Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-23 / 173. szám
1960. Július 23, szombat 3. oldal Baracklé... Ma már semmi kétségem 02 iránt, hogy szűnőben az alkoholizmus. Valamelyik, nap ugyanis olyan felfedezésre jutottam, amely eloszlatta még azt parányit is, hogy fele sör — fele hab alapon egy pohárka italt kapjak. A kecskeméti autóbuszváró söntésének kiszolgálója diadalittasan mutatott a pult fölött lógó táblácskára: ,,Bor és sör nem kapható!” Aztán kiegészítésképpen hozzátette: — Már nem is lesz, soha ebbev- az életben. fc> olyan gyönyörűséggel ejtette ki az utóbbi szavakat, hogy n há- tamögött álló hordár majdnem összeesett ijedtében. De mivel elviselte a megrázkódtatást — hát csöndesen kiballagott. Ellenben a kiszolgáló baracklevet szervírozott, csinos kis poharakba öntve az üdítőt. — Ezt tessék — mondta örömteli hangon. Es én megkóstoltam. Jó volt! Lám, mennyi gazdag újítás a vendéglátóiparban. Nem drága, nem rúgsz be tőle — és ami fő: nem kell róla „sepergetni" a habot. Ügy ám! —!—l Két levél Az első-e az igazi? című íráshoz m flprí bosszúságok, amelgektt faggat kifagáifrlnak a odiárLák A vasipar által gyártott közszük. ségleti cikkeik minőségére egyre kevesebb reklamáció érkezik a nagykereskedelmi vállalathoz. ‘Elvétve azonban még mind a mai napig előfordulnak kisebb- magyobb minőségi kifogások, s ezek bosszantják a vásárlókat. (Például a kerek HIM mosógép konstrukciós hiba miatt nem működik tökéletesen. A fogyasztók emiatt idegenkednek az ilyen típusú mosógép vásárlásától. Éppen ezért a Bács-Kiskun megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat raktárában jelentős mennyiségű HIM mosógép található. A Panni motorok indítókarja egy erősebb rántásnál eltörik. Nem tökéletes a Danuvia és Pannónia motorok hátsó teleszkópjának tömítése sem. A szakemberek szerint az itt használt gyűrűk silány minőségűek, az olaj hamar tönkre teszi; A minőségi eltéréseken kívül még aránytalanságokkal is találkoznak vásárlóink. A kedvéit Luna tűzhely gyártását megszüntették. Helyette Pille néven forgalomba hozták az új tűzhelyt, — 7—8 százalékkal magasabb áron. Amióta a fővárosi Finommechanikai Vállalat a porszívójához szánkót is ad, az 1160 forintos háztartási kisgép óra 1410 forintra emelkedett. Ennél furcsább dolgok is előfordulnak. Mióta leszállították a kenékpámyereg orr-rugójának árát — eltűnt az üzletekből. Nem sokkal később a Csepeli Kerékpárgyár ugyanezt az árut 5 forint helyett 12,50 forintért hozta forgalomba. Reméljük, hogy az Országos Árhivatal illetékesei felülvizsgálják a burkolt árdrágításokat. Szerkesztői üzenetek: Vlndeker Imréné, Helvécia: Kérését továbbítottuk a Kecskeméti Járási Tanács Mezőgazdasági osztályának. Válaszunkat rövidesen megkapja. Marta István, Tiszakécske: A Temetősor lakói nevében írt levelét á Tiszakécskei Községi Tanácsnak küldtük el. BartkA Lászióné, Kecskemét: Közlését köszönjük, intézkedünk a Kecskeméti Városi Tanácsnál. Lapocka Pál, Kecskemét: Ügyében • vállalati egyeztető bizottság dönthet. Kérjük, mondja el gondját az üzemi szakszervezet elnökének. Fehér József, Ágasegyháza: Bar- tyik Antalné elhelyezése ügyében felkeressük a Kecskeméti Konzervgyár Jgaigatóját, —• • Július 14-én A mi otthonunk rovatban megjelent »Az első-e az igazi« című írásukhoz szeretnék hozzászólni, annál is inkább, mert a cikkben arra kértek bennünket, segítsünk A. Ilonkának és a fiataloknak, írjuk meg véleményünket, adjunk tanácsot a KISZ-szervezetnek, mélynek ezek a fiatalok tagjai. Levelemet Ilonkának címezem. Kedves Ilonka! Általában nem szabad megtagadni, amit az édesanyánk mond, de sajnos, a Te esetedben arra van szükség, hogy most az egyszer nemet mondj. Rendszerint az édesanyának van igaza — amire legtöbbször később jövünk rá —, de jelen esetben kétségbe vonom, sőt tagadom édesanyád tanácsának helyességét. Ha egész életedben mosolyogni akarsz, akkor feltétlenül szakíts a vőlegényeddel. Az a becstelen dolog, ha két embert teszel boldogtalanná, sőt később tán a gyermekeidet is. A gyakorlat azt igazolja, hogy még két egymást szerető ember között is előfordulnak súrlódások, nehogy ott, ahol csak az egyik fél szerelmes. Egyébként, ha V. Imre igazán szeret, akkor már csak azért sem tesz boldogtalanná. Az »igazi« kérdésében pedig nincs sorrend, nincs első vagy tizedik, az mindig az embertől függ. Még csak 17 éves vagy, és ráérsz a férjhezmenéssel. Járj nyugodtan a KISZ-be, ahol találkozz nyiltan és ne titokban N. Jánossal, a vőlegényeddel pedig beszélj okosan, hogy adjátok vissza egymásnak a szabadságotokat. Csak így lesz az életed mosolygós, derűs. Ezt én szívemből kívánom neked, valamint azt, hogy sikerüljön kikerülnöd ebből a veszélyes helyzetből. Szeretettel üdvözöl: Kovács Ferencné Kkfélegyháza, Móra F. tér 6. A Petőfi Népe július 14-i számában megjelent »Az első-e az igazi?« című cikkre szeretnék válaszolni. Nagy megdöbbenéssel olvastam A. Ilonka esetét, V. Imrével és N. Jánossal. Nagyon helytelennek tartom az édesanya elvét: »Majd megszeretitek egymást.« A mai fiatalok nem úgy gondolkodnak mint elődeik, araikor a vagyon és a juss számított. Ma minden becsületes dolgozónak lehetősége van arra, hogy maga válassza meg élettársát. Kedves édesanya! Ne akarjon rosszat a lányának, ne erőltesse ahhoz, akit nem szeret. Ilonkának azt javaslom, szakítson vőlegényével. Helytelennek tartom, hogy V. Imre tovább erőszakoskodik, bár mint az újságból olvastam, Ilonka többször kiadta útját. Az olyan házasság, ahol nincs meg a közös szeretet, a kölcsönös vonzódás, az — véleményem szerint — nem lehet jó és tartós. Azt tanácsolom Ilonkának, hogy szívére hallgasson és aszerint döntsön. Levelében minden kétséget kizárólag kiderül, hogy vőlegényét nem szereti. Azt tanácsolom, hogy ezt nyiltan és őszintén mondja meg vőlegényének és elhatározásában legyen szilárd. »Mosolygós, derűs élet« jeligére egy jóakarója, A BEDOLQOZÖK Kettőszáztíz Idős, egyedülálló nőt és többgyermekes családanyát foglalkoztat bedolgozóként Kecskeméten a Háziipari Szövetkezet. Az asszonyok a kiadott minták és utasítások alapján otthon készítik el a különböző textilárukat. Jelenleg jnői kesztyűk, perzsaszőnyegek és hímzett gyermekruhák készülnek olyan igényes kivitelben, hogy a gyártott árukat néhány kivétellel mind exportálják. Képünkön: Folyik a kész ruhák átvétele, munkában Almási Hona meós. „...szívügyének tekinti a lakosság ügyét., Egy országgyűlési képviselő arcképe Fő az illatos ebéd Nagyék konyháján. Az asszony türelmetlenül nézi az órát — vajon hol késhet férje, merre maradt el? Már ilyenkor itthon szokott lenni — mondja. Biztosan valami gyors munkája akadt, hiszen annyi most a tennivaló.: s Éppen ekkor érkezik Nagy József országgyűlési képviselő, az alpári Búzakalász Termelőszövetkezet vezetőségi tagja. Napbarnított arca mindjárt elárulja: bizony, nem keresi a hűvöst a munka dandárjában. Míg elkészül az ebéd, beszélgetünk. — Mint országgyűlési képviselőnek, nyáron is van elintézni valóm, olyan ügyök, amiket a fogadóórákon vet fel a lakosság. Legégetőbb gondja most a községnek a közelben levő mocsaras rét lecsapolása, mivel ezen a területen mételykóros a fű. Az áldatlan állapot megszüntetése végett megkértek a választók, hogy járjak el a megyei tanácsnál: tudnának-e anyagi fedezetet biztosítani ehhez a munkához. — Közbenjárásom nem maradt eredménytelen. Dr. Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke eljött a községbe, megtekinteni a vizes területet. Ma már örömmel mondhatom, hogy erre a célra a megyei tanács 50 ezer forintjával összesen 100 000 forint áll rendelkezésünkre, amelyből az Alpár és Vidéke Nyárigát Társulat végzi el a le- csapolást. Előreláthatóan augusztus 15-e táján látnak hozzá, s munkájuk ex-edményeként 200 katasztrális hold hasznos legelő lesz majd a mocsaras terület helyén. Ennek pedig a jószágállomány gyarapodásában látjuk hasznát. Aztán elmond egy olyan esetet, amikor ugyancsak közbenjárását kérte egy illető, — de ezúttal nem orvosolták a panaszt. .. Ennek is megvolt az oka. Hogy mi? — Ezt már Nagy József mondja eL A következő történet két családról szói, s egyik városunk főmérnöke mesélte el szigorú titoktartás mellett. így a neveket nem is közöljük, de a tanulságot — hogy kritikus helyzetekben dől el: ki mennyit ér, s milyen jellem — olvasóink enélkül is levonhatják. Előzményként csak annyit szeretnénk elmondani, hogy az illető városban nemrégiben emeletráépítéssel új lakások kialakítását kezdték meg, s akik erre — államunk támogatásával vállalkoztak — évek óta, kivétel nélkül, rossz lakáskörülmények között éltek. Amikor az egyik hámál — melyet a tanács emeletráépítésre kijelölt — megkezdődött az építkezés, észrevették, hogy a már meglevő földszinti lakások villanyvezetéke rossz helyen van, s azokat át kell szerelni, hogy a ráépítés után is hozzá lehessen férni a vezetékekhez. Közölték ezt a hfi'CO’ftt lakókkal, mire az egyik felháborodottan berontott a tanács illetékes osztál j-ára: — Kérem, én az átszerelés miatt tiltakozom! Nekem az építkezéshez semmi közöm, és nem engedem meg, hogy a lakásomban össze-vissza turkálják a mennyezetet. .. Mivel a lakás állami tulajdon, az illetékes osztályvezető csodálkozott a felháborodáson: — De, kérem, hisz’ ön nemzeti ajándékként kapott égy lakást, ezek az emberek pedig súlyos ezreseket áldoznak azért, hogy otthonuk legyen. Különben a maga érdeke is, hogy a vezeték biztonságos helyre kerüljön... — Hát jó, akikor csinálják, de három feltétellel. Egy: a bútoromat most vettem 14 600 forintért. Ezt az összeget megfizetik nekem, vagy az építkezés után hoznak egy újat, de ugyanolyat, mert én ezt mór kijavítva sem fogadom el. Kettő: a lakásba — ha otthon nem vagyok — senkit nem engedek be. Ha még ezután is mindenáron meg akarják csinálni, veszek ki fizetésnél- küli szabadságot, a napidíjamat pedig az építtetők fizessék. Harmadjára pedig: küldjenek két embert, aki a bútorokat a villanyszerelők elől elrakja, s ha befejezték a munkát, rakodjanak vissza, és takarítsák ki a lakást. Ezek a feltételeim — ha már az én érdekemről is szó van, ennyit megtehetek, — szólt nagy garral és kivonult. A másik család egyik éjjel arra ébredt, hogy csobog a víz a lakásban. A fölöttük levő emeleten, ahol a ráépítés folyt, csőrepdés történt, s jókora vízitócsa áztatta a szőnyeget. A szekrényt és a többi bútorokat pedig mintha eső verdeste volna. Gyerékkádban, lavórban, vödörben hordozták a vizet a lakásból reggelig, míg a szerelők megérkeztek, de akkor már a furnért papír módjára lehetett hajtogatni a szép új szekrényrőL . A víz által okozott pusztítás előtt döbbenten állt a tanács kiküldötte is, & bizony nem rótta volna meg érte őket, ha kártérítést követelnek. A családfő azonban szerényen szólt: — Míg az építkezés tart, nem lehetne cserelakásba költöznünk? Természetesen megkapták a cserelakást, és a bútorok kijavíttatásáról is gondoskodtak az illetékesek. Ezzel véget is ért történetünk, s azt hiszem, Önök előtt sem kétséges, hogy melyik család érdemel nagyobb tiszteletet, megbecsülést. Eszik Sándomé — Történt, hogy egyik választóm, megkért s nézzek utána, miért foglaltad nála a végrehajtók, holott rendezte az adóját. Nemsokára kitudódott az eset Mint megtudtam, »panaszosom« elhallgatta Lakiteleken levő nyolc hoki földjét, s úgy számította, hogy ezzel megszabadul annak adófizetési kötelezettsége alól; Majd áriról beszél Nagy elvtárs, hogy Csólyospálos beköt»-* út építését kérte, és emiatt kétszer járt a minisztériumban, míg sikerült elintéznie a jogos kérést. »Most meg orvos kellene a községbe« •— mondták (képviselőjüknek nemrég a csólyospá- losiak. Hát bizony, ez már nehezebb kérdés, mint az útépítési A fiatal orvosok ugyanis nem szívesen »ássák el magúkat« as falvakban — ahogy ők mond« ják. Pedig, de jó lenne már ezen a nézeten változtatni... s> rájönni a valóságra: az egyre jobban fejlődő falvak ma máj? szép jövőt biztosítanak az orvosnak is. Ismét Nagy éLvtárs veszi át 3 szót: , — Tavaly jó eredménnyel szerveztük meg a társadalmi munkát Alpá- rosn, s ennek nyomán — hogy csak egy példát említsek — számtalan utcába és udvarba jutott el a víz. Ennek a munkának körülbelül 25 százalékát társadalmilag vállalták a lakosok; valamennyien büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt évben 100 000 forintot kapott Alpár a kiemelkedő társadalmi munkáért. Nagy József országgyűlési képviselő, tsz vezetőségi tag ebéd után siet a határba, hogy megnézze: rendben van-e minden a közösben. Mint ahogyan szívügyének tekinti a lakosság ügyét, olyan gondos a termelő- szövetkezetben is. Amikor egy asszonycsapattal találkozik, nagy örömmel gondol arra: nemsokára meglesz az 50 férőhelyes napközi» ahol ezek az asszonyok biztonságban hagyhatják gyermekeiket. Szép tervek, reményteljes jövő! És mindebben része van Nagy Józsefnek, akinek képviselői te- vókenysége szorosan összefonódik a közösség életével. i < > * • Kohl Antal J t t s . . v •»
