Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-15 / 140. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - RISRUN MEGYEI LAPJA í XV. ÉVFOLYAM, 140. SZÄM Ära 50 fillér I960. JÜNIUS 15, SZERDA A hírnév kötelez Hetenként jelentős mennyisé­gű áru kerül ki üzemeinkből a külföldi piacokra. Pecsenye- kacsáinkat igen megkedvelték a bécsiek. A ZIM Kecskeméti Gyáregységének fürdőkádjaiban a világ minden részén fürde- nek. A kalocsai pirospaprika az USÁ-ban szerez hírnevet Bács megyének. A Kiskunfélegyházi Gépgyár konzervipari gépeit a Szovjetunióba szállítják. A Ba­jai Villamosipari Gyár porszívói Jugoszláviában, erősáramú be­rendezései pedig a közel-keleti ál­lamokban öregbítik márkájuk hírnevét. Konzerveink is felve­szik a versenyt a világpiacon. Nemrég a Berlin am Schiff­bauerdamm művészi munkakö­zösség levelet küldött a Kecs­keméti Konzervgyárnak. Ebből idézünk: »Szeretnénk önöknek megmondani, mennyire el va­gyunk ragadtatva gyártmányaik­tól. Az a különleges gondosság, amit önök konzerveik elkészíté­sére fordítanak, igazán példa­mutatónak tűnik előttünk. Fo­gadják őszinte köszönetünket a berlini társulat nevében. Heléne Weigel.-« Amikor örömmel írjuk le az elismerő sorokat, önkéntelenül is az jut eszkünkbe: a hírnév kötelez. A kapitalista kereske­dők igényei hónapról hónapra nőnek. Olyan termékek gyártá­sát kérik üzemeinktől, amelyek­nek elkészítése az eddiginél na­gyobb körültekintést, szakmai jártasságot követel. Tudjuk-e teljesíteni a megnövekedett igé­nyeket? Igen! Ennek megfelelően azonban tovább kell javítani ter­mékeink minőségét. Ez a fel- <adat igen sokrétű, bonyolult. A megoldás módja annyifélekép­pen jelentkezik, ahány gyárt­mányról van szó. Egy azonban biztos: a meglevő alap- és nyersanyagokból nagyobb szor­galommal, jobb hozzáértéssel több és jobb terméket tudnánk előállítani. Tehát gondosabban ügyeljünk exportgyártmányaink­nál a termékek külső kidolgo­zására, konzerveinknél a gyü­mölcs színére, nagyságára, a ba­romfinál az egyöntetű tisztítás­ra, akkor még sikeresebben ál­lunk helyt a kapitalistákkal ví­vott békés gazdasági verseny­ben. Hogy ne érjen bennünket az egyoldalúság »vádja«, tolmácsol­juk gyáraink dolgozóinak kí­vánságát is. Ök jobb alapanya­got, nyersanyagot kérnek az alapanyaggyártó üzemektől, il­letve megyénk termelőitől. Ezt azzal indokolják, hogy nincs -olyan kiváló mérnök, szakmun­kás, aki másod- vagy harmad­osztályú áruból I. osztályút tudna »varázsolni«. Egyúttal elmond­ják azt is, hogy a külföldi megrendelők és a belföldi fo­gyasztók igényessége arra kény­szeríti az ipar vezetőit, hogy a gyengébb minőségű árukat, le­gyen az mezőgazdasági vagy ipari alapanyag, — ne vegyék át. Külföldön és belföldön elért sikereink, feldolgozó gyáraink munkásait, alapanyag- és nyers­anyagtermelő vállalatainkat, a szocialista mezőgazdasági nagy­üzemeket és az egyéni parasz­tokat arra kötelezik, hogy az ed­diginél több és jobb terméket adjanak népgazdaságunknak. Ez évben is bevezeti a MÉK a termelői csomagolást Annak érdekében, hogy a gyümölcs- és zöldségféleségek minél frissebben, minél jobb minőségben érkezzenek a fo­gyasztókhoz, bevezette a MÉK az elmúlt évben a termelői csomagolást egyes cikkfélesé­geknél. A tavalyi tapasztalatok alapján az idén az érzékenyebb gyümölcsöket, mint például a földieper, cseresznye, meggy, sárgabarack, kizárólag termelői csomagolásban veszi át. Ennék megfelelően a termelők minden felvásárlási kirendeltségnél kap­nak megfelelő szállítóedényt, aszerint,, hogy az áru belföldre, vagy exportra megy. A kiren­deltségeknél azt is megmagya­rázzák a termelőknek, hogy milyen minőségi követelményei vannak a csomagolásnak. A termelői csomagolás nem­csak azt eredményezi amit már említettünk, vagyis, hogy a fo­gyasztók jobb minőségű és szebb gyümölcsöt, zöldségfélét kapnak, hanem azt is, hogy a termelők a felvásárló helyeken gyorsabban bonyolítják le az árujuk átadását. Azonkívül anyagiakban is jobban járnak, mert magasabb árat ad a fel­vásárló telep a termelők által csomagolt áruért. Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Vég­rehajtó Bizottsága június hó 13-án, hétfőn délelőtt ülést tartott, amelynek első napirendi pontjaként megtárgyalta a termelő- szövetkezetekben beindított különböző mozgalmak tapasztalatait. A második napirendi pont keretében a végrehajtó bizottság a KISZ 1960—61. évi oktatási tervével foglalkozott, majd a me­gyei pártsajtó terjedelmének növeléséről határozott. A termelő­szövetkezetek 1960. évi építési és egyéb beruházásainak hely­zetéről szóló tájékoztató jelentés után a végrehajtó bizottság folyó ügyeket tárgyalt. Jól halad a növényápolás A vártnál több lesz a barackteimés Felkerestük Bene Andrást, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusát és az időszerű mezőgazdasági ten­nivalókról érdeklődtünk tőle. —■ Megyeszerte jól halad a növényápolás. A cukorrépa má­sodik kapálása befejezés előtt áll, a burgonya második ka­pálását, valamint a töltögetését 90 százalékban végezték el a termelők. Mint ismeretes, a bur­ITT A JEQES Délidőben, mikor a Nap meredeken szórja sugarait, biztos sokan cserélnének foglalkozást Kalics Gáborral és társaival, akiknek »birodalmában« hűvös honol. A Kecskeméti Hűtőipari Vállalat műjéggyárában most kezdődik a csúcsszezon. Két műszakban 2000 tábla jeget gyártanak. A nagyfogyasztók (MÉK, MÁV, kiskereskedelem, vendéglátó vállalat, fmsz stb.) igényei­nek kielégítése mellett, a város lakossága is megkapja a maga »nyári fejadagját«. gonyabogár ellen általános vegy­szeres védekezést rendeltünk el. A burgonyavetésnek körülbelül 95 százalékán folytattak a na­pokban általános vegyszeres ke­zelést. A tanácsok többsége he­lyesen irányította ezt a fontos munkát. Nem szabad megfeled­kezni azonban az említett 5 százalékról. Fel kell kutatni minden elszórt burgonyavetést és ahol a termelő nem védeke­zett, ott az ő költségén szüksé­ges végrehajtani a vegyszeres kezelést. Egyúttal a szabálysér­tési eljárást is meg kell indí­tani az illető ellen. —• Kukoricavetéseinkben a második gépi, illetve fogatos sorközi kapálás elég jól halad. Az első kézi kapálás és az egyelés azonban nem mindenütt fejeződött be. E munkának mintegy háromnegyed részét vé­gezték el termelőink. A növény gyorsabb fejlődése érdekében sürgősen fejezzék be az egye- lést és a kézi kapálást. Nyolc­tíz nap múlva helyenként már megkezdődik az aratás. Addig a legfontosabb növényápolási tennivalókat be kell fejezni. A rétek és a kaszálók termé­sének begyűjtésével kapcsolat­ban a következőkre hívta fel a figyelmet a megyei főagronó- mus. — Az időjárás kedvező volt, jó termésre számíthatunk. Rét­jeink és kaszálóinknak körülbe­lül a feléről takarították be a szénatermést. Jó tápérlékű ta­karmányt csak úgy biztosítha­tunk, ha ezt a munkát is meg­gyorsítjuk. A gyümölcsösök és a szőlők védelmével kapcsolatban a kö­vetkezőket hangoztatta: — Az előző becslésekhez vi­szonyítva valamivel jobb barack­termés várható. Fontos tehat, hogy ezt az értékes gyümölcsöt megvédjük a kártevőktől. A ba­rackmoly, a pajzstetű és a szö­vőlepke ellen nikotinos káli­szappan permetezésével véde­kezzünk. Ismeretes, hogy tavaly is veszélyeztette az exportot ez a három kártevő. A Kecskemét­ről induló szállítmányokban az egyik ellenőrzés alkalmával fi­gyelemre méltó barackmoly fer­tőzéssel találkoztunk. A terme­lőnek saját érdeke, hogy véde­kezzen a kártevők ellen, mert anyagilag jobban jár, ha ex­portképes gyümölcsöt szállít. : E hónap 15-én a tapasztala­tok szerint megindul a pajzs­tetű rajzása. E kártevő ellen minden gyümölcsöt védenünk kell. További fontos teendő a peronoszpóra elleni folyamatos permetezés, rézmészporozás., — Ha a termelők időben és jól védekeznek a kártevők el­len, úgy nemcsak a saját érde­küket, hanem a népgazdaságét is szolgálják — fejezte be a tá­jékoztatást Bene András. AA«wvws/>^yywwwwwwwvs Vasútihálózat-bővítés Jánosh alnaán Jánoshalma vasúti forgalma régebben is jelentős volt, de az utóbbi években még tovább nö­A Császártöltési Vegyes Ktsz tagjai rátarti emberek. Mióta megkapták a kiváló kis­ipari szövetkezet kitüntető cí­met, a vezetőség kénytelen volt új bélyegzőket csináltatni, mert a tagok csak azt tekintik hiva­talosnak, ha valamilyen ügy­ben igazolást kell kérniök az elnöktől. Az egész történetben mégis az az érdekesebb, hogy a kitüntetést éppen a szakmai rátartiság feladásával érték el. Pár éve még nehéz lett volna eldönteni: ki a különb ember? — mert a rangsort a szakmai sovinizmus befolyásolta. A sza­bó különb mint a cipész, az asztalos mindkettő felett tartja magát és még folytathatnám. De éppen az a lényeg, hogy az értékmérő megváltozott. Ma már így mondják: az a különb em­ber, aki többet tesz a szövet­kezetért. Lett is ebből olyan rátarti­Igy is lehet ság, hogy a vezetőség nyugod­tan ráépíthette a versenymoz­galmat, és eredménnyel. A tagság olyan mint egy repülő-brigád. Ha egy építke­zésnél szorít a cipő, a cipész leteszi a kalapácsot, a mázoló az ecsetet, és felcsapnak segéd­munkásnak. Hordják a téglát, keverik a maltert, s kéz alá dolgoznak az építőknek. Ha pe­dig az asztalosoknál sürget az idő, akkor ott segítenek. így érték el, hogy második negyedévi tervüket már június elején teljesítették. Az újfajta rátartiság más eredménnyel is járt. A kis szövetkezet eddig csak nyers színekben gyártotta a hálószoba garnitúrákat. Jó minőségű munkájuk elismeré­seként a Bútorért a lakkozást is rájuk bízta, sőt felhívták a figyelmüket: keressék a lehető­séget, hogyan tudnának áttérni a fényezett bútorok készítésére. A verseny a mennyiségi ter­melés növekedésében is meg­mutatkozik. Tavaly 80 garnitú­ra készült. Idén a munka jobb megszervezése és egy sor ész- szerűsítés eredményeként 120 garnitúra Erzsébet-típusú szoba­bútort adnak a kereskedelem­nek. Szerződéssel 120 darab sez- lon gyártására vállaltak kötele­zettséget, de már most 160 da­rab elkészítéséről beszélnek. Mindezeket, valamint a javító és szolgáltató tevékeny­séget figyelembe véve. a veze­tőség úgy számol, hogy az elő­irányzott 1 600 000 forinttal szemben a 2 millió forintot is meghaladja majd ez évi ter­melésük. A tagság pedig ko­moly eséllyel ismét pályázhat a kiváló szövetkezet cím el­nyerésére, , __ Sándor Géza i vekedett. Ez az állomás látja el ugyanis a vasúttal még nem rendelkező Borota. Rém és Ké- leshalom községek vasúti for­galmát is. A megnövekedett forgalommal azonban nem volt arányban az állomási sínpárok befogadóképessége, ami a vasút dolgozóinak sok nehézséget és komoly gondot okozott. A MÁV Szegedi Igazgatósága látva a nehéz helyzetet, több millió forintos beruházást biz­tosított az állomás bővítésére, melynek kivitelezési munkálatai az elmúlt év őszén kezdődlek meg, s ez év június 1-ével feje­ződtek ^e. Farsang József helyi állomás­főnök tájékoztatása szerint a beruházások során az állomás három sínpárját egyenként 500 méterrel hosszabbították meg, s így a sínpárok befogadóképes­sége kétszeresére emelkedett Meghosszabbították a borpincé­hez vezető iparvágányt, s így ott is zavartalanul bonyolódhat le a forgalom. Lusztig József tudósító'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents