Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-16 / 141. szám
feerem * t *nw ma Kapálást napok a garat Vörös Csillag Tsx-ben Szorgos tagsága van a ga- rai Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek. Az idén jelentős területen kertészkednek és számottevően foglalkoznak szerződéses növények termesztésével. Ez eléggé leköti a munkaerőt. Kintjártunkkor éppen a borsót szedték. Huszonöt holdon vetettek belőle. Készítették az 5000 csomó hagymát is, amit a MÉK rendelt tőlük. Legalább nyolcvanan szorgoskodtak a táblákon. A kertészetben mindig szorít a munka, különösen ilyenkor, a növényápolás dandárjában. — Irtanunk kell a gazt, mert megeszi a jövedelmünket — mondta igen találóan az egyik tag. A Vörös Csillagban munkacsapatokra osztották a területet és azok művelik meg a rájuk kiosztott növényeket. Ugyanakkor a munkacsapatok is segítenek egymásnak. Van a közösnek három erőgépe, amely növényápolásra alkalmas, de ezek mellett még a kézi kapákra is szükség van. A növényápolás sikere érdekében hasznos kezdeményezés született: — Kapálási napokat rendezünk — újságolta Dujmov István, a termelőszövetkezet elnöke. — Ilyenkor a termelőszövetkezet elnöke, a könyvelő, a kocsisok is kapát ragadnak a kézbe és irtják a gyomot. Legutóbb 200 embert tudtunk mozgósítani, több mint 100 holdat megkapáltunk egy nap. Ma délután ismét összeülünk, megbeszéljük a soron- levő feladatokat és az a tervünk, hogy a napokban ismét rendezünk egy ilyen kapálási napot a kukorica gyomtalanítására. ötszáztíz holdunk van ebből a fontos takarmánynövényből és még nem tudtuk megkapálni. Nem akarunk elmaradni, mert az számottevő jövedelem-kiesést jelent. Holdanként mázsákban mérhető a veszteség. Lehet, hogy egy kicsit az idén túlméretezték a közösben a kertészet, illetve a szerződéses növények területét, de az élelmes tagság segít magán, nem marad kapálatlan terület, mint ahogy az előző években is példamutatóan művelték földjeiket. Készülnek az aratásra is. Százhetvenegy hold árpát kombájnnal aratnak. Négyszáznegyvenhét hold búzájuk betakarítását egy aratógép segíti, amit az állami gazdaság ad majd kölcsön. Ugyanakkor a tagság is megragadja a kasza nyelét, huszonnyolc tag fog kézzel aratni. A termés jónak mutatkozik és a termelőszövetkezeti gazdák minden szem gabonát zsákba akarnak gyűjteni. K. S. A késlekedés — ráfizetés ■AWVWWWVWW^WV^WVW^^ Gyarapszik a törzsállomány A bátyai Haladás Termelőszövetkezet az elmúlt évben törzskönyvezett hússertés anyakocákat vásárolt a fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezettől. Jelenleg tíz törzskönyvezett anyakocával rendelkeznek, 33 malacot nevelnek, melyek egy részére már le is szerződtek. — Képünkön: Argot Péter takarmánnyal kínálja a jószágokat. Minden termelőszövetkezeti gazda érdeke AZ EGYRE növekvő húsfogyasztás kielégítése végett felvásárló szerveink ebben az évben megyénkben 20 százalékkal több sertésre szándékoznak húslalási szerződést kötni, mint tavaly. Május 27-ig a tervezett 198 ezer hízósertésből 126 700 darabra kötötték meg a szerződést, ami nagyjából megfelel a tavalyi azonos időszak számszerű eredményének. A bővített tervhez viszonyítva azonban a százalékos eredmény elmarad az elmúlt évi mögött. A szerződés- kötések kezdeti lendülete különösen május utolsó hetében torpant meg. A megtorpanás okát vizsgálva a felvásárlási kirendeltségek megállapították, hogy termelőszövetkezeteink közös állományainak már majdnem minden hizlalásra befogható süldőjére szerződtek. A háztáji gazdaságokban levőkre azonban annál kevésbé, A különben első helyen álló bajai járásban például mintegy 10 ezer háztáji gazdaság van, de ezekben még csak 5000 sertés hizlalását vállalták szerződésre. A többi járásban még rosszabb az arány. A dunave- csei járás ugyancsak 10 ezer háztáji gazdaságában 1950, a kiskunhalasi járás feleannyi hasonló gazdaságában 1500, a kecskeméti járás 4700 háztáji gazdaságában pedig mindössze 500 hizlalási szerződést kötöttek. AZ ISMERTETETT adatok rávilágítanak, hogy van még lehetőség a szerződéskötési tervek teljesítésére. Hiba,, hogy több helyütt a tsz- ?azdák, de még a tsz-vezetők sem ismerik behatóan azt a rendeletet, amelyet a háztáji hizlalások lebonyolítására hozott kormányzatunk. A rendelet szerint a tsz gazdáinak együttesen átadott háztáji hízóit a közösnek fizetett felárral veszik át. Húsz darab egyszerre átadott hízó minden kilogrammjára 50 fillért, ötven után pedig 1 forint felárat fizet a tsz-nek az állami felvásárló A tsz-gazda tehát megkapja a teljes vételárat, s emellett a közös gazdaság is több mint 1000 forinthoz, 50 hízónál pedig a kétszeres összeghez jut. A közös bevételek növekedése viszont megint csak a tsz-gaz- dák hasznát jelenti. KELLŐ felvilágosítással meg kell tehát győzni a tsz-gazdakat a sertéshizlalási szerződései,: előnyéről, népgazdasági 'ontossá- gáról. Ez a munka azonban csak akkor jár sikerrel, ha a szövetkezeti vezetők jó példával járnak elöl, nem hanyagolják el a tájékoztatást, s az utóbbihoz a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, valamint a járási felvásárlási kirendeltségek is segítséget nyújtanak nekik. T. I. Gondos permetezés - nagyobb jövedelem Arra törekszünk, hogy hírneves gyümlöcseinket minél nagyobb mennyiségben és kiváló minőségben értékesíthessük. A minőségi termelés pedig kizárólag a növényvédelem megfelelő időben történő alkalmazásával érhető el. A termelők azonban még mindig nem tesznek meg mindent a növény és állati kártevők leküzdésére. Évről évre tapasztaljuk például, hogy a sárgabarack szeplősödése elleni védelemre — az érés előtti 1 százalékos bordói lével történő permetezésre — nem fordítanak kellő gondot. A gyümölcsnek csak mintegy 15—20 százaléka kerül permetezésre, a többi károsodást szenved. A permetezés hiánya aztán befolyásolja az exportszállításokat. Szót kell emelnünk a szilvafélék permetezésének elhanyagolása miatt is. Akik permeteznek, azok tudják legjobban, hogy az áru átadásakor 60 fillérrel, sőt néha egy forinttal is többet kapnak kilónként, mint azok, akik a permetezést (elmulasztják. Most van itt az ideie. hogy a rajzó pajzstetvek ellen többszöri permetezéssel fellépjünk és megvédjük a különben szépnek ígérkező szilvatermcst. Sorolhatnánk az almánál, a körténél, vagy éppen a cseresznyénél a permetezések elhanyagolása miatt elmulasztott exportszállításokat is, ami az országnak a devizaszerzésben, a termelőknek pedig anyagi javakban jelent károsodást. Boltjainkban elegendő növényvédőszer van, a termelők tehát megfelelő időben el tudják végezni a soron következő permetezési és porozási munkálatokat. Nádas János A közös gazdaságban folyó serény munkáról akartunk írni, amikor ellátogattunk a kiskun- majsai Április 4-e Termelőszövetkezetbe. Ami a férfiak szorgalmát illeti, abban nem is csalódtunk. Pádár Elek, Kádsa Imre és a 40 éve kazalrakó Gre- gus Imre nagy hozzáértéssel illesztették tekintélyes boglyává a 20 hold lucerna termését. Még a vontató gumikerekű kocsija elé is lovakat fogtak és Túri Benő traktoros a vontató helyett a lovakat kormányozta. Huszka Jánost, a termelőszövetkezet párttitkárát a sertés- liaztató körül találtuk. A malacok kifutóját léckerítéssel szögezte körül. A gazdaság adatairól Kocsis László, a szövetkezet elnöke tájékoztatott bennünket. Elmondta, hogy a több mint 600 holdat kitevő közösben 21 család gazdálkodik. Ennyi földet bizony nem könnyű megmunkálniuk. Több termelőszövetkezeti gazdát leköt a jószág gondozása is, hiszen 98 szarvas- marhájuk és 20 anyakocájuk van. Sok munkaerőt igényel az 57 hold kukorica és a 7 hold cukorrépa megművelése. A növény- ápolással nem lehet dicsekedni. Kintjártunkkor még a répa nem volt egyelve, és az égés» répatáblában, ahol szépen fejlö-4 dött a sárgavirágú repce, csató a termelőszövetkezet elnökénél* felesége dolgozott. Balázs Jolán véleménye sze- rint a cukorrépát már cgyclnfl kellett volna. A KISZ-szerve* zet titkára szerint kissé ráér®« hangulat uralkodik a közösben». A családtagokat, főként az asz* szonyokat nem vonják be a« munkába. Rendszeresen csak az elnök felesége, Sólyom Sán- dorné és ő dolgozik a közöst ben. A többi asszony csak hébe-hóba tevékenykedik a termelőszövetkezet tábláin. Nem kell hozzá különösebb* szakértelem, minden mezögaz* dasággal foglalkozó ember tud* ja, hogy a répát legjobb négy* leveles korában egyelni. Hat késnek ezzel a munkával, a» növények felnyurgulnak és el* gyengülnek. Az Április 4-e Termelőszövet* kezeiben tehát sürgősen el kell végezni az egyclést és a kapa* lást. Saját érdekük a család* tagok bevonása a közös műn* kába, mert ha kevesebb lesz a gaz, nagyobb lesz a terméseredmény. A késlekedéssel viszont» saját jövedelmüket csökkentik» N. J. Csőkutak házilag M egírtuk már, hogy termelőszövetkezeteink másfélszer akkora területet szándékoznak az idén csőkutas öntözésre berendezni, mint amekkorát — a korlátozott anyagi és szakmai ellátottság figyelem- bevételével — a felsőbb szervek terveztek. Közöltük azt is, hogy a megyei párt-, valamint a megyei tanács v. b. közbenjárására több állami gazdaságunk és gépállomásunk vállalta: segítséget nyújt a tsz-eknek a csőkutak fúrásához. E támogatásnak nagyon szép eredményét lehet látni a fülöp- szállási Vörös Csillag Tsz-ben. A társas gazdaság nemrégiben három tsz-gazdát elküldött a Csengődi Állami Gazdaságba, ahol tizennyolc, más szövetkezetből való társukkal együtt elsajátíttatták velük a cső’kút fúrásának ismereteit. Ugyanakkor a Kiskőrösi Gépállomás gépészei a csengődlek által elkészítettnek a mintájára fúró-felszerelést állítottak össze, amelyet a fülöpszállásiak rendelkezésére bocsátottak. A három, »csőkút-tanfolya- mot« végzett tsz-gazda másik három társával együtt most sikerrel fúrja a kutakat a Vörös Csillag területén. Eggyel-eggyel két nap alatt elkészülve máikét kúttal gazdagították közösségüket, s minthogy a tsz-nek Rendelet a növényvédelemről A Mezőgazdasági Értesítő 22. számában kormányrendelet jelent meg a növényvédelem egyes kérdéseinek szabályozásáról. — Ugyanez a szám közli a földművelésügyi miniszter és az igazságügyi miniszter együttes rendeletét az 1960. évi 8. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról, amely a termelőszövetkezetekre vonatkozik. Három hónap alatt 9 ezer forint jövedelem Érdekes számítást végeztek a napokban a sükösdi Vörös Zászló Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság tagsága 1960. február 18-án kezdett nevelni 2200 darab napos csibét. A rántani való jószágokat május 6-án szállították el. Kiszámították, hogy a csirkék nevelése — beleszámítva minden költséget — 30 374,24 forintba kerül. Ebben benne van a 340 forint értékű gyógyszer is. A jószágokért 39 594 forintot kaptak, a tiszta nyereség tehát 9219,74 forint. A termelőszövetkezeti gazdák újabb 3000 darab napos baromfi nevelését kezdték meg. az idén 162 katasztrális hold —» cukor- és takarmányrépa, lucerna, vöröshere — öntözése a terve, összesen nyolc kutat fúrnak ebben az esztendőben. A csőkutak 28 méter mélyek* s már csak a kompresszorozáa hiányzik (!amit a patronáló Csengődi Állami Gazdaság szak* emberei végeznek), hogy a »földalatti Duna« vizéből esőt esi* nálhassanak a leleményes fü* löpiszállásiak. A KÖZGAZDASÁGI és Jogi Könyvkiadó újra kiadta a Me* zőgazdaságií termelőszövetkezetek kettős könyvvitele címíí könyvet (ára 45 forint) és Mezőgazdasági termelőszövetkezetek általános számlakerete ég kiegészítés^ (METÁSZ) című kiadványt (ára 11 forint). A könyvek megszerezhetők a Köz» gazdasági és a Jogi Könyvkiadónál (Budapest V. kerület* Nagy Sándor utca 5.), az Állami Könyvterjesztő megyei könyvesboltjainál, valamint a könyvterjesztéssel foglalkozó földművesszövetkezeti boltokban. * A Jászszentlászlói Üj Baráz* da, valamint az Üj Élet Termei lőszövetkezet Zetort vásárolt. Mindkét közös gazdaságnak 139 ezer forintba került a Zetor pótkocsival együtt. Ezzel jelentő■* sen megkönnyítették és meg# gyorsították a szállítást. * Az FM pénzügyi főosztályai kétéves előkészítő tanfolyamod szervez a termelőszövetkezeti mérlegképes könyvelői szakképzettség megszerzésének előkészítésére. Jelentkezési lapot a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályán (a termelőszövetkezeti főkönyvelőnél) lehet igényelni. A kitöltött, javaslattal ellátott lapokat ez év július 15-ig kell a megyei termelőszövetkezeti főkönyvelőkhöz beküldeni. • TEHERGÉPKOCSIT vásárolt a Tompái Szabadság Termelőszövetkezet, amelynek vételárából 25 százalékot saját érőbő! fedezett. j
