Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-21 / 171. szám

1950. július 21. csütörtök 3. oldal SUGARAK festése magyar munkások és művészek ügyességét és ráter­mettségét mutatja. Elmondhat­Először az ablakok eredeti tervei és a megmaradt régi ab­laktáblák mintái alapján megfestik különleges festékkel a különleges minőségű üveget. Péterfia Borbála és Kulch Ár- pádné üvegfestő iparművész éppen az ablakok fémmotívumát festi ják, most készülnek, s majd csak akkor gyönyörködtetik iga­zában a szemet, amikor helyük­re kerülnek a kecskeméti ta­nácsháza dísztermének ablakke­reteibe is. A színes ablakok, melyek a most restaurálás alatt siló tanácsi díszterem szépségét teljessé teszik, nagy károkat szenvedtek a háború viharaiban, átmenetileg, amíg a teljes fel­újításra sor nem kerül, átlátszó üvegtáblákkal kifoltozva töltöt­ték be hivatásukat. Most újjá születnek az abla­kok is. Az ÉM Épületfestő, Má- eoló és Üvegezési Vállalatának budapesti műhelyében készül­nek az eredetihez teljesen ha­sonló üvegtáblák, művészek, ta­pasztalt szakemberek keze mun­kájával. A különleges és erre a célra alkalmas üvegtáblákat belga és német munkások készí­tették. A ragyogó színekben pompázó festékek a cseh vegyi ipart dicsérik. Az üvegtáblák juk hát, hogy valóban nemzet­közi összefogás eredményekép­pen válnak a kecskeméti tanács­háza dísztermének üvegablakai méltó kiegészítőivé a nagyte­remnek. Kísérjük végig a bonyolult munka fő fázisait! Kevesebb veszteséges gyártmányt! — tűzte ki célul a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat Kopp Ferenc, az üvegező mű­hely kemencéjébe helyezi a meg­festett üveglapokat, hat-hétszáz Celsius fok közötti hőmérsékle­ten ráégnek a színek az üvegre. Pásztor—Csáky képriportja. Szinte máról holnapra válik jelentős középüzemmé a Kis­kunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat. Ez a gyors fejlődés viszont tengernyi feladatot ró az üzem műszaki vezetőire, többek között azt, hogy csök­kenjen az egyes gyártmányok vesztesége. Gazdaságossági számítások alapján A vállalat műszaki intézke­dési terve háromszori átdolgo­zás után nyerte el végleges formáját. Itt hét pontban rög­zítik a tennivalókat. Cél: a rá­fizetéses gyártmányok költsé­geinek csökkentése, ha lehet megszüntetése. Ez igen jelentős dolog, mert a 65 gyártmány- családban a 112 féle gyártmány 70 százaléka jelenleg vesztesé­ges. Máris vannak eredmények. Mikus Pál gépi szegecselő szer­számának használatával a csa­tornavasaknál és a csőbilincsek szegecselésénél az év végéig 19 500 forintot takarítanak meg. Egy másik újítás nyomán a felszabaduló marógépen maga­sabb értékű munkát tudnak végezni, ami 1100 forinttal csökkenti az önköltséget. Sze­keres 'József csoportvezető ja­vaslata alapján elkészült a négy orsós, csavarozó célgép, mely 14 800 forinttal csökken­tette a bilincsek gyártási költ­ségeit. Egyéb műszaki intézkedések Az izsáki telepen az SRK tetőszerkezetek gyártásának a meggyorsítására egy 10 tonnás prést állítottak be. Ennek al­kalmazása azért is jelentős, mert ez a gyártmány adja az évi termelés 40 százalékát. Kor­szerűsítették a menetvágást, melynek eredményeként egy műszak alatt nem 250, hanem 800 darab kőcsavart gyártanak. Az újabb elgondolás szerint ezt a munkaműveletet teljesen gé­pesítik. A kis és nagy hulla­dékgyűjtő, akasztó, illetve ol­dalfüleinek készítésénél két munkaműveletet elhagynak. A szerszám-műhelybe beállított vertikális marógép a szerszám­igények jobb és gyorsabb ki­elégítését biztosítja. Az intézkedésekből fakadó megtakarítások zöme az évvégi elszámoláskor jelentkezik majd. A félév eredményei alapján — az erőfeszítések ellenére — a gyártmányok zöme még vesz­teséges, Terhes örökség A vállalat a tavalyi évben a Budapesti Fémmunkástól olyan gyártmányokat vett át, amelye­ket ott is veszteséggel állítot­tak elő. Ezt az örökséget tetézi még az, hogy a halasi vállalat az átvett termékek után húsz százalékkal magasabb forgalmi adót fizet, mint a fémmunkás, ugyanakkor drágábban kapja a nyersanyagot. Ezek után ért­hető, miért mondta Ottoványi Ferenc főmérnök, hogy leg­alább két év kell, amíg a vesz­teséges gyártmányokból nyere­ségesek lesznek. A határidőt csak a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal il­letékes osztálya rövidítheti meg, amennyiben elfogadják a gyár és a megyei tanács ipari osztályának helyes és indokolt javaslatát. Mindenesetre biztató, hogy az üzem dolgozói a lehetőségek­hez képest mindent megtesznek a veszteséges gyártmányok sza­mának csökkentéséért. (venesz) Négy italos vezetés - négy halálos baleset Tallózás a baleseti jelentésekben Dr. Fáncsi Imre felsőszent- iváni állatorvos — négy gyerek apja — Rém és Felsőszentiván között motorkerékpárral tele- fonoszlopnák rohant. A helyszí­nen meghalt. Előzőleg Rémen szeszesitalt fogyasztott... Greksa József 28 éves géder- lakd italboltvezető lakodalom után italosán ült motorra és a rendőr járőr eszméletlen állapot­ban talált rá az útszéli árok­ban. Orvost hívták, de már késő volt — a kalocsai kórházban be­lehalt sérülésébe. Otta József 57 éves kalocsai lakos Bátya község előtt italos állapotban telefonoszlopnak ro­hant robogójával. Életét vesztet­te. ; . Koncz Sándor 25 éves kalocsai lakos feleségével együtt borult árokba motorkerékpárjával. A férfi a helyszínen meghalt, fe­leségét életveszélyes állapotban szállították kórházba. A motor- kerékpáros részegen vezetett. Négy szűkszavú rendőri jelen­tés. Mind a négy halálos baleset az utóbbi napokban történt. A súlyos és könnyebb sérülésekről már nem is beszélünk. Lehetne pedig tovább sorolni az italos Ezután kerül sor az ablak össze­állítására, az ólmozásra. Vékony «lomcsíkokkal foglalják egybe az üvegeket, majd keretbe he­lyezik. Gondosan csomagolva érkeznek meg Kecskemétre a tanácsháza ablakai, melyeknek motívumai barokk-stíluseleme­ket vegyítenek magyaros orna­mentikával. Automata csizmadia [ A kurszki cipőgyárban r* a Szovjetunióban először — külön­leges futószalagot helyeztek üzembe, amely egyszerre tíz pár cipőt »varr*. Az »automata csizmadia«, ahogyan a futószala­got a munkások tréfásan neve­zik — hétórás műszálában 1125 ember számára készít lábbelit. Az új futószalagot a központi bőripari tudomár-os kutatóinté­zet dolgozói tervezték, a kurszki cipőgyár mérnökeivel karöltve. Ennek a futószalagnak 25 szá­zalékkal magasabb a termelé- tknyséae a korábbiakhoz képest. A sivatagban külö­nösen nagy értéke van a víznek. Ott, a tik­kasztó hőségben néha egy csepp víz meg­Kúíásás takat; Egyik helyen mélyebbre kell fúrni, másutt a víz közelebb fekszik a föld fel­színi rétegéhez. — vezetés tragikus következmé­nyeit. Sánta István szeremlei la­kos sem gondolt erre a pohár- emelgetés közben: Részegen ült motorjára és belerohant az előtte haladó lovaskocsiba. Életveszélyes sérü­léseket szenvedett. Miért?! Gépjármű-vezetőink többsége nem alkoholista! Egy részük, sajnos, azonban még ma is azt tartja: »Egy pohárral nem árt meg!« Téves ez a felfogás* Mint a baleseti kimutatások bi­zonyítják, gyakran elég egy po­hárral is, hogy a motoros árok­ban, fánál kössön ki, vagy áldo­zatot hagyjon az úttesten. Egy pohár ital — különösen azok­nál, akik nem fogyasztanak rendszeresen — már bátorítást ad a »megmutatom én ki va­gyok« virtusra — s egyre nö­vekvő gépjármű-forgalmunkban elég egy pillanatnyi megingás 3 máris megtörtént a baleset. Kü­lönösen a fiatal motorkerékpár, tulajdonosok hajlamosak gyors­hajtásra. Nem egy közülük Kecskemét belterületén is 80— 90 kilométeres sebességgel szá­guld. mitsem törődve a járó- ; kelők testi épségével. | Vannak olyan motor- és gép­; kocsi vezetők, akik nem állnak ;meg egy pohárnál. Az elsőt követi a többi, s a spiccesen, vagy részegen volán mellé ülő vezető nem ura többé gépének. Ezek a gépko­csivezetők nem törődnek a KRESZ szabályaival, nem tart­ják be azokat és legtöbbször — mire feleszmélnek — késő. Találkozunk viszont olyan uta­sokkal is — s ez a legsúlyosabb bűn —, akik »emberbaráti szo­lidaritásból« itatják a gépkocsi- vezetőket. Még ők noszogatják, ahelyett hogy tiltanák — az ivásra. Nem egy esetben láthat­tuk már útszéli csárdákban, italboltokban, hogy csak az eset­leges ellenőrzés megtévesztésére rendeltek málnát a gépkocsive­zetőknek, közben ugyanúgy emelgette ő is a borospoharat, mint a kocsi többi, kiszálláson, vagy vikendezésen levő utasai.. Ismét emelkedett megyénkben a közúti balesetek száma! Ezek nek több mint 80 százalékát az italos vezetők okozták! Vezetés közben az alkoholfo gyasztás — mint a fenti példák is bizonyítják — a legsúlyosabb következményekkel jár. Épper ezért bünteti szigorúbban a bí­róság az italos vezetőket. Győzzük le végre a kísértést! Márkus János De a víz felszínre hozatalát minden isteni se­gítség nélkül, egyszerű munkások végzik, £ méghozzá nem Mózes csodaerejű varázsvesz- szejével, hanem fúrógépekkel. A proletárdiktatúra országában, ahol szétzúz­ták a kizsákmányolok hatalmát és felépítették a szocialista társadalmat, a tudomány és a technika kiszorítja az emberek tudatából az isten fogalmát, szükségtelenné teszi az istent, Képzeljük csak el, mi volna, ha manapság is csak siránkoznának az emberek a sivatag­ban vagy az aszályos vidékeken, ahelyett hogy a tudomány és technika segítségével öntöznék a szárazság sújtotta területeket? Elpusztulná­nak. Egyébként nem óhajtanák a hívők kísérletet tenni? Küldjék ki a víztelen sivatagba a leg­szentebb szerzeteseket, papokat, rabbikat, mul- lákat, akár mindjárt magát a római pápát és az összes metropolitát is. Hadd imádkozzanak a víz előbukkanásának csodájáért a pusztában. És ugyanakkor kimegy egy istentagadó mérnök és munkás, hogy megfelelő műszerekkel és gé­pekkel artézi kutat fúrjon. Biztosan lehetnek benne. bé* i* A papok akár száz évig is kiáltozhatnak az egekhez — a puszta nem ad vizet. Az istentagadó mérnök és munkás pedig artézi kutat fúr és vizet szerez a pusztában. Idők múltával úgy elárasztjuk földjeinket vízzel, hogy semmiféle aszálytól sem ijedünk meg. Annál hamarabb és annál eredményeseb­ben tudjuk ezt megtenni, minél előbb értik meg a dolgozók tömegei, elsősorban a parasz­tok, hogy nem valami isten lesz ebben segít­ségünkre, hanem csak saját magunk valósít­hatjuk ezt meg. (Részlet 3. Jaroszlavszklj: Biblia hívőknek és hitetleneknek című könyvéből.) merni az emueri a szomjaimaiasioi. &zeiL a nomád pásztornépek, amelyek ide-oda vándorol­nak nyájaikkal a pusztában, különös tisztelet­ben tartják a kutakat és egyéb vízforrásokat. Valószínű, hogy azok az emberek, akiknek eszébe jutott, hogy kutakat ássanak a sivatag­ban, a vándorló nomád népiek szemében csoda- ! tevőknek tűntek fel. Mindenki, aki valaha víz ; nélküli területen élt. tudja, hogy néha a kövek ; között, a kövek közötti mélyedésekben megma- ; rad a víz. Az ilyen sivatagi kút felfedezésének ! emlékét idővel csodálatos mesékkel színezték ki. ! Valószínűleg a nomád zsidó pásztorok hasonló j visszaemlékezésed szolgáltak az elbeszélések alap- ; jául, hogy miként fakasztott vizet a sziklából ; a zsidó hitregék hőse, Mózes egy varázsvesszővel. A bibliában azonban feltétlenül beleszövik a mesébe az istent is. Az isten beszélget Mózes­sel, s mindent csak azért tesz, mivel a zsidó pásztorok próbára akarják tenni: van-e isten? Nos, hogy bebizonyítsa a pásztoroknak két­ségtelen létezését, vizet fakaszt a kőből. És megint csak jusson eszébe minden hívő­nek: hányszor pusztultak el az emberek a szá­razságtól Nem volt eső. Kiszáradtak a mezők, a föld megrepedezett. Hullott az állat, hullot­tak az emberek. Ilyenkor a hívők kétségbe­esetten siránkoztak a szentképek és egyéb bálványok előtt: »isten, ha csakugyan fenn vagy a mennyekben, segíts rajtunk!« De az egek hallgattak. Szívtelenül, szótlanul nézték az élettelen szentképek és holt bál- ványszobrök az emberek pusztulását, mert nem volt és nincs isten. De a biblia meg akar győzni bennünket, hogy a zsidók legkisebb zúgolódására az isten a sohasem létező Mózes közvetítésével vizet fakasztott.' Manapság már mindenütt S&31&*. í-tézi ku­SZÍNES S A színek, amelyek a napfény pásztáit bíbor ragyogássá, zöld villódzássá kék derengéssé old-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents