Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-03 / 156. szám
4. oldal 1960. július 9, vasftrnap A kuitíUa se-tetytyen Ünnep a szomszédban Üzemeink az igazgatói alappal saját belátásaik szerint gazdálkodhatnak. Ehhez szuverén joguk van, csak az a kérdés, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeget vajon a dolgozók igényeinek megfelelően használják-e fel? Ügyelnek-e az arányokra? Ezt kutattuk, ez a kérdés lebegett előttünk, amikor kőrútunk során ellátogattunk a Kecskeméti Konzervgyár I-es számú telepére. Statisztikák és jegyzőkönyvek sorát vizsgáltuk végig, de már néhány adat is elég volt arra, hogy ezek alapján vitába szálljunk a gyár régebbi vezetéséből származó, a jövőben nem megengedhető hibákkal. Az 1958—59-es esztendőben 454 ezer forint volt az igazgatói alap. Nagy összeg! Mégis úgy alakult a helyzet, hogy a sportkörök támogatására 96 ezer, kulturális célokra pedig csak 14 ezer forint jutott. (A fennmaradó összeget a dolgozók jutalmazására és más egyéb kiadásokra fordították.) Nem tagadjuk, sokalljuk a sporttámogatást és — (érdemes lenne megállapítani, indokolt volt-e ilyen hatalmas összeget sportra költeni, az is kérdés, Vajon mennyi jutott ebből a gyári tömegsport fejlesztésére?) nevetségesen kevés a kulturális célokra fordított összeg. A gyár jelen vezetői, okulva az elmúlt évek ilyen irányú hibáiból, az 1960—61-es esztendő Igazgatói alapja leihasználásának tervezését már sokkal reálisabban állították össze, Az igazgatói alap (750 ezer forint) jóval magasabb a tavalyinál. Ennek 50 százalékát a dolgozók jutalmazására, a fennmaradó 375 ezef forint 25 százalékát a sportkörök támogatására, a többit pedig kulturális célokra és egyéb szociális célokra fordítják. Ezt a tervezetet az üzemi tanácsülés is jóváhagyta. A jövőben egyre fokozottabban kell ügyelni a tervezés igazságos arányaira, hiszen nem feledhetjük el, hogy az állam, a pép pénzéről Van szó, Miért csökkent a tanulók száma? Az 1959—60-as tanévben 138- an jelentkeztek a gyárból az általános iskola felsőbb osztályainak elvégzésére. A beiratkozott hallgatók közül év végén azonban csak 63-an vizsgáztak. Több mint 50 százalék a tanév közben kimaradottak aránya. Mi az oka e nagyarányú létszámcsökkenésnek? A szakszervezeti bizottság erről így vélekedik: sok olyan munkás kérte felvételét a dolgozók esti iskolájába, akik szerződéses viszonyban állnak az üzemmel. Amikor lejárt a szerződésük, egyszerűen kimaradtak az iskolából. Az érv elfogadható? Talán! De az is kétségtelen, hogy már a felvételi kérelmek tanulmányozásakor figyelembe kellett volna venni a szerződéses munkásokat, akik csak ideig-óráig dolgoznak a gyárban, tehát még jóformán fel sem melegednek, máris tovább állnak. A tanulásba főleg az üzemi törzsgárda műveltségben elSzerencsés és sikeres művészi találkozásból született meg ez az új francia film, hiszen a kitűnő szereplőgárda, a francia fiiművészet három legnagyobbja: Jean Gabin, Pierre Brasseur és Bemard Blier köré csoportosul. A történet azoknak a nagy családoknak egyikéről szól, amelyben a pénz hatalmassága szövetkezett a történelem hatalmasságaival. A család feje Noel Schoudler milliárdos, a Becsületrend birtokosa, körülötte látjuk a többieket, akiket a származás és a vagyon magas pozíciókba emelt. Látjuk, hogy ezekben a körökben kíméletlen törvények uralkodnak, amelyek sokszor tragédiákhoz vezetnek. Az idősebb és a fiatalabb generáció, a régihez való ragaszkodás és a modern elgondolások, valamint az irigységből táplált személyes ellentétek harca áldozatot követel. De bármennyire is megrázta Noel Schoudlert fia halála, nem adhatja meg magát a bánatmaradott tagjait kellett volna elsősorban bevonni. Ezek a munkások szinte családtagként szerepelnek a gyárban, köny- nyebben ellenőrizhető^ ser- kenthetők a tanulásra. Kertelés nélkül meg kell mondanunk — az elmúlasztott felvilágosító, nevelő munka bosszulta meg magát! E néhány szembetűnő példát azért említettük, hogy megyénk valamennyi üzeme okuljon belőle. Olyan dolgokról is számot kell adnunk, amikről eddig keveset, vagy egyáltalán nem beszéltünk. Be kell látni végre, hogy a kulturális nevelés eszközeinek semmibe ve- vése, fel nem ismerése — kihat a termelésre is, nem közvetlen, de közvetett formában. Egy ilyen nagy üzemben .mint a Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár már régen ki kellett volna alakulnia a kulturális nevelőmunka módszereinek. Ez nem késlekedhet sokáig. Bieliczky Sándor nak, harcolnia kell. hiszen a vagyon törvénye: farkastörvény. A filmben úgy vonulnak el előttünk a »Nagy család« tagjai, mintha egy családi arckép- csarnok portréit látnánk magunk előtt. Lenyűgöző egyénijavítják a szegedi Dóm tér egyik ékességét, a híres zenélő órát, amely hosszú idő óta nem működik. Az ország egyetlen bábos ha- rangjátéíkát most át is alakítják. A Pesterzsébeti öragyár szakemberei fáradságos munkával a helyszínen korszerűsítik és automatizálják az érdekes szerkezetet. A Dóm tér ünnepi köntösben, megnagyobbított színpaddal várja a látogatókat, melyek ezrével özönlenek, — csak úgy mint az elmúlt esztendőben — a szegedi szabadtéri játékokra. A nézőtér ma 7100 ülőhelyet tartalmaz, a színpadtér 700 négyzetméterre növekedett és a legkorszerűbb hangosító berendezések felszerelésére kerül sor. A hangkésleltető berendezéssel felszerelt hatalmas apparátus a nézőtér bármelyik sarkában illúziót keltő, jól érthető előadást nyújt — mondják a Játékok rendezői. Kecskeméten és a megye más városaiban, és községeiben is ségével, kimagaslik közülük Noel Schoudler, akit Jean Gabin formál feledhetetlenné. Ugyancsak remek alakítást nyújt a másik két nagyhírű francia művész: Bernard Blier és Pierre Brasseur. megkezdődött a szabadtéri játékokra az előzetes jegyigénylések szervezése. A július 23- tól augusztus 21-ig tartó szabadtéri játékokon négy különböző műsor szerepel. Július 23-án Erkel Hunyadi László című operájával nyitják az előadássorozatot. A főszerepeket az Operaház legjobbjai, köztük Simándi József, Fodor János, Orosz Júlia, Takács Paula játssza majd. Az idén Madách halhatatlan remekműve »Az ember tragédiája« is szerepel a Játékok programján, Major Tamás, Bessenyei Ferenc, Bás- thy Lajos és Lukács Margit felléptével. Ismét ellátogat hazánkba a moszkvai Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics—Dancsenkoról elnevezett operett- és balettszínház száz tagú balett együttese. Jeanne d’Arc (Szent Johanna) című balettjüket mutatják be ez alkalommal. A könnyűműfajt Farkas Ferenc daljátéka, a Csínom Palkó képviseli, melyben legjobb prózai és operett színészeink mutatkoznak be. Az ország minden részéből, így megyénkből is 50 százalékos utazási kedvezménnyel lehet megközelíteni Szegedet, sőt külön autóbusz és repülőjáratokat is bevezetnek. Más látványosságok is várják a nézőközönséget Szegeden a szabadtéri játékok ideje alatt. Jóval nagyobb szabású rendezésben nyitják meg a hagyományos szegedi ipari vásárt és mezőgazdasági kiállítást is, mely egyre inkább hazánk déli része iparának és mezőgazdaságának bemutatójává válik. Megyénkben is igen nagy az érdeklődés a szabadtéri játékok iránt. Nemcsak városainkról, hanem jó néhány községünkről is tudjuk, hogy külön autóbuszokon szállítják majd a játékokra megyénk dolgozóit. A bácsalmási járásban például több autóbuszra való érdeklődő jelentette be már eddig is részvételi igényét. Antalfy Ittvánt Megjött... Megjött a nyár, úgy Jött, nagy . csendben, mint hajnaltájt könny cseppnyi harmat. A könnyű ág alatt a földek tfcrnlna-lg. n máj* ai!n| altaimtlc. acacmj LdüüüuC U 1 FILME A NAQY CSALÁDOK Arhipov nemsokára odavezette a többi gyalogost. Mindegyik magával cipelt két-három puskát, egy-egy lapos kenyérzsákot. S lam, most megint egymás mellett harcolnak. Azok közül, akikkel együtt vonultak visz- sza, bizonyára nem sokan maradtak életben. Mindenesetre az ütegnél nemigen akadt olyan ember, aki — mint Belicsenko és Arhipov — már az első hónapokban harcolva vonult vissza a határtól, aztán elszakadva csapattestétől, lőszer nélkül, kenyér nélkül haladt a német invázió nyomán, csak a hit és a gyűlölet tartotta benne a lelket. Amikor visszatekintettek a múltba, úgy érezték, hogy ők itt a legöregebbek. Nem korban, hanem emlékekben, tapasztalatokban. A katonák, akik körülvették őket, később kezdték a háborút, némelyikük már itt, a határon tűi. A németeknél most megszólalt egy ágyú, hallatszott a lövedék sivítása. A katonák füleltek. Be- liesenko látta, hogy senki sem hagyja abba a munkáját. A katona, aki löszeres ládát cipelt a hátán, tovább ment. csak a fejét fordította a hang irányába. A másik katona kezében, aki egy beomlott árkot ásott ki, röpke pillanatra megállt a lapát, aztán kidobta a földet a mellvédre. Még harcok álltak előttük, s nem izgultak feleslegesen. Viselkedésükből érződött a megszokás és a tapasztalat, pedig néhányan közülük csak a határon túl érték utol a frontot. Azok a tapasztalatok, amelyeket mások negyvenegyben életük árán szereztek, átszállt rájuk; ők azt fejezték be, amit mások megkezdték. Éjszaka Belicsenko ismét megváltoztatta a tüzelőállások helyét. A régieket már belőtték. De az új helyre is állandóan jöttek hozzá az emberek,, akik magányosan egyre nehezebben tudták tartani magukat. Újra és újra hús nőtt a csontra. XI. FEJEZET ÉJSZAKA A VAROS PEREMÉN Leontyev és Gorósko abban a pillanatban ért az üteghez, amikor a német tüzérségi előkészítés befejeződött. A por leülepedett. a füst szétoszlott, de még nem ült le a tartós idegfeszültség után fellépő izgalom. A lö- veg mellett egy katona állt, hevesen gesztikulált, a nyakát rángatta, s zavart, de mégis vidám arccal beszélt, néha meg valósággal kiabált. — Belementjük az ételbe a kanalat, a szánkhoz akarjuk vinni, amikor nyakunkon a lövedék. De honnan a fenéből jött, még csak nem is hallotta senki. — A neked szánt lövedéket sohase hallod — bizonygatta a lövegparancsnok olyan elégedetten, mintha a legkellemesebb dologról folyna a beszélgetés. — A másnak szánt lövedéket már messziről hallani, de az, amelyik melletted fog becsapódni, hangtalanul repül. Igen, igen — bólogatott a katona, oda sem hallgatva. — Gondoltuk, megebédelünk. Mondom, éppen belementettem a kanalat, amikor nagyot villant. Ügy a falhoz csapott, hogy szikrázott a szemem. GuszeV meg csak nyög: »Jaj, jaj!« Odarohantam hozzá, de már kikészült. Kravcsuk meg se mukkant. Én középütt álltam. .. És ismét, ki tudja hányadszor, megtapogatta és végigsimította a köpenyét, amelyet összeszabdaltak a szilánkok, s nem azon csodálkozott, hogy két társát megölte a robbanás, hanem azon, hogy ő, hogyan, hogyan nem, életben maradt. Megsebesült. Ezért kiabált és rángatta a nyakát Ezt valamennyien látták, csak még ő nem vette észre izgalmában. A lövészárok másik végén Arhipov térdelt; sebesültet kötözött be, egy fiatal legénykét, aki rémülten, kerekre tágult szemmel nézte, és nyögött, nem annyira a fájdalomtól, mint inkább félelmében, hogy ez bármely pillanatban bekövetkezhet. Arhipov tudta ezt és úgy beszélt vele, mint egy gyerekkel: — Olyan katona nincs is a világon, aki még nem sebesült meg.^ A gyalogosba annyiszor csapódnak szilánkok meg golyók, hogy a végén már lepattannak róla. Végzett a kötözéssel, megcsomózta és munkájával elégedetten csak ennyit mondott: — Készen is van. Viseld egészséggel! Ahol a csont összeforr, még erősebb lesz. Nem messze tőlük Orlov szakaszvezető, a szépfiú, aki attól az ütegtől jött hozzájuk, amelyet a tankok az elmúlt napon megsemmisítettek, hátát lustán a lövészárok mellvédjének vetve, a gitárját hangolta. Ekkor váratlanul akna sivítására figyeltek fel. A lövegárokban gyors mozgás támadt, majd megszűnt. Mielőtt az akna robbant vnlna. az utolsó, jól kiszámított pillanatban -— nem előbb és nem később — Arhipov lehajolt s elfedte a sebesültet. (Folytatjuk..) Hajnalban Jött, amikor épttn Indultak szét a traktorok. Csak épp rezdttlt a levél a fákon. * aa úton már léptek kopogtak. A traktoros felállt á gépén, úgy nézett síét, bogy Jobban lásson, s árnyéka, mint egy érlásé nyúlt át a végtelen határon,«« Női egyenjogúság Brazíliában Férjes asszonyok Brazíliában nem írhatnak alá semmilyen szerződést, és hivatást is csak a férj beleegyezésével választhatnak. Ha a házasság válságba kerül, teljesen a férjtől függ, hogy az asszonyt visszaküldi-e szüleihez, vagy maradásra kényszeríti. Annak ellenére, hogy Brazíliában az asszonyoknak van választójoga és a választók 52 százaléka nő, az említett törvények még mindig érvényben vannak. @Jiieayó/xan iSriáit... Az év legarcátlanabb lópásá- nak minősítették az Egyesült Államokban egy chicagói zsebmetsző eljárását, akit a bíróság 100 dollár letétbe helyezésé ellenében szabadlábra helyezett, a zsebmetsző ugyanis a tárgyalás folyamán a bíró zsebéből lopta vissza azt a 100 dollárt, amelyet szabadlábra helyezéséért letétbe íizétett.
