Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30 / 179. szám

w i960« július SO, — J1* «n'feffln A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISkUN MEGYEI LAPJA Szombat délután a munkásszálláson A Hírős Városra a szombat délutánt jellemző ünnepi han­gulat borult. Az aluljáró felől lágy harmonikaszót sodort a szél. Elindulva a dal irányába az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat nagyvárosi színvonalú 4 emeletes épületé­vé szemben találom magam. 1\ , íelső emeletén munkásszál­lás van, s az egyik harmadik emeleti ablakból szűrődik ki a zene. Vajon kik tartózkod­nak most ezen a nyári szom­bat délutánon a munkásszállás falai között. Frémer Nándi cs az „ezüstgitár“ Az erélyes portás bácsi negyedórás könyörgés után nagy nehezen megengedte, hogy meglátogassam a szállás hűsé­ges lakóit. Dohogott az öreg, de végül még azt is elmondta, hogy a harmadik emeleten 104 ipari tanuló, felettük pedig 96 munkás lakik. A munkások azonban egytől egyig hazamen­tek, s a tanulók közül is csak azok maradtak itt, akik nagyon távol laknak. Ráadásul ilyen­kor kimenő van, de azért ta­lálok fenn 4-5 fiatalt — vigasz­talt meg végül már egy kissé barátság osabban. Néki vágtam a harmadik eme­letnek. A tisztaságtól ragyogó folyosó egyik fehérajtós szo­bájában éppen az »Esemény- •napló“-ban lapozgatott Benda Gergely oktató, amikor be­nyitottam hozzá. Ö kalauzolt végig a tanulók szobájain, amelyek legtöbbje üres volt Végül benyitottunk abba a szo­bába, amelyből a zeneszó szű­rődött ki. Bent első és másod­éves tanulók állták körül Fré- ímer Nándit, aki harmonikáján éppen az »ezüstgitár«-t ját­szotta. Fárasztó a hazautazás ' Áhítattal hallgatták őt a köré sereglett fiúk Fekete Ferenc Petőfiszállásról, Hódos Imre Rémről, Parma Ferenc Győr- szentivánról, Szabó Károly Me­zőhegyesről jött Kcskemétre szakmát tanulni. Elmondták, hogy havonként egy, esetleg két alkalommal mennek haza, mert az utazás nagyon fárasztó — no meg költséges is. De mi­ért is futnának haza mindunta­lan, amikor itt — a mesemon­dók nyelvén szólva — minden kívánságuk teljesül. Van a munkásszálláson televízió, asz­talitenisz, röplabda és futball- felszerelés. Hetenként egyszer közösen moziba mennek, s az étkezéssel is igen meg vannak elégedve. Legtöbbjük KISZ-tag. A KISZ-rendezvényeken sok érdekes dolgot tanulnak, s emellett természetesen szóra­koznak is, Kimenőelvonás — jutalomüdülés Jó dolguk van a fiúknak, s ugyanakkor az életre nevelik őket. A vállalat vezetősége joggal elvárja tőlük, hogy jó magatartással hálálják meg a róluk való gondoskodást. Visel­kedésüket rendszeresen elbírál­ja a vállalaton belül működő -Otthon«« tanács, melynek tag­jai: Bányai Gyula tanoncfele- lős, Tábori László KISZ-titkár és a hat gyakorlati oktató. Aki rossz fát tesz a tűzre azt megbüntetik, mint a 8-as szoba öt parkettázó tanulóját akiknek éppen most telt le a kimenőelvonásuk. A jókat vi­szont megjutalmazzák. Nem­régen jött haza például Fekete Ferenc Párádról, Gál Menyhéi' Balatonfüredről. Jó munkájuk és magatartásuk jutalmául két hetet töltöttek az ország leg­szebb üdülőiben. Kellemesen telnek napjai! az otthonuktól távolra szakad fiúknak — a jövő építőipari szakmunkásainak. Ha olykor hazamennek örömmel jönne! vissza második otthonukba még ha esetleg sajnálnak is otthon hagyni -valakit« Tóth Gábor Gőzfürdő, vagy filmszínház? örülünk a nyárnak, a szép időnek és a napsütésnek, de az ezzel járó fullasztó fülledtség, amely a mozilátogatókat fogad­ja a kecskeméti Városi Moziban, az már több a kelleténél: eny­hén szólva pokol, amelyben min­denki egyaránt szenved a szel­lőztetés hiánya miatt. Igaza van a