Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-01 / 154. szám

LAPJA I960. JÜLIU5 1, PÉNTEK* Becs új légikikötője, a schwechati repülőtér csütörtökön délelőtt ünnepélyes díszbe öltözve várta Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének megérkezését. Hruscsov az első külföldi államférfi, akit ezen a repülőtéren fo­gadtak. Ausztriában nem szokás az idegen államfők fogadására meghívni a külföldi diplomáciai tes­tületek képviselőit, a népi demokratikus álla­mok diplomáciai testületéi azonban eljöttek Hruscsov fogadására. Rajtuk kívül még az oszt­rák és a külföldi sajtó képviselői kaptak belé­pési engedélyt a repülőtérre. A szovjet miniszterelnök IL—18-as külön- repülögépe 10 óra 27 perckor tűnt fel a repülő­tér felett és 10 óra 33 perckor lépett ki Hrus­csov a gép ajtaján. A szovjet miniszterelnököt és kíséretét Schärf, az Osztrák Köztársaság elnöke, Raab kancellár és Pittermann alkancellár üdvözölték. Hruscsovot ausztriai útjára elkísérte Koszigin, a minisztertanács első elnökhelyettese, Gromiko külügyminiszter és Furceva művelődésügyi mi­niszter, és még mintegy százan, közöttük Hrus- csovnó asszony és leánya. A vendégek tiszteletére kivezényelt bécsi gárdazászlóalj zenekara először a szovjet, majd az osztrák himnuszt játszotta, miközben négy ágyú 21 díszlövést adott le. Ezután Kari Kohaut százados, a gárdazászlóalj parancsnoka jelentést adott Hruscsovnak. A szovjet minisz­terelnök kezet fogott a századossal, utána az osztrák köztársasági elnökkel együtt a mikro­fonhoz lépett. Először Schärf elnök üdvözölte a a küldöttséget, majd Hruscsov elvtárs mondott beszédet. Ezután Hruscsov és Schärf elnök el­lépett a tiszteletére felsorakozott gárdazászlóalj előtt. Hruscsov a délután folyamán látogatást tett Schärf köztársasági elnöknél, Raab kancellárnál és Pittermann alkancellárnál. yVWWyyvWWWVWWWWtfW/WVWb/VWWWWWVWVWA A megyei tanácsülés vitája Tegnapi lapszámunkban kö­zöltük a megyei tanácsülés el­ső napirendi pontjának beszá­molóját, amely megyénk szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésé­nek helyzetét és a továbbfej­lesztéssel kapcsolatos feladato­kat ismertette. A beszámoló feletti vita első felszólalója Kőrös Gáspár, az MSZMP kiskőrösi járási bizott­ságának titkára, megyei tanács­tag volt. Hangsúlyozta, hogy a beszámolót, a határozati javas­latokat, valamint a rendelet- tervezetet igen jónak tartja. El­mondta, hogy a kiskőrösi járás területén igen gyenge a talaj­erő-pótlás, mert a meglevő ál­latállomány kevés, s a járás szervestrágya-behozatala évről évre csökken. Kérte, hogy a tőzegbányák által termelt tözegkorpát trágyázás céljá­ra tegyek hozzáférhetőbbé a termelőszövetkezetek ré­szére. Helyesen állapítja meg a be­számoló — mondotta a továb­biakban —, hogy a szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségtermelés fej­lesztése érdekében növelnünk kell a szakemberek számát. A kiskőrösi járásban olyan jelen­tős szőlőterületek vannak, hogy szükség lenne egy kertészeti­szőlészeti technikum léte- o sítésére. Ha mégsem lehetséges önálló kertészeti-szőlészeti technikum létrehozása Kiskőrösön, javaso­lom, hogy legalább egy leve­lező tagozatot hozzanak létre a járás székhelyén, ahol a tsz- elnökök, brigád vezetők, s a gaz­dálkodással foglalkozó vezetők tanulhatnak. Kőrös elvtárs felszólalásához közvetlenül kapcsolódott Nagy Sándor keceli pedagógus tanács­tag, aki a szakmunkás-képzés szükségességét hangoztatta. Vé- leménye szerint nemcsak a bri­gádvezetők részére kellene ta­nulási lehetőséget biztosítani, hanem a brigádok valamennyi tagját szakmunkássá kellene képezni. Javasolta, hogy e cél­ból s téli hónapokban rendez­zenek szaktanfolyamokat, amelyeknek vezetésével az ál­la rpi gazdaságok, termelőszövet­kezetek és tanácsok szőlészeti szakembereit bíznák meg. Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, megyei tanácstag, a kis­kunhalasi járásban szerzett ta­pasztalatairól számolt be. El­mondta hogy a járásban igen sok a homokos terület, ame­lyeket jól lehetne hasznosítani Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese előterjeszti referá­tumát. szőlő- és gyümölcstelepítésre. Ugyanakkor vannak területek, amelyeken bővíteni lehetne a kertészkedést, Kelebián többek között a spárga-termesztést le­hetne fejleszteni, a többi köz­ségekben pedig paradicsomot, zöldbabot és borsót — mint primőr-árut — lehetne termel­ni, mert kedvezőek a talaj- és az éghajlati viszonyok. Szebellédi Nándor megyei ta­nácstag kifogásolta, hogy Bács- szőlősön és Csikérián olyan területeken telepítenek erdőt, ahol azelőtt igen jó termő sző- j lök voltak. Javasolta, hogy az ilyesmit a jövőben akadályoz­zák meg. Nagy József ország gyűlési képviselő felszólalásá bau hangsúlyozta, hogy már jó előre ki kellene jelölni azokat a területeket, ahol majd szőlőt telepítenek. Ha ez megvan, akkor zöldtrá­gyázással kellene javítani az ilyen homokot. Ezután Bállá Antal, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója 'szo­lalt fel, aki ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az Izsáki Állami Gazdaságban ér­tek el a szőlőművelés gépesí­tésével. Horváth Sándor, a Szőlészeti Kutatóintézet osztályvezetője annak a véleményének adott kifejezést, hogy a gyökeres vesz- szővel való szőlőtelepítés anya­gilag nagy megterhelést jelent a termelőszövetkezeteknek. — Ugyanakkor tapasztalatból tud­ja, hogy a simavesszővel tör­ténő telepítés sokszor még job­ban beválik, csak arra kell ügyelni, hogy olyan fajtát telepítsenek sima-vesszővel, ami arra alkalmas. A szőlőtelepítésről szólva még elmondta, hogy a mélytelepítést tartja helyesnek. A vesszőt úgy kell telepíteni, hogy a felső rügy két-három centiméterrel a homok felszíne alá jusson. — Ugyanakkor a talajt ne a for­gatás után, hanem a forgatás előtt trágyázzák. Tapasztalatai szerint a futóhomokon csak a 30—40. centiméter mélyre került szervestrágya tudja jól kifejte­ni hatását. Dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, összefoglalja a tanácsülés vitáját. A következő felszólaló, Pe­tőfi Sándor, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója, megyei tanácstag, annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy a megye szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésének fejleszté­sére kidolgozott program-terve­zet a parasztság körében is igen népszerű lesz. A gyümölcs- termesztésről szólva elmondta, hogy a fák négyzetes telepí­tése nem jó módszer. A négyzetes telepítés he­lyett sokkal alkalmasabb a téglaalapú telepítés, mert ugyanazt a famennyiséget kapjuk meg, s ugyanakkor a növényvédelem teljesen gépesíthető. Végül arra hívta fel á figyel­met, hogy az alacsony törzsű gyümölcsfákat érdemes ültetni, mert azok gondozása, permete­zése, s róiuk a gyümölcs le­szedése jóval olcsóbb. A napirend feletti vita utolsó felszólalója Putics József elv- társ, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára, megyei tanács­tag volt. Elmondta, hogy a Duna—Tisza közén levő szőlők nagy részét nem gyökeres, .ha­nem sima vesszővel telepítet­ték. Nem feltétlenül fontos hát, hogy a termelőszövetkezetek csak gyökeres vesszővel tele­pítsenek. Mindenesetre gyöke­res vesszőt is kell tartalékolni arra az esetre, ha a sima vesz- szők itt-ott hiányosan fogam- zanak. Javasolta, hogy a tanács szőlő kivágására csak akkora területen adjon engedélyt, amekkora terüle­ten elvégezték az új tele­pítést. A tanácsülés részvevői. A zöldségtermeléssel kapcsolat* ban az volt az álláspontja, hogy ki kell alakítani a kon­zervgyárak és a MEK íelvástu- ' lási körzeteit annak érdekében, hogy az árut idejében és meg­felelő minőségben vegyék ál a szövetkezetektől, A beszámoló feletti vitát dr. Hallos Ferenc elvlárs, a megyni tanács vb-elnöke foglalta össze. — Meggyőződésünk — mondA- ta —, hogy hatalmas távlatok állnak megyénk szóló-, gyümölcs­ös zöldségtermelésének fej­lődése előtt. ; .. A nagyüzemi gazdálkodás égy* re nagyobb tért hódít, s a nagy­üzemi ' módszerek bévézetSáe- megyénk lakosságának életszEi* vonalát még magasabbra' eniclir Megyénk puszta homokjain' áz. egyszerű parasztemberek 'meg­honosították a szóló-, gyümöl'-j- , es zöldség-kultúrát. Most "raj­tunk a sör, hogy még nagyolta eredményeket érjünk ed, k még tovább fejlesszük — a megírná• kultúrák korszerű művelésével, s új telepítésekkel — azt, amit. ők elkezdtek, és még nagyobb terméseredményeket érjünk ' el a modern technika és tuds- mány alkalmazásával. Pártu-uk. biztatása, s választóink helyes? lése ösztönöz bennünket = a 1.q> • vábbi erőfeszítésekre. - • Ezután Dallos elvtárs részle­tesen válaszolt a felszólalások­ra, s bejelentette, hogy a ha­tározati javaslat, valamint a rendelet-tervezet a megyei ta­nácstagok javaslatai alapján át­dolgozva emelkedik megyei ta­nácsi határozattá, illetve rende­letté. A következő napirendi pont a megyei bírósághoz megvá­lasztásra javasolt népi ülnökök személyéről szóló eloterjeszi.es volt. A megye városaiból, illet­ve járásaiból 111 népi ülnök­re tett javaslatot a megyei ta­nács .végrehajtó bizottsága. (Névsorukat járási rovataink­ban ismertetjük.) A tanácsülés, a népi ülnökök személyére élő* terjesztett javaslatot egyhangú­lag elfogadta. Ezután dr. Varga Jenő, a me­gyei tanács végrehajtó bízott- ságnáak elnökhelyettese a be­jelentéseket ismertette a tanács­üléssel. A tanácsülés a bejelen­téseket jóváhagyta. Ezután a megyei tanácstagok interpellá­ciói következtek. A bejei önté­sek és az interpellációk- részle­tesebb ismertetésére még vissza, térünk. í*:' «CS XV. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM SO fillér Világ proletárjai, egyesül;e!ek! Hruscsov Bécsbe érkezett i

Next

/
Thumbnails
Contents