Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14 / 139. szám

i. oldal 1960. június I S, kedd BAJNOKOK A tornaterem parkettján vi­dám gyereksereg zsibong. For­maruhájuk nem árulja el, de a terem korszerű felszerelése sem, hogy falun vagyunk, nem pedig valami városi iskolában. Aki régi emlékei alapján még ma is úgy vélné, hogy a falusi iskola elmaradottságot jelent, sürgősen revideálnia kell állás­pontját. Eiinez rugalmasság, nagy gya­korlat és ügyesség kell. A tor­nászcsapat egyik tagja, Paska Anna hibátlan kézállása. Egyre kevesebb a különbség a városi és a falusi iskolák között — legalábbis itt Mély­hűtőn — ezt mutatja a helyzet. S hogy mennyire távol van a babonás régi, paraszti világtól a mai mélykúti fiatalság, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint az országos hírű mély­kúti leány tornászcsapat műkö­dése. A csapat ötszörös megyei bajnok a falusi spartakiádon, s 1952 után egy ízben a sparta- kiád országos második helye­zettje volt. Most a járási tor­naünnepélyre készülnek, az olimpiai jelvényszerző gyakor­latot mutatják be. Budai Géza, az iskola torna­tanára, de a többi pedagógu­sok is fényesen bebizonyították sportszeretetüket, iskolájuk utá­ni vonzódásukat. A tornaterem nagyszerű felszerelésének jó ré­szét különböző rendezvények jövedelméből ők vásárolták, s általában sokat áldoznak a sportéletre, az iskola és a köz­ség kulturális életének fejlesz­tésére. Példás ez az összefogás, ez az egység, amelynek egyik szép és értékes gyümölcse, a pedagógusok nevelőmunkájának együttes eredménye ez a tor­nászcsapat is. Csáky—Pásztor A híres tornászcsapat nehéz talajtorna-gyakorlalol tanul Budai Géza tornatanár vezetésével. Levelező tagozat a közgazdasági technikumban A Kecskeméti Közgazdasági Tech­nikum mezőgazdasági tagozatán a gimnáziumi érettségivel rendelke­zők számára új tanfolyamot indí­tanak a szervezett levelező oktatás keretében. A hallgatók egy év alatt könyvelő, tervező, statisztikus képesítést nyernek. A tanfolyamra felvételüket kérhetik azok a gim­náziumi érettségivel rendelkezők, akiknek legalább kétéves ügyviteli, illetve kereskedelmi gyakorlatuk van. A tanévben a hallgatóknak kétszer kell bcszámolniok a tanult anyagból. Az egyéves iskola hall­gatóit megilleti a levelezői okta­tásban részt vevő számára biztosí­tott tanulmányi szabadság. Bácsalmásról jelentik A közelmúltban baromfite­nyésztési tapasztalatcserét ren­dezett 25 termelőszövetkezeti asszony számára a Bácsalmási Állami Gazdaságban a népfront bácsalmási járási bizottsága. A tapasztalatcserén dr. Veréb Já­nos állatorvos és Révész Ferenc, a mátételki Győzelem Termelő- szövetkezet elnöke tartott, elő­adást. Épül a strandfürdő Bács­almáson. A nagyarányú társa­dalmi segítségnyújtásban részt vesznek az iskolák tanulói is — jelenti községi tudósítónk. Egy járási igazgatói értekezlet tanulságai EGÉSZEN VÉLETLENÜL tör­tént, hogy a kecskeméti járás iskolaigazgatói nem Kecskemé­ten, hanem Izsákon jöttek ösz- sze igazgatói értekezletre. A program szerint 10 órakor nyelv­tanból bemutató előadást tar­tott Paksi Imre Izsáki nevelő, utána az óra bírálata, majd ér­tékelése következett. Az óra elbírálása után az év végi ismétlések előkészítéséről és azok fontosságáról tartott igen értékes előadást Mohácsi Ferenc ágasegyházi igazgató. A vita végén a tanulmányi fel­ügyelő és a szakfelügyelő mond­ták el, hogy az év végi ismét­lési tervet milyen szempontok szerint kell összeállítani. A MUNKA BEFEJEZÉSE után a Hazafias Népfront izsálci szervezete és az állami gazda­ság vendégelte meg a felügye­lőket és a megjelent igazgató­kat. Az ebéd után a járás szak- felügyelőit és igazgatóit Hor­váth Pál, a tiszakécskei iskola igazgatója meghívta a követ­kező járási értekezletre. A MAGAM RÉSZÉRŐL igen hasznosnak tartanám, ha az igazgatói értekezleteket felvált- va tartanák a járás községei-e ben. A programot azonban más-1 képp állítanám össze. Délelőtti az igazgatók az órákat látogató nák, utána értékelnék a látot-r tálcát. Véleményem szerint nincs olyan iskola, ahol ne akadna