Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-30 / 153. szám

LAPJA MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - KISkUN XV. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Ära SO fillér I960. JÚNIUS 30, CSÜTÖRTÖK; Világ proletárjai, egyesüljetek f Befejeződött a borsókonzerv gyártása As első tíx vagont as NDK-ba szállították Egy hónappal ezelőtt kezdő­dött meg az idei borsó feldol­gozása. Most arról adunk hírt, hogy a borsó-szezon befejező­dött. Az eltelt idő alatt 250 va­gon készáru került a Kecske­méti Konzervgyár I-es és II-s telepének raktáraiba, A gyár tíz nappal korábban fejezte be a borsógyártást, mint a korábbi években. Ez volt az első esztendő, amikor a nyersanyag zömét, mint­egy 60 százalékát a ter­melőszövetkezetek biztosí­tották több elsőosztályú árut gyár­tottak, mint a tavalyi sze­zonban. Ez lehetővé teszi a megnöveke­dett export-igények kielégítését. Az első tíz vagon export­borsót a Német Demokratikus Köztársaságba szállították^ Rövidesen újabb 15 vagont indítanak útnak, ugyancsak az NDK-ba. Júliusban jelentős mennyiségű borsókonzervet exportál a gyár a Szovjetunióba is. a gyárnak. A termeltetési osz­tály vezetőjének tájékoztatása szerint a gyárral szerződésben álló 51 termelőszövetkezet nem­csak teljsítettc, hanem túl is teljesítette vállalt köte­lezettségét. Ennek eredményeképpen 40 va­gonnal több árut dolgoztak fel az eredeti tervnél. A termelőszövetkezetek közül a hartai Lenin, a Béke, az Űj Élet, a dunaegyházi Haladás, a kecskeméti Petőfi, a Törek­vés, az Egyetértés, az Arany­kalász, a tassi Petőfi és a Rákóczi adott jelentős meny- nyiségű nyersanyagot a gyár­nak. A gyors és pontos feldolgozás következtében Koch Róbert ünnepség Kecskeméten A Bács-Kiskun megyei Köz­egészségügyi—Járványügyi Ál­lomás és a megyei TBC Gon­dozóintézet június 30-án, csü­törtökön 18 órakor a megyei ta­nács épületének nagytermében ünnepi előadást rendez Koch Róbert, a tbc, lépfene és kolera kórokozója jelfedezőjének ha­lála ötvenedik évfordulója al­kalmából. Dr. Turzó Tamás ál­lami közegészségügyi felügyelő emlékezik meg először Koch Róbert munkásságáról, majd a tbc-s megbetegedések jelenlegi helyzetéről dr. Csapó Jenő, a megyei TBC Gondozóintézet igozgatója tart előadást. A meg­emlékezést tbc-tárgyú filmvetí­tés zárja le. Víziszárnyasok Érsekcsanádon Az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezetben Csatai Józsefné és Horváth Dezsőné gondos munkája nyomán igen szépen gyarapodik a szövetkezet baromfiállománya. — Képünk: etetés a víziszárnyas-telepen. Terjed a 200 holdas mozgalom A Solti Állami Gazdaság traktorosai gépenként 250 hold learatását vállalták DŐLNEK A RENDEK, me- gyeszerte aratják a gabonát. E fontos munkában oroszlánré­szük van a kombájnistáknak, traktorvezetőknek, gépkezelők­nek. Megyénk gépállomásainak gépparkja 15 százalékkal nö­vekedett, de nem tudott lépést tartani a közös gazdaságok nagymértékű fejlődésével. Ezért az idén az eddiginél je­lentősebb „szavuk van” ter­melőszövetkezeteinkben a kézi kaszának. A traktoristák, gép­kezelők is igyekeznek megten­ni a magukét, ezért indult a 200 holdas mozgalom. Ha figyelembe vesszük a megnövekedett gépparkot, és feltételezzük, hogy minden gép ?íű holdat teljesít, akkor több mint 60 ezer hold gabonát le­hetne learatni géppel a terme­lőszövetkezetekben. A 200 HOLDAS MOZGALOM egyre terjed. Máris vannak ki­váló traktoristák, akik szép eredményt értek el az eddigi munkák során. Brenner Márton, a Solti Gépállomás dolgozója aratógépével 100 holdat vágott le eddig. Pálfi Lajos és Lantos György, a Kiskunmajsai Gép­állomás traktoristái 90 holdnál tartanak. AZ Ö PÉLDÁJUKAT követ­ve mind többen csatlakoznak a mozgalomhoz. A Solti Állami Gazdaság traktorosai például még a 200 holdat is túllicitál­ták és 250 hold gabona leara­tását vállalták gépenként.­A megye szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésének helyzetéről tárgyalt A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Június 29-én, szerdán tartotta ülését a megyei tanács. Az elnökség soraiban helyet foglalt: Putics József és Erdősi Jó­zsef, az MSZMP megyei bizottságának titkárai, dr. Dallas Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, dr. Varga Jenő és Sa7-ok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesei. Részt vett a tanácsülésen Fórián Gyula, a Mi­nisztertanács tanácsi osztályának képviselője is. Dr. Varga Jenő, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, mi­után megállapította a tanácsülés határozatképességét, dr. Dallos Ferencet javasolta a tanácsülést levezető elnöknek. Ezután dr. Dallos Ferenc ismertette a napirendi pontokat. A napirend első pontja: a megye szőlő-, gyümölcs- és zöld­ségtermelésének helyzete, előadó Sarok Antal. A napirend máso­dik pontja a megyei bíróság mellé megválasztandó népi ülnök- jelöltekről szóló előterjesztés, melynek előadója dr. Varga Jenő. Ezután következnek a bejelentések és az interpellációk. Egyúttal javasolta: a tanácsülés tekintsen el attól, hogy Sarok Antal, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese felolvassa beszámolóját, ha­nem minden tanácstag a sokszorosított példányt tanulmányozza át. Az indítványt a tanácsülés elfogadta és egyórás tanulmányo­zási időt szavazott meg. A megye szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésének helyze­téről szóló előterjesztés a következőket tartalmazta: Sarok Antal beszámolója Megyénk sajátos termelési adottságát az adott éghajlati-, talaj, és közgazdasági viszo­nyok, továbbá a megye mező- gazdaságának társadalmi beren­dezkedése határozza meg- Ez vezette a riiegyei tanácsülést is, amikor a legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy napirendre tűzi megyénk szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésének helyze­tét, foglalkozik az átszervezés átmeneti időszakának e terme­lési ágakban elért eredmények­kel és hiányosságokkal. Ismeretes, hogy Bács megye az ország legnagyobb homok- területével rendelkezik. Ez meg­haladja a 700 ezer katasztrális holdat, melyből mintegy 400 000 katasztrális hold jelenleg is szántóterület. ,E területeken csak a jól ismert alacsony átlagter­mések érhetők el. A több év­százada meghonosodott szőlő- és gyümölcskultúra a Duna—Tisza közi homokon — .majd később a zöldség — mindig jelentős be­vételeket biztosított a homokon gazdálkodó parasztságnak. A tanácsi területen — vagyis a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdaságok földjein — a több évi árutermelési átlag­érték mintegy másfél milliárd forint. Ez csak az állami felvá­sárlás összege. Ebből a növény- termesztés ad majdnem egy- milliárdot. Ezen belül pedig a szőlő, borral együtt, valamint a gyümölcs és zöldség 650—700 millióval szerepel, vagyis a nö­vénytermesztésből származó áru­nak 65 százalékát adja. Ez a néhány fő szám is bizo­nyítja megyénk kertészeti ter­melésének fontosságát, jelentő­ségét. átlagos termelési értéke 3—4 ezer forint között ingadozik. A főbb szőlőtermelő járásokban, mint például Kiskőrös és Kecs­kemét az egy katasztrális hiúd át­lagos termelési érteke meg­haladja a 15—1® ezer fo­rintot. Szőlőterületeinknek túlnyomó többsége — 4—5 ezer hold ki­vételével — szétszórt kisüzemi telepítésűek. A mintegy 100 000 parcella körülbelül ugyanennyi tulajdonos kezében van. Ez le­hetetlenné teszi az egységes mű­velést. Sok helyen, szakértelem­hiányából fakadóan, csak rossz- minőséget tudnak előállítani­Megyénkben több, nagyobb szőlőterülettel rendelkező köz­ség lépett a nagyüzemi gazdái-* ) kodás útjára. Az átszervezés: ideje alatt és azt követően szá­mos tapasztalatot gyűjtöttünk. Egyik többek között az, hogy; a szőlőtermelő parasztság túl­nyomó többsége felismerte és felismeri a nagyüzemi szőlő Ler- mesztésre való áttérés szüksé­gességét. Ott, ahol a szőlöter-r melő parasztság tömegesen vá­lasztotta a szövetkezés útját, ea egyben azt is jelentette, hogy* nagyszámú, a szőlőműveléshez! jól értő parasztember vette ke-j zébe a termelőszövetkezetei« szőlőtermesztésének irányításat| A vezetésbe mindenhol a sző-« lőműveléshez legjobban értő gazdák kerüllek ’be, akik m párt és a kormány célkitűzései­nek, a szőlőtermesztés fellendí­tésének lelkes szószólóivá vál­tak. A termelőszövetkezetek sző­lőterületeinek növekedése szá­Szalő termesztésűn í; rőt ismert okok és termelési for­mák miatt az egyéb szántóföldi kultúrák egy katasztrális hold mos intézkedés megtételét tette szükségessé. Ezek szervezeti/ munkaszervezési, jövedelemel­osztási és általában közgazda- sági vonatkozásúak voltak. Jövedelemelosztás a szőlős tsz-ekben Bács megye az ország szőlő- termesztésében jelentős helyet foglal el. A megye mintegy 100 ezer katasztrális hold szőlőte­rülete az ország szőlőterületé­nek majdnem egyharmada- Még ennél is jelentősebb megyénk szőlőtermesztése az árutermelés szempontjából. Az ország árubor mennyisé­gének mintegy 40—42 szá­zalékát adjuk. Az utóbbi években homoki bo­raink minőség szempontjából jók. Ezt bizonyítja a közelmúlt- -ban megtartott megyei borver­seny eredménye is, ahol 29 bo­runk nyert aranyérmet. Ez an­nál is inkább jelentős, mert a bíráló bizottság a nemzetközi versenyeken alkalmazott mér­tékkel értékelt. A kertészeti kultúrák közül szőlőtermesztésünk foglalja el a legelőkelőbb helyet. A mezőgaz­dasági művelés alatt álló te­rületek kereken nyolc százaléka szőlő. Egy katasztrális hold szőlő bruttó termelési értéke 14 ezer forint, melyből az áru eléri a 9500 forintot. Ezzel szemben az A korábbi és az ez évi ta­pasztalatok figyelembe vételé­vel javasoltuk a termelőszövet­kezeteknek, hogy dolgozzanak ki a szövetkezeti törvény és a szocialista elosztás elveinek alapján olyan munkaszervezeti, jövedelemelosztási ' formákat, melyek a közös és az egyéni érdekekkel megegyeznek és ösztönzőleg hatnák a terme­lésre. A megye 243 szőlős termelő- szövetkezetéből több mint 120 dolgozta ki a v. b. határozata alapján sajátos munkaszerve­zeti és jövedelemelosztási for­máit. A közös művelésben álló, mintegy 15 ezer kát- hold ter­mő szőlőből körülbelül 10 ezer katasztrális holdon végzik esze­rint a munkát. Mint a tapaszta­latok igazolják, az egyik legjobban bevált forma az, amikor a terme­lőszövetkezeti tagnak — ha teljesíti a megbatározott ter­vet — munkaegységet írnak jóvá, a terven felüli ter­mésmennyiséget pedig 40— 50 százalékos arányban pré­miumként adják ki a ré­szére. Megnyugtatóan hatott a ház* táji területei: kijelölése. Ilt há­rom fő formát javasoltunk. A legelterjedtebb, amikor a ház­táji területekét kimerik. Másik javaslatunk az volt, hogy a tag művelése alatt álló terűidből eszmei háztájit jelöljenek meg4 Ezt a formát csak néhány szö­vetkezet alkalmazza. Végül azt is javasoltuk, hogy a háztáji te­rület — bár eszmeileg kijelöl­ték — de az bent foglaltatnék, a közös területben, közös mŰT velés alatt álljon, majd szüret után az eszmeileg megjelölt te­rület arányában részesül a tag a borból, vagy a szőlőből.- E módszer szerint igen eredmé­nyesen dolgozik a kecskeméti. Rizling és még néhány terme­lőszövetkezet. (Folytatás a 3. oldalon.) J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents