Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-09 / 135. szám

4. oldal

I960, június 9, csütörtök

T

ermelőszövetkezeteink legnagyobb gondjai közé tartozik a közös állatállomány elhelyezése. Különösen új közös gazdaságainkban sokat törik ezen a fejüket a vezetők és a tagok. Ha együtt van a jószág, annak sok előnye van. Többek között az, hogy míg a nagyüzemi istállóban például 50 növendékmarha ellátását egy dolgozó elvégezheti, addig ugyanez az állomány több istállóban elosztva több gondozót kíván; Üj termelőszövetkezeteinkben a közös állattenyésztés megteremtése, a régebbieknél az állatállomány gyors felfejlesztése sürgősen szükségessé teszi nagyüzemi istállók létesítését.

Ahhoz, hogy új és megnagyobbodott termelőszövetkezeteink növeljék az állattenyésztés szintjét, gondoskodjanak elegendő férőhelyről, bizonyos beruházásokra van szükség. Egyelőre nem építhetnek hosszú időre szóló, egészen korszerű férőhelyeket, átmenetileg olcsón, gyorsan és jól, de a célnak mégis megfelelő istállókat építhetnek, amelyekkel a közös gazdálkodás minden előnye kiaknázható.

Ennek megoldásához kormányzatunk nagy segítséget nyújt termelőszövetkezeteinknek. Épületszerkezeti szempontból anyagtakarékos megoldású épületek létrehozásához ad lehetőséget, e létesítményekhez szükséges fa- és vasanyag előregyártásával. Az ilyen, úgynevezett szerfás épületek létesítése esetén a termelőszövetkezet 30 százalékos hitelelengedést is kap.

Néhány ilyen szerfás építkezést mutatunk be az alábbi rajzokon.

Az 1. számú rajzon az 50 férőhelyes növendékmarha-istálló és a 300

'$0 W.MVtHbte ISTÁLLÓ 300M. JWWOUIY

KITSZtr^

j.

1. iáin.

J

«4 «M.

wj

l

‘ »IHUllft * ,

■lJ

v»*t

iiiétt ■

• • ■ • •

Süiiie-Q,

V V. 4,** .

fsasansrr

1. számú rajz.

férőhelyes juhhodály látható. Ha megvizsgáljuk az egy férőhelyre jutó költségeket, megállapíthatjuk, hogy egy növendékmarha férőhelye a régebbi típustervek alapján körülbelül 5000 forintba, az új típustervek szerint pedig 2600 forintba kerül vállalati kivitelezésben;

Ugyanezek az épületek szerfás építkezéssel olcsóbbak. Ha vállalat építi, 2060 forintba kerül férőhelyenként. A házi építkezés költsége a termelő- szövetkezet tagságának segítségnyújtásától, a saját erőből történő hozzájárulás mértékétől függ. Az egyszerű szerfa-szerkezetes épület a házi építési brigád által felépíthető. Minden termelőszövetkezetben akad a tagok között ács vagy famunkás. Szakmunkás hiányában mód van vándorbrigádokkal történő építésre. A házi vagy vándorbrigád munkájához segítséget ad a megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda. Ilyen növendékmarha- istállónál, ha minden munkabért, anyagot, szállítást a hitelkeret terhére számolunk el, akkor is csak 1780 forintba kerül egy férőhely. Ha csak a fa, vas, nád, kátrány árát és az ácsmunkabért számítjuk, a költség 1280 forint. Figyelembe véve a 30 százalékos állami hitelelengedést, a teljes építési költség csupán 6—700 forint férőhelyenként.

Tehát ha a tagság saját munkájával és a termelőszövetkezet saját szállítóeszközeivel vesz részt az építkezésben, akkor egész olcsón, a korszerű nagyüzemi állattartás igényeit kielégítő rW'endékmarha-istállót kaphat.

A rajzon látható 3Ő0 férőhelyes juhhodály 250 négyzetméter alapterületű épület. Szerfá-Oszlopokkal készül, így az oldalfal nemcsak téglával, hanem nádpalló-körítéssel, sőt szalma- berakással is megoldható. A költségek

CJIMttHJ USm*<MJ»KOK UU)L

TAKAfcWÁina.

Gyorsan, olcsón és jól

a régebbi típusokhoz viszonyítva jóval kevesebbek. A szerfás létesítmény abban az esetben, ha téglafallal és nádfedéssel készül, 300 forint férőhelyenként. Ha csak nádpallóval körít- jük, 220 forint. Ha a termelőszövetkezet házi kezelésben végzi a munkákat, már csak 200 forintba kerül egy férőhely téglafalnál. Viszont még ennél olcsóbban is meg lehet oldani, hiszen vályogfallal lehet falazni, a

io íhiuuvíi siirrhmmti

ALAMJZ

H

A

; • k I i

T

* I v

T

r i 4

A

“ T i «4 v Ut*-1írArt

* nrr

—:+!—ti—+

r

* l’t I *\\

c

*

i|

h! á

i

c ! * i « l 1 1 «I •

*

*

T,

4

T=se

*

,,*a°pr. --p ■

2. számú rajz.

tetőfedést náddal is megoldhatják a termelőszövetkezeti gazdák és csak az alapozáshoz szükséges téglára vagy betonra van szükség, ezt meg a szerfát és a nádat kell vásárolni. Ilyen esetben férőhelyenként 160 forintból megoldható egy, a célnak teljesen megfelelő, juhhodály megépítése.

Ha itt is számítjuk a 30 százalékos hitelelengedést, akkor azt látjuk, hogy a közös gazdaság — ha teljesen hitelből épít — akkor 210, ha mindent maga csinál, akkor 110 forinttal férőhelyenként felépítheti a rajzon szereplő juhhodályt;

A sertéstenyésztés nélkülözhetetlen kelléke a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő, korszerű fiaztató létesítése, malackifutóval ellátva. Egy ilyen épület, mint amilyent a 2. számú rajzon látunk, szerfából elkészítve, villanyvilágítással együtt 2000 forintba kerül férőhelyenként. Ha a termelőszövetkezet az építési munkákat saját házi brigádjával végzi, akkor a férőhely költsége 1200 forintra csökken. Ha ehhez még hozzájárul az is, hogy a közös gazdaság tagjai szállítják az anyagot, a költség már csak 1000 forint.

Még ezt is tovább lehet csökkenteni, ha saját építőanyagot használ fel a gazdaság, például a falazáshoz szükséges vályogot előállítja. Sok helyen a faanyag és a tetőfedő nád is megtalálható.

ao :u iMísutzuii is 250 ni söitíszíuis

ALAUAJ2

3. számú rajz.

A kivitelezésnek számos módját dolgozta ki a Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda. Az épület készülhet tégla-, beton- Vagy kőbeton-alappal. A falazás megoldható téglával, vályoggal, vagy vert, döngölt fallal. A tetőt náddal, sőt szalmával is lehet fedni.

A 3. számú rajz egy 120 férőhelyes sertéshizlalót és egy 250 férőhelyes süldőszállást vázol. Ha nem szerfából építik a termelőszövetkezeti gazdák, az egy férőhelyre jutó költség a hizlaldánál 750 forinttól 1500 forintig terjed, míg a süldőszállásnál 500 forint. Ezek a létesítmények is jóval olcsóbbak szerfából. Ugyanúgy, mint a többi

szerfás épületek, földbe ásott oszlopokkal készülnek. Az oldalfalazást az épület elkészülte után kell elvégezni.

A hizlalónál kétféle oldalfal készíthető. Mégpedig szerfaoszlopokra szegezett mezőgazdasági széldeszka (bőrdeszka), vagy tégla, vályog stb; tál. Itt is lehet tetszés szerint választani beton-, kőbeton- vagy tégla-alapot.

A tetőfedés náddal, szalmával oldható meg, sőt a süldőszállásnál cserépfedéssel is, de ebben az esetben a cserép alatt a szarufák belső oldalát nádpallóval kell burkolni a hőszigetelés miatt. A kifutók burkolata megoldható betonnal vagy laptéglával, vagy a kettő kombinációjaként alkalmazott betonba ágyazott laptéglával. Ez a legmegfelelőbb, mert így elkerülhető, hogy a sertések a téglaburkolatot felbontsák és nem sántulnak le, ami a betonburkolat miatt keletkező rongyos- talpúság következménye.

A költségeket figyelembe véve a hizlaló felfalazással 500 forintba kerül férőhelyenként, míg a süldőszállás csak 250 forintba. Egy hízóférőhely költségét 100 forintig lehet csökkenteni. A süldőszállás legkisebb költsége pedig 50 forint.

A csibenevelés nemzetgazdasági szempontból jelentős és gyorsan megvalósítható. Ha a szükséges férőhelyről gondoskodtunk, azonnal nagy számban tudunk baromfit nevelni. Egy gondozó 3—4 ezer jószág nevelését is vállalhatja korszerű épületben. A 4. számú rajz 3000 csibe befogadására alkalmas csibenevelőjének építési költsége vállalati kivitelezésben 120 forint férőhelyenként. Ez elég drága. De ha ugyanezt szériából készíti a szövetkezet, sokkal olcsóbb.

A megoldás itt is: szerfa-oszlopokon nyugvó tetőszerkezet, utólagos felíala- zással. A felfalazást a többi szerfás épületekhez hasonló módon lehet elvégezni. Az első fal jóformán teljesen üvegből készül, tehát biztosítja a szükséges napfényt és lehetőséget ad a szellőztetésre is. Ha itt vas vagy fa ablakkeretekkel próbálnánk megoldani az építést, nem tudnánk a költségűt íuimns csjutsvaA'

4. számú rajz.

geket jelentősen csökkenteni; Viszont* ha a szabvány melegágyi keretet alkalmazzuk, amely a célnak megfelel, akkor a költség sokkal kisebb. Belülről az ablakok előtt dróthálót feszítsünk ki.

Ha a közös gazdaság a vályogot, faanyagot, nádat biztosítani tudja, akkor csak a melegágyi keretek, az üveg, a két darab ajtó, az alapozási anyag, szeg, drót, , kátrány és egyéb hozzávaló beszerelése kerül pénzbe. Abban az esetben, ha a közös gazdaság minden anyagot vásárol, és a szer- fa-épületet idegen munkaerővel állíttatja fel, 50 forintból elkészíthető a létesítmény férőhelyenként. Ha csak a fentebb említett minimális anyagot vásárolja, a költség már körülbelül 20 forintra csökken, figyelembe véve a 30 százalékos hitelelengedést, férőhelyenként 14—35 forint a bekerülési költség.

Mennyi hitelt kaphat a tsz az építkezéshez?

A SZERFÁS ÉPÜLETEK faanyaga mezőgazdasági szerszámfa, amit az erdőgazdaságok a MEZÖSZÖV útján, méretre leszabva szállítanak a termelőszövetkezethez legközelebb levő vasútállomásra. A faszerkezet bevonásához szükséges kátrányt, valamint az összeszereléshez szükséges vasanyägot szintén a MEZÖSZÖV szállítja. A Nemzeti Bank által faanyagra, vasra, kátrányra, tetőfedőanyagra, ács és tetőfedő munkadíjra folyósított hitel összege 20 férőhelyes sertésfiaztatónál 40 ezer forint, 120 férőhelyes sertéshizlalónál 45 ezer forint, 250 férőhelyes süldőszállásnál 45 ezer forint, 50 férőhelyes növendékmarha-istállónál 85 ezer forint, 300 férőhelyes juhhodály- nál 76 ezer forint, 3000 férőhelyes csibeólnál 53 ezer forint, három ka- tasztrális hold termését befogadó dohánypajtánál 80 ezer forint, 5 vagonos górénál 25 ezer forint körül van.

EZ A HITEL lehetővé teszi, hogy abban az esetben, ha a termelőszövetkezet a munkaerőt, szállítást, tetőfedő-anyagot vagy az oldalfalhoz szükséges anyagot saját erőből biztosítja, marad elég pénz arra, hogy az istállókat, ólakat téliesített kivitelben készítse el. Ezáltal a létesítmények élettartama legalább 10 évvel hosszabb, mint abban az esetben, ha az oldalfalakat nem készítjük el. Az ilyen építkezéseknél fel lehet használni a bontásból nyert téglát, vályogot, vert

falat, bontásból kikerült ajtókat, ablakokat, nádat, szalmát, tehát olyan építőanyagokat is, amelyek a termelő- szövetkezetnek rendelkezésére állnak, vagy könnyen előállíthatók.

TERMELŐSZÖVETKEZETEINKNEK módjunkban van leválasztani a részükre legjobban megfelelő típust és ezt olyan anyagokból megépíteni, hogy a legkisebb költségbe kerüljön.

EZ ÉVBEN megyénkben a termelőszövetkezetek tervei szerint 112 ser- tésfiaztató, 34 hizlalda, 16 süldőszállás, 30 növendékmarha-istálló, 15 juhho- dály, 10 csibenevelő j készül házi kivitelezésben. Ezek a létesítmények természetesen nem túl hosszú élettar- tamúak. A földbe állított oszlopokat a trágya, a talajnedvesség megtámadhatja. Aláfalazással az élettartamot jelentősen meghosszabbíthatjuk, mivel a terhelést a faoszlopok helyett a falak veszik át, tehát i amennyiben mód van rá, érdemes a felfalazásokat elvégezni. Az egyszerű kivitelezés, mivel házi brigádok is elkészíthetik ezeket az épületeket, nagy megtakarítást jelent és helyi erőforrásokat tár fel;

ÁLLAMUNK a rajzok szerinti típustervekkel segíti a közös gazdaságokat, elősegíti a szakszerű építkezéseket, egyben a nagyüzemi állattenyésztés és gazdálkodás feltételeinek megfelelő legolcsóbb és legcélszerűbb megoldást nyútja,

összeállította: Németh Sándor

Korszerű, űj istálló az Aranykalász Tsz-hen

Ilyen új, 102 férőhelyes istállót hozott tető alá a Kecskeméti Aranykalász Termelőszövetkezet építő brigádja május végére. A kőművesmunkákat idős és ifjú Berényi Sándor és Bozsó László végezték.

A termelőszövetkezet részben saját erőből, részben állami hitelből építette a korszerű tehénistállót, amelyben a villanyt és a vízvezetéket, sőt a fejögépei Is beszerelik. Igen ötletesen oldották meg a jászlak beépítését. A V-alakban készített jászolnyí lások lehetővé teszik az egyeü takarmányozást.