Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-01 / 154. szám

Hogyan szervezzék meg tsz-einkhen az aratást és a eséplést Rendeletek A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű' rendeletet hozott a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és- termelőszövetkezeti csoportokról szóló 1959. évi 7. számú ren­delet kiegészítéséről. A magyar forradalmi munkás-paraszt kor--, mány pedig a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában, átmenetileg tartható állatállománnyal kapcsolatban rendelkezett.:*1 Eszerint az 1959. évi január hó 1. napja után alakult vagy’ jelentős területtel megnövekedett mezőgazdasági termelőszövet­kezet tagja nevelési vagy hizlalás! szerződéssel lekötött sertést’ az eddigi rendelkezésékben megállapított kereteken felül a közös? sertéstartás feltételeinek megvalósításáig átmenetileg korlátlan számban tarthat háztáji gazdaságában. A termelőszövetkezet: kérelme alapján a járási (járási jogú városi, városi kerületi)' tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya engedélyi# adhat a tagok háztáji gazdaságában az eddigi rendelkezések: alapján biztosított kereten felül szarvasmarha tartására abban az esetben, ha beviteli kötelezettsége alá eső állatokat férőhely: hiányában a közös tartásba bevonni nem lehet. A háztáji gazda-? ságban kereten felül tartott szarvasmarhát a termelőszövetkezeti tag csalt a vezetőség engedélyével idegenítheti el, vagy kötheti- le szerződéssel. Ezt a korlátozást a szarvasmarha járlatlevelére) rá kell vezetni. A rendelet intézkedik a tagoknak történő takarmányjutla* tás feltételeiről és egyéb fontos dologról. ’ ) Visszaszivárognak a fiatalok ' A KECSKEMÉTI tsz-elnökök júniusi értekezletén számos hasznos megállapítás, javaslat hangzott el a termes betakarí­tása körüli munkákra vonatko­zóan. Publikálásuk bizonyára segítséget nyújt a többi tsz-nek az esetleges hiányosságok fel­számolásához. Minthogy gépállomásaink a mezőgazdaság átszervezése kö­vetkeztében nem rendelkeznek annyi kombájnnal és aratógép­pel, amennyit a tsz-ek igényel­tek, a kézi erővel történő ara­tás megszervezése elsőrendű feladat. A más helyütt nélkü­lözhető munkaerőt be lehet ál­lítani erre a célra. Ugyanakkor nem szabad meg­feledkezni arról a segítségről sem, amelyet a gépek munká­jához kell nyújtani. Kombájn­aratásnál gondoskodni kell a géphez szükséges kisegítőkről: sarokvágókról, a szalmacsomók letakarítóiról, a kicsépelt szem elszállítóiról. Nélkülük nem le­het a gépi munka folyamatos, sok hasznos óra fecsérlődik el. Az elmúlt években általános volt a tapasztalat, hogy a kom- bájnosok, aratógépvezetők va­sárnap is dolgoztak volna, a tsz-tagok azonban pihenő napot tartottak. Figyelembe véve, hogy az ismert ok miatt arány­lag kevesebb a gép, s az aratás minél gyorsabb befejezése csök­kenti a szemveszteséget, az idén szövetkezeteink nem engedhe­tik meg magúiénak ezt a »luxust". A gépek alaposabb kihasználása, az üresjáratok csökkentése végett ésszerű me­netiránytervet kell készíteni. Gondoskodni kell arról is, hogy térítés ellenében a masiniszták megfelelően étkezhessenek. A learatott gabonát asztagba kell rakni. Ezáltal a kedvezőt­len időjárás, az eső elenyészően kevesebb kárt tesz benne, mint­ha keresztben kinn marad a tarlón. »Legdrágább legelő a meg­hagyott tarló« — tartja a gaz- dász-közmondás. Éppen ezért közvetlenül aratás után el kell végezni a gerebíyézést, és a tarlóhántást. Ahol szükséges és lehetséges, takarmányt, zöldtrá­gyát adó növényeket kell vetni. A SZÉRŰKET a tűzrendé­szet! követelményeknek megfele­lően kell berendezni. Több he­lyütt még hiányoznak a víz­tároló edények. A kecskeméti Rákóczi Tsz-ben — leleménye­HAZÁNKBAN évente több mint százmillió napos baromíit nevelünk. A felnevelt jószágok nagy része értékesítésre, vágás­ra kerül és csak egy töredék szükséges a törzsállomány fel­újítására. A korai rántani való csibe a legkeresettebb és a leg­jobban megfizetett áru, de a rántanivaló csibét az év min­den szakában jól lehet értéke­síteni, ezért nevelésével állan­dóan érdemes foglalkozni. — Nagyüzemeink egész éven át, de parasztságunk, ahol az áru nagy tömegét háztáji állomá­nyokban nevelik, idényszerűen tenyésztenek. A nyári csibék felnevelése sem jár több gonddal és ve- sződséggel, mint a máskor fel­nevelt jószágoké. A gyenge na­poscsibéket első héten óvni kell a lűző naptól, de a nevelés ké­sőbbi időszakában is a száraz, árnyékos, bokros területek a legjobb védelmet nyújtják. Ár­nyékos helyeken etessünk és az itatóedényeket is itt helyezzük cl nekik, , sen — a szőlőben használatos kádakban tárolják a szérűkben szükséges vizet. Másutt esetleg a patronáló vállalatok segítsé­gét is lehet kérni vashordók kölcsönzésére. A csépléshez szervezzenek a termelőszövetkezetek az egyéb munkáknál, például a szőlőmű­velésnél felszabadult tagság so­raiból saját csapatot. Saját cséplőcsapat alkalmazásával több értékesíthető, az állam­nak átadható gabona marad a tsz birtokában. A cséplőmunká­sokat ki kell oktatni a balese­tek elkerülésének módjáról; a kévevágó asszonyok például le­kötött fejjel, lehetőleg hosszú nadrágban dolgozzanak a gépen. Több helyütt gondot okoz a magtárhelyiségek hiánya. Lele­ményességgel azonban megold­ható ez a probléma is. A kecs­keméti Béke Tsz például a honvédségtől kért három nagy gatóság vezetőjének, a földmű­velésügyi miniszternek és a pénzügyminiszternek együttes utasítása jelent meg a Bács- Kiskun megyében 1960-ban lé­tesítendő csőkutas öntözőtele­pekről. Eszerint az idén az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok, va­lamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére létesítendő öntözótelepek helyét az igény bejelentése után haladéktalanul ki kell jelölni. Ezek részére a csőkutas 1 öntö­zés létesítésére és üzemeltetésé­re a kijelölési .eljárás után az ideiglenes víz jogé engedélyt a földtani szakvélemény hiányá­ban is kiadják. Az öntözulele- pek tervezéséhez, a kutak léte­sítéséhez, az öntözótelepek és azok berendezésének megépíté­séhez szükséges hitelt az ideig­lenes vízjogi engedély alapján haladéktalanul folyósítani kell. Ha megvan az ideiglenes víz­jogi engedély, a kutak fúrását azonnal meg lehet kezdeni. A gazdaságok a csűkutat házi­lagosan is megépíthetik, vagy annak kivitelezésével megbíz­hatják a Vízügyi Igazgatóságot, illetőleg az arra alkalmas vál­lalatot. A csibék első eleségét' hán­tolt köles, vágj' tisztított lisztes és léhás résztől megszabadított kukoricadara képezze. Az első héten 2 óránként etessünk, egy- egy alkalommal 15—20 percig hagyjuk előttük az eleséget. Az etetés alacsony vályúcskákból, ha ez nincs, papírlapról, vagy leterített zsákról történjék. A NEGYEDIK naptól készít­sünk részükre keveréktakar­mányt is, melybe különféle ga­bonadarákat, napraforgó olaj­pogácsát, kevés búzakorpát, mintegy három százaléknyi ta- karmánymeszet (Futor) és na­gyon kevés (0,5) sót is kever­jünk. E keveréktakarmányt ned­vesítve etetjük. Igen jó állati fehérje takarmány a fölözött tejből készült túró, vagy jó ha­tású, ha a keveréktakarmányt fölözött tejből készült aludttej­jel nedvesítjük. A túrót a ke­veréktakarmányhoz a délutáni etetések alkalmával adjuk. A tejtermékektől csibéink gyorsan fejlődnek, gyarapodna!*, ezek­kel pótolhatjuk elsősorban az vízhatlan sátort a kicsépelt ga­bona tárolására. Ahol nincs meg ennek a lehetősége, a hiány ott is megszüntethető a padláson, egyéb helyiségekben való tárolással. Iskolákat lehe­tőleg ne vegyenek igénybe erre a célra a szövetkezetek. Az ok­tatásügyi szervek, érthetően, egyébként sem engedik át szí­vesen gabona raktározására a tantermeket, másrészt, ilyen módon jelentősen megnövekszik a tárolás költsége, minthogy az igénybe vett termeket a ki­ürítés után tataroztatni kell. VÉGEZETÜL a jövő évi ke­nyér betakarításánál nem sza­bad megfeledkezni az ellenőr­zésről sem. Különösen az új termelőszövetkezetekben még nem mindenki tette magáévá a kollektivitás szemléletét, s csak egy akadjon Közöttük, aki hanyag, máris károsodás éri a közösséget. T. I. Az öntözőtelepek tervét ter­melőszövetkezeteinkben az ideiglenes vízjogi engedély kiadása után a Vízügyi Igazgatóság készíti cl. A termelő kívánságára a meg­épített csökutas öntözőtelep az idén a vízminőség vizsgalaté­nak eredményétől függetlenül is üzemeltethető. A megépített öntözőtelepek vizének minősé­gét az üzemelés során rendsze­resen ellenőrizni kell. A végleges vízjogi enge­délyt legkésőbb 1960. de­cember 31-ig kell meg­szerezni. Ehhez a vízföldtani szakvéle­ményt a termelő köteles be­szerezni. Védjük az állalokat a bögöSyöklől! Eg>'! lipcsei kutatóintézetben fáradságos munkával védőszert dolgoztak ki a böglyök ellen. A Bubulin nevű szer alapanya­ga fosziörsavas észter. A Bu­bulin 60—85 százalékos hutást és el és megakadályozza, hogy a böglyök lárváikat a marhák bőrébe rakják le. A lárvák ed­dig óriási károkat okoztak a bőriparnak, mert a marhabőr- ben a kidolgozásnál igen sok lyukas részt találtak. annyira fontos állati fehérjé­ket, hús-, hal-, vérlisztet, ame­lyekből nagyon kevés áll ren­delkezésünkre. A keveréktakarmányt felvált­va etessük a száraz kukorica­darával, de az esti utolsó ete­tés mindig a kukoricadara le­gyen, a csibék nagyságának megfelelően mindig nagyobb szeműre darálva. Négyhetes kortól megkezdhetjük az egész szemes búzaocsu etetését. Az ilyen korú csibék már jól hasz­nosítják a közeli búzatarlók el­hullott szemeit is. A jószágok előtt álljon állan­dóan friss ivóvíz, jussanak hoz­zá aprószemű kavicshoz, mert zúzógyomruk szükségletét csak így tudják biztosítani. Takar­mányukból ne hiányozzanak a zsenge, apróra vágott zöldség­féleségek sem, mert ezek pó­tolják a vitaminanyagokat cs biztosítják a kívánatos fejlődést. ÖTNAFOS, egyhetes kornál korábban ne engedjük őket szabadba, kicsit erősödjenek meg, aztán nyugodtan kapar­A BÁCSBOKODI Üj Otthon Termelőszövetkezet tagságát pél­dás szorgalom jellemzi. A cu­korrépa kivételével nem osztot­ták egyénekre a kapások terü­letét. Munkacsapatokkal műve­lik azokat. Versenyre keltek a gyomok irtásában. Jól halad a kapálás. — Csak az a baj, hogy kevés a fiatal nálunk — panaszkodik Pápai József elnök. — Igaz, las­san visszaszivárognak. Kéringer András és Gyömrei Péter ta­valy például még másutt dol­goztak, az idén már nálunk vannak. Lébú Sándor könyvelő el­mondja, hogy hét lány és négy fiú dolgozik jelenleg mint csa­ládtag a termelőszövetkezeiben, de bíznak benne, hogy egyre több fiatal kapcsolódik a közös munkába. Egyébként 40 olyan tagjuk van, akik öregségi jára­dékra jogosullak. Ezek egy ré­sze dolgozik. Batyity Máté be­töltötte a, 72. évét, de még szor­galmasan cljárogal a közösbe, amikor szőrit a. cipő. Az öre­gek külön munkacsapatban dol­goznak, Takács Antal vezetésé­vel. A SZÖVETKEZETBEN jó a hangulat, és a fiatalok is más­képp vélekednek, amióta rend­szeresen 8 forint munkaegység- előleget osztanak havonta. Az elölegosztást elsősorban az állattenyésztésből tudják meg­valósítani. 