Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-30 / 179. szám
w i960« július SO, — J1* «n'feffln A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISkUN MEGYEI LAPJA Szombat délután a munkásszálláson A Hírős Városra a szombat délutánt jellemző ünnepi hangulat borult. Az aluljáró felől lágy harmonikaszót sodort a szél. Elindulva a dal irányába az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat nagyvárosi színvonalú 4 emeletes épületévé szemben találom magam. 1\ , íelső emeletén munkásszállás van, s az egyik harmadik emeleti ablakból szűrődik ki a zene. Vajon kik tartózkodnak most ezen a nyári szombat délutánon a munkásszállás falai között. Frémer Nándi cs az „ezüstgitár“ Az erélyes portás bácsi negyedórás könyörgés után nagy nehezen megengedte, hogy meglátogassam a szállás hűséges lakóit. Dohogott az öreg, de végül még azt is elmondta, hogy a harmadik emeleten 104 ipari tanuló, felettük pedig 96 munkás lakik. A munkások azonban egytől egyig hazamentek, s a tanulók közül is csak azok maradtak itt, akik nagyon távol laknak. Ráadásul ilyenkor kimenő van, de azért találok fenn 4-5 fiatalt — vigasztalt meg végül már egy kissé barátság osabban. Néki vágtam a harmadik emeletnek. A tisztaságtól ragyogó folyosó egyik fehérajtós szobájában éppen az »Esemény- •napló“-ban lapozgatott Benda Gergely oktató, amikor benyitottam hozzá. Ö kalauzolt végig a tanulók szobájain, amelyek legtöbbje üres volt Végül benyitottunk abba a szobába, amelyből a zeneszó szűrődött ki. Bent első és másodéves tanulók állták körül Fré- ímer Nándit, aki harmonikáján éppen az »ezüstgitár«-t játszotta. Fárasztó a hazautazás ' Áhítattal hallgatták őt a köré sereglett fiúk Fekete Ferenc Petőfiszállásról, Hódos Imre Rémről, Parma Ferenc Győr- szentivánról, Szabó Károly Mezőhegyesről jött Kcskemétre szakmát tanulni. Elmondták, hogy havonként egy, esetleg két alkalommal mennek haza, mert az utazás nagyon fárasztó — no meg költséges is. De miért is futnának haza minduntalan, amikor itt — a mesemondók nyelvén szólva — minden kívánságuk teljesül. Van a munkásszálláson televízió, asztalitenisz, röplabda és futball- felszerelés. Hetenként egyszer közösen moziba mennek, s az étkezéssel is igen meg vannak elégedve. Legtöbbjük KISZ-tag. A KISZ-rendezvényeken sok érdekes dolgot tanulnak, s emellett természetesen szórakoznak is, Kimenőelvonás — jutalomüdülés Jó dolguk van a fiúknak, s ugyanakkor az életre nevelik őket. A vállalat vezetősége joggal elvárja tőlük, hogy jó magatartással hálálják meg a róluk való gondoskodást. Viselkedésüket rendszeresen elbírálja a vállalaton belül működő -Otthon«« tanács, melynek tagjai: Bányai Gyula tanoncfele- lős, Tábori László KISZ-titkár és a hat gyakorlati oktató. Aki rossz fát tesz a tűzre azt megbüntetik, mint a 8-as szoba öt parkettázó tanulóját akiknek éppen most telt le a kimenőelvonásuk. A jókat viszont megjutalmazzák. Nemrégen jött haza például Fekete Ferenc Párádról, Gál Menyhéi' Balatonfüredről. Jó munkájuk és magatartásuk jutalmául két hetet töltöttek az ország legszebb üdülőiben. Kellemesen telnek napjai! az otthonuktól távolra szakad fiúknak — a jövő építőipari szakmunkásainak. Ha olykor hazamennek örömmel jönne! vissza második otthonukba még ha esetleg sajnálnak is otthon hagyni -valakit« Tóth Gábor Gőzfürdő, vagy filmszínház? örülünk a nyárnak, a szép időnek és a napsütésnek, de az ezzel járó fullasztó fülledtség, amely a mozilátogatókat fogadja a kecskeméti Városi Moziban, az már több a kelleténél: enyhén szólva pokol, amelyben mindenki egyaránt szenved a szellőztetés hiánya miatt. Igaza van a mozilátogatóknak, miért nem szereli fel szellőztető berendezéssel a nézőteret a MO- KÉP? A jogos kérés teljesítése azonban nem egyedül a Moziüzemi Vállalaton múlik, Még az év elején megrendelték az ÉM Épületburkoló és Káiyhaépííő Vállalattól a hűtésre, fűtésre és szellőztetésre szolgáló klimati- záló berendezést. A kivitelező vállalat novemberre ütemezte be ennek elkészítését, a MO- KÉP többszöri sürgetésére azon- Felsőszentivánról, Szabó Sándor ban augusztus 1-re megígérték HAPKÖZBEN Augusztus 20-án avatják a berendezés üzembeállítását. Július utolsó napjait írjuk, d még a berendezést nem szállítói ták le, és a szakembereknek se hí rük, se hamvuk. Sanda gyanún egyre erőteljesebbé válik, liog a megígért határidőre nem lesz klimatizáló berendezés a Városi Moziban. Feltesszük a kérdést, most már az ÉM Épületburkoló és Kályhaépítő Vállalatnak is: mikor lesz a hűtő, fűtő és szellőztető berendezés felszerelve? (kohl) ■■■■■«■■■■■■■■■a•«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 v Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.: 15-29, 27-19 ■ U Az „én" helyett „mi A közösség nevelő erejének bizonyítására már nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági nagyüzemekben, a ter- melőszövetfcezetekben is lehet számos példát találni. A nemrég még egyénileg gazdálkodó, s ennék: velejárójaként csak a saját érdekeit szem előtt tartó parasztoknak a közösségi célok, munkálkodás követelményednek; megfelelően több-kevesebb idő alatt átformálódik az érzelem- és gondolatvilága, a magatartása is. Hogy ez a folyamat milyen gyorsan megy végbe, nem kás mértékben függ a közösséget irányító erők nagyságától, szervezettségétől. A megállapítás helyességét az ezer holdasról 4700 hold területűvé a tél végén megnövekedett kecskeméti Vörös Csillag Tsz-ben történt eseten is le lehet mérni. Egy tsz-gazdát emlegetnek (a neve nem fontos), aki még a télen, amikor a népnevelők járták azt a környéket, kijelentette, hogy nincs az az erő, amely őt a közös útra terelje. Sőt, azt is hangoztatta, hogy cédulát szegez annak a homlokára, aki elsőnek belép a tsz-be. A cédulára pedig ráírja: -Áruló«, — vagyis az illető cserben hagyta » a -maszek világot«. Fogadkozásának végrehajtására azonban nem került sor. Körülötte tömegével mozdultak meg társai, hagytak fel az egyéni gazdálkodással, — s mit tehetett mást: aláírta ö is a belépési nyilatkozatot. Tavaszig nem igen lehetett szavát hallani, s csak ö tudta, hogy — látva az erőfeszítéseket és eredményeket — napról napra magáénak érzi a közöst.- Amíg például azelőtt csak az izgatta, hogy az ő néhány hold földjét öntözze eső, most egyre jobban -drukkolt« azért, hogy mind a 4700 holdra kedvező legyen az időjárás. A munkák megkezdésékor aztán az egész termelőszövetkezet _ megtudhatta, hogy barátunk egyik legharcosabb emberévé fejlődött a közösnek. Egy másik új belépőnek nem igen fűlt a foga a szövetkezeti munkához, magyarán: minduntalan -meglógott« előle. A vezetőség már éppen a közgyűlés előtt akarta számon- kérni tőle mulasztásait, ám írásunk hőse megtette helyette. Igaz, a maga módján, de nem eredménytelenül. Elcsípte a határban a munkakerülőt, s kabátja hajtókájánál fogva megrázta, mint Krisztus a vargát. — A teremtésedet. Mi dolgozunk, te meg csak a zsákot akarod majd tartani. Térj észhez, mert megjárod velem — harsogta neki. «Velem«-et mondott, de -velünk«-öt értett. . így ért meg benne a közösségi tudat, s hogy mivé érik meg, nem nehéz elképzelni. T. 1. Két forint ötven a sárgadinnye a kecskeméti piacon A burgonyát 2,20—3 forint, a fejeskáposztát 1,80—2 forint, a kelkáposztát 3—3,50 forint, a karalábét 2 forint, a karfiolt 4 forint, a paradicsomot 2,50—3 forint, a zöldpaprikát 3—5 forint, az uborkát 1,50—5 forint és a zöldbabot 4—5 forint között adták pénteken a kecskeméti piacon. A sárgadinnyét 2,50 forint, az almát 1,50—4 forint, a körtét 2—4 forint, a meggyet 4—6 forint, a barackot 2,50—6 forint, a szilvát 1,50—3,50 forint és az őszibarackot 4—13 forint között mérték a termelők. A tejet 3 forintért, a tejfelt 20—25 forintért, a vajat 48—50 forintért, a tehéntúrót 12—15 forintért és a juhsajtot 26—32 forintért kínálták az árusok. — Azt kérdeztem tőle: hog^f van kedves doktor úr Már a befejező munkálatokat végzik a szabadszállási stranu- ftirdő építésén. Ezt a községfejlesztcsből épülő létesítményt az É. -M. 5-ös számú Mélyépítő Vállalata 1959-ben kezdte el. Medencéje, amely 33,3 méter hosszú és 20 méter széles, úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas lesz. A strandfürdő épitési költsége 2 900 000 forintba kerül. Augusztus 20-án, alkotmányunk születésének 11. és a tanácsok felállításának 10. évfordulóján adják át rendeltetésének, A napokban a kezembe akadt egy amerikai képeslap, amelyről Einsenhower úr mosolyog az olvasókra abban a pillanatban, amikor kiszáll a repülőgépből. A képen az elnököt számos egyenruhás és civil úri ember veszi körül. A kép mellett egy rövid cikk is van Joe Brook aláírással. Elvittem a képeslapot egy barátomhoz, aki valamelyest bírja az angol nyelvet és megkértem, hogy a cikket fordítsa le. Készségesen tett eleget kérésemnek, s elmondta, hogy a cikk szerint a kép pontosan akkor készült, amikor az elnök »«dicsőséges« távolkeleti útja során Szöulba érkezett. Mister Brook rendkívül fontos tényként említette, hogy az elnök megér- ■^•“zésekor kedvesen „(~fÄ a Lényeg” mosolygott, sötétszürke öltönyt, fekete félcipőt, fehér inget (alsónadrágja színéről nem tett említést) és sima bordó nyakkendőt viselt. Kiragadta hát a legfontosabb körülményt, az eleganciát, ezzel is bizonyítva, hogy Eisenhower igazi gentleman. A »-kellemes fogadtatásról« és a tárgyalásokról az igazi lényegről már csak egy-két rövid szóval telt említést derék Joe barátunk. Elgondolkoztam hogyan írná meg mister Brook helyettem a piaci helyzetjelentést, amelyet havonta kétszer kell feletteseimhez továbbítanom. Körülbelül így Hangzana: Piaci ellenőrzéseim során örömmel tapasztaltam, hogy egyik legfontosabb élelmezési cikkünk a sárgadinnye megjelent a félegyházi piacon. A dolgozók valóságos attakot intéztek a tsz elárusító bódéja ellen, hogy a népgazdaság szempontjából is e rendkívüli jelentőséggel biró élelemhez hozzájussanak. Nekem összeköttetéseim révén sikerült egy kiló húsz dekás dinnyéhez hozzájutnom (még mondják, hogy nincs protekció) kilogrammonként 3,80 forintos árban és zsákmányomat boldogan vittem haza. Otthon nekiestem és mint régi diny- nye-szakértő azonnal megállapítottam, hogy cukortartalma 12 százalékkal magasabb, mint a hasonló dinnyéké volt a múlt év hasonló időszakában. Megszámoltam a ma« gokat is, melyek száma 578 darab volt, hatvannal kevesebb» mint egy hasonló súlyú és minőségű sárgadinnye magjainak sok évi átlaga. Piackutatásom során felfedeztem még egy egyénileg dolgozó parasztot, aki egy másik létfontosságú élelmezési cikket — nagyszemű, halványlila é» élénksárga ringlót — hozott a piacra. Csak kevés mennyiség voll nála. Kérdésemre azonban elmondta, hogy e döntő jelentőségű áruból a dinnyéhez hasonlóan rövidesen nagyobb felhozatal várható. Volt még a piacon búza, rozs, árpa, sertés, csirke, tojás, tej, saláta, hagynia, stb. Hát igen. B’ő a lényeg! Pálfi József I