Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-04 / 131. szám
1960. június 4, szombat 3. oldal A/ olcsóbb termelés a népgazdaságnak és a munkásnak Is érdeke Jelentős önköltségcsökkentés a Dávod-Püspökpusztai Kenderüzemben ■ (Községi tudósítónktól.) i Farkas Lőrinc személyében új vezetőt kapott az elmúlt év végén a Dávod-Püspökpusztai Kenderüzem. Az új üzemvezető 'hamar tájékozódott az üzem termelési eredményeiről és megállapította, hogy az üzem a lehetőségekhez képest eléggé drá- 'gán termel. Sokat gondolkozott, hogyan lehetne változtatni ezen. Már az első napokban összehívta az üzem kommunistáit és közösen megtárgyalták mindazokat a lehetőségeket, amelyeknek alkalmazásával olcsóbban tudnának termelni. Elhatározták, hogy széleskörű versenyt indítanak a munkaidő teljes kihasználásáért, a pontos kezdésért, a gépek állandó üzemképességéért. A jó példa és a verseny eredménye Az új vezetés, a kommunisták példamutatása és a széleskörű verseny eredményeként 1960-ban az üzem első negyedévi tervét már 111 százalékra teljesítette. 1959 hasonló időszakában egy kikészítő munkásra 280 forint volt a napi termelési érték. Ez az összeg 1960 első negyedévében 369 forintra növekedett. Az általános Nemsokára teljesül a kiskőrösiek régi kívánsága. Már épül az új 12 tantermes, nevelői lakással is ellátott iskola. A munkát a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat végzi. A szerződés szerint 1960. december 31-én kerül sor az átadásra. Az új iskola létesítményi értéke 6 450 000 forint. Párt anyag-terjesztő bizottságot szerveznek Kecskeméten A kecskeméti városi pártvégrehajtó bizottság május hó 31-én tartott ülésén megtárgyalta a pártkiadványok terjesztésének helyzetét. Ennek során megállapította a v. b., hogy a kecskeméti MÁV, a Cipőgyár, a Lakatosipari Vállalat, a városi tanács és a Petőfi Népe párt-alapszervezete igen nagy gondot fordít a pártkiadványok terjesztésére és felhasználására. A pártkiadványok hasznosítása érezteti hatását ezekben a pártszervezetekben, a kommunistái', elméleti képzettségének gyarapodására, a pártmunka színvonalának növekedésében is. A végrehajtó bizottság feltárta, hogy a város több olyan pártszervezete, így például a MÉSZÖV, a MÉK, a Duna— Tiszaközi Kísérleti Gazdaság pártalapszervezete nem terjeszti a pártkiadványokat. Szóba került, hogy a Megyei Kórház párt-alapszervezete is több alkalommal visszaküldte a pártkiadványokat. Alapos és sokoldalú vita után a v. b. határozatot hozott a pártanyagok terjesztésének és felhasználásának megjavítására. Elhatározták, hogy pártkiad- vány-terjesztő bizottságot hoznak létre és azok tagjai rendszeresen látogatják a párt- alapszervezetaket. A párt-végrehajtó bizottság ülésén részt vett Jármai Ernő, a Kossuth Könyvkiadó Vállalat terjesztési osztályának vezetője is. Az Ünnepi Könyvhét új könyvei Eddig még ismeretlen Petőfi költeményeket is közöl a Helikon klasszikusok sorozatában megjelent, Petőfi Sándor összes verseit tartalmazó díszkiadás, melyet az Ünnepi Könyvhéten jelentetnek meg. A reprezentatív kötetet Pándi Pál Petőfi tanulmánya vezeti be. A Magyar Helikon egyébként igen érdekes másik kiadvánnyal is kedveskedik az Ünnepi Könyvhét közönségének. Századunk egyik legnagyobb humanista költőjének, a kommunista Eluardnak legjobb verseit is megjelenteti a Petőfi költeményekhez hasonló reprezentatív kiadásban. A válogatott versek gyűjteményének fordítói között nem kisebb nevek szerepelnek, mint Illyés Gyula, Rónai György, Somlyó György. József Attila Külvárosi éj című versét választotta címadójának a Magyar Helikon most induló sorozata, a Liliput-soro- zat. Kilenc vers mutatja be a nagy proletárköltő művészetét, melyekhez Szántó Piroska készített szép illusztrációkat. A Magyar Helikonnak a könyvgyűjtők számára is nagyértékű kiadványai reprezentatív külsővel képviselik a magyar könyvművészetet, a most megnyílt könyvhéten. HA A FÉRJ PAPUCS — Klárikám, mire költötted a fizetésemet? — Ne kíváncsiskodj! Én sem kérdezem, hogy a havi öt forint zsebpénzedet mire költödi. kenderkikészítés önköltsége az elmúlt évben 12 700 forint volt tonnánként. Az üzem dolgozói többek között azt is vállalták, hogy ezt az összeget 11 274 forintra csökkentik. A kenderkikészítés önköltségét 9869 forintra szorították le az első negyedévben tonnánként. Ez 13 százalékos önköltségcsökkentést jelent. Jutalom, kitüntetés A kiváló eredmények után 24 dolgozó részesült kitüntetésben, illetve pénzjutalomban. Lelovics János a szakma kiváló dolgozója jelvényt, Pécsi An- talné, a szakma kiváló dolgozója oklevelet kapott; Sátrán József, Tóth Mária, Farkas István, Szebeni Imréné és Szikora József né pedig pénzjutalomban részesült. Továbbra is lelkesen dolgoznak a Kenderüzem dolgozói, mert látják, hogy az önköltség csökkentése a népgazdaság javát és a saját maguk hasznát is jelenti. Még szebb és jobb eredményeket szeretnének elérni a második negyedévben. (Molnár János) Jél haladnak a munkákkal A Rémi Kilián Termelőszövetkezetben szorgalmasan részt vesznek a közös munkában a családtagok. Naponta 40—50 családtag dolgozik a földeken. A tsz vezetősége biztosította a közös területen a tagság részére a köztes vetésű termelést. A kukoricatáblán például köztesként babot termelnek. Bevezették a premizálási rendszert is, s ily módon a tagok a tervezett eredményen felüli termésnek 50—70 százalékát prémiumként megkapják. A termelőszövetkezet ebben az évben igen sokat fordít különböző beruházásokra. Ez idáig egy 600 férőhelyes juhho- dályt, 150 férőhelyes sertésszállást, 1000 férőhelyes csibenevelőt, ezenkívül kocaszállást építettek. A tsz saját építőbrigádja jelenleg egy újabb ezer férőhelyes baromfiól építésén dolgozik. A tsz megnövekedett állatállománya részére két kutat fúrtak, a szőlőben pedig a permetezés időben való befejezése érdekében hét kutat megjavítottak. A Kilián Termelőszövetkezetben gondolnak a növényvédelemre is, ezért a községi tanács kezdeményezésére egy növény- védelmi brigádot alakítottak a burgonyabogár és a többi kártevő elleni védekezésre. Szili János levelező El kell választani a konkolyt a tiszta búzától A MÉSZÖV legutóbbi igazgatósági ülésén többek között szó volt a társadalmi tulajdon védelméről. Az igazgatóság elé terjesztett beszámolóból kiderült, hogy a földművesszövetkezetek dolgozói jobban vigyáznak a népi vagyonra mint eddig. Ezt bizonyítja a leltárhiányok csökkenése. Míg 1959 első negyedévében a leltárhiány összege a forgalomnak 0,53 százaléka volt, addig 1960 első negyedévében a forgalomhoz viszonyított leltárhiány 0,35 százalékra csökkent. A javulás annak tulajdonítható, hogy jobb az ellenőrzés, nőtt a szövetkezeti dolgozók öntudata, szakmai hozzáértése. Amikor ezt örömmel nyugtázzuk, úgy gondoljuk, nem leszünk ünneprontók, ha a még meglevő hibákról is szólunk. Vajon mi az oka annak, hogy az ötezer forinttól húszezer forintig terjedő leltárhiányok száma a tavalyi 9-ről az idén három hónap alatt 25-re emelkedett. Az igazgatósági ülés megállapította, hogy néhány földművesszövetkezeti ügyvezető nem nézi meg, kire bízza a nép vagyonát. A Kalocsai Földművesszövetkezet egyik boltjában például egy 16 éves fiú — nem teljes jogú állampolgár — látta el a boltvezetői tisztet. Az eredmény: három hónap múlva IS ezer forint leltárhiány. Kunszálláson, tiltakozása ellenére, az alig egyéves segédre akarja bízni az ügyvezető az egyik 60 ezer forint értékű áruraktárt. Csiké- rián erkölcsi bizonyítvány nélkül lett felvásárló Mamuzics József, akinek még szakma» képzettsége sem volt. Nem csodálkozhatunk, ha a legutóbbi leltározásnál 11500 forint hiánya volt Ezek a mulasztások egyúttal a felsőbb szervek ellenőrzésének lazaságaira is utalnak. Bár a tényeket sokszor megállapítják, azonban az intézkedés elmarad. Nemcsak a járásoknál van így* hanem a megyei központban is. A MÉSZÖV illetékes vezetőinek a társadalmi tulajdon sikeres védelme érdekében felelősségre kell vonni a mulasztókat. Ezt követeli meg a becsületes szövetkezeti dolgozók hírneve, s csak így lehet különválasztani a konkolyt a tiszta búzától. Ebben a munkában segít a KPVDSZ megyei bizottsága is a földművesszövetkezeteknek. Tevékenysége főleg a megelőzésre, a nevelőmunka fokozására irányul. Ha azonban ez nem vezet eredményre, akkor a becsületes szövetkezeti dolgozók jó hírnevének megőrzése érdekében szakszervezeti fegyelmit indítanak a társadalmi tulajdont megsértő, azt hűtlenül kezelő szövetkezeti tag ellen.' , tvenesz) i Szerkesztői üzenetek t Benkő Mária, Helvécia: Hozzászól iását május 25-i cikkürűchöz kö^ sziönjük. Leközölni azonban nem áll módunkban. K. L.-né, Kecskemét: Májas 22-i számunkban a felszabadulási szemle irodalmi pályázatának eredményeit közöltük. A 6. oldalon a Felszabadulási Kulturális Seregszemle rendezését kommentáltuk. Ebben a cikkban csupán a hangszerszólisták vannak megemlítve. A rang* sorolást még nem közöltük lapunk-* ban. A MEQ VALÓ SÜLT UTÓPIA 1882. március 24-én korszak- alkotó felfedezésről adott számot Berlinben egy hírneves orvos és kutató: Koch Róbert. A tudományos világ képviselői előtt mutatta be a tbc addig ismeretlenségben rejtőző kórokozóját, a később róla elnevezett koch-bacilust. Felfedezése leírhatatlan hatást váltott ki világszerte. Magyarázata ennek, hogy a tuberkulózis, ez a rettegett népbetegség szakadatlan pusztításával több emberéletet oltott ki az évezredek folyamán, mint az összes háborúk együttvéve. Koch Róbert megteremtette ezzel a tbc elleni küzdelem előfeltételeit. Kísérleti eredményeire alapozva, ma már olyan fejlődést ért el az orvostudomány, hogy még a súlyos betegek közül is 80 százalék felépül, az idejében felismert és gyógykezelésben részesülő betegek pedig teljesen _ felgyógyulnak. Az egykori utópia tehát megvalósult, s ez jórészt Koch Róbertnek köszönhető. A német származású tudós 1843-ban született. Már fiatalon a természet titkai iránt érdeklődik. Az egyetemen először matematikát tanul, de később áttér az orvostudományok megismerésére. Abban az időben az orvostudomány valóságos lázban égett. Szenzációs újdonságnak számított a mikroszkóp és a fényképezés a tudományos kutatásban. A dogmatikus tanokkal szemben pedig merész újítók azt állították, hogy a betegségeket nem a test nedveinek »a légköri befolyások, mérgek vagy ismeretlen hatások« következtében történő bomlása okozza, hanem az ember szervezetében élősködő parányi lények. A fiatal orvos ezek vizsgálatát tekintette élete fő céljának. Magánélete, sajnos, nem volt szerencsés. Felesége később sem értette meg tudományos törekvéseit, s csak azt sajnálta, hogy férjének nincs elég ideje »pénzt keresni«. Koch Róbert először a lépfene-járvány problémáit tisztázta. Kimutatta, hogy a fertőzést baktériumok okozzák. Kísérleti eredményei általános elismerést arattak. Ennek ellenére Virchow, kora legnagyobb elméleti tudósa megtagadta tőle támogatását. Így csak később kerül Berlinbe a fertőző betegségek intézetébe. Koch Róbert azonban a számára nehéz vidéki körülmények között is folytatja kísérleteit. Eljárást dolgoz ki a baktériumok vizsgálatára (különféle festési módszereket alkalmazva), tenyésztésre és fényképezésére. Mint a fertőző betegségek tudományos kutatója igen sokoldalú munkát fejt ki. Öt alkalommal jár Afrikában, eljut a Felkelő Nap országába. Indiába, Üj-Guineába stb. Közben egymást érik nagyszerű eredményei. A tbc kórokozójának felfedezése után nagyra értékelik munkáját: a trachoma, vérhas, pestis, malária, álomkór és számos trópusi betegség leküzdésében. A tuberkulózis elleni küzdelem azonban kedvenc témája marad. Hosszantartó kísérletek után 1890-ben előállítja a tu- benkulint, a gümőkóros fertőzés ma is fontos vizsgáló eszközét. A század végén éveket tölt a trópusi vadonban. A nagy kolerajárvány idején előbb Alexandriában találjuk, később Indiában kutat a baj okozója után és sikerült is felfedeznie a koleravibriót. Eredménye újból bámulatba ejti a világot. Magas kormánykitüntetés után 1905-ben megkapja a Nobel- díjat. Kutatómunkája, sajnos, már nem tart sokáig. Az évtizedeken át végzett éjt nappala tevő megfeszített munka, a trópusokon való huzamosabb tartózkodás, végül az ő egészségét is aláásta, ötven éve, 1910 május végén meghalt. Tetemének hamvait tartalmazó urnát Berlinben, a Fertőző Betegek Intézetének mauzóleumában helyezték eh
