Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-19 / 144. szám
I960. Június 19, vasárnap 0. oldal Három üzemegység dolgozóinak nemes vetélkedése A solliak megvédik a vándorzászlót Köztudomású, hogy tavalyi eredményeiért felszabadulásunk idei ünnepén a Solti Állami Gazdaság megkapta a SZOT és a Minisztertanács vándorzászlaját. A megérdemelt elismeréstől nem maradhat el a kérdés: sikerül-e a gazdaság dolgozóinak ebben az évben is hasonló eredményeket elérni? Főleg:, hogy a Bösztöri Állami Gazdaság és a Gyapjútermeltető Vállalat kunszentmiklósi üzemegységével január 1-én történt egyesüléssel 13 ezer holdra nőtt a területe. Erről beszélgettünk Szabó János elvtárssal, a hatalmas mezőgazdasági nagyüzem igazgatójával. Az üzemegységek ellentervei — A két hozzánk csatolt üzemegység szántóföldjein azelőtt a talaj művelés nem volt olyan mértékű, mint Solton, s különben is, az ottani talajok nagy részének a minősége rosz- 6zabb. Ezért az idén, s talán még jövőre is, amíg megfelelő táperőt juttathatunk a földbe, nem lesznek olyan termésátlagaink, mint tavaly a Solti területeken — mondotta, — Mindent elkövetünk azonban, hogy a tervezettnél több termést takaríthassunk be egy- egy holdról. Az üzemegységek vezetői, a dolgozók egyetértésével, ellenterveket készítettek, s ezek mindegyikében nagyobb termésmennyiség szerepel az előírtnál. Őszi búzából például egy-egy holdra Solton 14, Bösz- törön 11,9, Kunszentmiklóson pedig 11,2, egyesítve tehát 12,6 mázsa a terv, vállaltuk viszont, hogy az egész gazdaság átlagában 13,5 mázsát termesztünk holdanként. A soltiak 16 mázsa átlagtermést vállaltak. Ugyanígy »megfejeltük« a többi gabonafélék tervét is. — A takarmánynövényekből hasonlóképpen többet termesztünk, mint a három egyesült gazdaság háromévi összesített átlaga. A közel ezer holdon vetett kukoricából, májűsí morzsol tban értve, 16 mázsát kellene betakarítanunk egy-egy holdról, ehelyett 19 mázsa szerepel a vállalásunkban. A solti üzemegységben el akarjuk érni a tavalyi 22 mázsa átlagot; — Az eredményesség érdekében az őszi mélyszántás után a kukoricaföldeken több helyütt altalaj-lazítást is végeztünk, és seholsem fukarkodtunk a műtrágyával. A tőállomány növelésével is igyekszünk fokozni e fontos takarmánynövény termésmennyiségét. Bár az egyes területeken, mint a kunszentmiklósi üzemegységben .s, körülbelül két évig holdanként csak 15—16 ezer tő teroíesztése gazdaságos, gazdasági szinten mégis átlagosan 18 ezres a tőállomány. A kukoricát egyébként szemenként vetettük, s közvetlenül vetés után 380 holdon a két esztendeig ható Si- mazinnal és Atrazinnal irtottuk ki a gyomot. A nagyobb gondi az állattenyésztés — Az állattenyésztés sikeréért még jobban meg kell feszítenünk erőnket, mint a növénytermesztésnél. Különösen a sertéstenyésztés feladatai nagyok. A termelőszövetkezeteknek terven felül átadtunk 500 süldőt (közte 160 tenyészkoca-süldőt), s e kiesés ellenére az eredeti szaporulati tervünkben szereplő 2485 helyett 3000 malacot kell felnevelnünk. A megoldhatatlannak látszó feladatnak úgy teszünk eleget, hogy a hizlaldából kivettük a fialásra alkalmas kocákat, a nemrég leválasztott malacokat pedig az ősszel expressz-hizlalásra állítjuk be. Fokozottabb gondozással növeljük az egy kocára eső szaporulatot, s így megvan a reményünk, hogy a feszített tervet is teljesítjük. i— Ami a szarvasmarha-tenyésztésünket illeti, év végéig Huzavona a magerlemez gyártás körül 1959 december elején megállapodás jött létre a Bács-Kis- kun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és az Építésügyi Minisztérium között, hogy az É. M. I-es számú Épületelemgyár fagyapotlemez üzemét tanácsi kezelésbe adják és Budapestről megyénkbe telepítik. A szerződő felek megegyeztek abban, hogy az új vállalatot Baján állítják fel és ez év szeptemberében helyezik üzembe a Cementipari Vállalat Irányítása alatt. Űj létesítményünk felállításának építési költségeit a minisztérium 3 500 000 forint értékben fedezte. A több mint 30 vagont kitevő géppark, szerszám és felszerelés átadása könyvjóváírással februárban megtörtént. A gyártás mielőbbi megkezdése ügyében már két ízben helyszíni bejárás is volt. Ezek során megállapították, hogy mivel a Bajai Cementipari Vállalatnak kihasználatlan helyiségei nincsenek, a fagyapotlemez-gyártáshoz mintegy 1300 négyzetméter alap- területű munkahelyet újonnan kell építeni. Ezek az intézkedések még a tavasszal megtörténtek. A terveket és a kivitelezési szerződést május végére el kellett volna készíteni. Nem tudjuk, mi okból, de ez még nem történt meg. Meg kell említenünk, más jel sem mutat arra, hogy a megyei tanács v. b. ipari osztálya szorgalmazná a magorlemez-gyártás mielőbbi beindulását. A megállapodás óta eltelt hat hónap alatt ugyanis alaposan elő lehetett volna készíteni a magor- lemez-gyár felállítását. Az ügy ilyen vontatott kezelése mellett viszont semmi biztosítékát nem látjuk annak, hogy a gépegységek még az idén belépjenek a termelésbe. Van még egy-két kérdés, amivel ez ügy kapcsán foglalkozni kell. Igaz, a vélemények csak félhivatalosak, de tény az, hogy a magorlemez-gyártás szükségességét illetően megoszlanak a nézetek. Egyrészről azt bizonygatják, hogy ez az anyag jó hő- és hangszigetelő. Sikerrel lehet alkalmazni ideiglenes felvonulási épületeknél, raktáraknál. Vizsgálódás tárgyát képezhetné a magtárpadlás nélkül épülő istállók mennyezetburkolása, vagy más rendeltetésű szövetkezeti létesítményeknél való felhasználása is. Másrészről, főként az építési szakemberek, úgy vélekednek, hogy gyártása túlhaladott, nem indokolt, hiszen az élet számos területén nem a magorlemezé, hanem a perlité a jövő. Megítélésünk szerint ez a bizonytalanság is közrejátszhat abban, hogy az illetékesek nem szorgalmazzák a fagyapotlemez- üzem felállítását. Az idő viszont sürget. A vállalat fizeti az értékcsökkenést. A sok anyag, felszerelés, köztük a drága pénzen vett importgépek is, ott hevernek kihasználatlanul. Éppen ezért mielőbbi tisztázásra szó rul, mi az oka ennek az egyhelyben topogásnak, mert eny- nyi érték hevertetése, egy beruházás ilyen halogatása, indokolatlanul csökkenti népgazdaságunk anyagi erőforrásait. Sándor Géza saját nevelésű üszőikből 500-ra növeljük teheneink számát. Igaz, hogy a három üzemegység különböző minőségű állománya miatt nem éri el a tej hozam átlaga a tavalyi solti 3925 litert, a tervezett 3500 helyett azonban valamivel több mint 3600 liter tejet szándékszunk fejni egy- egy tehéntől. — A marhahizlalással sem vallunk szégyent. Száz holdanként 19,3 mázsa marhahúst kellene átadnunk a közfogyasztásnak, mi viszont 24 mázsát vállaltunk. Ennek megvan a reális alapja, minthogy a tervünkben 150 szarvasmarha hizlalása szerepel, s amellett hogy harminc- cat leadtunk, 154 már hízik, s még állítunk be is erre a célra. Hízómarháink napi súlygyarapodása átlag 90 deka,, a bösztöri üzemegységben azonban áprilisban 1,37 kilogramm volt, — A 12 500 juhunkról megfelelő takarmányozás és gondozás eredményeképpen a tervezett 4,3 helyett 4,5 kilogramm gyapjút szándékszunk lenyírni, s ezáltal az előírtnál mintegy 50 mázsával többet átadni a népgazdaságnak. A siker biztosítékait a gépesítés és a verseny — Gazdálkodásunk eredményességét az említetteken kívül két tényező biztosítja. Az egyik: a gépesítés fokozása, a másik: a munkaverseny megszervezése. Meglevő gépparkunkhoz kaptunk már két szovjet kombájnt, öt Szuper Zetort, három Maul- wurfot, s kapunk még egy járva szecskázót, valamint nyolc Szuper Zetort. Az eddig igénybevett kézi munkaerőt nem kell tehát növelnünk, sőt, kevesebbre van szükségünk, minthogy a kukoricásaink több mint a harmadrészén vegyszeres gyomirtást alkalmaztunk. A kunszentmiklósi üzemegység szikes legelőin a mézpázsit öntözésére a Csengődi Állami Gazdaság segítségével hat csőkutat is fúrtunk. — A munkaverseny örvendetesen szélesedik. A három üzemegység dolgozói nemes vetélkedésre hívták ki egymást, s összesen három brigád küzd a »szocialista brigád« címért is. így együttesen védjük a tavasszal kapott vándorzászlót, amelyet, ha az egyesülésben rejlő okok miatt esetleg el is hódíthat tőlünk valamelyik gazdaság, nem könnyen jut a győzelemhez. Jövőre, s az azutáni években viszont még jobb eredményekkel szállunk síkra az elismerésért — fejezte be tájékoztatását a Solti Állami Gazdaság igazgatója. T. I. o<kkk>ockkkkh>oo<xx>o<><xxk Iratkozzon be olvasónak, a megyei, a járási és a községi KÖNYVTARAKNÁL. Könyvtáraink állandóan gyarapodó állománya minden igényt kielégít. 792 KJ-OOOOOOOOOOOOOOOO-OC-OO-O Daru jár majd rajta A Kecskeméti Épületlakatoslpari Vállalat egy 15 tonnás darupályát készít az Északi Járműjavítónak. A pálya 36 mázsás lcmezdarabokból készül, ezeket Kuli Imre és Fodor Mihály hegcszti össze. A*i*iV‘>******a**aaäaaaaaa*a**a*******a*********i^^iViViiV»V»WV9Via>WuW Szerződés az iskolával A Bajai Gyapjúszövetgyár vezetősége a politechnikai oktatás segítése céljából szerződést •AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* A Kiskunmajsai Fa- és Építőipari Ktsz keres MŰSZAKI KALKULATOR! VAGY TECHNIKUST, AZONNALI BELÉPÉSRE. J Követelmény: Építőipari egységár-gyűjtemény ismerete és | gépírásban jártasság, a költségvetések, számlázások stb. J miatt. — Részletes önéletrajz beküldését kérjük és eddigi a s szakmai gyakorlat igazolását. Fizetés megegyezés szerint. i Cím: Kiskunmajsai Fa- és Építőipari Ktsz, Kiskunmajsa. a 1307 ► > l í> ► ► Tanulj tovább! Az építők megyebízottsága, a nemrég lezajlott IV; küldött'* közgyűlés határozatának megfelelően, hozzákezdett az ősszel induló általános iskolák szervezéséhez. A tervek szerint a Kecs* keméti Épületlakatosipari Vállalatnál és a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál létesítenek üzemi általános iskolát, ameny* nyiben elegendő jelentkező lesz. Egyébként az építők megyebizottsága az alapszervezetek vezetőivel közösen azon fáradozik, hogy az ősz folyamán leg* alább 600 építőipari munkás folytassa általános iskolai tanul* mányait. Az előkészítő munkában nagy súlyt helyeznek az üzemi bizottságok és a szakszervezeti bizalmiak példamutatására. kötött a helybeli leánygimnázium vezetőivel. A szerződésben a gyár vezetősége vállalja, hogy hetenként egyszer fogadja a gyakorlatra érkező diákokat, részükre szakmai előadásokat tart,, gyakorlattal egybekötve. A politechnikai oktatómunkát a gyár műszaki dolgozói látják majd el; Cserébe a diákok felkutatják 3 megírják a gyár történetét. Ügy hírlik, hogy a gyár hasonló szerződést kíván kötni a közgazdasági technikummal is. A gyár és az iskolák együttműködése minden bizonnyal kölcsönös előnyökkel jár majd. Érdemes volna a szorosabb kapcsolatnak ezt a szervezett formáját megyénk többi üzemének is követni. Több mint két éve már. hogy megalakult Baján a Csökkent Munkaképességűek Kisipari Szövetkezete. A vezetők most már mosolyogva emlékeznek vissza, hogy »•szerencsétlen-« számmal kezdte meg működését a kis kollektíva. Az alakuló gyűlésen még csak tizenhármán vitatkoztak arról, hogyan rendezzék be második otthonukat, mivel foglalkozzanak, hogy kivívják a baj aiak elismerését. Bár a tizenhár- mas szám azóta is kísért, hiszen eny- nyi szakmát egyesítenek, fejlődésük igen szép. A város és a környék gépkocsi parkjának növekedését figyelembe véve, autómosó szervizt állítottak fel. Festő, kőműves, asztalos, lakatos, textiles és a többi részleg dolgozói igen sok olyan munkát végezitek, ami a város lakossága szolgáltatási és javítási igényeinek kielégítését célozza. Hiszen nem kis dolog sokszor pár forintos rendelési tételekből egy negyedév alatt 500 000 forint termelési értéket produkálni. Ma már több mint hatvan olyan embernek biztosítanak rendszeres keresetet,, aiki testi fogyatékossága, vagy betegség miatt nem tud az üzemekben teljes értékű munkát végezni. Tervük most, olyan munkalehetőséget biztosítani, hogy a város összes csökkent munkaképességű lakosát foglalkoztatni tudják. Ebben az ügy ben már több tárgyalást folytattak a KISZÖV vezetőivel, s nem eredménytelenül. Kilátás van rá, hogy ebben az esztendőben egy 6x30 méteres műhelyt építenek. Ezáltal jobb munkakörülményeket teremtenek tagjaiknak és növelik a szövetkezetben dolgozók számát. Örömmel beszéltek arról is, hogy a város vezetői mindenben segítik fejlődésüket, amire őia az idei terv túlteljesítésével, jövőra pedig új tagok felvételével szeretnének válaszolni. \ MINDENKI SEGÍTI ŐKET
