Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-15 / 140. szám

4. oldal I960, június iS, szerda Méltó környezet — kitűnő műsor Felavatták a kétezer személyes szabadtéri színpadot Baján JELENTŐS kulturális ese­mény színhelye volt Baja. Szer­dán este avatták fel a kórház kertjében a szinte fillérekből, s kb. 100 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával, néhány hét alatt épült, gyönyörű, 2000 fé­rőhelyes szabadtéri színpadot. Az avató ünnepségre a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett művész- együttesé és központi zenekara adott színvonalas műsort. A FESTŐI környezetben levő, hatalmas nézőteret zsúfolásig megtöltötte a közönség, sokan csak a nézőtéren kívülről fi­gyelhették a műsort. Kigyúltak a reflektorok, elcsendesült a közönség. Dr. Aszalós Imre fő­orvos állt a mikrofon elé. Üd­vözölte a vendégszereplő művé­szeket és a kórház dolgozóinak, a honvédségnek köszönetét fe­jezte ki sokat érő önkéntes munkájukért. AZ ÜNNEPÉLYES megnyitót követő tartalmas műsort nagy élvezettel és viharos tapssal fo­gadta a közönség. A kiváló hanganyaggal rendelkező férfi­kórus dinamikus katonadalai, a bordalolc és kórusmüvek kitű­nően érvényesültek a szabad­téren. Nagy sikert aratott a JtUgkezdSd&tt u g.ijágyu&iÚJtyQy.íLjiéj A Herbária Országos Gyógy­növény- és Selyemgubóforgalmi Szövetkezeti Központ a földmű­vesszövetkezetek útján több száz mázsa gyógynövényt vásárol fél. Többek között hársvirágot, ezt a murvalevéllel együtt gyűj­tik. Tekintve, hogy a hársfa virágját meghűléses és egyéb hasonló betegségek ellen hasz­nálja a gyógyászat, korlátlan mennyiségben vásárolják. A kakukfűvet virágos álla­potban, gyökérmentesen adhat­ják a földművesszóvetkezetek- nek, a nagylevelű csípős csa­lánnak, valamint a papsajtnak (kerekmályva) levelét kell ösz- szegyűjteni. Mint ismeretes, a kakukfűvet légzőszervi megbe­tegedések, a papsajt levelét to­rokgyulladás és egyéb hasonló bántalmak elleni teák alapanya­gául használják. tánckar a galántai tánc bemu­tatásával és a katonaélet derűs epizódjait ábrázoló tánckompo­zícióval. A népi zenekar és szólistái művészi igénnyel meg­választott műsorral és rendkí­vül kifejező előadásmóddal arattak osztatlan sikert. A kí­sérő zenekar igen jól ol:! ' ui meg a kórus és a tánckav mé­retének nehéz munkáját. A SZÍNPAD technikai beren­dezése is jól állta ki a próbát, zavarmentesen biztosította a közönség műélvezetét. AZ EST felejthetetlen élményt jelentett a részvevőknek. Dicsé­ret illeti azokat, akik a szín­pad létrehozásával mutatták meg, milyen szépet és maradan­dót lehet alkotni társadalmi összefogással. Érettségi találkozó a Bajai Türr István Technikumban A Bajai Türr István Közgazdasági Technikumban benső­séges találkozóra gyűltek -lösszé az esti tagozaton az öt évvel ez­előtt végzett hallgatók. A tantestület tagjai jóleső érzéssel fo­gadták a volt tanulók. beszámolóit az eltelt öt esztendőről, arról, hogy valamennyien jól hasznosították a tanulmányaikat. Közülük néhányan felelősségteljes pozíciót töltenek be a nép­gazdaság vezetésében. Az iskola nevelői a felnőttek továbbképzését igen nagy gonddal végzik. Ennek bizonyítéka, hogy az esti tagozat tanulói alaposan felkészülnek a vizsgákra. (Pap Géza levelező.) válasza* alvásának­Hogyan szállítsák haza a tüzelőt? Mészáros István bajai olva­sónk arra kér választ, miért késik Baján a tüzelőszer haza- szállítása gondjának megoldá­sa? Véleménye szerint vissza kellene állítani azt a jól bevált formát, amikor a szénutalvá­nyok beváltását a fuvarosok végezték, s azt haza is szállí­tották. A megyei TÜZÉP Vállalat 1012-s telepén járva megtudtuk: hosszú időn keresztül az volt a gyakorlat, hogy a fuvarosok na­ponta három-négy, sőt több széntételt is kiírattak, s emiatt rendszeresen panaszok voltak egyes szénfajták hiányáról. Ezért a Mészáros István olva­sónk által írt, s szerinte jól be­vált módszert megszüntettek. A szállítási probléma megoldását abban látják a TÜZÉP-tclep ve­zetői, ha az üzemi, irodai dol­gozók utalványának beváltását a szakszervezet által kijelölt személy végezné. Ily módon minden utalvány-tulajdonos idő­ben megkaphatná a tüzelőjét, s a szállítással sem volna gond. Szerintünk helyes ez az el­gondolás, amit azzal egészíte­nénk ki, hogy megszervezhetnék — úgy mint Kecskeméten — a Belsped TÜZÉP-telepi kiren­deltségét. Ehhez kérjék a TÜ­ZÉP Megyei Igazgatóságának és a városi tanácsnak a segítségét. ÉVZÁRÓ előtt a garat délszláv iskolában A Garai Délszláv Általános Iskolában is véget ért a tanítás. Ezen a héten az évzáró ünnepélyre is sor kerül, aztán a növendékek és a pedagógu­sok számára beköszönt a nyári vakáció. Az iskola működésé­ről, s az elmúlt tanév tapaszta­latairól érdeklődtünk Gorjanácz József igazgatótól, — Elégedett vagyok a tanulók szorgalmával, hiszen az átlagos tanulmányi eredmény megköze­líti a négyet. Része van ebben a tanulócsoportoknak, s az osz­tályok kis létszámának. így mód van ugyanis arra, hogy az órá­kon minden gyerek mindén al­kalommal feleljen. Természete­sen a növendékek otthoni kö­rülményei is hozzájárulnak az iskolai eredményekhez. A ta­nulók szüleinek többsége ter­melőszövetkezeti tag. Rende­zettek a családi körülmények. Gyerekeiket tisztán, jól öltözöt­ten járatják. Az egész tanév­ben egyetlen igazolatlan mu­lasztás sem volt. S a nevelők’ Dtíjmov Jakab, Kricskovics An­tal, Mándtty Matild, Zegnár Márk igyekeznek tudásuk leg­javát adni. — Milyen nyelven történik az oktatás? — Az első és második osz­tályban minden tárgyat dél­szláv nyelven tanítunk. A har­madik osztálytól kezdve ma­gyar nyelvet is tanulnak a gye­rekek a Művelődésügyi Minisz­térium által a nemzetiségi is­kolák számára kiadott könyv­ből. Az ötödik—nyolcadik ősz­tályban pedig ugyanazt a ma­gyar nyelvkönyvet használjuk, mint az általános iskolák. A ta­nulók ezenkívül megismerked­nek a szerb és a hórvát nyelv­vel, a felső osztályokban a dél­szláv és magyar irodalom mű­velőivel, kiválóságaival is.-— Milyen pályát választották) a most végzett növendékek? — Az 1959—-1960-as tanévben kilenc tanuló végzett. Közülük) négyen a budapesti délszláv gimnáziumban akarnak tovább tanulni. Hárman ipari pályára készülnek. Két kislány — sze­leik szövetkezeti gazdák —• itt­hon,. a mezőgazdaságban dolgo­zik majd. — Van-e valamilyen kapcso-t lata az iskolának a falu gazda- sági és kulturális életével? — Természetesen. A tanulók és a nevelők több alkalommal segítettek a Rákóczi és a Vö­rös Csillag Termelőszövetkezet­ben, meg 1 az állami gazdaság­ban, A patronáló Vörös Csillag Tsz igen jelentős támogatást nyújtott iskolánk felszerelésé­nek kiegészítéséhez, az iskola pedig a közös gazdaság kultu­rális életében működik közre.. Iskolánk úttörő szervezetének: saját zenekara van, amely már több ízben szerepelt itthon, a járási székhelyen és másutt is. — A pedagógusok közül leg­többen részt vesznek a tömeg­szervezetek munkájában, vagy a délszláv művészegyüttes szín­játszóinak és táncosainak okta­tásában. Nevetőink több isme­retterjesztő előadást tartottak az elmúlt hónapokban a gyer­meknevelésről, az időszerű tu­dományos, ismeretterjesztő elő­adások keretében, délszláv és magyar nyelven. En magant már évek óta pártoktatást ve­zetek a Vörös Csillag Termelő­szövetkezetben. Tagja vagyok a községi pártbizottságnak, vala­mint a járási népfront-elnökség', r.ek — fejezte be tájékoztatóját Gorjanácz elvtárs. —S-rr-l , Baluuuor regénye öUíUt Elcsípték a halészkunyhó tolvajait Török István, aki halászattal foglalkozik, az elmúlt hetek­ben feljelentést tett a hajósi rendőrőrsön, hogy halászkuny­hójából különböző halászszer­számokat, hálókat, varsákat, emelőket 500 Ft értékben isme­retlen tettesek elloptak. Az őrsparancsnoktól Bors Sándor rendőr-törzsőrmester és Illés Ferenc rendőrőrmester ka­pott parancsot a nyomozás azonnali megkezdésére. Jóllehet a bejelentés a lopás után egy héttel történt, a kö­rültekintő nyomozás eredmé­nyeként, alig egyikét óra letel­tével visszakapta Török István a halászszerszámalt. A nyomo­zás megállapította, hogy a be­töréses lopást négy fiatalkorú császártöltési lakos követte el Az egyszerű halászember le­velet írt a járási rendőrkapi­tányságnak és a négyoldalas le­vélben köszönetét fejezi k; azért az ügyes és gyors nyo­mozó munkáért, melynek ered­ményéből hiánytalanul vissza­kapta szerszámait. Levelét ígj fejezi be: »Meg is fogadtam, hogy ezen túl idejében jelentem, ha vala mi rendellenességet észlelek < környéken. Ezért a fáradságo nqm ismerő munkájukért mé\ egyszer köszönetét mondok i rendőrség valamennyi dolgozó jának és külön a hajósi rend örőrs dolgozóinak. Maradok tisztelettel: Török Istbán.« * A fenti esethez különöseb kommentárt nem fűzünk, de n is köszön tjük az eredménye munkát végzett rendőr clvtái *nkat. két s a házak feletti hideg le­vegőteret. Az írnok csak akkor szakadt el a faltól, amikor az árnyék kikúszott az úttestre, és ismét szétterült a homály. Szűk mellékutcákon hatoltak előre. Az elöl haladó Gorosko hirtelen leült, Leontyev nem vette észre, beleütközött. — Amikor aztán Gorosko felemel­kedett, s kerek hátán megigazí­totta elcsúszott géppisztolyát, és (tovább ment, az írnok a járdán keresztben fekvő németet pil­lantott meg. Hajadonfőit volt, és a halott hajszálak lebegtek a tarkóján. »Szél van« — véle­kedett Leontyev, és benézett egy mellékutcába, amelyet úgy összeszórított a két sor ház, hogy kőhasadékhoz hasonlított. És szörnyű érzéseit közepette kerülte meg a halott németet, akinek tarkóján lebegtek a haj­szálak. Sok történetet ismert, hogyan hajtottak végre egyes emberek hőstetteket, a háború alatt nem egy felterjesztést töltött ki. Annyi ilyen ment át a kezén, hogy lehetetlen volt bámulatba ejteni. S amikor elmeséltek néki egy új esetet, türelmetlenül közbevágott: «Ez is valami? Múlunk, az ötödik ütegnél...« És úgy kérkedett mások hőstet­teivel, mintha ö vitte volna véghez. A rövid fogalmazvány­ban, amelyet rendszerint az ez­redtörzshöz küldtek, a katonák ütközet utáni elbeszélésében már semmi sem látszott ne­héznek és szörnyűnek, inkább csak a vidám dolgokra emlé­keztek. Leontyev hallgatta és izgatott lett: de hiszen ezt ő is meg tudná tenni. Amikor sikeres harcok után a törzsben összegyűllek a felter­jesztések. Leontyevnek néha egész éjjel nem jött álom a szemére. Nyitott szemmel fe­küdt, s átélte mindazt, amit nappal írt. Csakhogy most nem azok az emberek voltak a hő­sök. akiknek a nevét a felter­jesztésbe írta, hanem ő maga, Leontyev. És uramisten, mi­csoda hőstetteket hajtott végre ezeken az álmatlan éjszakákon, mialatt körülötte, mindent az irodavezetőre hagyva, békésen aludtak az írnokok. Lehunyta szemét, hogy szinte fájt, s látta magát, amint egy nyári napon sapkáját a kezében lóbálva megy szülővárosa utcáin. A napsugár megcsillan rendjelén... Reggel aztán fejfájással ébredt, s dühösen pillantott egyetlen kitüntetésére, a »Szolgálati Ér­deméremre«. Tudta, hogy az ír­nokok és gépírónők nem olyan áron jutnak hozzá, mint az egyszerű harcosok. Leontyev önkéntesként ke­rült a frontra, arról ábrándo­zott, hogy majd felderítűnek osztják be, de az ezredtörzs­höz vezényelték írnoiknak. Ezt annyira szégyellte, hogy eleinte nem is tudta rászánni magát, hogy megírja az igazságot ba­rátainak, sőt még haza sem írt róla, bár lelke mélyén gyaní­totta, hogy édesanyja csak örülne neki, mert itt mégis több a remény, hogy életben marad. Szilárdan elhatározta, hogy első adandó alkalommal megkéri a parancsnokságot, irányítsa valamelyik üteghez akár huzalos telefonistának. De valahogy nem adódott ilyen alkalom. Ezred ükét. amely a hátországban várt megalakítás­ra, váratlanul a frontra vezé­nyelték. Szerelvényt kaptak, és az üteget gyorsan be kellett va- gonírozni. Az utolsó pillanatban parasztszánok gördültek a vago­nokhoz, a kocsisok kenyeret és fehér fagyasztott tej-göngyöle­geiket szedtek elő a szalmából és dobálták fel kesztyűs kezük­kel a vagonok nyitott, fekete aj tajába. De nem volt idejük az egész élelmiszert bepakolni, s útköz­ben a szerelvényen főként az evésről folyt a szó. Veszeked­tek,, rekedtre kiabálták magu­kat, hogy helyet kapjanak az egyetlen kályhánál, amelyét há­rom rétegben teleraktak csaj­kákkal. Az idősebb, házias ka­tonák örökké kotyvasztottak va­lamit, időnként óvatosan meg­emelték a gőzölgő csajka fede­lét, belementették alumínium kanalukat, és szürcsölve kóstol­gatlak főztjüket. (Folyta tjuls» Mironov futólag feltett né­hány kérdést. A tiszt cigaret­tázott,. a katona rá-rásandítva, válaszolt. Semmi értékeset nem mondtak. Azon az utón fogták el őket, amelyet át kellett Vág- niok, és maguknak sem volt fo­galmuk arról, mi Is történt a zűrzavaros éjszakai harc köz­ben a városban. Ném lőtték agyon őket. A Városból kivonuló ezreddel együtt mentek az ágyúk után, i körülnézégetvé, és reményke­dően figyelve a hátulról hal­latszó lövöldözésre. XX. FEJEZET LEONTYEV Leontyev egész úton a házak falához lapult, s jobbra-balra pislogott. A város elnéptelene­dett köves utcáin lövöldöztek. ' Valahol a közelében is lőttek. . Leontyev egész fedezétlen há- . fával érezte, hogy rálőhetnek bármelyik kapualjból, bármé- i lyik ablakból. Néha zöldes fénnyel csillantak fel a fekete < üvegcserepek az ürés ablakok- . ban, és utána világosság tá- 1 madt. A házak mögül rakéta < szökött fel, megvilágítva a < csúcsíves, halpikkelyhez ha- 1 sönló cseréppé! fedett háztető- 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents