentkezett a „Vörö( őrség”-be, s a Tanácsköztársai ság végéig a párt védelmi alai kulatához tartozott. A Szikrábt hurcolt áldozatok között volt i is. A Rendőrfalu egyik új utcái jának névadója. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottsági Felelős szerkesztő: Weither Daniel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat, Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 20-19, 25-16. Pártépltés és ipari rovat: 11-22 i Szerkesztő bizottság: 10-38 J Kiadóhivatal: .| Kecskemét. Szabadság tér 17a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. T Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dl’ 1 lt Ft Bács-Kiskun Kecskemét : nvivi, ... a, v. = Xei.; 15X8, 27-49

Next

/
Thumbnails
Contents