mozilátogatóknak, miért nem szereli fel szellőztető berendezéssel a nézőteret a MO- KÉP? A jogos kérés teljesítése azonban nem egyedül a Mozi­üzemi Vállalaton múlik, Még az év elején megrendelték az ÉM Épületburkoló és Káiyhaépííő Vállalattól a hűtésre, fűtésre és szellőztetésre szolgáló klimati- záló berendezést. A kivitelező vállalat novemberre ütemezte be ennek elkészítését, a MO- KÉP többszöri sürgetésére azon- Felsőszentivánról, Szabó Sándor ban augusztus 1-re megígérték HAPKÖZBEN Augusztus 20-án avatják a berendezés üzembeállítását. Július utolsó napjait írjuk, d még a berendezést nem szállítói ták le, és a szakembereknek se hí rük, se hamvuk. Sanda gyanún egyre erőteljesebbé válik, liog a megígért határidőre nem lesz klimatizáló berendezés a Városi Moziban. Feltesszük a kérdést, most már az ÉM Épületburkoló és Kályhaépítő Vállalatnak is: mikor lesz a hűtő, fűtő és szel­lőztető berendezés felszerelve? (kohl) ■■■■■«■■■■■■■■■a•«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 v Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.: 15-29, 27-19 ■ U Az „én" helyett „mi A közösség nevelő erejének bizonyítására már nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági nagyüzemekben, a ter- melőszövetfcezetekben is lehet számos példát találni. A nemrég még egyénileg gazdálkodó, s ennék: velejáró­jaként csak a saját érdekeit szem előtt tartó parasztoknak a közösségi célok, munkálkodás követelményednek; megfele­lően több-kevesebb idő alatt átformálódik az érzelem- és gondolatvilága, a magatartása is. Hogy ez a folyamat milyen gyorsan megy végbe, nem kás mértékben függ a közösséget irányító erők nagyságától, szervezettségétől. A megállapítás helyességét az ezer holdasról 4700 hold területűvé a tél végén megnövekedett kecskeméti Vörös Csillag Tsz-ben történt eseten is le lehet mérni. Egy tsz-gazdát emlegetnek (a neve nem fontos), aki még a télen, amikor a népnevelők járták azt a környéket, kije­lentette, hogy nincs az az erő, amely őt a közös útra terelje. Sőt, azt is hangoztatta, hogy cédulát szegez annak a hom­lokára, aki elsőnek belép a tsz-be. A cédulára pedig ráírja: -Áruló«, — vagyis az illető cserben hagyta » a -maszek világot«. Fogadkozásának végrehajtására azonban nem került sor. Körülötte tömegével mozdultak meg társai, hagytak fel az egyéni gazdálkodással, — s mit tehetett mást: aláírta ö is a belépési nyilatkozatot. Tavaszig nem igen lehetett szavát hallani, s csak ö tudta, hogy — látva az erőfeszítéseket és eredményeket — napról napra magáénak érzi a közöst.- Amíg például azelőtt csak az izgatta, hogy az ő néhány hold földjét öntözze eső, most egyre jobban -drukkolt« azért, hogy mind a 4700 holdra kedvező legyen az időjárás. A munkák megkezdésékor aztán az egész termelőszö­vetkezet _ megtudhatta, hogy barátunk egyik legharcosabb emberévé fejlődött a közösnek. Egy másik új belépőnek nem igen fűlt a foga a szövet­kezeti munkához, magyarán: minduntalan -meglógott« előle. A vezetőség már éppen a közgyűlés előtt akarta számon- kérni tőle mulasztásait, ám írásunk hőse megtette helyette. Igaz, a maga módján, de nem eredménytelenül. Elcsípte a határban a munkakerülőt, s kabátja hajtó­kájánál fogva megrázta, mint Krisztus a vargát. — A teremtésedet. Mi dolgozunk, te meg csak a zsákot akarod majd tartani. Térj észhez, mert megjárod velem — harsogta neki. «Velem«-et mondott, de -velünk«-öt értett. . így ért meg benne a közösségi tudat, s hogy mivé érik meg, nem nehéz elképzelni. T. 1. Két forint ötven a sárgadinnye a kecskeméti piacon A burgonyát 2,20—3 forint, a fejeskáposztát 1,80—2 forint, a kelkáposztát 3—3,50 forint, a karalábét 2 forint, a