Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-12 / 138. szám
198#. Jffnltis Hí vasárnap LAPJA Nem az apparátus — a tanácstagság a gazdája... Társadalmi munkaszervezés Kiskunhalason KECSKEMÉTEN ÉPÜL Több helyen a tanácsok még ma is szinte megoldhatatlannak tartják azt, hogy a lakosságot nagyobb arányú társadalmi munkára mozgósítsák a községfejlesztés érdekében. Ennek több oka lehet. A tapasztalatok szerint a legfőbb okok közé tartozik, hogy nem lelkesítik eléggé az embereket a községfejlesztési tervekben megjelölt célkitűzések; gyenge a tanács és a lakosság közötti kapcsolat; a tanácstagok és a vb-vezetők elfoglaltságukra hivatkozva a szak-apparátus dolgozóinak adják ki albérletbe a társadalmi munka szervezését. (Előfordul az is, hogy rossz a munkaszervezés és a lakosság igénybe vett ideje nem áll arányban a kívánt eredménynyel, ami természetesen elkedvetleníti a társadalmi munkában részt vevőket.) Mit véges ssívesen a lakosság E hibák kiküszöbölésével mindenütt nagymértékben fokozható lenne a lakosság társadalmi munkában való részvétele. Bizonyítja ezt az is, hogy tavaly megyénkben a lakosság már több mint 12 millió forint értékű önkéntesen végzett munkával gyarapította a községfejlesztési alapot. A legszebb eredmények Kiskunhalason születtek, Ügy véljük, módszereiket jól hasznosíthatják a többi tanácsok is. Halason sem egy szóra értették meg a társadalmi munka jelentőségét. A város pártós tanácsvezetői elemezve a lakosság hangulatát, észrevették, hogy azt a munkát végzik szívesebben.. ami közvetlenül szolgálja érdekeiket. Egy dűlőút rendbehozásán például szívesebben dolgoznak, mint az or- 6zágútén. Széleskörű közvélemény-kutatást rendeztek hát, s ennek alapján állították össze a város hároméves — 1958—60-as — fejlesztési tervét. Közel 50 ezer írásbeli javaslat érkezett be, s ezekből tárgyilagos képet alkothattak arról, hogy mit szeretne a lakosság. A javaslatok alapján összeállított városfejlesztési terv megvalósítása azután az egész város társadalmának szívügyévé vált. Lemérhető volt ez a tanácstagok magatartásán is. Ugrásszerűen megnövekedett a tanácsüléseken való megjelenések aránya, s a felszólalások száma. De nemcsak a tanácsüléseken, hanem választóik között is nagyobb kedvvel végezték tevékenységüket a tanácstagok. Nem egyszerűen a javaslatokról folytatott viták részvevői voltak már, hanem egyben a határozatok végrehajtásának szervezői és végrehajtói is. A lakosság mozgósításával a munka irányítását is vállalva segítették egy-egy létesítmény mielőbbi megvalósítását. A „mindenható“ tanácstag Rendszeressé vált például, hogy ha egy tanácstag körzetében a földes utat akarták rendbehozatni, az erre előirányzott összeget rendelkezésére bocsátották, s ő gazdálkodott vele, természetesen a pénzügyi szabályok szerint. A tanácstag rendelte meg az anyagot, fizette a fuvarköltségeket,, vagy szervezte a társadalmi munkát, s nem egyszer 4—5 ezer forint birtokában 20—25 ezer forint értékű munkát végeztetett el. Egy-egy létesítmény építésénél már a kivitelező vállalattal történő szerződéskötéshez is meghívták a körzet tanácstagját, s étitől az időtől kezdve ő szorgalmazta, ellenőrizte a munkálatokat, gondoskodott a szükséges fuvarról, társadalmi munkáról és tartott mindennemű kapcsolatot a kivitelezővel, — így szinte »mindenhatóvá-« vált a város építésében. Ezzel a módszerrel 1958- ban 500 ezer, 1959-ben 2 035 000 forint értékű társadalmi munkát végeztettek el a lakossággal Kiskunhalason, ami tavaly például 40 százalékkal növelte a városfejlesztési alapot. Év végére sok nagyszerű létesítmény valósult meg. Ipari üsem épül társadalmi szakmunkával Ma már ipari üzemet építenek városfejlesztési alapból. Az üzem jövőre 600 embert foglalkoztat. Újdonság még az is ennél az építkezésnél, hogy szakmunkát is végeznek társadalmi munkában. Ezt úgy szervezték meg, hogy a város pártós tanácsvezetői maguk mentek ki a különböző üzemekbe, ktsz-ekbe és gyűléseken beszélték meg a munkásokkal a tennivalókat. Ez igen szép eredménnyel zárult, 30 ezer óra szakmunkát ajánlattak fel a dolgozók. A társadalmi munkára felajánlott szakmunkáról azután pontos kimutatást készítettek, s azt átadták az építésvezetőnek, aki az építési tervbe részletekre és nevekre bontva beillesztette. Amikor Kecskeméten, a Bocskai utca 5. szám alatt épül fel a Köz« úti Üzemi Vállalat irodaháza. Az augusztus 20-án átadásra kerülő háromemeletes épületben 40 irodahelyiség lesz, ebédlővel*. klubbal és mellékhelyiségekkel. Az irodaház építése három-i millió hatszázezer forintba kerül. A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepén transzformátorház épül közel másfélmillió forintos költséggel. Az új transzformátorházban a villanyszerelők már megkezdték a szereléseket. Képünkön az átvezető szigetelőket szerelik. A 35 ezer volt áramot három hatalmas transzformátor osztja majd szét a konzervgyár telepén. nd-diM t 1960 Peches hajótörött 300 forint pénzbüntetés rágalmazásért időszerűvé válik a szakmunka elvégzése, értesítést küld az illetőnek, hogy kezdje meg a munkát. Kiskunhalason nagy gondot fordítanak a társadalmi munka gondos megszervezésére, nehogy munka hiányában az idő kárbavesszen, s emiatt kedvüket szegjék a társadalmi munkában részt vevőknek. Ugyanakkor a létesítmény ünnepélyes avatására is meghívják őket, nyilvánosan köszönik meg közreműködésüket. Ez a módszer helyesnek bizonyult, mert Kiskunhalas lakossága örömmel vesz részt a társadalmi munkában, és lelkesedik a város fejlesztéséért. N. O. mÍm.oU Dr. Kacsóii Pongrác áicskjimeli NÉVADÓi ití uUÓA, 'ADÓi J Budapesten született (édesapja, Kacsóh Lajos MÁV főfelügyelő Kecskeméten volt joghallgató). Matematikai és zenei lángész. Hatodik gimnazista korában a kolozsvári egyetemen a tanárjelöltek részére kiírt fizikai pályázatot ő nyerte el, ami nagy feltűnést keltett. 190i-ben ezen az egyetemen avatták fel a matematikai és fizikai tudomáA nő dísze — a plakát Különös rágalmazási bűnügyet tárgyalt a bajai járásbíróság dr. Lantos büntetőtanácsa. Balázs János bajai fodrász- segéd 3zt sl kijelentést tette hogy Stéger Antal fodrászmes- ' tér egyik tanulójának szerződését azért bontották fel, mert a fodrászmester lepénzelte a városi tanács ipari-műszaki osztójának egyik előadóját. Az ügyben megindult a vizsgálat és megállapították, hogy Balázs János kijelentése alaptalan, s rágalmazásért a bíróság 300 forint pénzbüntetésre ítélte. PETŐFI NÉPE Valami szenzációt hajhászó újságcímet sejt az olvasó a fentiekben, pedig csak a szürke tényeket írtam le. A minap ugyanis tanúja voltam egy kedves párbeszédnek, amely két ismerősöm közt folyt. A férfi: — Ejnye, de érdekes ez a nyakfüzér, vajon hol veite és miből készülhetett? A nő: — A kolleganőmtől veilem tizenöt forintért, de már tízért is kínálják, plakátból van. A jelenlevők általános álmélkodá- sa következett, majd mindenki igyekezett szemügyre venni a legWW^VWWVWWWWWSi újabb divatcikket, amely nem babszemekből, se nem kukoricából, de még csak nem is földimogyoróból, tehát a megszokott nyaklánc-alapanyagokból, hanem plakátból készült. Az érdeklődés központjába került ismerősünk azután szakszerűen el is magyarázta a készítés mikéntjét. A színes plakátot kis háromszögletű darabkákra kell szabdalni, s azt összesodorni, majd megragasztani, illetve felfűzni. Plakátja válogatja, hogy milyen nyakék lesz belőle. Az övé, ha nem tévedek — ejnye, hogy kiment a fejemből! — aha, megvan! — a burgonyabogár elleni védekezés plakátjából született. S ezt becsületszavamra mondom, egészen ízléses, szolid látványt nyújtott. — Csak egy baj van, — hívta föl figyelmünket valamire a tapasztalat- csere előadója, számítva rá, hogy elmondjuk nejünknek is a dolgot — a plakátragasztók már nagyon éberek és csak nagy fifikával lehet elcsenni, vagy kunyerálni tőlük egy-egy plakátot. Mondják kérem, nincsen véletlenül egy plakátragasztó ismerősük? t. tóth A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőn Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont; 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-3S Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét —— Tel.t 15-29, 27-19 Lw^wwmsvwmwvwmvwv^vwwwvwvuwwwwvwvw^/^wwvi meg. nyok doktorává, — „Legnai gyobb dicsérettel”! Budapesten tanároskodott s minden szabadidejét zongorájának és a népies dalszerzésnek szentelte. Mikor Heltai Jenőék megírták Petőfi „János vitéz”-ének operett szövegét és verseit, egy budapesti komponista sem véli lalta. Valaki Kacsóh tanárt ajánlotta Heltainák, aki jobb híján fel is kereste. Kacsóh vállalta. Soha operettnek ha- zánkban olyan fergetes sikere nem volt, mint a János vitéz■» nek. Még a bukdácsoló kecs* keméti színházban is hetekig zsúfolt házak nézték végig. Mikor a kecskeméti állami reáliskola nagy tudós igazgat tója, Hanusz István meghalt, a minisztérium elismeréséül őt nevezte ki ide igazgatónak 1909-ben. Személyének varázsa újjászervezte a már haldokló kecskeméti zenei- és művészi életet, s büszke volt mindenki, aki társaságába kerülhetett. Mikor Budapest elöljárósága 1912-ben felállította a szociáU politikai és művészeti osztói lyát, ők hívták meg szakelő-i adónak. 1912. január 20-án búi csúzott Kecskemétről. Nevesebb alkotásai a János vitézen kívül a »Csipkerózsii ka«, a »Rákóczi«, a »Harang«, a zenefejlődés történetéről kiadott könyve. Molnár Ferenc- nek az örökszép »Liliom« című színjátékénak hatodik jelenetéhez ő komponálta az »Angyali kórus« zenéjét. Nevét párosunkban a ÍV. kerületi új telepítés egyik utcám örökíti
