Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-23 / 173. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek1. I LAPJA Ara 50 fillér A kétmenetes aratás előnye E héten befejezik az aratás-cséplést a Hildpusztai Állami Gazdaságban A Hildpusztai Állami Gazdaságban e hét végén befejezik az aratást, s — mert a termés betakarítását kombájnnal végzik •— a cséplést is. Két szovjet gyármányú SZK— 3-as és három magyar aratócséplő dolgozik a gabonatáblákon. Másfajta gépeket nem is vettek igénybe, a gazdaság még az aratás megkezdésekor átadta három aratógépét a termelőszövetkezeteknek. A 227 holdon termesztett rozsnak több mint a felét 135 holdat, s a 600 hold búzából 50 holdat kétmenetes aratással takarítottak be. A rendre-arató viaszérésben vágta le a gabonát, _ amely négy napig maradt a 15' centi- méteres tarlón. Ily módon utóérés következett be, amelynek •— az SZK—3-assal való cséplése után derült ki — az lett az örvendetes eredménye, hogy a gabonák fajsúlya megnövekedett. Egy hektoliter búza 84 kilogrammot nyomott. El is határozták a gazdaságban, hogy — ha még egy rendre-aratót kapnak — jövőre az összes őszi kalászost kót- menetes aratással takarítják be. Ezáltal — a fajsúlynövekedés következtében — több száz mázsával több lesz a gabonájuk, mint egyébként lenne, s az aratást is egy héttel előbb megkezdhetik. A mostani gabonák különben jól fizetnek; 353 hold őszi árpának 19 mázsa az átlagtermése, a terület több mint a negyedrészén termesztett fokos vetőmag- árpából pedig 21,46 mázsát takarítottak be egy-egy holdról. Búzából 15,1—16 mázsa egy hold átlaga, de volt egy 80 holdas tábla, amelyen holdanként 21 mázsa termett. Július 16-ig a gazdaság 2 223 mázsa búzát és 266 mázsa rozsot 1 már át is adott az államnak. A rendre-aratással egyébként a baltacim és a somkóró letaka- rítását is kitűnően el lehet végezni. A napokban fognak hozzá a somkóró kétmenetes aratásához. T. I. Megyénkből indították útjára as ország ezredik gyümőlcsssállítmányát A termőhelyen rámolják el az exportált barackot Szivet bizsergetően impozáns látványban részesülhet ezekben a napokban á Hosszúhegyi Állami Gazdaság 1-es sz. üzemegységének látogatója. Országos oktatási konferenciákat rendeznek Baján A felsőfokú óvónő- és tanító- képzés egyéves múltra tekinthet vissza, nincsenek még nagy tapasztalatai, éppen ezért közoktatásügyi kormányzatunk a felsőfokú óvónő- és tanítóképző intézetek nevelőinek munkáját azzal segíti elő, hogy a különböző tantárgyak legfontosabb problémáit, az első oktatási esztendő lezárása után országos konferenciákon vitatják meg. A Bajai Felsőfokú Tanítóképző Intézet több tantárgy nevelőit látja augusztus 24—26-án vendégül hazánk minden részéből. A jól felszerelt iskolában rendezik meg a rajz, a kézimunka, a földrajz-, lakóhelyismereti tantárgy szakmai konferenciáját. A nyári konferencia hallgatói számára már készen is állnak azok az előadótermek a tanítóképző intézetben, ahol a megbeszéléseket tartják. A földrajz-, lakóhelyismereti megbeszélések színhelyén egész kis kiállítást gyűjtöttek össze az intézet nevelői és hallgatói. A falakon saját készítésű művészi színvonalú szemléltető táblák, a szekrényekben kiváló minőségű eszközök, szemléltető tárgyak, makettek egész sora. Külön helyet foglal el a Baja várossal foglalkozó lakóhelyismereti óra teljes szemléltető anyagának kollekciója. Egészen egyedülálló, hogy a gyűjtemény összeállítói saját készítésű diafilmet is bemutatnak majd. A szép, színes diaképek a várost és környékét ábrázolják. Baján kívül hasonló szakmai konferenciákat tartanak a tanító- és óvónőképző többi tantárgyainak nevelői számára is — Nyíregyházán, Sopronban és Szegeden. Ä munkamódszerátadás eredménye: nincs 100 százalék alatt teljesítő A Tiszakécskei Permetezőgépgyárban a munkaversenyben részvevő brigádok a termelésben megmutatkozó nehézségek ellenére, igyekeztek vállalásaikat a lehetőségekhez képest teljesíteni. Az eredmények értékeÜZEMI KONYHÁK RÉSZÉRE lése alapján az egyes munkacsoportok ranglistája a június havi eredmények alapján a következőképpen alakult: első a Vizs- nyai brigád 109 ponttal, második a Szóráth brigád 109 ponttal, harmadik a Váradi brigád 106 ponttal. Az első három brigád azzal biztosította a versenyben elért eredményét, hogy csoportúkban a jobban képzett szakmunkások átadták munkamódszereiket gyakorlatlanabb társaiknak, s ezáltal a brigád minden tagja 100 százalék felett teljesítette feladatát. Az előbb említett csoportok átlageredménye 120— 130 százalék között váltakozik. Beérett a hatvan hold kajszibarackos 5400 termőfája, száznyolcvanán szedik az ízes gyümölcsöt. Az 1952/53-ban telepített gyümölcsös termőrefordult fáiról két esztendeje hat vagon barackot szedtek le, tavaly azonban teljesen elfagyott a termés, — az idén viszont óvatos becslés szerint is 45—50 vagon kerül majd elszállításra. A barackszüretet az elmúlt hét keddjén kezdték meg, s a gyümölcsöt teherautók hordják a néhány száz méterrel odébb épített, nád-, illetve hullám- bádogtetejű, 'nyitott oldalú két csomagolóba. Itt százhúsz asz- szony, leány osztályozza, rakja ládákba a barackot. Rajtuk kívül egy egyszerű, ugyanakkor nagyon elmés, holland gyártmányú válogatógép is végzi ezt a munkát. Harminc ember munkaereje szabadul fel általa, s a gazdaság szakemberei elhatározták, hogy ha nem sikerül belőle többet importálni; néhányat házilag ők is konstruálnak. Az idei baracktermés háromnegyed részét exportálja, a többit pedig a Kecskeméti Konzervgyárnak adja el a gazdaság. A külföldre — a népi demokratikus és a nyugati országokba — történő szállítás az eddigitől eltérő módon történik. A Hungarofruct minden közbeeső processzus mellőzésével a termőhelyről indítja útnak hazánk határain túlra a barackot. A Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálatának megbízottja a helyszínen vizsgálja felül a szállítmányt, s egy vámőr is ugyanitt végzi el a vámolási teendőket. Végül mindketten leplombálják az 50—70 mázsát szállító speciális tehergépkocsi rakományát, a Camiont, amelyet már csaík a megrendelő ország illetékes szakemberei vizsgálnak majd meg. Ily módon az országból már több mint ezer — zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó — szállítmány indult külföldi útjára, s a hosszúhegyiek büszkék rá, hogy övék volt az ezredik. A gazdaságból július 19-ig tizenkilenc barackküldeményt indítottak útnak, 20-án — egy nap alatt —< pedig öt hatalmas gépkocsit búcsúztattak. A harmadik Camion délelőtt 10 órakor indult el, s az egymást váltó két gépkocsivezető tájékoztatása szerint 21-én délután 2 órakor érkezik meg a Német Demokratikus Köztársaság határállomására, ahol a végső rendeltetési helyére irányítják a szállítmányt. Azt a kajszit tehát, amely csütörtökön reggel még a hosszúhegyi fán virult, pénteken délután már megízlelhették a testvéri országban. T. I. Heggyesi Ferenc Kossuth-díjas szobrászművész kiállítása Kiskunhalason A közelmúlt napokban nyílt meg a Kiskunhalasi Thorma János Múzeumban Meggyesi Ferenc Kossuth-díjas szobrász- művész gyűjteményes kiállítása. Megnyitó beszédet mondott Nahay István, a kiskunhalasi városi művelődési ház igazgatóhelyettese. Meggyesi Ferenc életpályáját és munkásságát Soós Gyula, a Szépművészeti Múzeum munkatársa ismertette. A kiállított szobrok között ott találjuk a Súroló asszony, a Mackó, az Anya gyermekével, a Táncosnő, az Utolsó találkozás című alkotásokat. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítást augusztus közepéig hosszabbították meg I_i árman várunk negyedik ■* társunkra a Tassi Föld1 Mi az oka, hogy a nyári zöldség-szezon ellenére sok üzemi konyhán nem elég változatos a közétkeztetés? A legnagyobb borsóidényben például ritkán szerepelt az étlapokon az ízletes főzelékféle, a dolgozók nem kis bosszúságára. Most kaptuk a hírt, hogy jövőre ezt a panaszt sok helyen orvosolhatják. A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ktsz szakemberei ugyanis olyan ötletes masinát szerkesztettek, melynek segítségével egy-egy szakácsnő, .vagy konyhalány annyi borsót tud kifejteni, amihez eddig húsz ügyes kéz kellett. Az új háztartási gép iránt a kórházak és más üzemi konyhával rendelkező intézmények is érdeklődnek. Költségesebb, kapacitást tekintve pedig nagyüzemi .gyártásra készült a szövetkezet másik mintadarabja, a konzervipari szeletelő gép, amit tök, uborka, sárgarépa, káposzta és más zöldségfélék tartósításához alkalmazhatnak. A szövetkezet mind a két új gépet szerepelteti a Szegedi Helyüoari Kiállításon és Vásáron. (művesszövetkezet irodája előtt. < Az utca túloldalán kenyérbolt. | Amolyan kettős rendeltetésű 1 falusi sütöde, ahol nemcsak ke- ' nyeret árulnak, de bérsütést is |vállalnak. Ezt nem nehéz ki< találni. Csoportosan jönnek \ szakajtóruhának nevezett csíkos 5 kendővel kezükben az asszo- | nyok s pillanat múlva sorra fordulnak ki a boltajtón a frissen sült házi kenyerekkel. De milyen kenyerekkel! Hat- ; nyolckilós, rózsásra pirított malomkerekek ezek• csábító gyürkékkel s olyan púposra dagadva, hogy megszegésükhöz a legnagyobb disznóölökés szükségeltetik. Mi tagadás: sóváran gyönyörködve bámuljuk ezt az utcai kenyérparádét s gyomrunkban versenyt kongatja az éhség a delet a templom harangjaival. Micsoda felséges csúsztatója iaa.ru> oá- szelet ilyen kenyér mm Önérzet a már megrendelt halászléebédnek! Kövér, kicsi öregasszony jön most s egyik társam, kedvesen köszöntve, merészen megkérdi: — Kedves néni, mennyiért adná el nekünk azt a kenyeret? A mamácslca megáll s gya- “ nakodva méreget, tréfálunk-e vele? Aztán megint jól megnéz s nagyon lesajnálhat bennünket, szegény éhenkórászokat, akikből három tesz ki terjedelemben akkorát, mint a mamácska. — Nincs maguknak annyi pénzük• leikeim, amennyiért én eladnám! — biggyeszti a száját kicsinylően. — Hát ezért az autóért csak ideadná?! — horkan fel gépkocsi-vezetőnkben a megsértett motorosgőg. — Öíó — óíó..; mit kezdenék én ilyen büdös masinával? — von vállat megvetően a néni s az illatos kenyéróriást a bal csípejére billentve megindul. De pár lépés után tétován visszafordul. — Hát nézzék, nem vagyok én kofaasszony, hogy pénzért mérjem a kenyeret. De ha már megkívánták, messenek belőle, amennyi csak jól esik. Jó szívvel adom!... No, tessék — kí- nálgatja buzgó szívességgel a gépkocsi-vezetőnek, akiről feltételezi, hogy van bicskája. "7ávartan mosolyogva meg- köszöntük, de nem fogadtuk el. A néni még párszor próbálkozott s aztán fejcsóválva elballagott. — Méghogy pénzért megvennék! Hát mi vagyok én, botos?! — dohogta s drága, öreg feje sehogyan sem tudta felfogni ezeknek a messziről jött népeknek az eszeiárását... G X, XV. ÉVFOLYAM, 173. SZÄM 1960. JÚLIUS 23. SZOMBAT
