Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-28 / 151. szám

a'magyar, szocialista MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN megyei LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Ara SO fillér I960. JÜNILS 28, K - .j Örvendetes statisztikát közölt a lap a MÉK áltál felvásárolt és exportált zöldség- és gyümölcsmennyisé- gekröl a napokban. A cikkben szó volt arról, hogy az idén jó­val több zöldséget és gyümöl­csöt szállítottunk a környező országokba, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A mezőgazdasági export to­vábbi biztosítását azonban szá­mos tényező veszélyezteti. Első­sorban a kártevők elleni haté­kony védekezéstől függ, hogy megyénk területéről hány va­gon árut küldhetünk a külföldi piacokra. Ismeretes, hogy a vo­natkozó nemzetközi növényvé­delmi egyezmények és előírá­sok értelmében bizonyos kárte­vőkkel fertőzött gyümölcsöt és zöldséget nem vehetnek át. Már az idén a megyéből exportált meggyszállitmányból hat vagon- val visszaküldték Nyugat-Né- mctországból, mert az amerikai fehér szövőlepke hernyójával és a cseresznyelégy nyüveivel volt fertőzött. Az elmúlt évben a növényegészségügyi szervek 75 vagon exportra elkészített árut, főleg gyümölcsöt zártak ki a külföldi szállításból, amerikai fehér szövőlepke, pajzstetű, ba­rackmoly és egyéb kártevő miatt. Ezenkívül 65 vagon árut utasítottak vissza külföldről a megyébe, mert különböző kár­tevőket találtak a szállítmá­nyokban. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria és Svájc, a különösen veszélyes kártevők elterjedésé­nek megakadályozása céljából, szigorú rendelkezést léptetettek életbe, mely szerint csak ép, egészséges, minőségileg kifogás­talan, kártevőktől mentes gyü­mölcsöt, zöldséget hajlandók át­venni, tehát mi is csak ilyen árut exportálhatunk. Jelenlég az amerikai fehér szövőlepke, a pajzstetű és a cseresznyelégy veszélyezteti a cseresznye és a meggy külföld­re való szállítását. A szövő­lepke elleni védekezést minden fertőzött fán, tehát gyümölcsö­sökben, szőlőkben, utakon, vas­útállomásokon, sőt a házi ker­tek fáin is el kell végezni. A községi és városi tanácsok a védekezést szervezzék meg és a mulasztókat vonják felelős­ségre. A rövidesen beérő kajsziba­rack termést a rajzó pajzstet­vek és a barackmoly veszélyez­tetik. A szilvát, körtét és almát szintén a pajzstetvek, illetve a szilva- és az almamoly fertő­zik meg. Ezért feltétlenül el kell vé­gezni ezeken a gyümölcsfákon is a szakszerű permetezéseket. Nagyon komolyan és szigo­rúan kell venni a növényvédel­met. Nemcsak exportunkról van szó, hanem a belföldi fogyasz­tás egészséges áruval történő ellátásáról is. Azonkívül min­den termelőnek, akár tsz, akár egyéni gazda, saját érdeke ez, mert csak az előírásoknak meg­felelő gyümölcsöt, zöldségfélét lehet jól értékesíteni. Suba Sándor cAz idén mái 40 000 Iraktól dolgozik a földeken Zászlóavatás a Szabadszállási Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskolában Vasárnap jelentős esemény színhelye volt a Szabadszállási Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola. Felavatták a hall­gatók közösen vásárolt zászla­ját. Az avatóünnepségen részt vett Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter, Pintér István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Huny a István, a MEDOSZ központjának elnöke, Erdősi Jó­zsef, a megyei pártbizottság tit­kára, a megyei és járási párt- bizottság, tanács, a testvér-isko­lák és más különböző intézmé­nyek képviselői. Ünnepi beszédet mondott Lo­sonczi Pál földművelésügyi mi­niszter. Beszélt az iskola vég­zett hallgatóinak feladatairól, a gépesítés jelentőségéről. El­mondta, hogy az idén már 40 ezer traktor dolgozik az országban és az ötéves terv folyamán to­vábbi 20 ezerrel növekszik a traktorok száma. Pintér István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja hangsúlyozta, hogy jelentős fel­adat vár a július 1-én végző kétezer traktorvezetőre, akik éppen a nyári mezőgazdasági munka dandárján térnek haza termelőszövetkezeteikbe. Felhív­ta figyelmüket, hogy mielőbb kapcsolódjanak be a munkába és jól haszno­sítsák az iskolában tanul­takat. Az ünnepi beszédek után fel­avatták az iskola zászlaját, A zászlóanya Losonczi Pálné, a földművelésügyi miniszter fele­Kecskeméten, Solton és It aj tin megnyíltak az iíjúsági munkatáoorok sége. Az új zászlóra emléksza­lagokat tűztek a Földművelés- ügyi Minisztérium, a pártbizott­ságok, a KISZ és a MEDOSZ képviselői. Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter beverte az első zászlószöget a zászló- rúdba, majd utána a párt-, a KISZ-szervezet, a Hazafias Nép­front, az iskola hallgatói és különböző intézmények. A zászlóavatás után Losonczi Pál megtekintette az iskola tan­termeit és a gépparkot. Dél­után 3 órai kezdettel szórakoz­tató műsort adott a KISZ köz­ponti művészegyüttese az is­kola új szabadtéri színpadán. Hétfőn reggel 164 aratópár kezdett munkához Jászszentlászlón (Községi tudósítónktól.) Jászszentlászló termelőszövet­kezeti község határában is be­értek már a gabonák. Hétfőn reggel a községben mindenfelé felcsendült az ax'atódal, s 164 aratópár kezdett hozzá a nagy nyári munkához. Az Űj Barázda Termelőszö­vetkezetben a múlt héten már 45 holdat learattak, s most egy aratógép és 50 aratópár kezdett az aratáshoz. A főagronómus számítása szerint július 7-re levágják a 700 hold gabonáju­kat. A Rákóczi Tsz-ben a hét vé­gén közgyűlést tartottak, ame­lyen egy napirendi pont, az aratás szerepelt. A tagság el­határozta, hogy minden család­tagot bevonnak a munkába. Itt Megyei tanácskozás a KlSZ-bizottságon Kecskeméten a KISZ megyei bizottságán fontos értekezletet tartottak, amelyen részt vettek a KISZ járási és városi bizott­ságainak titkárai is. A tanács­kozáson Borszéki Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára tartott előadást az év végén megrendezésre kemlő kong­resszus előkészítésének tenni­valóiról és a napi, soronlevő feladatokról. Beszélt az aratási és cséplcsi felkészülésről és a Másodszor kapálja kukoricáját a dávodi Augusz­tus 20-a Termelőszövetkezet. A tsz-nek a háztájival együtt 1440 katasztrális hold kukoricája van —i jelenti községi tudósí­tónk. Önkiszolgáló élelmiszerbolt nyílt Hercegszántón. A föld­művesszövetkezet két hónapon belül önkiszolgáló cipő- és kul- túrcikk-boltot is nyit. Jövőre korszerű vendéglőt építenek — jelenti községi tudósítónk. községfejlesztési tervek végre­hajtásában való részvételről. Ja­vasolta, hogy a termelőszövet­kezetekben és az állami gazda­ságokban a fiatalok alakítsa­nak arató-brigádokat, mások pe­dig vegyenek részt továbbra is a növényápolásban. Borszéki Lajos elvtárs elő­adását élénk vita követte, mely­nek során igen sokan felszólal­tak. hétfőn reggel 25 kasza kezdte vágni a rendet. Az Űj Élet Tsz-ben vasár­napig 110 holdat arattak le, s most 36 aratópár látott mun­kához. Hasonló lelkesedéssel fo­lyik a munka az Alkotmány Tsz-ben, ahol 30, és a Zöld Mező Tsz-ben is, ahol 25 arató--' pár kezdte meg a munkát. A legtöbb tsz-ben a családtagok serényen kiveszik részüket a kenyércsatából, s különösen a Zöld Mező Tsz-ben vesz részt nagy számban a fiatalság a. munkában. Az MSZBT megyei intéző bizottságának illése Szombaton délelőtt a Magyar —Szovjet Baráti Társaság in­téző bizottsága Kecskeméten ülést tartott. A megjelent inté­ző bizottsági tagokat Weither Dániel elvtárs megyei elnök üd­vözölte és megnyitotta az ülést, majd Baksa Gyula elvtárs, me­gyei titkár a nemrég megtartott kétnapos országos értekezlet anyagáról, s az ebből íakadá közelebbi és távolabbi felada­tokról tájékoztatta az egybe­gyűlteket. A beszámolót követő vitában az intéző bizottság tagjai aktí­van részt vettek. Két megyei énekkar a hajdúszoboszlói országos találkozón A Hajdúszoboszlói szövetke­zeti bizottság énekkara június 25-én ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Ez alkalomból ünnepi dalostalálkozót szervez­tek az ország legjobb KIOSZ- és ktsz kórusainak közreműkö­désével. A fesztiválon megyén­ket a kecskeméti Kodály férfi és a kiskőrösi Petőfi vegyes­kórus képviselte. Zagyva László, a Népmüve- lési Intézet munkatársa köszön­tőjében méltatta a szövetkezeti énekkarok eddigi fejlődését, majd ismertette a kórusmozga­lom előtt álló feladatokat. Vasárnap délelőtt a liarnayy- vezetők megbeszélésén a biraló bizottság elismerően nyilatko­zott megyénk két énekkarának. művészi felkészültségéről és jó témaválasztásáról. Gyermekek a művelődési húsban Hétfőn reggel fél 8-kor ün­nepélyesen megnyitották Kecs­keméten a KISZ sportliget-építő ifjúsági munkatáborát. A Ka­tona József Gimnázium száz­tagú állandó munkabrigádokat szervez négyhetes időtartamra, amelyen két részletben vesznek részt az iskola tanulói. A város többi KISZ-szervezete roham­munka brigádokkal kapcsolódik be a sportliget építésébe. Négy munkabrigádot alakítottak: Zalka Máté, Berényi Pál, József Attila és Móra Ferenc néven. A munkatábor megnyitásán Polgár István, a kecskeméti városi KISZ végrehajtó bizottság tag­ja mondott beszédet, majd Ju­hász István, a városi tanács fő­mérnöke tájékoztatta a fiatalo­kat a műszaki feladatokról. Hasonló ifjúsági munkatábort nyitott meg hétfőn a megyei KISZ-bizottság Solton, ahol a Kecskeméti Bányai Júlia Leány- gimnázium harminctagú brigád­ja facsemete-gondozással fog­lalkozik, és Baján, ahol ugyan­csak sportligetet építenek a fiatalok. Érdekes kísérlet szín­helye lesz megyénk néhány mű­velődési háza és otthona ebben az esztendőben. A Művelődésügyi Miniszté­rium a Minisztertanács hatá­rozata alapján egymillió forin­tos költségvetést biztosított egy nagyszabású, országos kísérlet megvalósítására. Budapest pe­remkerületeiben, valamint Pest, Bács, Csongrád, Békés megyé­ben — megyénként 8—10 he­lyen ugyanis gyermekfoglalkoz­tató intézményeket hoznak lét­re falusi művelődési otthonok­ban. Egyelőre szervezett for­mában csak az általános isko­lás korosztályú gyermekek szá­mára szerveznek foglalkoztatást. A foglalkozásokat az iskola, a művelődési otthon és az úttörő szervezet közös egyeztetett ter­ve fogja majd meghatározni, s a forma, .mélynek keretei kö­zött gyermekeink meghódítják a művelődési otthont, napközi otthonszerű szervezetet ír elő, vagy pedig annál még kötetle­nebb jellegű foglalkoztatást. A megyei tanács művelődési osztályán gondos tájékozódás előzi meg a rendeletben előírt 8—10 intézmény kijelölését. Fi­gyelembe veszik azt a körül­ményt, hogy elsősorban nemrég létrejött termelőszövetkezeti községeink igénylik nagyobb mértékben a napközi otthonos férőhelyeket. Azt is számításba ve­szik, melyik községünkben je­lentkezett általában rohamosan megnövekedett igény napközi otthoni elhelyezésre. Emellett természetesen tekintetbe kell venni, milyen mértékben alkal­masak a számba jöhető műve­lődési házak és otthonok épü let-adottságaik, felszerelésük alapján napközi otthon szerű foglalkozások szervezésére. A rendelkezések szerint a művelődési házakban és ottho­nokban szervezendő napközik vezetésének módszerei egyez­nek az iskolai napközikével, de ki lehet és ki is kell használni a művelődési otthon adta gaz­dagabb lehetőségeket. Olyan programok összeállítására nyí­lik mód, melyekben szakkörök szervezése, csoportos kirándulá­sok indítása," múzeumlátogatá­sok, versenyszerű játékok sze­repelnek. Az egyik feltétel — ami egyébként rendkívül he­lyes —, hogy a gyermekfoglal­koztatások egyes programjaiba be kell vonni egyébként nap­közibe nem járó gyermekeket is. Este, tehát a foglalkoztatás befejezése után, természetesen át kell adni a napközi otthon céljára használt helyiségeket is a falu felnőtt dolgozóinak. Azt is előírja a rendeleti hogy a konyhát a napközi ott­honos foglalkozásokhoz nem le­het művelődési házban beren­dezni. Ez az Űj típusú szerve­zet nyilván értékes segítséget, ad termelőszövetkezeteink fejlő­désének, s amennyiben beválik, megnyitja az utat művelődési otthonaink és házaink eddiginél, jobb nappali kihasználásához. Az sem megvetendő, hogy me-. gyénk is hozzájárulhat az itt' szerzett tapasztalatokkal az új gyermek-foglalkoztatási rendszer» kialakításához. Csáky La jog.

Next

/
Thumbnails
Contents