Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-18 / 143. szám

LAPJA A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS KISU.UN MEGYEI XV. ÉVFOLYAM, 143. SZÄM Ära SO fillér I960. JÜNIUS 18. SZOMBAT Yilóg proletárjai, egyesüljelek! Nagyobb íelelösséggel Azok a mélyreható változá­sok, amelyek a mezőgazdaság szocialista átszervezésével me­gyénk községeinek jó részében ez év tavaszán bekövetkeztek, az illető helyi tanácsokat is me­rőben új helyzet elé állították. Üj feladatok születtek, amelyek új munkastílust követelnek. — Eredmények természetesen van­nak, de az új munkastílus még­is nehezen alakul ki, sokat vi­tatkoznak azon, hogy milyen is legyen a tanácsok és a termelő- szövetkezetek kapcsolata, együtt­működése. Több helyen a könnyebbik ol­daláról fogják fel a dolgokat, s azt mondják egyes tanácsveze­tők: nem akarjuk megsérteni a termelőszövetkezeti demokráciát, hatáskörünk sincs hozzá, ezért nem avatkozunk a tsz-ek belső ügyeibe. A tsz-demokráciát megsérteni valóban nem szabad, de bizonyos jelenségek mellett sem mehetnek el szó nélkül a tanácsvezetők. Sok helyen például rendezetlenek még a közös alapok, a tsz-tagok nem vitték be állatállományukat, gé­peiket. Másutt a szerfás épít­kezésekkel, a szerződéses terme­léssel, a munkafegyelemmel, a családtagok munkába való be­állításával, s a közös gadaság árutermelésével van baj. Bár nem általánosak ezek a jelenségek, mégis foglalkozni kell velük, mert azokban az új tsz-ekben, ahol az ilyesmi előfordul, évekre kihat a fejlő­désre. Gondoljunk csak az ara­tásra. A gabonának csaknem fe­lét az idén még kaszával kell learatni. Azokban a szövetkeze­tekben, ahol baj van a munka- fegyelemmel, vagy a családta­gokat nem győzték meg még arról, hogy kapcsolódjanak be a termelésbe, súlyos vesztesé­gek származhatnak. Helyi államhatalmi szerveink xiifm nézhetik hát a hibákat tétlenül. Joguk, sőt kötelessé­gük teljes államhatalmi súlyuk­kal biztosítani a törvényességet, őrködni a tsz alapszabály sze­rinti működése felett, ugyan­akkor a tanácstagok útján is hathatnak az eseményekre. Szö­vetkezeti községekben a tanács­tagok zöme termelőszövetkezeti tag, akik egyben a közös gazda­ságon belül közgyűléseken fel­szólalva, vagy a tagokkal köz­vetlen beszélgetéssel is hatni tudnak az eseményekre. Minden tanácsvezető kezében ott van hát az eszköz, amellyel megfelelő módon küzdhet a ter­melőszövetkezet szervezeti, gaz­dasági és politikai megszilárdí­tásáért. Hisszük, hogy felelős­ségérzetük és az ügy iránti lel­kesedésük is megvan e feladat végrehajtásához. Ne várjanak minduntalan fel­sőbb szervek utasításaira. Ne hivatkozzanak arra, hogy ez vagy az a járási, vagy megyei tanács feladata, vagy hatásköre. Ami a községben történik gaz­dasági vagy politikai téren, azért a helyi tanács a felelős és en­nek a felelősségnek jegyében végezzék munkájukat. Végső so­ron a község vezetőin múlik, hogy a termelőszövetkezet meg­felelő segítségben részesüljön, s ezt a munkát senki sem végzi el helyettük. Szófia városi tanácsának vezetői látogattak megyénkbe Szerdán bolgár tanácsküldött- ség látogatott megyénkbe, Di- mitr Popov, a Szófiai Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága el­nökének vezetésével. A küldött­ség tagjai között volt Hriszto Kapaszazov. a Szófiai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a Sztálin kerületi ta­nács vb-elnöke, Dimitr Dimitrov a Szófiai Városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának tagja, a vá­ros főépítész-mérnöke, Anton Sztavarev a „Targovia” Városi Kereskedelmi Vállalat igazgató- helyettese. Bács megyei látoga­tásukra elkísérte őket K. Sztoi- csev, Bulgária budapesti nagy­követe, dr. Mikó József, a Buda­pesti Fővárosi Tanács Végrehaj­tó Bizottságának vb-titkára és több munkatársa. A küldöttség tagjait dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács végre­hajtóbizottságának elnöke fo­gadta és szivélyesen elbeszélge­tett velük. Megemlítette, hogy nemrég Bulgáriában járt egy küldöttséggel és igen értékes tapasztalatokra tett ott szert. Amikor a bolgár vendégek meg­kérdezték tőle, hogy milyen ta­pasztalatok voltak ezek, Dallos elvtárs elmondotta: megyénkben sok a szőlő és a gyümölcsös, s ez a mezőgazdasági termelési ág Bulgáriában igen fejlett. Ezenkívül nagyon érdekelte őt a világhírű bolgár kertészkedés és öntözéses gazdálkodás, mert megyénk éghajlata is kedvező a kertészkedésre és jók az adott­ságok az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére is — különösen a megye dunaparti részén és né­hány bő vízréteggel rendelkező területén. Ezután közgazdasági kérdé­sekről beszélgettek. A küldött­ség tagjai különösen a baromfi- és a sertéstenyésztés iránt ér­deklődtek. majd Dallos elvtárs­sal meglátogatták a Helvéciád Állami Gazdaságot, ahol a sző­lőtelepítést, a Csengődi Állami Gazdaságot, ahol az öntöző­telepeket, a Kecskeméti Ba­romfitenyésztő Vállalatot, ahol a baromfiállományt tekintették meg. A délutáni órákban ellá­togattak Kiskőrösre, s megnéz­ték Petőfi szülőházát. Kiskun­halason pedig a városfejlesztés eredményeivel ismerkedtek. A küldöttség áz esti órákban tért vissza Budapestre. Elkészült a kecskeméti stadion rendezési terve Csütörtökön délelőtt Kecske­méten a városi tanács vb-termé- ben ülést tartott a sportstadion építő bizottság. Az ülésen Bolhóy László, a stadionépítésre alakí­tott műszaki bizottság elnöke ismertette a stadionnak és kör­nyékének végleges elrendezési tervét. A részt vevők alapos és sok­oldalú vita után jóváhagyták a tervező iroda által készített tervjavaslatot, s felhatalmazták a műszaki bizottságot a végle­ges beépítési terv elkészítésére, a pályák s építkezések helyszín; kijelölésére. Rövidesen meg­kezdődik a részlettervek elké­szítése, s a tereprendezést elő­készítő szintezési munka is. A stadion fő létesítményeinek, épü- letetnek megtervezésére a tél folyamán kerül sor. Az egyes pályaépítési és korszerűsítési munkák azonban rövidesen megkezdődnek A szocialista együttműködés jegyében Sorközjárók készülnek soron kívül A Petőfi Népe keddi számá­ban hírt adtunk arról, hogy Nagy Mihály, a Csengődi Állami Gazdaság főgépésze, egy kezdet leges kísérlet műszaki tovább­fejlesztésével új sorközjáró ló- vontatású motoros permetezőgé­pet konstruált. A gép bemuta­tója igazolta, hogy a sorközjáró permetezőgép ötletesebb, köny- nyebb és egyszerűbben kezel­hetőbb az eddig gyártott típu­soknál. Előnye különösen a ter­melőszövetkezetekben jelentke­zik. Mivel a maximális kerék­távolsága mindössze 60 centimé­ter, a legkisebb sortávolságú öregszőlők permetezésére is al­kalmas. Teljesítménye napi 10— 12 katasztrális hold szőlőterület permetezéséhez elegendő. Így 10—12 ember munkáját képes helyettesíteni. Lévén itt a nagy nyári mun­kák ideje, valamint a számítá­sainkon felül növekedett közös szőlőterület, rendkívül fontos népgazdasági érdek, hogy a sor­Tí% orsságba jut el a világhírű kalocsai terítő A nyolc éve működő Kalocsai Háziipari Szövetkezet ezer bedolgozóval évente 8—10 ezer himzett térítőt, párnát készít. Az egy év alatt készített térítők és párnák értéke meghaladja a 3 millió forintot. Jelentős részét exportálják áruiknak, s jelen­leg 10 külföldi államba jut már el a világhírű kalocsai terítő. A párizsi, moszkvai, brüsszeli, frankfurti és johannesburgi nagyáruházak rendszeres megrendelői a Kalocsai Háziipari Szövetkezetnek. Az ügyes hímző asszonyok most a moszkvai kiállításra ké­szítik áruikat, — tíz térítőn, tíz különböző motívummal mutat­ják be a hagyományos kalocsai hímzést. Egy-egy térítőn készí­tője négy hétig dolgozik. Az idén is négy művészeti tanfolyamot rendez a népművelés Az elmúlt esztendőben terv­szerűen és véglegesen kialakí­tott művelődési továbbképzési rendszer eredményei nagy fel­lendülést hoztak magukkal, kü­lönösen a művészeti tömegmoz­galmakban. Éppen ezért ebben az eszten­dőben, a nyári évad folyamán, ismét megrendezik a lassan már hagyományossá váló művészeti továbbképző tanfolyamokat. A négy művészeti ág kéthe­tes tanfolyamát ismét Baján rendezik a leánygimnázium kol­légiumának épületében július 3—16-a között. Huj bér József né iskolavezető tájékoztatása szerint kiváló mű­vészeti szakemberek vezetik az egyes tanfolyamokat. A színját­szó tanfolyam irányítója Udva­ros Béla, a Kecskeméti Katona József Színház rendezője. A bá­bosoknak Tóth Sándorné, a 1 Debreceni Bábszínház igazga­tója és Öhidi Lehel, a Népmű­velési Intézet munkatársa tart előadásokat. A táncosok okta­tását Vincze Miklós és V. Kiss Ibolya látja el. A kórusvezetők tanfolyamának vezetője Nemes- szeghy Lajosáé, a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola igazgatója és Turcsányi Emil zenepedagógus. ­közjáró permetezőgép sorozat- gyártását az illetékes megyei vállalatok még ebben a hónap­ban megkezdjék, s az aratás ide­jén már részszállításokat is tud­janak eszközölni szövetkezete­inknek. A megyei pártbizottság és a megyei tanács v. b. ezért a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára és a Tisza- kécskei Permetezőgépgyár veze­tőit is meghívta a bemutatóra. Kétszer ad, ki gyorsan ad — tartja a közmondás. Soron kö­vettük ezért, milyen intézkedé­sek történtek a mielőbbi soro­zatgyártás megindulása, és an­nak érdekében, hogy a permete­zőgépeket még ebben az eszten­dőben használni lehessen szőlő­termésünk megvédésében. A té­nyek gyors, operatív intézkedé­sekről vallanak. Kalocsai elvtárs, a Bányászati Berendezések Gyárának igazga­tója, már a bemutató során nyi­latkozott, hogy amennyiben a sorozatgyártást elrendelik, a fél­egyháziak két héten belül le­szállítják a szükséges 50 darab 150 liter űrtartalom hengeres tartályt. Bár a Tiszakécskeí Per­metezőgépgyár éves kapacitása kitöltött, az üzem vezetői terven felül vállalták az 1 millió forint értékű munkát, ha a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága ^ se­gítséget nyújt a soronkívüli gyártás feltételeinek megterem­téséhez. Az érdekelteket a megyei pártbizottságra hívták megbe­szélésre, ahol Erdősi József elv­társ, a megyei pártbizottság tit­kára és dr. Varga Jenő elvtársi a megyei tanács v. b. elnökhe­lyettese rögzítették, kinek mi a feladata, hogy a sorközjáró per­metezőgépek záros határidőn belül elkészüljének. Szomor elvtárs, a Mezőgazda- sági Eszközöket Értékesítő Szö­vetkezeti Vállalat vezetője kö­zölte, hogy két napon belül m :gt rendeli a kécskeiektől az 50 da­rab motoros permetezőt. Varga elvtárs utasította a tervosztály vezetőjét, járjon el az Országos Tervhivatalban a gyártáshoz szükséges anyagok soronkívüli biztosítása érdekében, egyben intézkedett arról is, hogy a me­gyei tanács tartalék keretéből a Tiszakécskeí Permetezőgépgyár megkapja a gépek előállításához •, szükséges 2 000 munkaórára igé­nyelt béralapot. A permetező­gépgyár vezetői pedig megígér­ték, hogy a sorközjárók részszál­lítását a jövő hónapban meg­kezdik. A közös összefogás és az operatív intézkedések eredmé­nyeként így vált lehetővé, hogy alig egy héttel a bemutató v.tán meginduljon a sorközjáró per­metezőgép sorozatgyártása az ipar és a mezőgazdaság szo­cialista együttműködés jegyében. S. G. Használt a májusi eső a takarmányvetésnek A hideg tavaszi időjárás ve­szélyeztette a szálastakarmány- termést. Május közepén a szá­las takarmány-vetések még csak fele magasságot értek el, mint az elmúlt években. A későn jött májusvégi és június eleji eső­zés azonban jelentősen javított a terméshozamon, így jó köze­pes termést takaríthatunk be. A lucerna és vöröshere második kaszálásánál 8,5—9 mázsa átlag­termést nyertek. Megkezdték a rétek kaszálását is, s az eddigi eredmények alapján a széna- termés jó közepesnek mondható, ami azt jelenti, hogy holdam* ként 7—8 q-t takarítanak be. *

Next

/
Thumbnails
Contents