Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-31 / 180. szám
I960, július 31, vasárnap 5. oldal Orvosolják a faipari szovetkeietek panaszait, 400 000 forintos költséggel központi szárító üzem épül Kecskeméten Az utóbbi éveikben, különösen pedig ez év tétón igen sok nehézségeket okozott a bútorgyártással és az épületasztalos-ipari munkákkal foglalkozó szövetkezeteinknek, hogy állandóan nedves . faanyagot kaptak. A központi (kiutalásokon ugyan sokszor szerepelt ez a megnyugtató szó: légszáraz anyag, azonban, mivel hazánk fában szegény ország, s a bútorkereslet pedig egyre no, — erdészeteink csak az igények kis részét tudták ilyen minőségben kielégíteni. A legtöbb jelzés és panasz most tavasszal érkezett a megyei szövetséghez és az OKISZ- hoz: Ilyen anyagból, még a legnagyobb szakértelem és elővigyázatosság mellett sem tudunk olyan árut készíteni, hogy a Bútorért minőségi kifogást ne emelne. A leértékelések önhibánkon kívül csökkentik jövedelmezőségünket, de a szövetkezeti ipar jó hírnevének megvédése is követeli, hogy operatív intézkedések szülessenek. Vagy emeljék meg törzskészle- tünket, vagy pedig központilag gondolkodjanak a légszáraz anyagról. Az OKISZ magáévá tette a panaszokat Megszületett a határozat: az ország hat legnagyobb megyéjében központi szárító-üzemet létesítenek. Így került sor Kecskeméten is a helyszíni bejárásra, a mezőgazdasági fetsz Fűzfás közi telepén. A kezdő lépés tehát megtörtént. Jelenleg már a szárító üzem tervei készülnek, az egész ügy jelentőségéről pedig a következőket mondták a KISZÖV- ben: — Az OKISZ-nak ez a kedvező döntése Bács megyében 43 kisipari szövetkezeteit érint. Az itt dolgozó tagok évenként 3000 köbméter fenyőfát és mintegy 400 köbméter egyéb fűrészárut (gőzölt bükköt, tölgyet, égerfát stb.) dolgoznak fel bútornak és nyílászáró szerkezetnek. Közülük tizenegy ktsz az össztermelés mintegy 70 százalékát adja. A szárító megépítése elsősorban az ő érdekük. Ami az építkezés költségeit illető, kedvező, hogy az OKISZ 400 000 Ft központi hitelkeretet biztosít hozzá, amit részletekben kell a szövetkezeteknek visszafizetni, A kijelölt hely kedvező. Külön iparvágány fut át a telepen. A KISZÖV vezetősége ezért úgy döntött, hogy itt szerved meg a faipari szövetkezetek központi fűrészáru készletező és elosztó telepét is. — Mikor kezdik az építkezést? — Előreláthatólag még ebben az esztendőben, hiszen a központi szárítót már a jövő év tavaszán üzembe kell helyezni. Orvosi igazolást hamisított Deák Pálné. Törteli Rozália félegyházi születésű, Kecskemét Czigány János utca 8. sz. alatti lakos a kecskeméti SZTK alközpontban meghamisított egy orvosi igazolást, hogy ezzel 15 nap igazolatlan mulasztását igazolja fa hogy ne szűnjön meg szülés előtt az Építőipari Vállalatnál munkaviszonya. Az SZTK központban azonnal leleplezték az okirathamisítót fa kiszámították, hogy csalásával majdnem 4000 forint jogtalan haszonra tett volna szert A rendőrség bűnügyét áttette vádemelési javaslattal a kecskeméti ügyészségre. Ötezer ötszáz fácán, két és félezer fogoly a bugaci erdőben A homokos, néhol kisebb mocsarakkal tarkított bugaci erdőség kiválóan alkalmas a vadtenyésztésre. Eddig — az utóbbi vadszámlálós alapján i—< 4000 fácán, két fa félezer fogoly, 160 őz fa 2500 nyúl tenyészik a nagykiterjedésű homoki erdőségben. A bugaci erdőgazdaság szakemberei kihasználva a terület adottságait, mesterséges úton tovább növelik a vadállományt. Mivél az erdőség 20 000 holdnyi területét vadgazdasági területté, illetve rezervátummá alakították, meg van erre a le- hetsőség is. Elsősorban a fácánállományt növelik. Kettőezer fácántojást vásároltak, amelyet kotlós tyúkokkal kikeltettek. A 2000 tojásból 1500 csibe kelt ki és jelenleg még a kotlósmamáki védelmében ismerkednek az erdővel. Javítják az őzállományt is. Kilövik a meddő sutákat, a hibás, vagy kis aggancsú őzeket, hogy szép, egészséges állatok, illetve utódok uralják majd az erdőt. A vadnyúl-áilomány nem szorul utánpótlásra. A nyálakat rendszeresen lövik, Franciaországiba és más nyugati államba exportálják. Újság a Helvéciái Állami Gazdaságban A Helvéciái Állami Gazdaság vezetősége, pártszervezete és szakszervezeti bizottsága havonta megjelenő újságot ad ki. A »Gazdasági Híradó« első száma száz sokszorosított példányban nyolc oldalon nemrég jelent meg. Az első szám közli Huszta János főkertésznek a gazdaság termeléséről szóló cikkét. A szaJcszervezet társadalombiztosítási tanácsának a közléséből kiderül, hogy 219 dolgozó különböző címeken összesen 107 250 forint segélyben részesült az én folyamán. A paragrafusok kozott |§ | állattartásról ahol húsz, vagy ennél több személy lakik. A baromfitenyésztés az egész város területén engedélyezve van. Házőrző kutyát csak megkötve vagy zárt területen lehet tartani. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget az utca vonalától, vagy ai lakástól 10 méterre, az ivóvizet szolgáltató kúttól legalább 2d méter távolságra kell elhelyezni, A házak udvarán a trágyát szabadon tárolni tilos, s azt kizárólag szilárd építményig zárt trágyagyűjtőben tárolhatják. Aa állatok istállóinak takarításáról naponta kell gondoskodni, az áU lattulajdonosoknak a helyiségeket havonta legalább egyszeií mésszel fertőtleníök kell Azokon a helyeken, ahol az állattartás tiltva van, még átmenetileg sem szabad állatokat tartani. A városi tanács rendeletének megszegőit 500 forintig terjedhető pénzbírsággal büntetik, jíUl* fv Ct •ű’C'&fá' Ä kecskeméti Szerkesztőségünkhöz igen sok levél érkezik Kecskemétről, amelyekben olvasóink a városi állattartásról kémek felvilágosítást Már többször megírtuk, sőt a városi tanács falragaszokon a lakosság tudomására hozta: milyen háziállatokat tarthatnak a város belterületén. A beérkezett levelek nagy száma azonban arra késztet bennünket, hogy mégegyszer kivonatosan ismertessük a Kecskeméti Városi Tanács 2/1959, sz. rendeletét A rendelet szerint Kecskemét belterületén ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, sertés, kecske nem tartható, A város más területein 1961. március 1-től családonként csak 1 darab sertés tartására van lehetőség. A megyeszékhelyen tilos az állattartás óvoda, bölcsőde, iskola, kollégium, játszótér, orvosi rendelő mellett, üzemi konyha udvarán, valamint olyan házban, Nkgy figyelmet igénylő munka a különböző alkatrészek nyers öntvényeinek csiszolása. A vállalat második negyedévi tervét 106 százalékra teljesítette. Ebben nagy része van a csiszoló brigádnak, mélynek tagjai, Bokos Gyula brigádvezetővel az élen, prémiumos időbérben dolgoznak és kiváló teljesítményeket érnek eL A brigád tagjai: Romsics Éva, Hamvasi József, Doszpod Miháiyné, Tamás Mária, Vida Klára, Csanádi István, Koehler Nándor, Blaskó Tibor, Szalma Simon és Istella László állandóan 100 százalékon felüli teljesítményt nyújt. Ügy tartják őket nyilván. mint a telep egyik legjobban dolgozó brigádját. Csákv—Pásztor A község tornya már tíz kilométeres távolság ködében kéklik, mire elérjük a dunavecsei Virágzó Termelőszövetkezet külső üzemegységét. Kiszolgált, öreg tanyában itt lakik Reiczer Lajos brigádvezető, korábban juhász, még korábban juttatott kisparaszti Tíz éve tagja a szövetkezetnek. A vén tanya azonban csak külsejében szegényes, A szorgalmas Reiczemé olyan virágzó majorságot igazgat itt, amely párját ritkítja. A tágas tanyaudvaron több mint 300 csibe szaladgál, — tucatjával hordja a faluba a felvásárlóhelyre, mivel szerződést kötött a baromfira. Nagy ásott gödörben ka- csafalka fürdik, pulykák prity- tyagnek, az ólak hűsében három anyakoca hever s Jancsi, a kinevezett «-háztáji kanász« kilenc süldőt pasztáról a gyepen. — Van még öt anyabirkánk is — végzi be a fe’ sorolást Reiczemé. — Csak a gyapjúért kétezer forinton felül kaptunk. De a disznóféle különösen megéri a vesződséget A májusi vásárban 14 ezer forintot kaptunk a süldőkért, most megint hasas két koca; az egyik szerződött. Nem gond a tartás és hizlalás. Most osztottak előlegbe 8 mázsa árpát, számítunk még répára. burgonyára, kukoricára s a | háztájiba is mind kukoricát vetettünk. Rexczeréket úgy ismerik a széles környéken, hogy a piacon soha nem adtak el egy szem terményt sem. Mindent «bőrben«, azaz állatban értékesítenek. így háromszorosát kapják annak, amit a terményféle érne. __ 1/ ell is a pénz, nagy terve ink vannak — mondja derűsen az asszony. — Vadonatúj szoba- fa konyhabútort akarok venni, mert hamarosan másik tanyába költözünk. Igaz, csak addig leszünk benne, amíg saját házunk fel nem épül a faluban — árulja el. — Meg aztán hat gyereket kell ám nálunk ruházni, iskoláztatni! Ügy bizony! Reiczemé hat gyerek nevelése mellett keres és talál időt ilyen szép háztáji gazdaság vezetésére. Lali, a legnagyobb fiú, ősszel megy gimnáziumba, 4,75-ös tanulmányi átlaggal végezte az elemit. Most Ancival, a nagyobbik kislánnyal a közösben dolgozva szaporítja az édesapa munkaegységeit. Marika fa Jancsi otthon segít a jószágok körül, — csak a két iker, a négyéves Sanyi és Józsi játszadozik még önfeledten; — Lalinak és Ancinak megígérte az apjuk, hogy a szünidei munkáért kerékpárt fa karórát kapnak a részesedésből — És én? — kérdi kíváncsiad Jancsi. Az anyja megsímogatja. — Te éntőlem kapod meg ugyanezt, kisfiam, amiért olyan ügyesen kanászkodsz! — Mennyit hoz évente á konyhára a háztáji jószág, Reiczemé? — Hát pontosan még nem számítottam, de körülbelül any- nyit, mint a férjem részesedése, pedig az is igen szép volt tavaly. Nézze, ón másként nem tudok segíteni az uramnak, a kicsik miatt nem járhatok ki rendszeresen a földekre. De micsoda asszony lennék, ha elvárnám, hogy Lajos egyedül keressen nyolcadmagára? Jól is élünk, nem tagadom. Vágok én csirkét egy héten háromszor is, ha rákívánunk, tojást pedig —■ mióta együtt vagyunk, 15 esztendeje — nem vettem a piacon, sőt én adok el. Inkább én kapjak darabjáért egy forintot, mint fizessek érte ugyanannyit, | lyen asszonnyal fele gond ® az élet, a család felnevelése. Reiczer Lajos nyugodtan dolgozhat. Keresményével derék feleség gazdálkodik, aki minden fillérből kettőt csinál a szorgalmával. Minden kiló eladott csibével s meghizlalt sertéssel szebb ruha jut a gyerekekre a hamarabb készül el a szép családi ház a faluban. G. K. ' Készülnek a passzírozó gépek Ki ne ismerné azokat a jó minőségű, egyszerű háztartási paradicsompasszírozó gépeket, melyeket a Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat kalocsai telepén készítenek és szerelnek össze. Állandóan nagy mennyiségben bocsátja a kereskedelem rendelkezésére ezeket a gépeket a kalocsai telep, amely egyébként bővítés előtt áll. A telek végében épülő új szerelőcsarnokban fénycső armatúrák készítését kezdik meg nemsokára Emellett úgynevezett csőingák szerelésével is foglalkoznak, melyekre különösen most, a nagyarányú lakásépítési program megvalósítása idején igen nagy szüksége van a népgazdaő «ágnak. Szerelik a passzírozó gépeket. Négy kislány: Albert Éva, Andrási Éva, Sörös Margit fa Dudás Erzsébet mestere ennek a munkának.