200 férőhelyes hizlal­dát építettek saját erőből. Fo­lyamatosan szállítanak hízott gálhátnak naphosszat. Az egész­séges, jól táplált csibe gyorsan tollasodik, farok- és szárnytol- iai egyenletesen nőnek és na­ponta átlagosan egy dekagram­mot is gyarapszik. Baromfinevelőink sokszor pa­naszkodnak, hogy az alig pár­napos csibék hullanak, fehér hasmenés pusztítja őket. Iij'en eset mindinkább ritkábban, for­dul elő. Legtöbbször a nevelés­sel van hiba. A zsúfoltság, a csibék első napjaiban szükséges meleg hiánya, vagy a túlzott meleg, a szakszerűtlen tartás okozza ezt legtöbbször. A BAROMFI piaci ára any- nyíra kedvező, hogy az egész éven át történő nevelés nem­csak kifizetődő, hanem egyene­sen jövedelmező is. A fiatal­kori gyors fejlődési erély, a jó takarmányértékesülés. a rövid idő alatt előteremthető piacké­pes húsminőség és mennyiség mind olyan érvek, amelyek bi­zonyítják a kedvező lehetősé­geket. Lacza Béla, a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet tudományos munkatársa sertéseket az Állatforgalmi Vál* lakatnak. Van 67 hízómarhájukt is, tizenötöt a napokban szál* lítanak el, a többit az év végért fogják eladni. Ök már megváló* sítolták a párthatározatot, vagy* is száz katasztrális hold szán* tóra öt anyakoca jut. Jövőre ezt/ a számot még növelik. GONDOSKODNAK elegendő takarmányról a jószágoknak, sőt tartalékról is. 350 mázsa lóhere-» szénát gyűjtöttek össze. Az ara-» tás után azonnal elvégzik a tar* lóhántást és 120 holdon csal a* mádét, napraforgót vetnek. K. S. W»^VWW«WOWVV<AVVWWVVWV»/W'<VV A kisszállúsi Búzakalász Ter­melőszövetkezet 50 tagú F.lSZ-i szervezetének fiataljai szorgal­masan dolgoznak. Amikor sür­getett a kapálás, még vasárnap is irtották a gyomot. Ssgirilo a községfejlesztési feladatok megvalósítását is. Eddig iöbb mint 9500. forint értékű mun­kával támogatták az útépítést. Megszerveztek egy fiú és egy, leány röplabda-csapatot. — A KISZ-szervezet vezetősége a fia­talokat egynapos jutalomkirán- dulásra viszi a közeli Kunfehér- tóra. (H. I. leveléből.) * A tataházi Petőfi Termelőszö­vetkezetben a tagság apraja-' nagyja részt vesz a növény­ápolásban. Több termelőszövet­kezeti tagnak gyermeke a kö­zépiskola nyári szünetében kijá*| a közös földekre, segít a mun­kában. Segítettek többek között) a szőlőkötözésben, a kertészet-« ben. (Salamon László leveléből.}) * i Élénk verseny folyik a jasz«< szentlászlói termelőszövetkezeti tek között. Az időszerű mun­kákban hol az egyik, hol a má­sik kerül az élre; Az Üj Baráz-*« a a Termelőszövetkeze «.óén a na­pokban 52 asszony kapálta a« kukoricát. Egyetlen napom 125-en dolgoztak a földeken, —» iKözségi tudósítónkéi.) * A garai Rákóczi Termelőszö­vetkezet tagjai joggal büszkéi» ííerta Erzsébet 18 éves lányra# aki a KISZ-szervezet tagja. A fiatal tehenészlány az elmúlt é' ben 513 munkaegységet szer­zi tt cs a közösből származó jóá v edelme megközelítene a 2# ezer forintot. Az idén május- végéig már 400 munkaegységet teljesített. Berta Erzsébet pél­dáját követve a KISZ-szervezet többi tagja is szorgalmasai* részt vesz a közös munkában. (Horváth Ignác leveléből.) Együttes miniszteri utasítás a csőkutas öniőzőtelepekrői Az Országos Vízügyi Főigaz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents