Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-21 / 145. szám
I960, június Sí, fiedd S. oldal i iTÜ w. Felkészültek az aratásra a termelüszüvetkezetek írják levelezőink Kecel» Á Vörös Zászló Termelőszövetkezetben 182 kataszt- rális hold kalászos vár aratásra. A száz kát. hold őszi búzát és árpát a Kiskőrösi Gépállomás kombájnosai aratják le, s csak a rozs levágását végzi el kézi kaszával a termelőszövetkezet tagjaiból alakult három aratóbrigád. A tsz asszonyainak nagy segítséget jelent, hogy az aratás idejére üzemi konyhát állítanak fel. A nagy dologidőben mozgóárus járja majd a munkahelyekét és sört, szalonnát, dohányárut árusít a nehéz munkát végző tsz-tagság számára. Kárpáti Istvánná Kömpöc. a 400 holdas Üj Elet Termelőszövetkezetben előreláthatólag a hét elején kezdik meg az árpa aratását, A tsz 51 kát, hold kalászos területéből 35' holdat aratnak le géppel, s a kévéket öttagú brigád azonnal keresztekbe rakja. A fennmaradó 16 holdon négy aratópár vágja le a kalászosokat. Kikészítették már a cséplési tervet is a községi tanács és a gépállomás vezetői. A községben két cséplőgép dolgozik majd. Az egyik a termelőszövetkezetben, a másik a közös szérűn kezdi a múnkát. Mindkét géphez biztosították a munkásokat is. A tsz tagsága még az aratás előtt minden esedékes kiovényápolási munkát elvégez fés betakarítja a 12 hold lucerna termését. Korom József Sasalkszentmárton. a homokpusztai Békéért Termelő- szövetkezet gondosan felkészült a gabona aratására. A múlt héten rendkívüli közgyűlésre hívták meg a tagságot, ahol az aratási munkáról beszéltek. A Békéért Tsz 237 kaü holdas táblájából 230 holdat gépi erővel arat le a Solti Gépállomás két kombájnja. A két gépből az egyik egy új típusú szovjet kombájn, amelynél a szemveszteség minimálisra csökkeaihető és kevesebb munkaerőt is igényel. A fennmaradó hét hold gabonát kézi erővel vágja le a községi MHS KlSZ-szervezeté- nek 14 tagi* brigádja. A kalászosok betakarítása zavartalan lesz, hiszen a napokban elvégzik a kukorica második kapálását, s mire az aratásra kerül sor, minden erő rendelkezésre áll. Sólyom Ferenc Bácsalmás. A Lenin Termelőszövetkezet tagsága befejezte a 300 kát. hold kukorica ekézését és első kapálását. Negyven holdon elvégezték a burgonya töltögetését, s 18 holdon a cukorrépa kapálását. Hasonlóképpen befejezéshez közeledik a 95 kát. hold szőlő kapálása és permetezése. A napokban a termelőszövetkezet közgyűlést tartott, ahol megalakították az aratóbrigádokat, s megtárgyalták az aratás gyors és pontos elvégzését. Felkészültek a tűzvédelemre is, s megszervezték a tűzíigyelő szolgálatot. Varga Gábor Ot ér múlva vízvezeték lesz Gara minden házában Gara községíejlesztési alapja az idén a várható társadalmi munka értékével együtt hétezer forint híján egymillió forint. Ebből mintegy 220 ezer forint értékben tervezik megépíteni a .kádfürdőt, 320 ezer forint értékben a törpevízművet és 240 .ezer forintot fordítanak beton- és téglajárda építésére. A könyvtár könyvállományának bővíté- ,sére 20 ezer forintot, a művelődési otthon számára 61 ezer, parkosításra 62 ezer, ároktisztításra 50 ezer és a sportpálya . bővítésére 20 ezer forintot szavazott meg a tanácstagság. A tervekből több minden megvalósult már, befejezték pl. a parkosítást, 50 ezer forint értékben az árkok tisztítását, a kultúrotthon parkettázását. A jövő héten kezdenek dolgozni a társadalmi munkások a sportpálya bővítésén, s a közeljövőben akarnak hozzálátni a törpevízmű építéséhez is. Bár a falu ivóvízellátása sokat fejlődött, hiszen három év alatt tíz kutat fúrtak jórészt társadalmi munkával. Most az a tervük, hogy a következő öt évben a vízvezeték is eljusson minden házba. Szánk, a községben működő négy termelőszövetkezet, a Kinizsi, a Táncsics, a Petőfi, és a Haladás tagsága jól felkészült az aratásra. A négy tsz összes kalászos vetésterülete 319 hold. amelynek 70 százaléka rozs, 20 százaléka búza, a fennmaradó 10 százalék pedig árpa és zab. A Kiskunhalasi Gépállomással 155 hold gépi aratásra kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek. A fennmaradó 164 hold gabona levágását a tagság alakította aratóbrigádok végzik el, s a számítások szerint 8—9 nap alatt befejezik. A Szanki Földművesszövetkezet mozgóbüfét szervezett az aratás idejére, amely a tanyaközpontokat járva, élelmiszereket, szódavizet, málnát és dohányt árusít majd. I. I. Szerkesztői üzenetek: Kosztolányi Jánosné, Kecskemét: Ügyében felkeresőük a városi tanács munkaügyi osztályát Tiszavirág jeligére: Közlését köszönjük, az ügyben vizsgálatot indítunk. Rövid vonat, hosszú út A Pestről hetenként Kecskemétre járók megköszönték a MÄV figyelmességét. A Budapest Nyugati pályaudvarról 6 óra 50-kor induló személyvonat menetidejét ugyanis közel há- romncgyedórával csökkentették. Az új menetrend sok ilyen, az utasok számára kellemes változást tartalmaz. Nem így azonban az a 723-as számot viselő szerelvény, amely szombatonként Kiskunfélegyházától kezdve mindenütt felszedi a Pestre igyekvő, egész heti munkában elfáradt emberek mellett a hétvégét Pesten töltők sokaságát is. Ez a vonat oly kurta-iürcsa, hogy benne az utasok hering módjára szoronganak. Nem is beszélünk ezúttal a régi módi zötyögős, rossz rugójú — finoman szólva — ki nem szellőztethető kocsikról, amelyekben Pestig fejfájást kapnak az emberek. Nem jelentett különösebb gondot a 723-as számú vonat rövidsége és rozogasága az új menetrend érvénybe léptéig, mert megelőzően az utasok többsége Cegléden átszállott az egy órával hamarabb Pestre érkező nyíregyházi gyorsított sze^WWS/VWWVWWVWWVWWVVV Lovasszobor az állami gazdaságban relvényre. Most aztán, hogy ez a csatlakozás megszűnt, sokkal előnytelenebb menetidővel Kecskeméttől Budapestig állva teszik meg igen sokan a nem éppen rövid utat! Nagy örömmel venné mindé* Budapestre utazó — különöseit azok, akik rendszeresen járnak szombatonként Pestre —, hogy, ha már nem is tudják »átminősíteni-« ezt a szerelvényt munkásvonattá, mint a Lajosmizse felé közlekedőt, amelyen a legmodernebb és legtisztább ha- romajtós kocsik hosszú sora közlekedik, jóformán üresen, —. legalább fordítva és következetesen alkalmazná a MÁV a sokakat bosszantó és fárasztó rövidítés! módszerét. Valahogy inkább a menetidőn rövidítsen, s ne a szerelvény hosszúságún. Huszár Imre szobrászművész lovasszobrot készített a Herceghalmi Állami Gazdaság részére, íme ismét egy bizonyíték községeink nagyarányú fejlődésére. Képünkön: a cizellőr az utolsó simításokat végzi a szobron. Pardon, a mérleg! Ezzel a felkiáltással kezdődött bonyodalmunk pénteken, délben a nagy Csemegeoen. Kedves arcú, szőke gyümölcs- kiszolgáló ejtette ki a bocsánatért esedező mondatot, s riadt szemén láttuk — vagy csak azért, mert fiatalok vagyunk? — az őszinte és teljes megbánást. Történt ugyanis, hogy barátom fél kiló epret vásárolt. A mérés után véletlenül pillantotta meg, hogy az üres mérleg mutatója a két dekán áll. Barátom amúgy is hirtelen lobbanékony természetű gyerek (a múltkor »csak« azért küldte vissza a sört, mert rúzs volt a pohár szélén) s nem állta meg szó nélkül, A szőke kislány ránézett és elnevette magát: pardon —» mondta és már tette is arrébb a mérleget, amelynek mutatója az új helyén — csodák csodájára — pontosan a> nullán állt meg. Nem vonjuk kétségbe ffi* kislány becsületességét. Ezután csak az fúrdalja majd a lelkiismeretünket, vajon egy nap hányszor mondhatja el; »pardon, a mérleg...« (márkus) Védekezzünk a napszúrás és hőguta ellen MINT AHOGY a test túlzott lehűlésének, ügy a hirtelen Jött túlságos felmelegedésének, a napsugár erős behatásának is meg lenetnek az emberi szervezetre kifejtett káros következményei. Különösen gondolnunk kell erre most, amikor a napra kitett hőmérő hol 20, hot pedig 30 tokot mutat. A NAPS2URÁS oka az erősebb napsugárzásnak hosszabb ideig tartó közvetlen hatása a fejre. Tünetei: fejfájás, fülzűgás, hányinger, ízben tnág’ zavart?ág- Ha keUő idő* z^wvwvwvw,^v^vwvwwwww—wvwv—wwwwww^.^—wwvwwwwwwwwwwwvwwvw—a nem i tszesűl az illető elsősegélyben, később eszméletvesztés és szívgyengeség is bekövetkezhet. Addig is. amíg a napszúrásba» szenvedő számára orvosi segélyt tudunk biztosítani, árnyékos, szel-* lős, hűvös helyen fektessük le, télig ülő helyzetben, s ue közvetlen nűl a földre, hanem pokrócta, vagy más, vastagabb ruhadarabra, hogy testének hirtelen lehűlését elkerül« juk. Fejére tegyünk hűvös vizes borogatást, itassunk vele lassan, kortyonként szobahőmérsékletű vizet. Az erősen hideg viz káros hatást fejthet ki szervezetére, ezért nem szabad e célra vizet a kútbói való kimerítés után rögtön felhasználni. Minél előbb juttassuk az ilietőt orvosi segélyhez. BOROS NYÁRI NAPOKON, fülledt melegben, mozdulatlan légköri viszonyok között, amikor a test hő- szabályozó működésére nem kedvezőek a körülmények, hőguta szokott létrejönni. Elősegíti ezt a zsúfoltság, sok embernek kis helyen, együtt való tartózkodása, meg a megerőltető, nehéz izommunka, s a test kipárolgásat akadályozó zárt ruha. A hőguta tünetei: levertség- és gyengeségérzet, majd hányás, szapora légzés, rossz közérzet. Az arc duzzadt, piros, s a testhőmérséklet igen magas lesz. Az arc színe ké-t "sőbb szederjessé válik, izgatottság, elmezavarhoz hasonló állapot következik be, majd pedig eszméletlenség léphet íel, s a légzés- es szívműködés megbénulása fenyeget, ha segélyben nem részesül. Elsősegélynyújtás céljából árnyékos, szellös, hűvös helyen fektessük le a beteget — a napszúrással kapcsolatban lentebb leírt módon. Felső testét lemeztelenítve mossuk le több ízben hűvös vizes ruhával. Ha magánál van, itassunk vele hűvös vizet, teát, vagy feketekávét. Enyhén megsózott Viz itatása is jó hatással van az ilyen betegre. Alkoholt nem szabad itatni vele. A kétféle veszedelmes baj leírt okait szem előtt tartva védekezzünk hát ellene megfelelő öUöíaí- désel, étkezéssel. perc vagy óra telt el, míg ott írogatott, de nekem úgy tűnt, hogy ez az idők végtelenje. Amikor felált, hogy a szekrénybe tegye a nagy csomó irkát, megszólalt: — Ha beismered, hogy te voltál, hazamehetsz. De ha továbbra is hazudsz, itt maradsz estig tintalevesen, itatósgaluskán. Harcra kelt bennem a félelem- és az igazságérzet. Ha az utóbbi mellett tartok ki, otthon ismét súlyos pofonok, s a poroló vár, amiért később érkezem. S anyám haragjától jobban féltem, mint a tanító nénitől. Kétségbeesve zokogtam, s mikor az első, az igazi hazugságra elszántan felemeltem a fejem, s kezem ölembe hullott, véres lett tőle apám ingéből szabott hófehér kötőm. E n voltam .. Magda néni!... Haza akarok menni... — suttogtam, s olyan távolinak, idegennek tűnt ez a hang, hogy nem is tudom, meghallotta-e egyáltalán Magda néni. Azt sem láttam már, hogy mosolygós-e vagy szigorú a szeme, mert olyan hirtelen este lett, s a sötétség mindent eltakart előlem... Másnap Julcsával mentem iskolába. Abba a másikba, ahol nem volt nevetség és kiszolgáltatottság szegénynek lenni... Cszik Sáudorné HAZUGSÁG — Látjátok, hogy pirul! Ő volt, ő volt — én láttam is —• ordította a máskor olyan szelíd, kényes Mariann, s nyomában a többiekkel iélekszakadva rohant az osztályba Magda nénihez, hogy elsőnek mondhassa el: a hátsó pádból, az a eopios lány az esernyótartónál összefirkálta a falat.. * Már én is az ajtóban álltam, amikor ezt mondta. Láttam arcán a kaján mosolyt, s Magda néni felém röppenő gyűlöletes tekintetét. Ez tartott vissza, hogy Mariannák ugorjak, s kitépjek minden szál haját. A táskámért indultam. Magda néni rám kiáltott: — Gyere csak, fiacskám! Elébe álltam és sírástól elcsukló hangon könyörögtem: — Ne tessék elhinni... Nem igaz... — Még hazudsz is ráadásul! förmedt rám, s csontos keze csattant az arcomon. A dobogóra térdeltetett, s míg a többiek haza nem mentek, észre sem vette, hogy ott vagyok. Nekem, mint a záporeső, hullottak a könnyeim, amikor láttam, hogy az üres osztályteremben ismét az asztalhoz ül. Nem tudom, hány hogy őmiattuk nem jutott egy parányi hely sem számomra tanítóm szívében. K örülbelül ennyi volt az előzménye életem első, nagy tragédiájának, ami iskolai pályafutásom második hónapjában szakadt reám. Szünet volt, s én szokásom szerint egyedül bámészkodtam a folyosó ablakából az esőáztatta udvarra. Arról ábrándoztam, hogy milyen jó lenne egy hosszúnyel ű seprőt készíteni, s legalább az iskola fölött eltakarítani a felhőket. S aztán sütne megint a nap és én ... Már nem tudtam végigondolni: mit tennék akkor, mert a hátam mögött gúnyosan haho- táztak, a nevemet kiabálták a lányok. — Fuj, szágyeld magad!... Gyertek, mondjuk meg a tanító néninek! — kiabálták egyesek kárörvendve, mások egészen nekivadulva, izgatottan hadonászva az orrom és a szomszédos ablak esernyőtartója előtt. Nem tudtam miért bántanak, de a váratlan sértések okozta izgalomtól éreztem, hogy láng- baborul az arcom, s mintha füleim is óriásira nőtt, égő, tüzes lapáttá változtak volna. Ú gy emlékszem, hogy amikor először léptem át a polgári leányiskola kapuját, s az .1. osztály utolsó padjában elrejtettem ócska kis iskolatáskámat, ronda, csúf, borús időjárás volt. Komor, hűvös volt a terem, s fodros kötőjű, lakkcipős lányok a kenetteljes hangú tanítónőm, mind-mind olyan idegen. Irigyeltem a részeges suszterék Julcsáját, legjobb barátnő- jmet és pajtásomat, aki már egy éve járt egy másik iskolába, lyukas cipőjű, foltos ruhájú gyerekek közé. Odavágytam én is /a kikent-kifent, nyalka kis úri- lánykák közül, akik már az jelső pillanatban ellenségeskedéssel húzódtak el tőlem, „a popfoshajú, dísztelen paunkás- gyerektől. Később még mást is észrevettem. A tanító néni — mint- jha az utolsó pad szélső helye már kilógna az osztályból — soha nem vett észre, nem mosolygott rám, nem simogatta a hajam, mint a többieknek, s nem biztatott, hogy írjak szebben .. i Makacs lettem, zárkó- eott és gyűlölködő. De nem a tanító nénire haragudtam, hanem a szőkehajú Mariannára, akit az édesapja minden reggel autóval hozott az iskolába; az íügyvédék Olgájára, aki már az plső hetekben zsúrra hívta hasonszőrű, újdonsült barátnőit. (Talán már akkor megéreztem,