néhány érdemes nevelő. Az ilyen kollektív látogatás aztí eredményezné, hogy a jó ok- tató, nevelő módszereket egy egész járásban elterjeszthetnék* ami eddig a bemutató tanítá- sokkal csak egy község határán belül valósulhatott meg. ILYEN MÚDON egyes közsé- gek nevelői és igazgatói köze- lebb kerülhetnének egymáshoz, s az igazgatóknak is könnyebb lenne elsajátítani a vezetés, az ellenőrzés és az irodai admi-1 nisztráciá bonyolult munkáját. A fenti javaslat általánossá tenné a tapasztalatcserét s an­nak szellemi és gyakorlati haszs na is megsokszorozódna. Szabó Lajos levelező Képek a járás életéből ülésezett a járási tanács végrehajtó bizottsága Gyár épül Solton Június lü-én a Dunavecsei Járási Tanács Végrehajtó Bi­zottságának ülésén Korom Jó­zsef, a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának íőagronómu- sa a növényápolási munkáról számolt be. Többi között el­mondotta, hogy a járás terme­lőszövetkezetei a szenabetaka- rítást 57 százalékban elvégez­ték, 13 60U kát. hold kukoricát, 1020 kát. hold napraforgót ka­GOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOGOOGOOOOOOOOOGOGOGOOOOOOOOOOOOOOG — Miért kellett ezeket ide­hozni? Hiszen nem tudnak oro­szul. UakmuoT regénye Gorosko hangosan megismé­telte a parancsot. — Jól van... — Mironov nem vette le róla a szemét, mintha abban reménykedett volna, hogy az összekötő azt is megérti és átadja, amit ő nem mondott el. Gorosko arca kifür­készhetetlen volt. — Veled megy ... Mironov körülnézett, és Leon­tyev Írnoknak a rossz előérzet- től összeszorult a szíve. Sietve a nyitott zöld láda fölé hajolt, amelybe iratokat rakott be. »Ki kellett volna mennem — gon­dolta páni félelmében —, mint­ha csak úgy dolgomra mennék. Most megakadt rajtam a sze­me.« De ugyanakkor remény­kedett, hogy ha az alezredes meglátja öt és a ládát, megérti, hogy őket nem lehet szétvá­lasztani, hogy neki a lada és az iratok mellett a helye. O nélkülözhetetlen itt. És Mironov meglátta, s mindezt meg is ér­tette. — Veled megy Leontyev sza­kaszvezető. Leontyev' úgy készülődött a sarokban, mint aki elkárhozott. Felcsatolta derékszíját, nyakába akasztotta géppisztolyát, amely- lyel még egyszer sem lőtt a németekre. Gorosko suttogva siettette, és titokzatosan kacsingatott í'á, mint aki valami vidámat ígér. Az irodavezető odalépett Le­onteyvhez. — A holmijaidat magunkkal visszük. Ne legyen gondod semmire. Először beszélt vele kedvesen, s ez még jobban megrémítette Leontyevet. Csak bágyadtan le­gyintett: »Vigyétek!« — mintha ezek a holmik már nem is tartoznának hozzá. Követte a felderítőt. Alig mentek öt lépést, Go­rosko megfordult, és vidáman rákacsinlott: — No, szakaszvezető, mi könnyen megúsztuk! Gyerünk szaporán! A sírok között ugrándozva, a temető fái és szobrai között át­hatolva igyekeztek a város felé, ahonnan lövöldözés hallatszott, s rakéták szálltak a magasba. Ezalatt az ütegek közelebb húzódtak a törzshöz. Aztán két felderítő foglyokat kísért: egy tisztet meg egy közkatonát. Az ágyúk között vezették el őket, melyek menetkészen álltak a traktorok mögött. A traktorok benzinszagot, a dübörgő moto­rok pedig forróságot árasztot­tak. Mindenfelől kiváncsiak se­reglettek köréjük. Az egyik felderítő bement jelenteni, a másik, egy fiatal legény, fehér glasszékesztyűs kezével simogatta a még alig pelyhedző bajszát. Ennek a glassaékesztyűnek, amely alig ment rá a kezére, úgy örült, akár a gyerek a játéknak. Le­ereszkedően kérdezte: A körülötte állók együttér­zően mosolyogtak. De megje­lent Mironov, a beszélgetés el­halkult, a törzsüteg törzsőrmes­tere pedig, aki kíváncsiságból szintén odament, a rend ked­véért kiabálni kezdett valaki­vel. A foglyok szintén nyugtala­nok lettek. A katona, ki tudja miért, körüllekingelclt, a liszt észrevette ezt, megvetően lc- biggyesztette ajkát, elővette ci­garettatárcáját és rágyújtott, igyekezett nyugalmat. erőltetni magára. Nagy darab ember volt, arca hamvas piros, de most piszkos, szeme kidülledt. Mironov pillantását látva kö­zömbösen elfordult. Mironov fi­gyelmesen megnézte. Különö­sen a kezét. A tisztnek nagy, s bizonyára szép férfikeze volt. Ez a kéz már ősidőktől hozzá­szokott a korbácshoz és a kard­hoz. Csak éppen soha nem dol­gozott, soha semmit sem alko­tott. A katona, amolyan vékony­pénzű emberke, jóval öregebb volt nála, s minduntalan körbe- jártatta a szemét. Mironov gon­dolatban összehasonlította őket, s arra gondolt, hogy ha az ál­lamfők nem díszszemlén látnák hadseregüket, ahol a harciasán csillogó fegyverzetű katonák üd­vözlést ordítva, lelkesen vonul­nak el az emelvények előtt, s az emelvényeken állókban a le­győzhetetlenség érzését keltik, ha előre látnák hadseregük végóráját, nagyon valószínű, hogy ritkábban robbanna ki há­ború. lü’afy tatiuk) páltak meg, s 300 kát. holdon végezték el a cukorrépa egyelé- sét és sarabolását. A beszámoló után Horváth József, a járási1 tanács elnök- helyettese és a járás két gép­állomásának igazgatója beszá­molt az aratásra való felkészü­lésről. A dunavecsei járásban a termelőszövetkezetek elkészí­tették a munkaerő-mérleget, s ennek alapján a cséplőcsapalok többségét a tsz-ek adják. A gépállomás igazgatói elmondták, hogy a tarlóhántást és a má- sodvelést a két gépállomás gép­parkja elvégzi. Az erő- és mun­kagépekhez szükséges felszere­lések és szerszámok rendelke­zésre állnak. A napokban műszaki hely­színbejárás zajlott le Solton. A bizbttság — amelynek tagjai között több megyei, sőt orszá­gos szerv kiküldöttje volt dele­gálva — megállapította, hogy Solttól másfél kilométernyire alkalmas terűiét van arra, hogy létrehozzák a Budapesti Állati­fehérje Takarmányokat Előál­lító Vállalat solti telepét. A feldolgozó üzem közel 13 millió forintos költséggel épül meg, ahol 2S—30 munkás dolgozik majd. Az építkezés 1961—62-ben kezdődik majd. Az üzem az el­hullott állatokból és a vágóhi­dak melléktermékeiből külön- bözö ipari zsírokat és állatláp- szereket állít élő. Három hónap alatt 105 ezer síkálókefe A Kunszentmiklósi Háziipari Szövetkezet ez év második negyedévében 105 ezer darab sikálókefét gyárt belföldi szük­ségletre. Egy új fűrészgépet állítottak be, amely naponta két­ezer darab kefefát készít. A gyártmány időbfen való leszállí­tása céljából a szövetkezet vezetősége mozgósította a bedolgo­zókat, ily módon nem küzdenek munkaerő-hiánnyal. Ebben a negyedévben négy-ötszázezer forint értékű raffiaszövetet ké­szítenek, amit az ország különböző részeibe szállítanak. Június 20-án részt vesznek a Budapesten megrendezendő export divat­táska bemutatón, ahol modern fazonú raffiatáskákat mutatnak be. Ebben az évben 8—10 ezer darabot gyártanak exportra, ebből a külföldön nagyon keresett cikkből. Nem érdektelen megjegyezni, hogy a háziipari szövetkezet a második negyedév első két hónapjában a tervét 108 százalékra teljesítette. Felkészültek az aratásra A Solti Gépállomás dolgozói 20 kombájnt és 7 aratógépet javítottak ki, amelyek június 20-án kivonulnak a munkahe­lyekre. A gépállomás dolgozói vállalták, hogy a kalászosok 50 százalékát géppel vágják le. A Solti Gépállomás az idén elő­ször SZK—3. (szovjet kombájn­nal osztott aratást végez. A gépállomás igazgatósága úgy döntött, hogy június 10-én és U-én kétnapo^ kombájnvezetői továbbképzést : szervez, ahol a traktorosokat ellátják a szüksé­ges műszaki utasításokkal. Jelentés a kunadacsi Kossuth Tsz-ből A kunadacsi Kossuth Tsz-ben a napokban fejeződött be a 300 férőhelyes juhhodály építése, amelyet a tsz tagjai saját anyagból és saját erőből készí­tettek. Az idén nagyobb gon­dot fordítanak a takarmánybá­zis biztosítására, melynek ered­ményeképpen a lucerna első ka­szálásából már hét és fél va­gont kazalba raktak, a tavalyi üt vagonnal szemben. A közös gazdaság rövidesen 100 darab nüvendékmarhat vá­sárol, amiből a jövő évi hízó­anyagot biztosítják. Szép ered­ményeket értek el a növényi kártevők elleni védekezésben. A Maulwurf traktorral lepörmete- zett 20 kát. hold burgonyán a burgonyabogarak első nemze­déke 95 százalékban elpusztult Jelenleg a répalevéltetű elleni permetezésre készülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents