Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KISKUN MEoVeI ................ A.________________ LA PJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XV. ÉVFOLYAM. 174. SZÁM 1960. JÚLIUS 24. VASARNAP ífc'.KKS*^ Ära 60 fillér ASg ELSŐ HF JSlTS V EREDMÉNYE S 20 millió forinttal több értékű árut vásároltak fel megyénkben, mint a műit év hasonló időszakában NEMRÉG összesítették az Élelmezésügyi Minisztérium me­gyei kirendeltségénél az első félév vásárlási eredményeit. Er­ről Magony Imre elvtárs, a kirendeltség vezetője a követ­kező tájékoztatást adta: — Megyénk első félévi fel- vásárlási előirányzatát 100,7 százalékra teljesítette. Ezen be­lül a borfelvásárlást 137, a zöld­ség-, gyümölcs- és a burgonya felvásárlást pedig 106,6 száza­lékra. Nem haladt ilyen jól a termény, az állat és az állati termékek átvétele. Részletesebben elemezve ér­demes megemlíteni, hogy a bor­felvásárlás első negyedévi ter­vét kétszeresére teljesítettük és nagyon jó eredményt értünk el a zöldség, különösen a zöld­borsó, retek és a káposzta fel­vásárlásában. Meggyből 100 va­gonnal többet vásároltunk, mint az előirányzat. A SERTÉSFELVÁSÁRLÁS­SAL kissé lemaradtunk a terv­hez viszonyítva, 2,7 százalék­kal. Hasonlóképpen a tojás és a baromfi felvásárlási előirány­zatot sem tudtuk teljesíteni. Ebben a spekulánsok is hátrál­tattak bennünket. Meg kell je­gyezni, hogy a spekulánsok az árakat is felhajtották egyes helyeken. Mindettől függetlenül 1960 A tarlóvetés több jószágot, húst, tejet jelent JHin.te.gg 200 mázta rdoidtengészidefíL kukaricaoetámag álL még. rendelkezétére a ttz-eknek Az utóbbi napok esőzései bő­séges csapadékot juttattak a talajba. A Kecskeméti Agro­meteorológiai Obszervatórium munkatársai átlagosan 10,6 mil­liméter csapadékot mértek. A kiadós esőzés lényegesen nö­velte a szántóföldek víztartal­mát, hiszen átlagosan 1 méter­re ki volt már száradva a ta­laj. Legtöbb csapadék Kecske­mét és Kiskunfélegyháza kör­nyékén esett, rendkívül jóté­konyan hatott a kapásokra, de a szőlőre és a gyümölcsre is. Ezzel kapcsolatban Bene And­rás, a megyei tanács főagrwnó- musa a következőket hangoz­tatta: — Az eső már nagyon kellett a tarlóvetések érdekében is. Eddig ez lassan haladt, főként a száraz talaj miatt Megyénk­ben 18100 katasztrálls holdon vetettek a tarlóba főként siló- kukoricát Az említett terület mintegy fele termelőszövetke­zeti vetés. A tarlóvetések azonnali el­végzését több dolog indokolja. Az aratás lényegében befeje­ződött A lucerna második ka­szálása a szárazság miatt nem adott annyi takarmányt mint amennyit vártunk. A májusi másodvetések szerint több ter­melőszövetkezetünkben szüksé­ges a tarlóvetés, hogy ne le­gyen takanmányhiány. Mindez együtt sürgeti e fontos munka élvégzését Még mintegy 200 mázsa rövid tenyésztésű kuko­ricavetőmag áll rendelkezésére ez állami raktárakban a ter­melőszövetkezeteknek. Közös gazdaságaink érdeke, hogy él­jenek a lehetőséggel. Ugyanak­kor nem szabad megfeledkezni Takarékos brigádok A Tiszakécskei Permetező­gépgyárban a vetélkedő brigá­dok között jelentős célkitűzés aí, -anyaggal való takarékosko­dás, ' A legfrissebb értékelés szerint június hónapban a Ku- tasi és a Zvekán brigád ért el kiváló eredményt. Mintegy 4-5 ezer forint értékű anyagot ta­karítottak meg az általuk el­készített gyártmányoknál. a májusi másodvetések, vala­mint a már kikelt tarlóvetések növényápolásáról sem, hiszen az esőzések után a gyom is erősen fejlődik —, hangoztatta a megyei főagronómus. első félévi felvásárlási volume­ne 4,7 százalékkal haladta meg az elmúlt év hasonló időszaká­nak felvásárlási mennyiségét. Annak ellenére hogy — mint már említettem — az állati termékekből kevesebbet vásá­roltunk fel, mint az előirány­zat, mégis sertésből, szarvas- marhából és tejből túlhaladtuk 1959 első félévének felvásárlá­simennyiségét. Egyszóval majd­nem 20 millió forinttal több ér­tékű árut vettünk át a terme­lőktől az idei első félévben, mint tavaly hasonló időszak­ban. Érdemes megjegyezni, hogy a termelőszövetkezetek mind több áruval jelennek meg. MEGTÖRTÉNTEK az előké­születek a második félév fel- vásárlási előirányzatának telje­sítésére is. Többek között 224 ezer hektoliter bor, 516 vagon kenyérgabona, 537 vagon takar­mánygabona, 392 vagon napra­forgó átvételére kötöttek szer­ződést vállalataink. A második félévben sokkal nagyobb meny- nyiségű árut kívánunk felvá­sárolni, mint az előzőben — hangoztatta végezetül Magony Imre. Készülnek a permetlétartályok 1 '■ ''fa ' * s * Kecskeméten a Finommechanikai Vállalat bádogos és lakatos részlege a javító, szolgáltató tevékenység mellett épületfelsze­relési cikkeket, vízlevezető csatornákat gyárt és negyedévenként 500 darab permeüétartály készül az üzemben. Képünkön: mun­kában a bádogosok. Kecskeméten valamennyi cséplőgép dolgozik — állapították meg a városi tanács vb-ülésén A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a július 29-i tanácsülés elé kerülő beszámolót hallgatta meg Fehér Sándor pénzügyi ősz­ELNÖK A PELYVAKAZALNÁL A sík pusztán a hőség­től délibábot játszó levegőben messze látszik az elevátor szal­manyalábokat potyogtató szé­les szárnya. Csépelnek a lajos- mizsei Vörös Csillag Tsz-ben. Az iroda ajtaja zárva mered a látogatóra. Bozontos, szürke kutya, őrzi a küszöböt, s mintha idomítva lenne: farkcsóválva in­dul el az asztagok felé, s hátra- hátra lesve biztatja az idegent, hogy kövesse, mert aki csak élő ember, az most itt mind á szérűn tartózkodik. Ott bizony, a szövetkezet ap- raja-nagyja. A gyerekek illő távolságból csodálják a gépet, vagy a teli zsákkupacok körül fogócskát játszanak. Izmos fia­talember köti és cipeli a csép­lőgép elejéről ezeket a zsáko­kat: Csókás Sándor, a szövet­kezet agronómusa. Nem aka­rom zavarni, ezért az elnök után érdeklődöm. — Az is itt van — nevet az agronómus —, ő a pelyvakaza- los! No, így már érthető: miért jutott el a hír Kecskemétre is, hogy ebben a szövetkezetben igen jól halad a cséplés! Nem csoda: a szövetkezeti tagokból összeverbuvált cséplőcsapatban még az elnök és az agronómus is felelős munkát vállalt. — Kevesen vagyunk, hát min­denkinek jut tennivalója — mondja Deák Ferenc elnök. — Csépelnek a jószággondozók is, a törekhordást meg a család­tagok vállalták — mutat pár sürgő-forgó fiatalra. — Mikor kezdtek és mikorra végeznek? — E hónap 9-én befejeztük az aratást és 12-én megkezdtük a cséplést. Asztagot alig rak­tunk, nyomban a tarlóról hord­juk fogatokkal gépbe a gabo­nát. Ügy gondoltuk, így keve­sebb szem szóródik el és az asztagolásra sem kell a munka­egységet vesztegetni. Pár nap alatt készen is leszünk, mert szépen hajtjuk a munkát. — Ext én is állítom, ké­rem! — szól kökbe Sápi Joa- !kim gépész, aki eközben balla­gott oda. — Reggel 4-kor kez­dünk és este 9-ig meg nem áll a gép. Ilyen szorgalmas néppel öröm dolgozni. 1070-es a ma­sinám, 80—90 mázsa lenne a normája, de ennek másfélsze­rese is megvan naponta. — Hát igen, buzdítja a tag­ságot a jó termés — igazolja a szorgalmat az elnök. — Ár­pából 12—13 mázsa termett, a búza sem kevesebb. — A cséplőcsapat hogyan ré­szesedik? — Munkaegységre dolgozunk, de a megspórolt munkásrészt — már amit tudniilik idegen cséplőcsapatnak kellene kifi­zetni, s lehet úgy 50—60 má­zsa — arányosan szintén ki­osztjuk. A gép búgása hirtelen elhal­kul, majd csend szakad a táj­ra. Delelőre ért a forrón tűző nap. A központi major lakásai felől — mintegy jeladásra — kosaras asszonynép bukkan elő. Hozzák az ebédet. Minden lá­basból friss hús szaga terjeng: a szövetkezet birkákat vágott, s szétosztotta megfőzésre a családoknak. — Üzemi konyhánk nincs, hát így oldottuk meg — ma- j ~ gyarázkodik Deák elvtárs. — Ej, de jól esne erre a i pörköltre egy pohár sör! — kia- j bál át hozzánk az egyik aszta- ■ gos, nyilvánvalóan az elnöknek j címezve óhaját. — Tán nem ittál eleget szom- ; baton?! — formed rá a másik, j — A fél hordót majd magad ; ittad meg! i Deák elvtárs biztatóan visz- i szaszól: j — Tudjátok, hogy a végzésre j egy hektó már rég meg van rendelve. — jYo, ah kor nem kell soká várni! — nyugszik meg az illető, elégedetten szétpil­lantva a keresztektől már majdnem teljesen megürese­dett határba... G. K. tályvezető előterjesztéséiben at községfejlesztési alap első fél­évi gazdálkodásáról. , A végre­hajtó bizottság a beszámolót jó­váhagyta, s javasolta tanácsülé­sen történő megvitatását. Ezután a végrehajtó bizottság! az adóbevételi mimikáról szóld jelentést hallgatta meg, amely«* ugyancsak Fehér Sándor terjesz­tett a v. b. élé. Beszámolójában elmondotta, hogy a város második negyed­évi adóbevételi tervét 107,3 százalékra teljesítette. A v. b. elismeréssel nyilatkozott a pénzügyi osztály ez évi mun­kájáról, s több intézkedést ho­zott a harmadik negyedévi ter­vek teljesítése érdekében. Meg­állapította a v. b., hogy az év harmadik negyedében különösen fontos a búzaföldadó pontos;, határidőre való törlesztése. Ezért úgy határozott, hogy azokat a termelőket, akik e kötelezettségüket nem teljesítik időre, elszámol­tatja, l és e célból a város kül- és bel-' területén elszámoltatási bizott­ságokat szervez. Az időszerű nyári mezőgazda- sági munkákról Agud Károly, a mezőgazdasági osztály veze­tője terjesztett szóbeli jelentést a végrehajtó bizottság elé. Be­számolójában megállapította azt, hogy a növényápolás az egész város területén jó ütem­ben haladt, az időszerű munkák közül csu­pán a tarlóhántásban és a má­sodvetések elvetésében van le­maradás az egyéni gazdáknál. A termelőszövetkezetekben ez a munka is megnyugtató, jó ütem-' ben haladt. Megemlítette még a beszámoló, hogy az aratás határszerte be­fejeződött és néhány ki­vételével valamennyi csép­lőgép munkába állott. A végrehajtó bizottság felhívta a gépállomás figyelmét, hogy a cséplőgépeket, kivétel nélkül, < azonnal állítsa munkába.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents