Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

1960. Július 31, vasárnap a MAGYAR. SZOCIALISTA MUN[KÁ SPART BACS - KISkUN MEGYEI LAPJA «Hálunk ez családi hagyomány” A bicskakészítés utolsó mohikánja Válasz egy válaszra Milyen érdekes mesterség! Nem is hinné az ember, amikor evés kőiben kezébe veszi a bics­kát, hogy ennek az egyszerű késnek az elkészítése mennyi- mennyi aprólékos munkát igé­nyel. Érdemes ezért közelebbről megismerkedni a bdcskakészités mesterével. Huszonnégy éve folytatja ezt a mesterséget Szi­lágyi András Soltva dkerten. Ar­ra már nem emlékszik, hány és hány ezer kerülhetett ki keze alól, de arra igen, hegy egyet­len egy esetben sem hozták neki vissza: mester, nekem rossz kést adott., Sőt, a soltvadkerti bics­ka híre messzire eljutott az or­szágban, s gyakran fordulnak meg pestiek is műhelyében. Apáról fiúra ssálló mesterség ' Ez a kis üzlet már 1920-től lpt1 a község szívében, Még az apja nyitotta annakidején, s két fiát, Jánost és Andrást kitaní­totta a mesterség minden forté­lyára. Az idősebb fiú, János ké­sőbb más szakmát választott: gépkocsivezető lett a TEFU-nál, de András megmaradt apjától tanult mesterségénél; — Nálunk ez családi hagyo­mány — mondja —, apáról fiú­ra száll. Én nagyon szeretem azt a szakmát és arra törek­szem, hogy olyan késeket adjak a vevőknek, amilyenekkel va­Megjegyxés Érthetetlen érdektelenség ' A mezőgazdasági termelés és felvásárlás, áruellátás «tervezése napjaink egyik leg­fontosabb politikai és gazda­sági kérdése. E szervező munka irányításában oroszlánrész há­rul a tanácsokra, mint állam­hatalmi szervekre. A feladat rájuk eső részét nem adhatják ki »albérletbe«. A pár hónapja működő járási felvásárlási ope­ratív bizottságok csak segítsé­get nyújthatnak a tanácsok irá­nyitó tevékenységének végre­hajtásában, de nem helyette­síthetik azt « Ezért találjuk furcsának, hogy a megyei felvásárlási ope­rativ bizottság legutóbb Kis­kunhalason megtartott ülésén nem jelent meg sem a járási tanács vb-elnöke, sem a mező- gazdasági osztály vezetője. Pe­dig részvételük nem lett volna érdektelen. Az operatív bizott­ság egész sor hiányosságot fe­dett fel a járás felvásárlási ter­veinek teljesítésében, amelyek elsősorban a termelés szerve­zésének hibáival vannak össze­függésben. A mezőgazdasági csztályvezető jelenlétére annál Is inkább szükség lett volna, mert a végrehajtó bizottságot képviselő elnökhelyettes elvtárs éppen szabadságról érkezett; emiatt több kérdésre nem tu­dott megnyugtató választ adni s előfordult az is, hogy az írá­sos jelentésben foglaltaktól el­térő számadatokkal szolgált. A megyei felvásárlási opera­tív bizottság helyesen állapí­totta meg, hogy a kiskunhalasi járási szerveknek több erőfeszí­téssel, nagyobb felelősséggel UeU dolgozniuk a felvásárlási tervek teljesítése érdekében. Első követelmény, hogy a járási ta­nács felelős vezetői személye­sen is részt vegyenek az őket legközvetlenebbül érintő mun­kák megtárgyalásában! laha apám megalapozta a solt­vadkerti bicska hírnevét. Türelemjáték A műhelyben hirtelen nem is tudja hová nézzen az ember. Szikráznak a köszörűk, a kala­pács alatt hajlik a vas, égett szaruűlat terjeng a levegőben. A legolcsóbb zsebkés is leg­alább 120-&aor fordul meg a kéz­ben, amíg kialakul a formája. A kés élét vékony acélrúdból kovácsolják, majd edzése követ­kezik. Ez a munka a késkészí­tés lelke, mert a penge tartós­sága a finom kidolgozástól függ. Különböző fajták készülnek zsebkéseikből: hegyes, fólgörbe és egész görbe. A foglalatok, a zsebkések nyeled szintén válta- kozóak. Készülnek egyszerű fa­nyelű bicskák, csontból és bi- valyszaruból. Az utóbbiból lesz a legszebb késnyél, s ez kívánja a leghosszabb, legfárasztóbb ki­dolgozást is. A gyakran félmé­teres szaruból fűrésszel kell ki­vágni a mintát, kihajlítják a görbülését, tűzön megpuhítják és kipréselik. Ezután türelmi játék következik: mintákat kell reszelni a szaruba. Egy-egy ilyen remekmű elkészítése gyakran egész napot igényel. A metszőollók orvosa Szilágyi András a késeiken kí­vül gyakran segít a soltvadkerti gazdákon, s ezért úgy nevezik már a községben, hogy ő a met­szőollók orvosa is. Jól ért a ja­vításához, gyakran maga ás ké­szít szőlő vessző-vágó ollókat A sdtvadkertiek közül sokan tőle vásárolnak metszőollót mert ezek tartósak és ami a legfon­tosabb, kényelmes fogásúak. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Apáról szállt fiúra ez az ér­dekes mesterség Soitvadikerten. Érdemes megismerni Szilágyi András munkáját, mert lehet, hogy ő a bicskakészítés utolsó mohikánja, (márkás) Kalapot tolláról Párizsban a manekenck már kezdik népszerűsíteni az őszi- téli kalapdivatot. Képünkön: a Patou-szalon hatalmas, tollal díszített kreációja. A toll va­laha egy fácáné volt. Lehet, hogy a kalap volt a fészke? Július 24-i számunkban »igé­nyes étlap — szegényes konyha* címmel cikket közöltünk a Kun- szentmiklósá Földmüvesszövet- kezet étterméről, mélyre július 25-én megérkezett Zentai Ká­roly igazgatósági elnök válasza. Bevezetőjében ezt írja: »A jó munka egyik feltétele a kritika és önkritika helyes alkalmazása. Mi ezt nem kívánjuk elhárítani, hiszen valószínűleg a legjobb akarat mellett is csúszhat be hiba egyik vagy másik esetben.« E kezdés után lexikai sor­rendben az következett volna, hogy az igazgatósági elnök konk­rétan beszámol arról, hogyan akarják a cikkben említett hi­bákat kijavítani, vagy helyre­hozni. Am nem ez történt A nagyszerű, de általános beve­zető után Zentai Károly vissza­taszító cinizmussal próbálja visszaverni a bírálatot Például ezt írja: »Hogy a kerthélyisé- günk hűvös volt, erről kizáró­lag és egyedül a természetféle- lőst keli felelősségre vonni, mert kerthélyiségünket még fűteni nem tudjuk, s ezért elnézését kérjük.« Arról, azt hiszem, sem engem, sem egyetlen vendéget nem kell kioktatni, hogy a kerthelyiség fűtése lehetetlen, de azt hiszem, Zentai Károly nagyon is jól tudja, hogy hűvös időben nem a kerthelyiségeket, hanem az ét­termeket szoktuk étkezési cé­lokra használni. Sajnos, erre ottlétünkkor azért nem nyűt al­kalom. mert az étterem dolgozói valamennyi asztalt ikihordták a kerthelyiségbe és ott terítettek a didergő vendégek számára. Egyébként ezt már ott és akkor reklamáltuk, s csupán kézle­gyintés volt rá a válasz. »Furcsán hangzik az első mon­data: Ennek a krumlileves- nek halászlé íze van« — bí­rálja cikkemet, majd így foly­tatja: »Ha ez így volt, akkor azt a szakácsnőt ki kell tüntet­ni és fél kell venni az újítók névjegyzékébe, sőt meg kell ju­talmazni, mert az amúgy is igen gyér haiellátás problémája meg­oldottnak látszik, hiszen Kun- szentmiMóson krumpliból is tudnak halászlét csinálni.« Csodálatos, ön tehát újítási díjat javasol a szakácsnőnek, mi pedig egy rossz és nem éppen épületes szokás elhagyására akarjuk rábírni. Vagy lehetetlen követelmény az, hogy a krump­lileves krumplileves ízű le­gyen?! Mert attól, hogy mara­dék ételektől veszi kölcsön bár­miféle ízét — mi szerintünk — senkit sem illet külön kitünte­tés! Azt írja, nem győződtem meg arról, hogy az étlapon szereplő ételeik mindegyike kaphato-e vendéglőjükben. Én erről nem is akartam meggyőződni, csak az tűnt fél, hogy napokon át ugyanaz a kilencféle készétel, hétféle frissen sült, kétféle tész­ta és leves szerepel az étlapon. Az elfogyasztott karfiolleves és sertéspörkölt többnapos íze vi­szont világos magyarázatta] szolgált arra, hogy miért lehet­séges ez. önök, tudom, ezt az észrevé­telt sértésnek veszik, s mint le­velében is írja, kikérik maguk­nak. Én viszont azt vallom —* ha már önök ehhez ragaszkod­nak —, inkább sértődjön meg öt-hat éttermi dolgozó, mint több tucat vendég váljon elége­detlenné, vagy a többnapos éte- léktöl beteggé. Végezetül köszönjük tanítását, s figyelmeztetését a kritika és önkritika helyes alkalmazására vonatkozóan, de figyelmeztet­jük, a jövőben csak akkor ok­tasson másokat, ha erre erköl­csi alapja van. Amit mi írtunk, az első szótól az utolsóig igaz és cinikus válaszát visszautasít­juk. Maguknak pedig azt taná­csoljuk, hogy a kritikát és ön­kritikát nemcsak alkalmazni, de megszívlelni is lehet, és ez eb­ben az esetben pusztán önökre vonatkozik! e-Eszikné— Kecskemét Tel.: 15-29, 27-19 Jelentés a nyárról és a spiritusztablettáról Li a a naptárra nézek, úgy ** meg kell állapítanom, igaz amit az emberek beszél­nek, mint ahogy mondják, már itt a nyár. Hm! Igaz lenne? A bőröm sehogyan sem akar tu­domást venni róla, mert ha le­vetem a zakómat, rögvest liba- bőrös lesz egész testem. De ami igaz, az igaz, a naptár nem hazudik, és mivel mentes a nap folttevékenységétöl is, így pontosan mutatja, hogy ezek a napok, amelyek mostanában ránk virradnak, igenis már a nyarat rakják össze. Ha a nap­tár már nyarat mutat és az aratás is már előrehaladott ál­lapotban van, reméljük, a jó meleg, napsütéses, kirándulni, strandolni való idő is lassan majd csak megérkezik. Ezt az évszakot már a hideg téli na­Ü§ Kétszáznál több külföldi gyermekvendége volt a csillebérci nemzetközi gyermektalálkozónak. A találkozó alkalmából ren­dezett műsorban felléptek a felszabadulás 15. évfordulójának tiszteletére rendezett úttörő kulturális seregszemle országos döntőjén aranyéremmel kitüntetett szólisták és művészeti cso­portok. Képünkön: az egyik kitüntetett szólista »külön számot« ad a külföldi pajtásoknak. polcon kezdjük várogatni és már előre kezdjük színezgetni a nyár örömeit. Már ekkor el­kezdődnek a nyári beruházko- dások. Ki ezt, ki azt vesz, hogy kellemesebben tudja eltölteni a nyári meleg napokat. Hála a mindent megoldani akaró embernek, a presszókávé rabjai is élvezhetik a nyár örö­meit, kellemességeit anélkül, hogy le kelljen mondaniuk mindennapos duplájukról, mi­vel a kereskedelem forgalomba hozott olyan kávéfőző beren­dezést, amely alá ha egy spiri­tusztablettát helyezünk és azt meggyújtjuk, pillanatokon be­Szerkesztői üzenetek: H. M.-né, Kiskunhalas: Levelét a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyához juttattuk eL Válaszunkat rö­videsen megkapja. Fekete Sándor, Fájsz: Közlését köszönjük A fokhagymaszállítással kapcsolatban felkeressük az illeté­kes szerveket. Ruszin Lászlő, Kecskemét: Leve­lére a városi tanács ipari és mű­szaki osztálya ad választ. lül szürcsölhetjük a természet lágy ölén, kilométerekre az első presszógéptől, a ma emberének nélkülözhetetlen italát, a min’* dent megváltó isteni feketét. r\e az a szegény kecskeméti halandó, aki beszerzett ilyen masinát és ha kimegy vele a szabad ég alá, csak szó* morúan nézegetheti ügyes ki» berendezését, de vágyát ki nem elégítheti, mivel a nagy Kecsi keméten. a Hírős Városban azt a csodás melegítő tablettát semmi pénzért meg nem tudja vásárolni. Ha valaki Kecske* métről kirándulva a Tisza part* ján akar inni jóízűen egy dup­lát, annak előbb Pestre kelt utaznia, hogy a spiritusztableU tát beszerezhesse. Ügy látszik, az ez ügyben illetékesek nem akarnak tudomást venni a nyárról, pedig az „előbb-utóbb’* beköszönt. AAi azonban egy finom for* ró feketét már ma is éU vezettel szeretnénk kiszürcsöh ni az erdei lombos fák alatt, vagy a szőke Tisza hűvös parti ján. Koczka István Kicskzmiti aícáA, NÉVADÓ! Yáczi János 1919-es mártír J ír Kőművesmunkái fia, textil, kereskedő-segéd volt és ko­moly, sokat olvasott, öntuda­tos szocialista. Már 1903-ban tagja volt a szakcsoportnak, s ez akkor egyben a párttagsá­got is jelentette. Nagy és tevé­keny része volt abban, hogy a pártszervezetnek már 1904-ben sikerült az első kecskeméti munkásújságot megindítani „Kecskeméti Munkás” címmel, amely havilap volt, A lapot a fiatal Horváth Ambrus szer- késztette, de Váczi is írosatotl bele, s a terjesztés körül tevé­kenykedett. Az újságból négy szám jelent meg. Nyilvánosan nem sokszor szerepelt, de an­nál többet dolgozott a párt- szervezet kiépítésén. 1919. no­vember 15. éjjelén öt is elhur­colták Szikrába Franciá-Kissék) s ott meggyilkolták. Nevét aa V. kerületi volt Levente (a2> előtt Béka) utca őrzi#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents