Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30 / 179. szám

I960. július 30, szómba! 3. oldal Eliizem szinten dolgozik a kisvasúti fűtöház A párt alapszervezet munkájáról és feladatairól tanácskozott a pártbizottság Az. MSZMP kecskeméti MÁV somóponti pártbizottsága a mi- ap tárgyalta meg a kisvasúti űtőház pártalapszervezetének :vékenységét. A jelentés készí- 5i: Lázár János, Bokor Henrik, •anis Mihály és Prágai József vtársak, a kisvasút minden ál- •másán és munkahelyén tanul- ányozták a kommunisták mun. íját. Írásos előterjesztésük és : azt követő vita részletesen emezte a párt gazdaságszerve- ’ tevékenységét és a tervfela- itok teljesítését. A termelési utatók vizsgálatából kitűnt, •gy a szolgálati és egyéb fel- atait a fütőház élüzem szin- i teljesíti. A pályafenntartási dolgozók között pedig gyümölcsöző munkaverseny folyik.- Ön téved... Nem akarok ;szökni... Egy kis szórako- •a nekem is szükségem van. Kisebb-nagyobb hiányossá­gokat Szánkon és Bugac-felső állomáson észleltek a szakmai feladatok ellátásában, azonkívül a tisztasággal kapcsolatban. Az ilyen mulasztások ellen a párt- szervezet állandó küzdelmet folytat. Több alkalommal párt­napot tartottak és különböző gyűléseken tárgyalták meg a tennivalókat, ugyanakkor tájé­koztatták a vasút személyzetét a párt politikájáról, az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Örömmel állapította meg a pártbizottság, hogy a kisvasúton dolgozó kommunisták számos helye.. jó kapcsolatot teremtettek a helyi, a községi, a tsz-párt- alapszervezetekkel és elősegítik azok munkáját. A Törökfái állomás1 vezetője Ko­vács János elvtárs, az el­múlt gazdasági évben a helvé- ciai pártszervezetben tanult. Tér. vek szerint ősszel az egyik tsz- ben lesz propagandista. A ja- kabszállási állomás vezetőjét, Györgyi János elvtársat is igen jól ismerik a helyi pártszerve­zet tagjai. Élénk társadalmi te­vékenységet fejt ki a község­ben. Szavai és tettei mindig azonosak. Szakmai feladatát példamutatóan végzi. Jó mun­kájáért nem olyan régen »Ki­váló . dolgozó« oklevelet kapott. A beszámoló és a vita erőtel­jesen tükrözte, hogy lelőtt újra felgördül a függöny Nyári munkák a színházban tái'ban az Othelló jelmez, tiroli öltönyök, frakkok és a többi 6—700 ezer forintot érő ruhák az időjárás és az egerek rongá­lásának vannak kitéve, nem is beszélve arról, hogy mi történ­ne az elavult, korszerűtlen helyiségben egy véletlen tűz esetén. Ugyanez a helyzet a világosítótárral kapcsolatban. A tűzoltóparancsnokság jogosan kifogásolja — sőt nem egy esetben nem akarta megenged­ni az előadás kezdését, mert a világító anyagokat szabálytala­nul, a nézőtéri felső páholyban, a színpadi hídon — tárolják. Sürgősen segíteni kell illeté­keseinknek a színházi raktár­kérdés megoldásában. A társa­dalmi tulajdon védelme meg­követeli ezt, s módot kell arra találni, hogy a színház mellett felépülő új irodaházban — a színház néhány helyiséget kap­jon' (márkus) az üzemi pártszervezet igen nagy figyelmet fordít a szak- szervezet életére. A kommunisták pártmegbiza- tásnak tekintik a szakszervezet­ben viselt tisztségüket és párt­szerű eszközökkel, a szakszer­vezeti tagság meggyőzésével juttatják érvényre a pártveze­tést. Érdeme volt a pártbizottsági ülés beszámolójának és az azt követő vitának, hogy a pártszervezet politikai fel­adatait a szolgálati tenniva­lók ellátásával szoros össze­függésben vizsgálta. Foglalkozott az értekezlet a szocialista brigád cím elnyeré­séért folyó mozgalom helyzeté­vel, eredményeivel és tenniva­lóival is. Ezzel kapcsolatban a kommunista példamutatást és a felvilágosító szó fontosságát hangsúlyozták. Gyenge oldala volt viszont a tanácskozásnak, hogy a párt­munka tartalmi kérdéseit nem elemezte elég behatóan. Nem tettek említést a kü­lönböző párthatározatok vég­rehajtásáról, a politikai ne­velőmunka hatékonyságáról, a párt tömegkapcsolatának alakulásáról. Ugyanez érvényes az agitáció- ra is. Bár többször hivatkoztak annak fontosságára, mondani­valójáról azonban nem beszél­tek. A pártmunka tartalmi kér­désének alaposabb szemügyre vétele további segítséget nyúj­tott volna a kétfrontos harc­hoz, a párt politikájának még sikeresebb helyi alkalmazásá­hoz. Ezeket a gyengeségeket leszá­mítva, a pártbizottság útmuta­tásait, tanácsait nemcsak a kis­vasúton dolgozó kommunisták, hanem a többi vasutas párt- alapszervezetek is jól hasznosít­hatják. Nagy József löánncn jnfa'Uiun Bogdán János, a Bács-Kis- kun megyei Élelmiszer-Kis­kereskedelmi Vállalat dolgo­zója az idén hármas jubileu­mot ünnepel. Most tölti be 75. életévét, melyből 40 esztendőt dolgozott kiskereskedelmi szak­mában és július 31-én ünnepli házasságának 50. évfordulóját. Felesége — akivel egy hét múl­va a Kecskeméti Városi Tanács eskető termében ismét az anya­könyvvezető elé áll — most tölti 68. életévét. mm Önkiszolgáló szarkák Az első önkiszolgáló boltok létesítésekor szívós, meggyőző munkára volt szükség a leltár­hiánytól való indokolatlan féle­lem leküzdésére e boltok dolgo­zói körében. Sokan azt mond­ták: az áru nincs »biztonság­ban« a vevőktől. Azt mondták, hogy bármennyire is tökéletes az ellenőrzés, mégsem lehet, hogy állandóan és minden ve­vőre kiterjedjen. Sorolhatnánk még több hasonló indokot is, de felesleges, mert egyik sem helytálló. Az önkiszolgálás lé­nyegéből következik ugyanis, hogy az árut akkor helyezzük el megfelelően, ha a vevők minden kötöttség nélkül el tud­jak azt a helyéiül venni, a ve­vők tüzetesebb ellenőrzése pe­dig meg nem oldható, sőt nem is szükséges! Ez a módszer a bizalmatlanság légkörét terem­tené meg a vevő és az eladó között, amit joggal kifogásol­hatna bárki. Az új kereskedelmi formák­nak a kereskedelem színvona­lának emelésén, a lakosság vá­sárlásainak gyorsabbá tételén kívül a kereskedelmi dolgozók munkájának könnyítése a cél­juk. Ebben találkozik az eladó és vásárló érdeke egymással. Hogyan is beszélhetnénk hát bizalmatlanságról, rossz lég­körről, a boltokban? E sorok megírására a fenti tapasztalatok, de főleg a szór­ványosan előforduló néhány eset késztetett, ami — ha nem látnánk csekély számukat — arra engedne következtetni, hogy azoknak van igazuk, akik »félnék« a vevőtől. Melyek ezek az esetek? Pár soros hír például a saj­tóban, mely így hangzik: »Sza­bó Imréné Sárhalom 139. sz. alatti lakos az önkiszolgáló boltból fizetés nélkül el akart vinni két doboz Kossuth ciga­rettát és két csomag szemes­borsot.« Ennyi- a hír lényege, de nem ennyi annak következ­ménye, még ha különös veszé­lyessége a társadalomra nézve nem is áll fenn az ügynek cse­kély, 16 forintos volta miatt. Előfordult már ilyen eset Duna- vecsén, Solton, Vaskúton’, sőt Tiszakécskén más alkalmak­kor is. Jellemzők ezek az esetek? —» Szerencsére, nem! E jelenségek azonban ártanak az emberek egymáshoz való vi­szonyának és a napjainkban oly sokat emlegetett bizalom­nak. Ártanak a bolt dolgozói becsületének, a mind jellem­zőbbé váló kölcsönös megbecsü­lésnek. Az idézett hír ezzel fejező­dik be: „... a bűnügyi eljárás megindult ellene.« Bűnüldöző szerveink minden bizonnyal tisztában vannak ez esetek je­lentőségével és a büntetések kiszabásánál — az okozott kár csekély volta ellenére is —1 olyan hatású ítéletet hoznak, amelyekkel e káros jelensége­ket teljes egészében megszün­tethetjük és a bizalmat min­den önkiszolgáló bolt vásárlói-, val szemben megteremhetjük. Művészi munka A pekingi elefántcsont fara­gók új alkotással lepték meg a közönséget. Egyetlen hatalmas elefántcsont agyarból kifarag­ták egy népi kommuna életének minden fontosabb epizódját. Az új művészi alkotást kiállították). Pekingben. CSÍNOM PALKÓ SZEQEDEN Ötíától Bükkből. ott voltam két hétig az úttörő-tá­borban. A maisai is­kolából 32 paj íásom- mal táboroztunk Ga- radnán. Alföldi gye­rek vagyok, itt lakunk Ötfa tanyavilágában, felejthetetlen élményt jelent nekem, hogy már én is láthattam az eddig csak térképről ismert hegyeket. Gyuri mielőtt el­indult volna »világjáró kőrútjára«, a faiuja- beli felnőttektől gyak­ran érdeklődött, vajon milyen is az a hegy­vidék? Hiába várta a kielégítő választ, az idős parasztok nem igen láttak hegyvidé­ket. Kiderült, hogy édesapja cimborái még Kecskemétre is nagy­ritkán utaztak. És — íme — Gyuri, a ter- melőízüv vliíczeti gazda a Blikkig fia, már 12 éves korá­ban a Bükkben ütötte fel a »tanyáját«. Garadna volt a köz­ponti »hadiszállás«. In­nen indultak a kör­nyék tanulmányozásá­ra. Megtekintették a Hermann Ottó mene­dékházat, s ellátogat­tak a Lenin Kohászati Művekbe is. A gyer­mek szeme felcsillant, amikor mesélte. — Éppen akkor csa­polták a vasat. A bőr- kötényes munkások hatalmas öntőkana­lakkal öntötték a for­mákba. Szikrázott, iz- zott, sustorgott a forró vas. Olyan nagy volt a hőség, hogy bizony még rólunk is lekiván- kozott. a kiskabát. Kedves élményeiről hosszú levelekben szá­molt be szüleinek. A girbe-görbe sorokból # kitűnt, hogy a kisfiú lelkében kitörölhetet­lenül él az első tá­borozás sok sok szép emléke. Épp hogy befejezte »íródeáki« kötelességé­nek ismertetését, las­sított a vicinális. Gyu­ri kíváncsian nézett ki az ablakon. Megszorí­totta a karomat, s az ablakhoz húzott. — ötfa következik — suttogta. — Tetszik látni azt a két kis­lányt? — mutatott az állomás irányába. — Ott... ott, a fűzfa ár­nyékában ... Azok az én kistestvérkéim. Vállára kapta hűsé­ges barátját, kedves hátizsákját. Barátsá­gosan köszönt, s le­szállt. Én meg a távozó vonat ablakából néz­tem, amint összeölel­kezve elindultak a napsugaras dűlőúton. Bieliczky Sándor •; A kiskunmajsai ál- \ lomáson szállt fel a í vonatra. Öblös háti- ! zsákot cipelt a vállán, i műanyagból készült | kulacs lógott rajta. A 5 fülkében végigkémlelt, l nyilván helyet kere- ? sett. < Velem szemben ült ; le. »Csomagját« maga ; elé dédelgette, mélyet sóhajtott, s kitekintett í az ablakon. Ismerős- 1 nek, talán már meg­< szokottnak tűnhetett 5 szemében a majsai táj. | Beszédbe élegyed- > tünk. Udvariasan be- \ mutatkozott. c — Kékesi Szabó I György vagyok — s j keze tszorítottunk. Út- í törő nyakkendőjét ar- S cához simította a vo- 5 nat ablakán besurranó | nyári szél. Tágranyílt ‘ nagy kék szeme el- í árulta, hogy rendezgeti j feszengő gondolatait. [ Majd megszólalt. Most érkeztem a résén ásít a nézőtér. A le- ztett vasfüggöny sem engedi hangokat, pedig a színpa- raktárakban második sze- kezdődött: felkészülés az új lázi évadra. őst érkezett haza a színház iaki gárdája Bajáról. Kellé- díszletek sokasága újra a szokott helyére került az színház falai között. Ez ban csak a látszat, mert ninden javításra vár — mi­újra felgördül a függöny. 'élmillió forintot ink a nyári javításokra — ija Nagy János üzemi ,ató. Üj székeket akartunk yezni a nézőtéren, azonban sak jövőre tudjuk megvaló- i, mert sajnos nem talál- kivitelezőt. így ezen a nyá- i legszükségesebbeket hoz- rendbe. Sürgős javításra íz épület tető és párkány- •észe és belül is van bőven mi való. n tétlenkednek a nyáron a ' >sítók sem. Tavaly kapta: nház a modem, 300 ezer értékű világító berende-: s ezt most tovább kor- ■ ütik. Megrendeltek hat; eljesítményű fényszórót, s ; ifogástalan lesz a színpadi tás. Felújították a világi- z előcsarnokban: itt majd- !0 ezer forint értékű üveg- okát helyeztek el, köztük lángú nagy Mária Terézia •t, a folyosókon pedig 4000 értékű 10 darab modem r szórja majd az előadá- zünetében a fényt. Nap- öveket szereltek a szín­folyosókra, az öltözők mezeiére és az irodákba. Vujovics György fővilá- mondja, a szezon kezde- »ljesén felújítják a vész- ást is. bőven munka és van panasz is. ezreket érő kellékeket , színház s közülük csak a száma 4000—5000 darab-; ető. A kellékeket raktár; ban zsúfolt helyen kény-! : tartani. ] i±ir utca 17. számú rak-' — Asszonyom, gratulálok! A kocsija ugyan igen apró dara­bokra (őrt. de a ids tükre ép maradt. a szegedi szabadtéri játékokat. Farkas Ferenc daljátékát, a Csínom Palkót láthatta a szer- 'iö vezénylésével a megnyitó kö, zönsége. A bemutató hatalmas isikert aratott, a hűvös, bár csil-i jlagos égboltot mutató esiében > zsúfolt nézőtér tapsolta végig a ; daljáték derűs jeleneteit. í A főszerepeket Sárdy János, > Házy Erzsébet, Domahidy László [és Lesóczky Zsuzsa játszott».. S Képünk a Csínom Palkó első ! felvonásának egyik jelenetét [mutatja be. A kedvezőtlen időjárás miatt egy nap késéssel nyitották meg

Next

/
Thumbnails
Contents