Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-18 / 143. szám

i960 június 18, szombat A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNHÁSPÁR.T BACS - KIÍRUN MECygl LAPJA Am NINCS, DE AMI LEHETNE Baja idegenforgalmáról Mindenki elismeri: Baja rend­kívül kedvező természeti adott­ságokkal rendelkezik az idegen- forgalom szempontjából. A vá­ros mellett húzódik el bárso­nyos homokpadjaival a Duna. Mellékágai vadregényesek, a fo­lyamot vadbő erdők szegélyezik, 6 maga a víz, a Sugovica, a vá­ros szívéig hatol, s a csatorná­val együtt festői, jófekvésű szigetet zár körül. Mindez jó alap egy kulturált kiránduló- és üdülőhely kiépítéséhez. Tény azonban az is, hogy a lehető­ségek gyakori hangoztatásán kí­vül vajmi kevés történt e ritka természeti szépségek gyümöl- csöztctő kihasználására. Ainc« szálloda ? — Van sátor! Mi a jelenlegi helyzet? A sta­tisztika szerint az elmúlt nyá­ron 8286 belföldi és 172 kül­földi vendég kereste fel a vá­rost. Az előbbiek 13 268, az utóbbiak 297 napot töltöttek Baján. Szervezett idegenforga­lom esetén ennek többszörösére tudnánk növelni a Baját fel­keresők számát. Az IBUSZ ki- rendeltség munkatársai elmon­dották, hogy a város iránt igen nagy az érdeklődés. Ahhoz azonban, hogy IBUSZ-külön- vonatot, vagy autóbuszt hozza­nak a városba, több, jelenleg még hiányzó feltételt kell bizto­sítani. Meg kell oldani a vendégek elhelyezését. A városnak je­lenleg egy, építés alatt levő szállodája van. A jövőre fel­épülő Béke szálló sem oldja meg azonban a nyári szálloda­hiányt. Ezért célszerű lenne egy sátortábor felállítása. Erre ki­válóan alkalmas a Petőfi szi­get, a Vénusz dombi strand, a Türr emlékmű, vagy akár a dunafürdő is. Megoldást jelent egy turista szálló felállítása is, a fizetővendégszolgálat pedig azonnal enyhítené a szálloda­hiányt. Csónak, vízibusz, sétahajó Másik feltétel a vendégek kulturált ellátása. Az éttermi- és vendéglői hálózat jelenleg kulturáltságában és befogadó- képességét illetően elmarad a, kívánt követelményektől. Ez is sürgeti a Béke étterem mielőbbi üzembe helyezését és a volt Zieh étterem újbóli megnyitá­sát. A turistáknak látni- és szó­rakozni valót kell biztosítani. Gondoskodni kell szakképzett idegenvezetőkről, meg kell szer­vezni az itt tartózkodás prog­ramját. Ehelyütt csupán néhány elképzelést adunk: múzeumláto­gatás, helyi festők műveiből bemutató tárlat szervezése, üzem és gyárlátogatások, ebéd­del egybekötött látogatás állami gazdaságokba, jól működő szö­vetkezetekbe, kirándulás a Duna-menti erdőkbe, halász­tanyákra, fürdővonatok szerve­zése, szabadtéri előadások tar­tása a színház művészeivel, (a kórházban 1800 férőhelyes szabadtéri színpad épült!) de a legfontosabb: a fürdőzés. Ezért mielőbb rendezni kell a Petőfi szigetet és a Sugovica-partot. Parlagon hevernek a mozgal­mas vízi életet biztosító lehető­ségek is. Jelenleg még egy csó­Ha elmégy egyszer... Ha elmégy egyszer kedvesem, csak csendesen, jaj. csendesen! S az alkonyattal menj tova, szép, hajnali tündércsoda. Az alkonyattal menj tova, öleljen át az ostoba felhők alatt a szürkület, a hamuszínű és süket. Fátyolként terüljön reád. s így, elmosódva menj tovább, míg végül ringó lépteid a hulló ködök elnyelik, s kedves képed, mi bennem él, egy éjen elfújja a szél. Ha elmégy egyszer kedvesem, csak úgy, hogy észre se vegyem! KANTOR ZOLTÁN nakot sem lehet bérelni, — mint korábban. Nem is szólva egy vizibusz- vagy sétahajó beállí­tásának indokoltságáról. Idegen forgalm i bizottságot!! Hiányzik Baján egy ajándék­bolt. A kiváló bácskai borokat sehol sem lehet eredeti pa­lackozásban, vagy ízléses demi- zsonokban kapni. A remek ba­jai halászlé is több nyilvános­ságot érdemelne. Gyenge a vá­ros idegenforgalmi propagan­dája is, s az IBUSZ által ké­szített kezdetleges leporelló ke­véssé tudja ezt pótolni. Mindezért tehát a város ve­zetőinek célratörőbben kell az idegenforgalom ügyével törődni. Hiányzik az idegenforgalmi fej­lesztési terv, de legfőképpen egy bizottság, amely határo­zottan foglalkozna ezzel. Nem elég tehát a város kiváló adott­ságairól beszélni —, tenni is kell valamit azok kiaknázása érdekében. Tölgyes Sándor NYÁR p Fotóriporterünket megihlette ez a jelenet. Nem tagadjuk, a kép szép is. Boldog, békés öregkort ért meg ez a bácsi, s a község szép parkjában olvasással, melegedéssel tölti idejét. mfmeU H&csk&rníti utcclA, NÉVADÓ, Szegedi Lajos (1874-1SI9) (-«A \py Már századunk első éveiben — még a Nagytemető utcai (ma Rákóczi itt) első kis mun­kásotthon felállítása —, 1903 előtt tagja volt a szakszervezet­nek, s így a pártnak is. Textil­áru kereskedő segéd volt és Váczi Jánossal együtt nagy lel­kesedéssel küzdött azért, hogy a kereskedelmi alkalmazottakat szakszervezetbe tömörítse. Ket­tőjük munkája hozta létre az Szerveset — névsor nélkül Több segítséget a Vöröskeresztnek A tanácsok és végrehajtó bi­zottságaik üléseinek jegyző­könyveiben csak elvétve sze­x-epei, hogy foglalkoztak a vö­röskereszt tevékenységével. S :ha hagy x-itkán mégis szóba kerül, altkor sem önálló napi­rendiként, hanem csupán meg­említve, hogy majd bevonják ilyen, vagy olyan feladat vég­rehajtásába. A sokféle munka Ügy gondoljuk, ennél jóval többet érdemelnének a vörös­keresztes szervezetek., amelyek igen sok hasznos munka elvég­zésére alkalmasak. Nagy se­gítséget nyújthatnak ugyanis a helyi tanácsok egészségügyi- és szociálpolitikai tevékenységé­hez. A szocialista egészségügyi igazgatásnak pedig jellemző tu­lajdonsága, hogy nemcsak a ta­nács és az egészségügy dolgo­zóinak munkáján alapszik, ha­nem az egész lakosságén. A ta­nácsok mellett működnek ugyan egészségügyi állandó bi­zottságok, amelyek ellenőriz­nek, figyelemmel kísérik az egészségügyi viszonyokat, s ja­vaslatokat tesznek azok javí­tására, de a lakosságot igazán tevékeny közreműködésre moz­gósítani csak az elevenen tevé­kenykedő vöröskeresztes szer­vezetek képesek. Megyénkben 231 vöröskeresz­tes szervezet működik 12 785 taggal. Ezeken kívül 300 nem állandó jellegű — a tanév ide­jére korlátozott — iskolai vö­röskeresztes szervezet több mint 13 000 tanulóval ismerteti meg a legfontosabb egészség- ügyi tudnivalókat. A szerveze­tek a visszamaradó tagdíjakból elsősegélynyújtásra alkalmas egészségügyi állomásokat -szerel­tek fel és sok helyen még egészségügyi könyvtárakat is létesítettek. Igen hasznos mun­kát végeznek a betegségek meg­előzésében. Ök az egészségügyi propaganda legjobb terjesztői, résztvesznek a tüdő- és rák­szűrő vizsgálatok előkészítésé ben, s az egyéb népbetegségek elleni küzdelemben. Szervezik a véradó-mozgalmat (6000 vér­adójuk van), különböző egész­ségügyi tanfolyamokat rendez­nek és még hosszan sorolhat­nánk: mi mindent magukra vállalnak, — s mindezt társa­dalmi munkában. Aratás idején... Legújabb értesüléseink sze­rint állami gazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben az ara­tás, cséplés idejére — sok he­lyen pedig véglegesen — egész­ségügyi megbízottakat állítot­tak be akik szükség esetén elsősegélyt is nyújtanak. Szo­ciálpolitikai téren kezdeménye­zik. hogy a termelőszövetkeze­tekben könnyebb munkára osz- szák be az öregeket, patronál­ják az állami gondozásba vett gyerekeket, küzdenek az alko­holizmus ellen stb. A nemrég kezdődött ötéves tisztasági versenyt is a vörös- kereszt kezdeményezte. Sajnos a tanácsok ezt sem vették ed­KÉP SZÖVEG NÉLKÜL dig komolyan, s a május 15-ig esedékes értékelő jelentést egyedül a kiskunhalasi járás községei küldték meg a megyei vöröskeresztnek. Ebből is lát­ható, hogy az együttműködés a tanácsok munkáján múlik. Ne gondoljuk, hogy a vörös­keresztes szervezetek nagy dol­gokat kívánnak a tanácsoktól. Anyagi igényeik egyáltalán nin­csenek, csupán erkölcsi támo­gatást várnak munkájukhoz. Ennek hiánya viszont nagyon visszaveti a szervezetek tevé­kenységét, amit a tataházi vö- röskei'esztes szervezet példája is bizonyít. Tataházi példa Ez a szervezet éveken ke­resztül jó eredményeket ért el. Egészségügyi előadássorozato­kat, elsősegélynyújtó tanfolyam mókát rendezett, az idén azon­ban még taggyűlést sem tartot­tak. Az történt ugyanis, hogy új titkárt választottak, de a régi vezetőség nem adta át ne­ki az ügyek intézéséhez szük­séges iratokat — még a szerve­zet névsorát sem, — amelynek alapján a tagságot össze hív­hatta volna. Közben a tanács végrehajtó bizottsága — anél­kül hogy észrevette volna a bajokat — különböző megbí­zásokat adott a szervezetnek. Jellemző, hogy a kapott felada­tokról nem értesítették a vö­röskeresztes szervezet vezető­ségét. Megyénk vöröskeresztes szer­vezeteinek közel 13 000-es tag­létszáma azt bizonyítja, hogy e szervezetek a lakosság széles rétegeit ölelik fel. Tagjaik ön­zetlenül az egész társadalom érdekében végzik munkájukat. Ezeknek az embereknek szár­nyakat adna a további munká­hoz, ha időnként foglalkozna velük a tanács, értékelné és elismerné tevékenységüket, hisz ez az egyetlen, amivel honorál- ni lehet őket. Éppen ezért ve­gyenek részt a jövőben a ta­nácsvezetők sűrűbben a vörös­keresztes gyűléseken, rendezvé­nyeken. Megéri! Nagy segítsé­get nyernek ezáltal a tanács egészségügyi és szociálpolitikai igazgatásának javításához. Nagy Ottó első kecskeméti Munkás Üj* ságot 1901-ben. Rendíthetetlen szocialista volt, aki minden idejét a munkásszervezkedés előbbre vitelére áldozta. Ké­sőbb a munkásbiztosító pénztár munkatársa lett. 1918-ban tagja a Nemzeti Ta» nácsnak. A Tanácsköztársaság' idején a munkástanács és a tíz tagú direktórium tagja lett. A háromtagú direktórium idején a lakásügyek direktóriumi meg­bízottjának nevezték ki. A kecs­keméti szovjet választott tagja Mindent elkövetett, hogy a lakásnélküli munkásokat ott­honhoz juttassa. Sokat tanult, olvasott, s az egyik legjobban felkészült pártmunkás és agitá­tor volt. 1919. november 15-c éjszakáján őt is elhurcolták cs kegyetlen kínzások után Szik­rában megölték. Emlékét a VII. kerületi volt Forrás utca őrzi városában. S-fi'cmdíLuuit. 1960. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság, Felelős szerkesztő: Weither Dániel, Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 nőnapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét Tel.) lá-23, 27-18

Next

/
Thumbnails
Contents