karfiolt 4 forint, a paradicsomot 2,50—3 forint, a zöldpaprikát 3—5 fo­rint, az uborkát 1,50—5 forint és a zöldbabot 4—5 forint kö­zött adták pénteken a kecske­méti piacon. A sárgadinnyét 2,50 forint, az almát 1,50—4 forint, a körtét 2—4 forint, a meggyet 4—6 fo­rint, a barackot 2,50—6 forint, a szilvát 1,50—3,50 forint és az őszibarackot 4—13 forint kö­zött mérték a termelők. A tejet 3 forintért, a tejfelt 20—25 forintért, a vajat 48—50 forintért, a tehéntúrót 12—15 forintért és a juhsajtot 26—32 forintért kínálták az árusok. — Azt kérdeztem tőle: hog^f van kedves doktor úr Már a befejező munkálatokat végzik a szabadszállási stranu- ftirdő építésén. Ezt a községfejlesztcsből épülő létesítményt az É. -M. 5-ös számú Mélyépítő Vállalata 1959-ben kezdte el. Me­dencéje, amely 33,3 méter hosszú és 20 méter széles, úszóverse­nyek lebonyolítására is alkalmas lesz. A strandfürdő épitési költsége 2 900 000 forintba kerül. Augusztus 20-án, alkotmányunk születésének 11. és a tanácsok felállításának 10. évfordulóján adják át rendeltetésének, A napokban a ke­zembe akadt egy ame­rikai képeslap, amely­ről Einsenhower úr mosolyog az olvasókra abban a pillanatban, amikor kiszáll a repü­lőgépből. A képen az elnököt számos egyen­ruhás és civil úri em­ber veszi körül. A kép mellett egy rövid cikk is van Joe Brook alá­írással. Elvittem a képesla­pot egy barátomhoz, aki valamelyest bírja az angol nyelvet és megkértem, hogy a cik­ket fordítsa le. Kész­ségesen tett eleget ké­résemnek, s elmondta, hogy a cikk szerint a kép pontosan akkor készült, amikor az el­nök »«dicsőséges« távol­keleti útja során Szöul­ba érkezett. Mister Brook rendkívül fontos tényként említette, hogy az elnök megér- ■^•“zésekor kedvesen „(~fÄ a Lényeg” mosolygott, sötétszürke öltönyt, fekete félcipőt, fehér inget (alsónad­rágja színéről nem tett említést) és sima bor­dó nyakkendőt viselt. Kiragadta hát a leg­fontosabb körülményt, az eleganciát, ezzel is bizonyítva, hogy Eisen­hower igazi gentleman. A »-kellemes fogadta­tásról« és a tárgyalá­sokról az igazi lényeg­ről már csak egy-két rövid szóval telt emlí­tést derék Joe bará­tunk. Elgondolkoztam ho­gyan írná meg mister Brook helyettem a piaci helyzetjelentést, amelyet havonta két­szer kell feletteseim­hez továbbítanom. Kö­rülbelül így Hangzana: Piaci ellenőrzéseim során örömmel tapasz­taltam, hogy egyik leg­fontosabb élelmezési cikkünk a sárgadinnye megjelent a félegyházi piacon. A dolgozók va­lóságos attakot intéz­tek a tsz elárusító bó­déja ellen, hogy a nép­gazdaság szempontjá­ból is e rendkívüli je­lentőséggel biró éle­lemhez hozzájussanak. Nekem összekötteté­seim révén sikerült egy kiló húsz dekás dinnyé­hez hozzájutnom (még mondják, hogy nincs protekció) kilogram­monként 3,80 forintos árban és zsákmányo­mat boldogan vittem haza. Otthon nekies­tem és mint régi diny- nye-szakértő azonnal megállapítottam, hogy cukortartalma 12 szá­zalékkal magasabb, mint a hasonló dinnyé­ké volt a múlt év ha­sonló időszakában. Megszámoltam a ma« gokat is, melyek szá­ma 578 darab volt, hatvannal kevesebb» mint egy hasonló súlyú és minőségű sárga­dinnye magjainak sok évi átlaga. Piackutatásom során felfedeztem még egy egyénileg dolgozó pa­rasztot, aki egy másik létfontosságú élelme­zési cikket — nagy­szemű, halványlila é» élénksárga ringlót — hozott a piacra. Csak kevés mennyiség voll nála. Kérdésemre azon­ban elmondta, hogy e döntő jelentőségű áru­ból a dinnyéhez ha­sonlóan rövidesen na­gyobb felhozatal vár­ható. Volt még a piacon búza, rozs, árpa, sertés, csirke, tojás, tej, salá­ta, hagynia, stb. Hát igen. B’ő a lé­nyeg! Pálfi József I

Next

/
Thumbnails
Contents