Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-23 / 147. szám
I oldal I960, június 23. csütörtök TőáLás (fiatalok MOZAIK I Űi román hegesziettcsü-gyár : i A Román Munkáspárt III. kongresszusa tiszteletére a na-| pókban, csaknem egy hónappal a határidő előtt.. Bukarestben részben üzembe helyeztek eg;í hegesztettcső-gyárat. A gyáv első termékeit — öntöző és ái mentesítő csöveket — az or szág talajjavító munkaterepeinek a rendelkezésére bocsátották. ... A legújabb román nehézipari objektum termelése nagymértékben gépesített és automatizált. A bukaresti csőgyár üzembe helyezésével a román acélcsőgyártás, amely az utóbbi öt esztendőben több mint 4,3-sze- reséiy emelkedett, olyan új egységgel bővült, amely nagy mennyiségű, változatos méretű csövet ad majd az ország kőolaj- és vegyiparának, az i Pml és lakásépítkezésnek, a talajjavító munkatelepeknek. „Családi fogkefe“ Márciusban alakult meg a szerem- lei Béke Termelő- szövetkezetben a KISZ-szervezet. A termelőszövetke ze t tagjai a fiatalok segítségére siettek, s megszavazták, hogy a kiszisták részére így darab rádiót, lemezjátszót, 60 da- rtfj hanglemezt, fut- balf-eiszerelést, asztali te, isz_ és röplabda-felszerelést vásárolónak, a tsz vezetőség, még arra is gonuft, hogy a fiatalok nyáron táncolhassanak s ezért a termeiig, vetkezet kö/.poi.;a_ nak udvarán ev szabadtéri táncteret létesítettek. A tsz vezetői azt tervezik, hogy rövidesen több klubasztalt, székeket, sakkfelszerelést és szobatársasjátékot vásárolnak a fiatalok részére. A KISZ-szervezet fiataljai nem voltak hálátlanok, mert munkával bizonyították be, hogy nem érdemtelenekre költötték a tsz pénzét. Legutóbb a KISZ- szervezet kultúrcso- portja nagy sikerrel mutatta be Egri Viktor: "Virágzik a hars« című 3 fel- vonásos színművét. Az előadás teljes bevételét a helyi kultúrotthon tatarozására ajánlották fel. A termelőszövetkezet fiataljai másféleképpen is meghálálják a gondoskodást. Az idős termelőszövetkezeti nyugdíjasok háztáji területét társadalmi munkával művelik meg. Ezenkívül a tánctér, valamint a röplabda-pálya építésénél mintegy 100 munkaórát végeztek, amelyben kitűnt if j. Kovács András, Trencsák László és Nagy Ferenc kiszista. Bokor Sándomé Kis üzemből fejlődött naggyá a 25 éves Mosonmagyaróvári Fogkefegyár, ahol ma már félautomata gépekkel készítik a fogkeféket. Horváth Hédi, Németh Ferenc és Juhász Éva, cégük reklámjával, a »családi fogkefével«. Televíziós csillagászati távcső A pulkovói csillagvizsgáló intézet gépüzemében elkészült az első televíziós távcső mechanikai része. A kísérleti példány igen előnyös tulajdonságokat mutat. A képernyőn rendkívül éles kép jelenik meg, úgyhogy sokkal rövidebb az exponálási idő a fényképfelvételeknél és a felvételek is pontosabbak. A Hold képe például a televíziós távcsőben 500—600-szorta fényesebb volt. mint az optikai távcsőben. A televíziós távcsövet még idén felállítják, egy most épülő külön pavilonban. Falvakba költöznek a tanyasiak Észtországban Az észt falu eddig nagy tanyavilág volt. Most a kolhozok rendezett falvak építéséhez fogtak hozzá. Az Eduard Vilde- kolhoz lakótélepén már felépült a kolhozklub, s mellette az üzletház. A lakótelepen vegyesen épülnek földszintes és emeletes házak. 1965-ben fejeződik be az építkezés. Minden házban lesz villany- és vízvezeték. Harc az analiabétizmus ellen Sanhszi tartomány Wanjung megyéjében az új latinbetűs ABC segítségével két hónap leforgása alatt megszüntették az írástudatlanságot. A gyakorlat megmutatta, hogy a fiatalok 15, a felnőttek pedig 30—35 óra alatt el tudják sajátítani az új ABC-t, s általában 120—150 óra szükséges ahhoz, hogy folyamatosan írjanak. Az írás segítségével azután igen rövid idő alatt el tudják sajátítani az emberek az írástudatlanság megszüntetéséhez szükséges 1500 kínai írásjelet. A Tiszatáj Irodalmi KisiV)yv_ tár 1960. évi sorozatának'jsq köteteként jelent meg János »Megtalált ut« cimu^ beszélés-gyűjteménye. A szerzi vei új munkásíró telentkezi ... -„ivoan; olyan ember, .-•«isír végigpróbálta a múlt minden szenvedését, s akinek a népi demokrácia adott emberi rangot, biztonságot és megbecsülést. A mi rendünk nevelte íróvá is és láttatta meg vele korunk nagy kérdéseit. Siklós kommunista író. A szocialista ember szemével szemléli a világot, a múltat is, a jelent is. Ezért van ereje le- i leplezni az úri Magyarország ] aljasságait, ezért látja meg mai életünk bontakozó szépségeit, s innen ered a jelen hibái, fogyatékosságai elleni küzdelmének bátorsága, harcos kiállása is. Elbeszélései a múlt és a jelen tükrét tárják az olvasó elé. Ábrázolásmódja egyszerű, nem egy helyen magas hőfokú érzelemtől fűtött, nemes lírával ötvözött, Minden sora bizonyítja: szereti és nagyra becsüli az embert, de nem elnéző hibáival, fogyatékosságaival szemben sem. Megragadó erejű portrét fest írásaiban a munkás-édesanyáról, a feleségről, a népet Siklós János: MEGTALÁLT ÜT szolgáló pártmunkásról, és éleshangú szatíráiban leplezi le a törtetőket, az ingyenélőket, a karrieristákat. jelentkezik Kötete komoly értéke szocia- fsta irodalmunknak és igényt Hhat az olvasóközönség széles r“'eeinek érdeklődésére. Tjíz-tkbt lát&ipit a Tőírül Agy ültet Két évvel ezelőtt alakította a Szakszervezetek Megyei Bizottsága a Hírős Együttest. A 80 tagú együttes tánckara Vincze Miklós tánctanár által gyűjtött drágszéli és szeremlei táncoltat tanult be, az énekkar pedig Lőrincz Béla vezetésével és feldolgozásában Kecskemét környéki népdalokat tanult. A Hírős Együttes tagjai kivétel nélkül üzemi dolgozók, akik napi munkájuk után hetenként négyszer keresik fel a szakszervezetek kultúrotthonát. A próbákon kívül szakköri foglalkozásokon is részt vesznek, melyeknek keretében tánctörténettel és zene- történettel ismerkednek. Ebben az évben az együttes már ötven alkalommal adott értékes műsort. Ellátogattak a környező tsz-ekbe, állami gazdaságokba is, s most, a második félév tervének összeállításakor is gondoltak a vidéki kör- utakra, amelyeknek során végiglátogatják. a megye valamennyi városát, s eleget tesznek a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti községek meghívásának is. Moszkva-Párizs-London közvetlen v m jiirat indult. Képünkön: az első szerelvény kifut a mo^-vai pályaudvarról. Itaklanov regénye (63.) forma kisx. y feküdt egy gödörben, mindé,-ye holmik és batyuk között. ..-jót liátravetette, piros arca fel*,ffadt a kiáltozástól és a suttól. Vére és szenvedése láttirj édesanyja eszét vesztve tértéit előtte s a halántékát nyomatta. Tonya, ajkát összeszoriya( ■ sápadtan kötözte át a gye.^k lábát, amelyet szilánk szakiig le a térde fölött. Idős férfi egítelt neki, a kislány apja vagy nagyapja, a leggyámoltalanabb aia- mennyiük között. Keze ra-ie- gett, sután sürgött-íorgott, s amikor a gyerek erősebben kia bált, agyonhajszolt pillantásokkal csak sóhajtozott. — Tartsa! kiáltott rá Tonya. — Csak még betegebbé teszi a saját gyermekét! — Szása, segíts! — mondta amikor észrevette Belicsenkót. A férfi, ahogy elengedték, ujjait összekapcsolta a tarkóján összeráncolta a homlokát, sóhajtozott és fel-alá járkált £ gödör körül. Belicsenko kezébe vette a lábcsonkot, érezte remegését, a gyermek izmok összehúzódását s látta, hogy a friss kötésen egy pillanat alatt átüt a vér Dühösen ráordított a magyarra — Miért üldögéltek itt ennyi ideig a bunkerben? Miért nem mentek el innen? Nem tudja, hogy háború van?... — Háború — visszhangozta komoron a magyar, mintha mindenre megtalálta volna ' a magyarázatot. Ezt a szót megértette. (Folytatása következik.) Rovatvezető: Kovács Gergely l)j motort vásároltam m. Barátom megadta a receptet a bejáratás alatt a benzin és olaj keverési arányára is, mondván, hogy ilyenkor 20 liter benzinbe 12—15 deciliter olajat keverjek. Ennél lehetőleg ne legyen kevesebb az olaj, de több semmiképpen sem, mert ilyenkor még erősebben melegszik a motor. Ezt ismét nem értettem: miért és' hogyan lehetséges, hogy a több olaj rosszabbul kenjen, de ő megígérte, rövidesen cl fogja mesélni a karburátor szerepét és' működését, 3 akkor meg fogom érteni, miért melegszik a motor »benzinszegény« keverék miatt. A sok olaj is benzinszc- , gennyé teszi a keveréket, hiszen az olaj a benzin helyének egy részét foglalja el. Ekkor utaltam arra, hogy; egy motorversenyen hallottam, mintha valaki azt mondta volna: »Ez is ricinust használ.« Akkor nem értettem ennek jelentőségét és most megkérdeztem barátomat. Ű az alábbiakban világosított fel: — Motorjaik jobb kenése érdekében sokan használnak ricinus olajat is, amely teljesen azonos a gyermekkorunkban megismert, gyomorrontásaink alkalmával oly nagy undorral bevett olajjal. Ennek használatáról és a használat indokoltsá- ! gáról még szakmai körökben is í eltérőek a vélemények. j — Szerintem az igazság az* hogy a ricinus, mint a lobbii növényi eredet^ olaj, igen jól tapad a kenési felületekhez, s mivel jó a kenóképescége isa használata eddig indokoltnak látszik. Az érem másik oldala viszont azt mutatja, hogy a növényi olajok sokkal alacsonyabb hőmérsékleten gyulladnak, erősen avasodnak és kokszosodnak, gyors és erős a koromlerakódasuk. Ezért a ricinust használó versenyzők igen sűrűn szétszedik motorjaikat és eltávolítják a robbanótér felületeiről a kormot, ami elzárhatja a kétüteműek nyílásait és izzása öngyulladást idéz elő a motorokban, ez pedig rontja a gép teljesítményét. Egyébként barátom megígérte: amikor a motorok kenéséről mesél, sokkal részletesebben és precízebben elmagyarázza: miért nem tanácsos a köznapi használatú motoroknál a ricinus olaj rendszeres használata. Befejezésül még arra is felhívta motoros barátom a figyelmet, hogy i 'eitétlenül vigyek magammal tartalék-gyújtógyertyát, m rt az olajosabb keverék miíVt erősebb a koromlerakód a^ a robbanótérben és a gyertyán. Ilyenkor nem ad szikrát a gyertya, tehát nem megy a motor, Ezt az egyet minden különösebb magyarázat nélkül megértettem és el is fogadtam. Titokban büszke voltam magamra, hogy mégsem vagyok éa annyira »mazsola«. Már alig várom az időt, amikor motoros barátom ismét rászán egy kis időt, és mesél nekem a motorom belső szerkezetéről, kezeléséről, karbantartásáról, hiszen nekem is, de valamennyi motoros társamnak az.s fő célunk, hogy gép$„ ^ nél tovább, minél k<.„ .b. bával cs költséggel a abban örömünket. :at talfffks állandó hosszúságú hóval fedett kukoricakévék között. Az egyik, bal lánctalp nélkül, még élt, forgatta a tornyát és lövöldözött. Közvetlen közelről megadták neki a kegyelemdöfést, és sűrű füst szállt fel belőle az ég felé. A németek felé sodorta a szél. Az ütegben is füst terjengett. Mögötte, a kertek között égett a ház, a németek lövéseitől lobbant lángra. Kormot és szikrái repített a szél, s az ágyúkra szórta. Tonya éppen a sebesülteket kötözte, amikor a házból kiszaladt egy nő, kisírt, eszelős szemmell, öszetépett ruhában, mintha egyenest a tűzből ugrott volna ki. Meglátva Tonyát, megragadta a kezét, és magaval akarta vonszolni, hol a kötésre, hol a kötözőtáskán levő vöröskeresztre, hol meg a sebesült vérére mutogatva. Könyörögve szorította tenyerét beesett mellére, s hevesen és gyorsan magyarázott valamit magyarul. Tonya utána siesett, és sokáig nem tért vissza; csak gyermeksírás hallatszott. A lövedékeket cipelő katonák akaratlanul is odafigyeltek. Túlságosan szokatlan volt a gyermeksírás az ütegnél. Kisvártatva Belicsenko is odament. Ötéves Ő felel az emberek életéért, de ezek az emberek, most ha rájuk nézett, gyorsan elfordították tekintetüket, mint olyan emberről, aki lehet, hogy helyesen cselekedett, de kegyetlen dolgot művelt. Mindegy, a parancsnokot senki sem köteles szeretni, viszont mindenki köteles alávetni magát akaratának. A szétlőtt ütegnél még maradt lőszer, s most katonákat küldtek érte. Kis mélyedésekben, kerteken, szakadékokon át hatoltak oda, és elhozták az ösz- szes lőszeresládákat; az ütegparancsnok még mindig az ágyúk és lőszer nélkül maradt ütegnél üldögélt, de ennek már nem volt semmi értelme. Belicsenko megértette a lelkiállapotát, az a legszörnyűbb számára, hogy ott kell hagynia az üteget, amelyet már senki sem lőtt, és szembe kell nézni a felelősséggel. És minél tovább ül ott, annál szörnyűbb. De Belicsenko nem sajnálta ezt az embert, meg ideje sem volt sajnálkozásra. A harmadik üteg itt, a kertek végében csapott össze a tankokkal és visszaverte a támadásukat. A támadás után két ,ank a szántóföldön maradt, a