Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-11 / 137. szám

i960, június Hi szombat Tsz látogatásokat szervezett, vetőmagakciót irányított, s most a tanyaközpontok kialakításán, a tsz-be vitt szőlők hasznosításán dolgozik n Kecskeméti Városi Tanács mezőgazdasági állandó bizottsága AHOL A BORS TEREM A Guineái Demokratikus Köz­társaság nem régi állam. Ami­kor ennek a volt francia gyar­matnak a dolgozói nemet mondtak De Gaulle politikájá­nak, a legkegyetlenebb gazda­sági bojkottot mérte rájuk a francia nagytőke. A guineaiak azonban ragaszkodtak függet­lenségükhöz, s meleg barátokat találtak rövidesen a szocialista tábor országainak soraiból. Gui­nea lakossága abból indult ki, hogyha az ország függetlenné vált, megszabadult a gyarmati elnyomástól, ez már magában megadja a lehetőséget arra, hogy jobban éljen, mint eddig. Ha pedig olyan gazdasági és kulturális segítséget kaphat as szocialista országoktól, melyet nem kötnek politikai feltételek-» hez — már pedig a szocialista tábor országai így keresked­nek — szívesen elfogadja a fe­léje nyújtott kezet. A Német Demokratikus Köztársaság pél­dául közvetlenül Guinea füg­getlenné válása pillanataiban már felvette a gazdasági kap­csolatokat Fekete-Afrika új, független népével, fiazánknak is vannak egyre erősödő gaz­dasági kapcsolatai Guineával. Néhány kép az ország, a nép életéből. A Kecskeméti Városi Tanács tizenháromtagú mezőgazdasági állandó bizottsága elé hár­mas feladatot állított meg­alakulásakor a tanácsülés. E hármas feladat: a tanács mező- gazdasági osztályával együtt­működve segíteni hivatott a mezőgazdasági termelés fellen­dítését, a szocialista átszerve­zést, összegyűjteni a lakosság javaslatait, kéréseit, s az ülé­sein megvitatott kérdésekről je­lentést tenni a tanácsülésnek. E feladatokat helyesen oldot­ta meg az elmúlt másfél év so­rán az állandó bizottság. Ülé­seit havonta rendszeresen meg­tartotta, sőt az utóbbi időben már nem egy esetben kéthetenként is összeült, hogy fontos problémákat megvitasson. Az állandó bizottság tagjai aktívan résztvettek a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesz­tésében is, sőt egyes bizottsági tagok példamutatóan elsőként téptek a szövetkezeti gazdálko­dás útjára. A bizottság felügye­letet gyakorolt az állami tar­talékterületek felett, s gyakran tartott határszemléket, melye­ken értékelte, hogy megfele­lően hasznosítják-e az állami tartalékterületeket. Az állandó bizottság közös termelőszövet­kezeti látogatásokat és tanul- mányutakat szervezett két ter­melőszövetkezetbe az egyéni gazdák részvételével. Ellátogat­tak a Taksonyi Állami Gazda­ságba, ahol a modern, nagy­üzemi baromfitenyésztést tanul­mányozták. A lakosság kérésére java­solta az állandó bizottság, hogy létesüljön Kadafalván apaállat­istálló. Ezzel sikerült Kadafal- ván a sertéstenyésztést fellendí­teni. Részt vettek a növényvédő- állomás által városunkba küldött battériás permete­zőgépek szétosztásában, s a vetőmagakcióban való rész­vételre javasolták az egyéni gazdákat. Így sok gazda jutott bőven termő, nemesített vető­maghoz. Az állandó bizottság egy-egy ülésén a bizottság elnöke, vagy más tagja ismertette a mező- gazdaságot érintő fontosabb rendeleteket, hogy később el­lenőrizhessék azok megtartását, végrehajtását. A tanácsülés — amely leg­utóbb értékelte e munkát — di­cséretben részesítette az állandó bizottság tagjait, s jóváhagyta további célkitűzéseit; melyek között szerepel a tanyaközpon­tok kialakításának meggyorsí­tása. A terv szerint az állandó bizottság megvizsgálja, hogy az elkészített tanyaközpontok ter­vei milyen visszhangra talál­tak az egyes puszták lakosai között, s ennek alapján dolgoz­za ki javaslatait az építkezések meggyorsítására. Mint ismeretes, a mezőgaz­daság szocialista átszerve­zése során a szőlők nagy­üzemi művelése komoly problémát jelent. A bizott­ság tervében szerepel, hogy megvizsgálja a meglevő adottságokat, s a legilletékesebb szakembe­rek tanácsainak meghallgatásá­val javaslatokat dolgoz ki a fontos feladat megoldására. Szép és lelkesítő tervek ezek, s minden bizonnyal az állandó bizottság tizenhárom tagján kí­vül széleskörű aktíva hálózat is hozzájárul valóraváltásukhoz. £rjtj (ofüit ötaen a. bflriá Piaci árak Kecskeméten Pénteken reggel többek közt 15 mázsa óburgonya, 32 mázsa újburgonya, 1500 csomó zöld­hagyma, 3500 csomó karalábé és 9500 fej saláta érkezett a kecskeméti piacra. Az óburgonyát 1,80—2 forin­tig, az újburgonyát 3,50—1 fo­rintig, a paradicsomot 32—35 forintig, az uborkát 10—11 fo­rintig, a cseresznyét 4—8 fo­rintig, a zöldborsót 1,50—2,50 forintig és a földiepret 6—10 forintig árusították a termelők. Új tavasz Ilyen tavaszt, ilyen tavaszt 5 nem láttam még sosem, ; a zöld és tarka áradat f kápráztatja szemem. » Az akác roskadásig telt ; élő virágcsokor — jj kábító illatot lehel, l melytől nem nyughatol. ■ Egy méteres a gabona, S néhol a váltig ér — 2 tőle függ mindnyájunk sora bő, ízletes kenyér. 5 A gyár felé míg lépkedem, ; hol serény munka vár, » a városszéli földeken l így köszönt a határ. " Gondom leveszi víg szava l e szép tavaszi szó — : kitárul bennem a haza, » érzem, hogy élni jól : Köszöntőm én is e tavaszt, » a feltörő vetést — » köszöntőm mindnyájunk szabad, ? jobbá telt életét. ■ F. Tóth Pál | Egy évi börtönre ítéllek e?y töidniíívesszövelkezeii boltvezetőt Ifj. Simon János, a Herceg- szántói Földművesszövetkezet 3-as számú boltjának volt a vezetője. 1957 őszétől kezdve a bolt pénztárából naponta 10— 20 forintot vett ki, s azt saját céljaira fordította. Szeszesitalért sem ment az italboltba, azt is a bolt árukészletéből «biztosí­totta« magának. Ifj. Simon Já­nos több mint 19 ezer forinttal károsította meg a szövetkezetei. Az okozott kárból az eljárás során 18 274 forintot megtérí­tett. A bajai járásbíróság dr. Lan­tos büntetőtanácsa ifj. Simon Jánost társadalmi tulajdon sé­relmére ismételten elkövetett sikkasztás miatt nem jogerősen j egyévi börtönbüntetésre Ítélte | és kötelezte a még fennálló hiány megfizetésére. Jl Emtkeznek a hercegszántói tsz-ek A Hercegszántói Üj Élet Termelőszövetkezet házilagos épít­kezéseiről készült két képünk, amelyeken Buncsity Mirkó ve­zetésével szép munkát végeznek az ácsok: Buncsity Zsifkó, Buncsity Márk, Siskovity Szvetozár, Mándity Milorád, Vakos Márton és Daán Mihály. Felső képünkön a 350 férőhelyes sül­dőszállás látható, az alsón pedig a 60 férőhelyes borjúszállás, — építés közben. Báes-Kiskun megyei Nyomda V. » Kecskemét = Tel.: 15-29. 27-19 I I I Atiiatolhatutian bozót és őserdő terült el a gépeli meg* ! jelenése előtt ezen a tájon. Ma a Conakry—Fria közötti vasútvonal építkezései folynak itt. Guineának, bár területe kö­rülbelül egyforma az NDK-éval, mindössze két és félmillió lakosa van. Egyetlen vasútvonala volt eddig. Egyik legfonto­sabb problémája tehát az ország gazdasági kincseinek fokozat* tabb kihasználása szempontjából minél jobb és sűrűbb közié* kedési hálózat megteremtése. A guineai hároméves terv ebben a vonatkozásban is meg* teszi az első lépéseket. Ugyanilyen fontos a saját hazai nehézipar megteremtése is, hogy a nyeranyagkivitelre épülő külkereskedelmet fejlett ipari ország külkereskedelmi struktúrája válthassa fel. Guinea földjét itt-ott csaknem vörösre színezi a bauxit-tartalom. Gazdag arany- és vasérclelőhelyei vannak. Emellett folyói úízienergiájá- nah kihasználása könnyedén megoldja az energfahiányt is. Ezeket a hatalmas értékeket természetesen nem a távoli jövő­ben, hanem minél hamarabb szeretné a guineai nép a saját gyors felemelkedésének szolgálatába állítani. I 2 j C°n°kry kikötőjét most •----' modernizálják. A volt gy armat egykori urai számúra elegendő volt egy fejletlen és alig gépesített kikötő. A kor­szerű külkereskedelem, a füg­getlen Guinea számára első­rendű szükségletként írja elő kereskedelmi berendezésének korszerűsítését és teljes gépesí­tését. Egyelőre még nem boldo­gulnak túlságosan könnyen, nagy a szakemberhiány, nincs elég szakmunkásuk és mérnö­kük az ország technikai felépí­téséhez. De aki járt Guineában, az tudja, milyen felbecsülhetet­len értékű tartalékokat és erő­forrásokat jelent egy szabad nép alkotó ereje, áldozatkész­sége. | 3 | A tam-tamok dübörgése száll az őserdő fái között. Még ma is ezeket az ősi dobo­lt használják Guineában a fő­várostól távol eső vidékeken távíróként. Az ó iiangjuk köz­vetíti a híreket, s nem egyszer az állami utasításokat, rendele­teket is a lakosságnak. Renge­teg a tennivalója a guineai kul­turális' szerveknek, hiszen az ország lakos súg áriak 85 száza­léka analfabéta. A Guineai De­mokratikus Párt V. kongresz- szusa azonban határozott kör- vonalaklcal vázolta fel a kultu­rális fejlődés távlatait is. Egye­lőre 335 iskolát szerveznek, s 28 orvosi rendelőt és ambulan­ciát létesítenek. Számunkra ta­lán nem is jelent túlságosan so­kat ez a szám. Gyineáhan azonban évszázados hiányokat pótol, hiszen korábban az or* szágnak csak a fővárosában mü* ködött néhány iskola, a vidék, az őserdők mélyén meghúzódó földművelő falvak lakossága a teljes tudatlanságban éli. így kívánta mcj a gyarmattartók érdeke. Csáky Lajos PETŐFI NÉPE A Magyar szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither DánieL Kiadja: a Petőit Népe Lapkiadó '/általat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-00 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál, és kézbesítőknek Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents