Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-18 / 143. szám

V lütíU. Június 18. síomliat S. ©?<?a> Gyorsan, a legkisebb veszteséggel takarítjuk be a gabonát A Garai V örös Traktor Állami Gazdaság kombajnosainak versenykihívása A Garai Vörös Traktor Állami Gazdaság kombájnosai a ke- nyérr és takarmánygabona gyors betakarítására a Bajai Állami Gazdaság kombájnvezetőit versenyre hívták. A garaiak versenyfeltételei a következők: a gazdaság saját erejével, minden segítség nélkül végzi el a gabonák aratását. A kombájnaratás jó minőségét biztosítják. (A tarló magassága 15 centiméter alatt lesz, a szemveszteséget 1,5 százalék alá szo­rítják.) A kombájnosok versenyeznek, hogy az egy kombájnra eső napi átlagteljesítmény melyik gazdaságnál lesz magasabb Ikatasztrális holdban és mázsában). Ugyanakkor értékelik azt is, hogy allzatrész- és üzemanyagfelhasználás hol lesz alacsonyabb száz mázsa betakarított terményre vonatkoztatva, a baleset- és tűzvédelmi szabályokat melyik gazdaság kombájnvezetői tartják be legjobban, s melyik gazdaság nyújt több segítséget a tsz-eknek. A versenyt ötnaponként a két gazdaság igazgatója és két kombájnos értékeli. Az aratás befejezésének napját kölcsönösen bejelentik, amit a bizottság azonnal ellenőriz. sffl&WEmGüxmSmM Lakásból üzlethelyiség ? Harbin Benjámin jánoshalmi olvasónk levelében azt pana­szolja, hogy a Jánoshalmi Föld­művesszövetkezet nemrégiben egy cukrászdát rendezett, be, s ezért az üzlet mellett levő laká­sát az üzlethálózat további bő­vítésének címén igénybe akar­ják venni. Arra kér választ, ki­költöztethetik-e, s milyen lakást kell biztosítania a tanácsnak számára? Az érvényben levő törvények értelmében Kárbin Benjámin­nak — miután tanácsi rendel­kezésű lakásban lakik — a je­lenlegi helyett egy azonos érté­kű belterületi lakást kell bizto­sítania a községi tanácsnak. — Amennyiben a községi tanács a bérlőnek nem tud megfelelő la­kást biztosítani, az nem köteles kiköltözni. Attól nem kell félnie olva­sónknak, hogy kilakoltatják, mert az érvényes jogszabályok ezt tiltják. Ennek az ügynek kapcsán meg kell mondanunk azt is, hogy helytelen gyakor­latot folytat a Jánoshalmi Föld­művesszövetkezet, s a községi tanács — aki ezt a kérést tá­mogatja —, amikor csökkentik a meglevő lakások számát, — azért, hogy üzlethelyiségeket alakítsanak ki. A jelenlegi la­káshelyzet éppen az ellenkező­jét követeli meg államhatalmi szerveinktől, azt, hogy a meg­levő lakásokat megtartsák, sőt, felesleges üzlet- és irodahelyi­ségeket lakásokká alakítsanak át. Tizennyolc új szakmunkás A Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalatnál a napokban 18 lakatosipari tanuló tette le a szakmunkás vizsgát. A fiatalok jó eredménnyel vizsgáztak. A segédlevelek átadása után a fiatal szakmunkások közös vacsorán vettek részt, ahol Sza­bó József oktatómester köszön­tötte a megjelenteket, majd Pe­restói József párttitkár és Laczi Szerkesztői üzenet i N. N., Kiskőrös: Az eseménynap­tár című rovatunkat nem szüntet­tük meg. A ritkább megjelenésnek az az oka, hogy ezentúl csak a jelentősebb eseményekről emléke­zünk meg. Endre, a szakszervezeti bizott­ság titkára szólt az új szakmun­kásokhoz. A volt iparitanulók­tól az iskola nevében Gyöngyösi János tanár búcsúzott. (L. E. levelező.) EGY CSOKOR BÚIAKÁLASZ Z suzsa lányom letette az első vizsgát. Kitűnő lett a csöppség. A szülőkkel együtt meghatódva ültünk a teremben. Figyeltük a tanító néni lámpa­lázát és a gyerekek fesztelen bátorságát. Bármit kérdezett Ili néni, mint a sarjadzó erdő apró fái, úgy emelkedtek a magasba a jelentkező kezek: én is tu­dom, én is tudom. Most, hogy az egészet újra át­gondolom, kikristályosodott ben­nem,. hogy több volt ez mint vizsga. Ünnepély volt a kecske­méti Zrínyi Ilona általánosban, számomra pedig ősbemutató is, hiszen a lányom itt szerepelt először a nagy nyilvánosság előtt. Hanem nekem Bálái Fe- rencné tanítónő rendezői mun­kája tetszett legjobban. Először nem tudtam miire vélni a dolgot. Ili néni egy cso­kor búzakalásszal állt az osz­tály elé és mesélni kezdett.: — Reggel a határban jártam és két búzatáblát láttam. Az egyik bizony vékonyszárú, so­vány növényekkel szégyenke- kezett, de a másik ilyen szép, kövér kalászokat termett, mint amit nektek hoztam. Ugyan, ki tudja megmondani, hogy miért? M inden gyerek első akart lenni. — No, kis Ancsa mit gondolsz? — mutat az egyik szőke lánykára. A gyerek felel: — Azért, mert jól művelték a földet. — Hát még miért? — Mondd meg, kis Kacsó! — Mert jó magot vetettek. — Ki tud még valamit mon­dani? Halljuk Ludvig Jutkát! — Azért, mert a vetést gon­dosan ápolták. — Jól van, gyerekek, szépen feleltetek. Szüléitek azonban arra is kíváncsiak, hogy a mi osztályunk földjén mi termett? Milyen magokat vetettünk ősz­szel, Sándor Zsuzska?! — Pat­tan a lányom, és felel: — Vetettünk a kis kertbe számtan magot, olvasás magot, meg írás magot. — A termésünk beérett — ve­szi át a szót a tanító néni — rajta, gyerekek, arassunk! — ezzel kezdetét vette a vizsga. Bő termést hozott a sok kicsi Élménybeszámoló és divatbemutató Izsákon Az Izsáki Földművesszövetke­zet nőbizottsága nemrégiben él­ménybeszámolót szervezett, ahol Pankovits Józsefné országgyű­lési képviselő ismertette a kop­penhágai útján szerzett tapasz­talatokat. Beszédében a kapita­lista államokban élő asszonyok mindennapi nehéz harcát vá­zolta, amelyet az egyenlőségért és a mindennapi életért folytat­nak. Az értékes beszámolót a föld­művesszövetkezet által rende­zett női fehérnemű- és fürdő­ruha-bemutató követte. A csak nőknek rendezett bemutatón igen sok nylon és selyem fe­hérneműt. fürdőruhát mutattak be, amelyek nagy tetszést arat­tak a nézők körében. A divatbemutató nagy sikeré­ről -tanúskodik az a tény is, hogy az áruházban a fehérne­mű osztályon a forgalom észre­HIRER A BAJAI JÁRÁS községei­ben kisgyűléseket és csoportos beszélgetéseket tartottak a párt- szervezet tagjai. Az összejöve­teleken a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a helyi feladatokról tanácskoztak a részvevők. A kisgyűléseket igen nagy érdeklődés kísérte. ♦ Megyeszertc jól sikerült párt- napok zajlottak le. A kiskőrösi járásban 13, a kalocsai járásban 14, a bácsalmási járásban 8 he­lyen tartottak pártnapot. # A KISKUNFÉLEGYHÁZI Dó­zsa Termelőszövetkezet kommu­nistái májusi taggyűlésükön szö­vetkezeti közgyűlés elé kerülő fontosabb kérdésekről tanács­koztak. A taggyűlést követő na­pon rendezett közgyűlésen a kommunisták több javaslatot terjesztettek elő. • A kalocsai járásban a KISZ járási végrehajtó bizottsága és az Úttörő Szövetség járási el- nöksége együttes ülésen tanács­koztak a közös nvári feladatok­ról. vehetően tató óta. levelező.) emelkedett a bemu- (Karácsonyi Józsefné mag. Két óra hosszat folyt Sí betakarítás, s bizony nem egy olyan megható jelenet volt, ami­kor az édesanyák szemébe» örömkönny csillogott. Elmondták a kis kertészek* hogy megtanultak húszig szá­molni, és százig számlálni. Is­merik a sok k!is betűt és nagy betűt, a rövid ö-t és a hosszú ú-t. Bírálták egymást a táblá­nál, hogy ez a betű kövér* amaz pedig sovány. Szavaltak versikéket, daloltak népdalokat* Jelentkeztek, feleltek, játszot­tak és nevettek, míg csak az aratás be nem fejeződött. "Dúcsúzáskor a tanító néni ■*“* arról beszélt, hogy van egy vár, melynek legalább any- nyi a lépcsője, mint a mesebeli tündérpalotának. Ügy hívják azt* hogy a tudomány vára. Elmond­ta, hogy az osztály fellépett en­nek az első lépcsőjére Igaz, hosszú az út a kapujáig, de a szorgalmas gyerekek legyőzik a sok akadályt, mint a mesebeli királyfi. Kívánta, hogy kísérje őket ezen az úton sok szeren­cse és szüleik szeretete. Mondott még valamit, de el­csuklott a hangja. Észrevette, hogy a kis kertészele bizony már nem nagyon figyelnek. Mind­egyiknek az első szünidőn jár az esze. Sándor Géza Póruljárt a „szenvedélyes“ levélíró Vannak meg emberek, akik­nek az a szenvedélyük, hogy le­veleket írnak. Ám nehogy azt higgye a kedves olvasó, hogy a rokonoknak, ismerősöknek. Nem, hanem különböző hivata­loknak, intézményeknek. Ezek­ben a levelekben természetesen mindenkire ráhúzzák a »vizes­lepedőt-, csak a levélíró egy angyal, ha még nem is ragyog glória a homlokán. A sükösdi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben is van egy ilyen szenvedélyes levélíró. A neve most nem érdekes, a tsz- tagok bizonyára jól ismerik az esetét. Az említett személy le­velet írt a Magyar Rádiónak, a Népszabadságnak, a Szabad Földnek, a megyei termelőszö­vetkezeti politikai csoportnak, körülbelül egyforma szöveggel. Arról panaszkodott, hogy a ve­zetőség nem fizeti ki a tagság járandóságát, többek között ó sem kapta meg a neki járó pénzt, azonkívül más »sötét« dolog is van a vezetőség körül. Egyszóval nem ártana körülnéz­ni egy kicsit ebben a szövet­kezetben — célozgatott. A címzettek vizsgálódni kezd­tek, s megállapították, hogy » levélíró tavaly összesen 17 mun­kaegységet teljesített, a feleség« pedig 56-ot. Különböző manőve­rezéssel, a vezetőség becsapá­sával több pénzt vettek fel, mint amennyi járt volna. Tehál végső soron a közösségnek vaa követelni valója tőlük. Kétség­telen, vannak kisebb hibák a vezetésben is, de ezek koránt­sem olyan súlyosak, mint airir« a levélíró utalt. Az illető így leplezte 1c saját magát, és még jól megússza, ha nem indítanak ellene eljár,ist rágalmazásért. K. S. ■ZWWWWWWW^WVWVWWW Új szerek a peronoszpóra elleni védekezéshez — Mára esőt jósolt a meteorológia? ‘Wvwwvwwvv^vwvwwwwwvvvwyvwvvvvwx/wvwwvvvywvw«/vvvwwwwvww A SZŐLŐ peronoszpórája ellen hazánkban évtizedeit óta a rézgálic- ból készült bordói lével védekez­nek. A szakszerű permetezés — ha azt időben végzik el — jó ered­ménnyel szokott járni, azonban a bordói lével történő permetezésnek vannak hátrányai is A permetlé elkészítésekor nagyon keli ügyelni a közömbösítésre, ha ugyanis nem megfelelő mennyiségű és nem jó minőségű meszet adunk a rézgálic- hoz, a bordói lé könnyen perzselést okozhat. Hosszadalmas a permetlé elkészítésének ideje is. AZ ELMÚLT években a bordói lé mellett már nagyobb területen al­kalmazták a DNRB-pasztát, amivel ugyanolyan jó eredménnyel lehet védekezni. A pasztát nem kell kö A szélesre tárt ab­lakon át az utcára is kihallik a varrógépek monoton zúgása. A hosszú teremben az ajtónyílásra a gépek mellől önkéntelenül is felemelkednek a fejek. Ki az és miért jöhe­tett? — ez a kérdés olvasható az arcokról. Utam Pintér Sán- dornéhoz vezetett, aki egy nagy asztal mel­lett ül. Nyújtja a ke­zét, mondja a nevét, majd hellyel kínál. Nem kerülgetem a té­mát, hanem a sűrű­jébe vágok: — Magát is szidják a dolgozótársai? — Rosszak a tapasz­talatai — adja vissza a szót, s közben a szo­kásos mozdulatokkal Jót és jobbat felülvizsgálja a kész alperi és salvator anyagból készült gyer- mekingecskéket és el­látja az I-es számot jelző pecséttel. Nyolc éve látja el ezt a tisztet. Ez idő alatt társai megszok­ták, hogy ha hibás árut talál, azt mindig visszaadja javításra. Zsivánovics Istvánná vasaló, aki éppen vele szemben ül, ezt mond­ja: — Nem kell velünk veszekedni, mert kija­vítjuk. Társa, Istoko- vics Istvánná így foly­tatja: — Tudjuk, hogy ne­ki ez a munkája, ezért kapja a fizetését. — Ha hibát véte­nek, nekik is vissza­adom — mondja Pin- témé. — Erre azon­ban ritkán kerül sor. Ugyanis mi kétféle in­get gyártunk: jót és jobbat. — Ügy van — erő­sítik meg szavait mun­katársai. Valóban, a Barna Ferenc és Petz Jenő vezette szalag dolgozói igen kis hi­baszázalékkal dolgoz­nak. Ennek ellenére megkérdeztem Pintér- nétől, milyen esetek­ben adja vissza javí­tásra a fehérneműt? Maga elé tesz né­hány hibás inget és mutatja: — Ennek szimplán szegték be az alját, itt a zseb mellé varrtak, emitt hiányzik egy gomb, ez pedig felfes­lett. Ezeket a hibás fe­hérneműket aztán a szalagvezetőknek adja, akik visszajuttatják az illetékes reszortosok- nak. A látottak alapján örömmel mondhatom: Pintér Sándorné a ve­vő szemével vizsgálja a kész fehérneműt. Így érthető, hogy kétféle árut készítenek: jót és jobbat. Ezért is lett Pintérné a szakma ki­váló dolgozója. (venesz) zömbösíteni, tehál a permetlé el* készítéséhez mész nem szükséges. Az eddigi tapasztalatok szerint a DNRB általában kevésbé perzsel, mint a bordói lé. Egy kilogramm DNRB-paszta 2,5 kilogramm rézgá- licot pótol, tehát 1 százalékos bor* dói lé helyett 0.4 százalékos DNl’B- permetlevet kell használni — azaa 100 liter vízhez 40 deka DNRü* pasztát kell adni. EGY MÁSIK új gombaölő szerre) is védekezhetünk a peronoszpóra ellen a rézgálic helyett. A rézoxi-* klond tartalmú Vitigran conc elne- nevezésű. külföldről behozott, por-* alakú permetezőszert ugyancsak jó eredménnyel használták már az egyes gazdaságok, mind a pero* noszpóra, mind. a g5'ümölcsvaraso* dás. illetve moniliá ellen. A Vitigran nagyon jó tapadóké* pességű szer, közömbösítéséhez színi tén nem kell mész. Elkészítési mód* ja egyszerű és gyors. Az előírj mennyiségű szert először kevés víz* ben, egyenletesen, jól el kell ke* verni, majd további erős Keverés közben 100 literre kiegészíteni a vízmennyiséget. A Vitigran alkalmazását egyéb előnyei mellett az is indokolttá te­szi, hogy használata igen. gazdasá* gos. Egy hold szőlő egyszeri per* metezésénél mintegy 30 Ft anyag­megtakarítást lehet vele elérni a rézgálicos permetezéshez viszonyít­va. Egy kilogramm Vitigran cone 2 kilogramm rézgálicot helyettesít, tehát 100 liter vízhez 50 dekát kell belőle számítani. Természetesen, a későbbi permetezések során a bor­dói lé töménységét is emeljük, így megfelelő arányban kell emelni a Vitigran-os permedé töménységé» is. A Vitigran-nal ugyanabban aa időben és annyiszor kell perme* tezni, mint a rézgálical. A VITIGRAN CONC-ot a pero- noszpórán kívül eredményesen le­het használni az almavarasodás el­len is, mégpedig virágzás előtt 0:? virágzás után pedig 0.1—0,3 százalé­kos töménységű permedében. Ez a permetlé kevernetö kolloid kénké­szítményekkel, továbbá a szőlőbcL használatos rovarölőszerekkel: Per* üil-UiL Dar siti-miL

Next

/
Thumbnails
Contents