Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-30 / 153. szám

I960, június 30, csütörtök A MACMR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KISKUN MEGYEI LAPJA EGY LITER BOR ÖT MÁSODPERC A kecskeméti palackozó üzem Jelene és jövője Ládatornyok és üveghegyek mögött bukkanunk rá az Al töldi Állami Pincegazdaság Széchenyi téri palackozó üze­mére. Néhány éve kezdte el működését a volt értékesítő pince helyén, s neve ismertté vált kitűnő termékei után. No, nem nagyüzemről lesz Mt azért szó. Az épület méretei sem engedik ezt feltételezni, de gépeinek kapacitása — vagy mondjuk így: a régi gépek — sem alkalmasak a termelés to­vábbi fokozására. így működik as üzem Üvegcsörömpölés közben be­szélgetünk az üzem vezetőjé­vel, Vámos Istvánnal, miközben öt-hat másodpercenként sze­münk előtt születik meg egy- egy üveg bor. Töltés után nyomban fel is öltöztetik a palackokat szalmaruhába és gyorsan megtelik velük a láda, vagy a kontiner, hogy a szállít­mány útrakeljen az ország leg­különbözőbb vidékeire. Erről azonban majd később^ Sok kézen és gépen megfor­dul egy-egy palack, míg becso­magolják. Először az üvegmosó­gép megtisztítja, azután a töltő­gép alá kerül, majd egy mun­kás ügyes mozdulattal bele­nyomja a parafadugót, egy meglehetősen primitív gép se­gítségével. Később egy hosszú asztalon ügyes kezek pillanatok alatt felékesítik címkékkel. Bizony, sok dolga van még itt az emberi kéznek. A gépek nem dolgoznak jól össze, s ezt a hiányt emberi kéznek kell pó­tolnia. — Egy műszak alatt már öt­ezer palackot termelünk — mondja az üzemvezető. — Olyan gépekkel azonban, ami­lyenekkel a szegedi palackozó üzem csak három-három és fél ezret tud előállítani. Igaz, en­nél többet már mi sem tud­nánk kipréselni ebből az üzem­ből, az új gépekre — amiket a minisztérium Ígért — pedig még nem számíthatunk. Abban, hogy a kecskeméti palackozó üzem mégis ilyen eredménnyel dolgozik — nagy szerepe van a szocialista bri­gádok versenyének; a termelé- kenység emelésére, az önköltség csökkentésére lett vállalásoknak is. Két brigád, két műszak ha­lad egymás mellett a verseny­ben. Valóban egymás mellett, mert az eredmények: az egy munkaórára eső termelés, a munkabérhez és a költségek­hez viszonyított termelési szá­mok, csak hajszálnyi ingadozást mutatnak a két brigád mun­kájában. A termelékenységi mu­tatók állandó javulása termé­szetesen megmutatkozik a dol­gozók keresetében is: tíz-tizenöt százalékkal keresnek többet, mintha csak órabérüket kap­nák meg. Ötssás vevő Említettük, hogy az ország minden részébe eljutnak a kecskeméti borok. Ezzel kap­csolatban a vállalat árufor­galmi osztályvezetőjétől érdek­lődtünk a forgalom, a vevők száma és véleménye felől. — Zala megye kivételével minden megyébe rendszeresen szállítunk — kapjuk a választ. — Közel ötszáz vevőnk van. A kiskereskedelmi vállalatok, föld­művesszövetkezetek, s még egyes magánkereskedők is szí­vesen vásárolják borainkat. Különösen Budapesten, Borsod megyében és Miskolcon nagy i c NAPKÖZBEK Sok a tűz a kecskeméti járásban Veszedelmes ellenségünk a tűz, s mégis gyakran ha­nyagok, felelőtlenek vagyunk. Szomorú példák élnek pedig emlékezetünkben. A parázs, ha egyszer felizzik és lángra lobban, kegyet­len és gyakran fékezhetetlen. Negyvenkilenc tűzeset történt már ebben az évben a kecskeméti járásban és a kár — hány és hány embernek évtizedekig gyűjtött java, ingósága pusztult el ez alatt?! — jóval több 50 ezer forintnál. Leg­több esetben szerencsére idejében érkeztek a tűzoltók és ha ez nem történik, a károkról száz- és százezrekben be­szélhetnénk. Vigyázzunk jobban! Csak rajtunk múlik, mert a tűz­esetek okait vizsgálgatva most is arra a mcgallapitásra jutunk, hogy a szülök, felnőttek gondatlansága idézte elu ezeknek többségét. A 49 tüzeset közül gyermekjátékból 15 keletkezett. A gyerekek hozzájutottak a gyufához, mint Nyárlőrincen Benkő Sanyi is. A 12 éves gyerek cigaret­tázni (!) vonult az egyik szárcsomó közelébe. Lldobta a gyufát és leégett a szalmafedcles épület tetőzete. O már máskor is okozott tüzet. A Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kutató Intéztben a szülök begyújtáshoz szalmacso- váért küldték el a két kislányt. Az egyik lány a szalma­kazal közelében gyújtotta meg a csóvát, megijedt a lán­goktól és eldobta. Gondatlanságból nyolc komolyabb tűzről számolhatunk be. Dohányzásnál nem törődnek: hol dobják cl a cigaretta- véget. Gyúlékony anyagból készült füstölőben tüzelnek; szabad időben tüzet raknak az udvaron, kirándulás alkal­mával az erdőben; sőt gondatlanságnak számít a Mén­telek 136. szám alatti eset is, amikor könnyen gyúladó anyag mellé öntötték ki a tüzes hamut. Leégett az egész _ melléképület tetőzete. A kár meghaladja az 1500 forintot. í Gyakori még mindig a kéménytűz, sőt egy példát említünk J az építési hibából eredő tűzesetekből: A Sütőipari Vallalat Csongrádi út 60. szám alatti üzemében gerendát építettek a kéménybe. Leégett a mennyezet és a tetőzet. Figyelmeztetőek ezek a példák. Tanulnunk kell belőle, különösen nekünk, felnőtteknek. Vigyázzunk jobban a gye­rekekre, s magunkra, hogy egyre kevesebb helyen röppen­jen fel ezután a vészt hozó vöröskakas... (m. j.) KÉP SZÖVEG NÉLKÜL az érdeklődés az alföldi palac­kozott bor iránt. Egyetlen gon­dot jelent az értékesítésben, hogy a palackozó üzem kapaci­tása messze elmarad az érté­kesítési lehetőségek mögött. Ép­pen ezért az üzem bővítéséről Benei Sándor elvtárstól, a vál­lalat igazgatójától érdeklődtünk: Elkészüli as új üzem terve — Jelenlegi üzemünk több szempontból nem felel meg a követelményeknek. Elhelyezése abban az udvarban — amely­ben rajta kívül még asztalos-, kádár- és gépműhely is van — nem higiénikus. Sokkal súlyo­sabb gond azonban ennél az a költségtöbblet, amit a palacko­zásra kerülő borok ideszállítá- sa jelent a máriavárosi pincé­ből. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a város fej­lődése sem engedi meg sokáig az üzem jelenlegi helyén való munkáját. — Már kidolgoztuk az új kecskeméti palackozó üzem tervét — fejezi be tájékozta­tását Benei elvtárs. — Mária­városi pincénk mellett épít­jük fel és teljesen modern gépsorral rendezzük majd be. Ez alkalmas lesz a borpalacko­zás távlati terveinek megvaló­sítására is. Addig is, míg új üzemünk el nem készül, a je­lenlegiben minél jobban ki akarjuk elégíteni vásárlóink igényeit, s egészségére kíván­juk minden kedves fogyasztónk­nak a híres alfödi borainkat. (—más—•) Nyolcszáz állami gazdasági dolgozó üdül — egy járásból Két évvel ezelőtt a bajai, ga- rai és a vaskúti állami gazda­ság közösen bérelt ki Balaton- fenyvesen egy kastélyt. Azóta rendbehozták, berendezték, s ott az elmúlt évben hatszáz álla­mi gazdasági dolgozót üdültet- tek. Az idén már nyolcszáz bajai járási állami gazdasági kiváló dolgozó tölti itt szabadságát. Bács megye legnagyobb állami gazdasága, a Garai Állami Gaz­daság 305 dolgozóját küldi cl Balatoníenyvesre ingyenes, illet­ve kedvezményes üdülésre. Be&zállás! Indul a kairói geP Egyre nagyobb szerepet tölt be a nemzetközi légi közleke­désben a budapesti Ferihegyi­repülőtér. Földrajzi helyzete cs korszerű berendezései alkalmas­sá teszik a legnagyobb utas- szállító gépek biztonságos foga­dására. A növekvő belföldi légiiorgalom járatain kívül itt haladnak át a nagy légitársasá­gok gépei is, amelyek a világ Távol álljon tőlem, hogy egy kórtünet mellé fűzzek kommen­tárt. Ha ezt akarnám, inkább ,.Mindenki feketekávézik ...” címen írnám jelen krokimat, ■— az kifizetődőbb lenne! A presszós kisasszonyok abbéli jóindulatomért ugyanis, hogy propagandát verek nekik in­gyen és bérmentve a sajtóban, — erősebbre főznék feketémet. Mindenki látja hát önzetlen­ségemet, férfias önmegtartózta­tásomat, ami miatt csak igaz ügy érdekében ülök írógép mellé géppuskázni a betűbillentyű­kön. Hiszen melyik motorke­rékpár gyártó cég adna jelen írásom után nekem erősebb — motorkerékpárt? De ha adnák... Akkor sem fogadnám el! l~ogy úgy járjak, mint lúdtalpas barátom, aki megunva az apostolok lovát — Bervát vásárolt? Mert hallgassák csak! Barátom nem ért a motor­hoz, viszont igen szeret moto­rozni. Ügy van vela, mint a Mire jó a faggyú, avagy mindenki motorozik... minden részébe szállítják »z i utasokat. Képünkön a Kairóba menő gép látható. Qújihu Szivárvány lengett a magasban. Felzengtek a macskakövek, friss tócsákban napfény lubickolt# i szétlucskolta az örömet. Én lengettem fenn a szivárványt# j én daloltam ki a napot, i vitorlák dagadtak szavamra, s száz erdő vélem kacagott. . .. Fiaim ott állt a tengerparton#! kémlelte a messzi határt, majd az előtte elvonuló papírhajóknak szalutált... ANTALFY ISTVÁN PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt 'Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság; Felelős szerkesztő: VVelther DánieU Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 2019, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ffc Bacs-Kiskuí? megye* *Nyomda v. Kecskéméi = 'le*.. 27-19 tudta, hogy nincsen a Bervá- ban benzin. Ezért rázta meg a tankot, amelynek másik reke­szében még csöpögött vala­micske. Nem volt mit tenni, lúdtal­pas barátom gyalog tolta haza a szülői házhoz a Bervát egy­általában nem peckesen — öt­forintos hólyagot szerezve tal­paira. .. A történetnek ezzel még nincs vége. Meglátja ugyanis a közelmúlt­ban barátomat egyik alpári is­merőse — s vidáman köszön rá: — Tudod-e, mit kell a Berva motorjába tenni? — Mit? — bámult értetlenül az alpári ismerősre lúdtalpas barátom, de az kegyetlen ka- jánsággal folytatta: — Faggyút.. ■! — Ugyan minek az — hűlt el emez. — Hogy fel ne törje a trápad az országút! —ág— tos’.U), berúgta a motort, s az meg is indult. Ezzel ott is hagy­ta barátomat, aki kényelmesen elterpeszkedett az üicsen, s máris robogott szülei felé. Alig ment azonban húsz métert — a Berva ismét megállóit. Ezút­tal is alvadt azonban motoros (hiszen mindenki motorozik) az országúton, s látva lúdtalpas barátom keservét, meyvizsgál- gatta a motort. — Bizony, ennek a Bervá- nak kutya baja —1 mondta. — Csak nincs benne benzin! — De hiszen... — próbálta magyarázni barátom. Eszbe ka­pott azonban, s nem árulta el szamárságát. Az előbbi moto­ros — aki elvette az ő drágább és teljesen jó gyertyáját, s 20 forintért adott helyette egy sok­kal olcsóbbat — ugyancsak jól diákok a szerelemmel: Azér szeretnek szeretni, meri nerr értenek hozzá. Egy szép kánikulai napoi barátom nekiindult Alpárnak Lakitelek előtt azonban motor ja megállóit. Szüleihez akar menni jámbor barátom, nag\ peckesen bemutatni motoroza si tudományát. Most aztán ot állott megfürödve — az izzadt­ságban. Szerencsére arra jöt egy motoros, megnézte a Bervc gyertyáját, megállapította, hogi annak a menetjében nem stim­mel valami, zsebretette — a sa­ját zsebébe —, s húsz forin\ ellenében adott barátomnak égi másikat, — a boltban barátom előző gyertyájánál sokkal ol­csóbbat. Becsavarta, kicsit meg­rázta a benzintankot (ez a tör­téne* szempontjából igen jón-

Next

/
Thumbnails
Contents