Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-23 / 147. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek* A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KIS k. UN MEGYEI LAPPJA XV. ÉVFOLYAM, 147. SZÄM Ara SO fillér I960. JÚNIUS 23, CSÜTÖRTÖK 1961-ben összehívják az SZKP XXII. kongresszusát Törhetetlent hiszünk a szocialista rend szilárdsálában, a szocializmus világgyőzelmében Hruscsov beszéde a Román Munkáspárt III. kongresszusán Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, aki a Komán Munkáspárt III. kongresszusán részt vevő szovjet pártküldöttséget vezeti, a kongresszus ülésén beszédet mondott. Az imperialista államok kormányai a néptömegek nyomására kénytelenek voltak beleegyezni a kormányfői találkozóba — jelentette ki Hruscsov. — Ugyanakkor már eleve úgy intézték a dolgot, hogy meghiúsítsák ezt a találkozót és felborításáért a Szovjetuniót próbálták odaállítani bűnbakként. Ami Párizsban történt, az nem volt véletlen, hanem az imperializmus taktikája. Az imperialisták az Egyesült Államok agresszív köreinek vezetésével ellenezték és ma is ellenzik az államok békés együttélését. A kommunisták reálisan gondolkodó emberek — jelentette ki Hruscsov. — Szá- motvetnek azzal, hogy a jelenlegi körülmények között oly módon kell építeni a kapcsolatokat a két világrendszer, a szocialista rendszer és a kapitalista rendszer között, hogy kizárják az államok közötti háború kitörésének lehetőségét. Hruscsov elmondotta, hogy »Powers, a kémrepülő, ugyan csupán egy kis senki, aki az amerikai hadügyminisztérium katonai klikkjének szolgálatában állt, mégis neve Amerika történetének szégyene lesz., azok nevével együtt, akik elküldték erre a haramia-repülésre.« Hruscsov kijelentette: az amerikai kémrepülőgép agresszív behatolásának pozitív oldala az, hogy a világ népei most már világosabban látják, nem szabad illúziókban ringatniok magukat, nem szabad csökkenteni az erőfeszítéseket a békéért folyó harcban, nem szabad hinni az olyan emberek szavaiban, akik az imperialisták akaratát teljesítik. Ahhoz, hogy meg lehessen akadályozni a háborút — a helyi háborút is, mert világháborúvá fajulhat —, minden népnek a maga országában nyomást kell gyakorolnia kormányára, rá kell kényszerítenie kormányát, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elveihez tartsák magukat — hangsúlyozta a szovjet kormányfő. A szocialista országok továbbra is a békés együttélésre törekednek Hruscsov megállapította, hogy a párizsi találkozót; az amerikai agresszív körök meghiúsították ugyan, de attól még nem tűntek el a továbbra is megoldásra váró nemzetközi problémák. Fel kell számolni a második világháború maradványait, végre kell hajtani az általános leszerelést, meg kell semmisíteni a hadviselő eszközöket, fel kell oszlatni az államok fegyveres erőit — ezek a legégetőbb nemzetközi kérdések. A Szovjetunió és a többi szocialista ország hajlandó akár ma elküldeni képviselőit, hogy aláírják az általános leszerelésről szóló szerződést és a német béke- szerződést. Hruscsov kijelentette, a szocialista tábor országai nem hajlandók engedni a provokációknak és eltérni külpolitikájuk fő irányvonalától, melyet az SZKP XX. kongresszusa határozott meg és a kommunista pártoknak 1957-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek idején elfogadott nyilatkozata megerősített. Ez az együttélés politikája, a béke megszilárdításának, a nemzetközi feszültség enyhítésének és a hidegháború megszüntetésének a politikája. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára emlékeztetett arra, hogy a békés együttélés politikájával követlenül összefügg az SZKP, XX. és XXI, pártkongresszusán meghirdetett tétel, amelynek értelmében a mi időnkben a háború nem elkerülhetetlen. Aki ezt nem érti — hangsúlyozta Hruscsov —, az nem bízik a munkásosztály erejében és alkotóképességében, lebecsüli a szocialista tábor hatalmát, nem hisz a szocializmus nagy vonzóerejében, holott a szocializmus teljes világossággal bebizonyította fölényét a kapitalizmussal szemben. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió már akkor is békeszerető politikát folytatott. amikor egyedül állt szemben az imperialista államok hatalmas táborával. Hozzáfűzte: a Szovjetunió ezt a politikát folytatja ma is, amikor a békeszeretu erőknek már kétségtelen fölényük van a háborús és agresz- szív erőkkel szemben. Ez az álláspontunk azon alapul — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy törhetetlenül hiszünk a szocialista rend szilárdságában, a mi rendszerünkben és ezért bizonyosak vagyunk a szocializmus jövőjében. A szocialista eszmék világgyőzelméhez nem kell világháború. Ezek az eszmék győzni fognak abban a békés versenyben, amelyet a szocializmus országai a kapitalista országokkal vívnak. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocializmus gazdasági sikerei döntő jelentőségűek mind a szocialista országok, mind az egész nemzetközi helyzet fejlődése szempontjából. Maga az élet győz meg bennünket mindennap arról — mondotta Hruscsov —, hogy minél nagyobbak a szocialista világ eredményei a gazdasági építésben, a népjólét emelésében, a kultúra fejlesztésében, annál gyorsabb a mi áí- (Folytatás a 2. oldalon) Megyei értekezlet a községi pártbizottságok és pártvezetőségek feladatairól Június 21-én, kedden Kecskeméten, a megyei pártbizottságon értekezletet tartottak a községi pártbizottságok és pártvezetőségek titkárainak, valamint a járási és városi párt- bizottságok, párt- és tömegszervezetek osztálya vezetőinek részvételével. A tanácskozáson Borsodi György, a párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője mondott beszédet a falun folyó pártpolitikai tapasztalatairól és a további feladatokról. A pártmunka sikereinek számbavétele mellett az előadó megemlítette a helyenként fellelhető fogyatékosságokat is, hogy például egyes pártvezetőségek elmulasztják háromhavonként rendszeresen összehívni a falusi kommunisták együttes taggyűlését, vagy a pártbizottság üléseit. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a szocializmus építésében a kommunisták tervszerű, tudatos tevékenységére, felvilágosító munkájára a helyi lehetőségek számbavételére és kiaknázására van szükség. Borsodi elvtárs előadását vita követte. Ennek során felszólalt Erdősi József elvtárs. a megyei pártbizottság titkára is. 35 brigád elnyerte, 375 pedig verseng a szocialista címért A szocialista címért küzdő brigádvezetők tanácskozása Kecskeméten Kedden délelőtt Kecskeméten a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kistermében tanácskozásra jöttek össze megyénk jelentősebb üzemeiből a szocialista címet már elnyert., s a szocialista címért küzdő brigádvezetők, hogy kicseréljék tapasztalataikat, s ennek alapján meghatározzák a további tennivalókat. Az egybegyűlteket Putics József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára meleg, baráti szavakkal köszöntötte, majd Szabó Lajos elvtárs, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, az SZMT elnöke tartotta meg vitaindító előadását. Bevezetőben utalt a SZOT által kiadott irányelvekre, amely a szocialista brigádok működését tömören így foglalja össze: szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. E hármas, de egységes feladat részletes taglalása után így folytatta: — Megyénkben a VII. kongresszus tiszteletére 'kibontakozott széleskörű szocialista versenyben a legöntudatosabb munkások kezdeményezésére egymásután alakultak meg a szocialista címért küzdő brigádok. Jelenleg 375 brigád versenyez e címért, 35 brigád pedig már viseli is. A szocialista brigádoknak jelentős részük van abban, hogy üzemeink teljesítik, túlteljesítik terveiket. Javult a termékek minősége, csökkent az önköltség, s egyre több dolgozó törődik az eddiginél jobban politikai, szakmai és általános műveltségének emelésével. Most az a feladat,, hogy a verseny tartalmát tovább gazdagítsuk — mondotta Szabó elvtárs. Ezután azt tisztázta, hogy kik lehetnek a brigád tagjai, mire kötelezi őket a cím viselése. A brigádok felajánlásairól szólva helytelenítette, hogy gyakran eléggé általánosak azok. Ennek az az ólra, hogy több üzemben a gazdasági vezetők ' konkrétan 'nem jelölik meg az üzemrészek feladatait. Nem határozzák meg azt sem, hogy mit kell teljesíteni a szocialista címért küzdő brigádoknak. Ennek következtében egyes brigádok néhány helyen lemásolták az üzemrész, vagy a gyár általános feladatait. Ez több okból helytelen. Egyrészt akadályozza a brigádok öntevékenységét, ugyanakkor sérti önérzetüket is. Mi a helyes út? A brigádtagok a műszaki vezetőkkel egyetértésben dolgozzák ki felajánlásaikat, s ennek teljesítéséről a termelési tanácskozáson adjanak számot — mondotta Szabó elvtárs. Ezután a műszakiak feladatairól beszélt. Hangsúlyozta: — Feladatuk, hogy biztosítsák a versenyzés előfeltételeit. Helyes, ha bekapcsolódnak a brigádok munkájába is. Szabó elvtárs ezután a politikai. szakmai és általános műveltség fejlesztésének eredményeiről és a hiányosságokról szólt, majd tanácsokat adott a további munkához. Előadását ezekkel a szavakkal fejezte be: — E nagyszerű mozgalom továbbfejlődik, mert ez a jövő versenytormá j a. A mozgalomban részt vevő munkások segítségével sikerrel fejezzük be a hároméves tervet, ezzel jó alapot teremtünk az új ötéves tervünkhöz. Az előadást követő vitában Tóth Árpád elmondotta hogy náluk a pontrendszeres értékelést a dolgozók jónak tartják. Ezenkívül tájékoztatás céljából egy-egy szocialista címért küzdő brigád naplójából részleteket közölnek a faliújságon. Létezi Endre és Sós Pál a műszakiak fokozottabb bevonásának jelentőségéről szólt. Oláh István brigádvezető közölte, hogy brigádjuk a fél évi feladatot 2026 normaórával előbb végezte el. Szalai József véleménye szerint a brigádoknál még meghittebbé kell formálni a baráti együttműködést. — Kohut Béla arról beszélt, hogy a b ■- gádtagok tanulása ösztönzőleg hatott társaikra. Cila István elmondotta, hogy náluk a szocialista címért küzdő brigádvezetők közül többet bevontak a gyártmány- • korszerűsítés sokrétű mun- ; kájába is. Folcz Antal véleménye szerint az általuk kidolgozott értékelési rendszer — egy-egy brigád mennyi normaóra alatt végezi el a feladatot — kizárja a részrehajlást. Némedi Sándor. az építőiparban meglevő nehézségekről szólt. Tóth Pál a termelés zökkenőmentes lebonyo-' lítása érdekében az üzemi dolgozók vizsgaidejének bővítését szorgalmazta, majd javasolta, hogy a Petőfi Népe nyisson egy rovatot, ahol a szocialista címért küzdő brigádok kicserélik tapasztalataikat. Brecslca Attila szerint az egyéni és páros versenyzőkkel is többet kell törődni. Ezután Putics József elvtárs, az MSZMP megyei titkára válaszolt a vitában felmerült kérdésekre és részletes, hasznos útmutatást adott a szocialista brigádok további munkájához. ■wvwwwwvwwwv 1 verni tárlat A Szakszervezetek Megyei Ta- nácsa művelődési otthonának Révész Imre képzőművészeti köre megrendezte az első kecskeméti üzemi kiállítást a Cipőgyár étkező helyiségében. Az első üzemi tárlaton a kör tagjai által készített 50 képet álli- . tották ki. Az értékes kiállítást a cipőgyári munkások közül máris sokan tekintették meg. A közelben levő Vegyesipari Vállalat dolgozói elhatározták, hogy kollektiven nézik meg a kiállítást,
